|
VASÁRNAP
Kihallgatás Félix előtt
(ApCsel
24:1-23.)
 Miután Pált biztonságban
kimenekítették Jeruzsálemből, Czézáreában, a római kormányzó, Félix felügyeletére bízták. Öt nappal később
vádolói is megérkeztek Jeruzsálemből. Befolyásos zsidó férfiak Anániás főpappal az élen (nem azonos a Jézus
perében szereplő Annással).
Tertullus, a kiváló szónok adta elő ügyüket, aki úgy gondolta, nagyobb hatást
gyakorolhat Félixre, ha hízelgéssel kezdi, Mit mondott neki? ApCsel 24:2-3.
Micsoda hazugság! Félix egyáltalán nem volt nemes, és uralkodása sem hozott
„nagy békességet”. Gonosz és kegyetlen uralkodó volt.
Tertullus a Pál elleni vádak felsorolásával folytatta beszédét. Azt állította,
hogy Pál a római hatalom ellen lázította a népet, és ezzel megszentségtelenítette a templomot. Beszéde közben a
többi zsidó lelkesen helyeselt hazugságainak.
Bár Félix gonosz kormányzó volt, azt egyértelműen látta, hogy a zsidók vádjai
nem állnak erős lábakon. Észrevette, hogy hízelegnek neki és azt is látta, hogy semmi bizonyítékot nem tudnak
Pál elleni vádjaikra felhozni.
Ezután Pál védekezése következett. Elmondta, Istent dicsőíteni ment fel
Jeruzsálembe, és hogy az összegyűjtött adományokat átadja. Kijelentette, hogy semmilyen zavargást nem szított,
majd felszólította a zsidókat, hogy szolgáljanak bizonyítékokkal a vádjaikra.
 Állítása
szerint egyetlen bűne az lehet, hogy hisz Istenben és a feltámadásban. 10-21. v.
Félix le volt nyűgözve. Biztos volt Pál ártatlanságában, és abban, hogy azonnal
szabadon kellene engednie. Ám a zsidókat sem akarta magára haragítani. Ezért tehát jól bánt Pállal, de továbbra
is fogságban tartotta. 23. v.
Alkalmazd a gyakorlatban:
A hízelgés hazug és valótlan dicséret. Előfordult már veled, hogy
hízelegtél valakinek, hogy megkapd tőle, amire vágysz? Becsületes dolog ez?
HÉTFÖ
Félix elutasítja Jézust
(ApCsel
24:24-25.)
Nem sokkal a tárgyalás után Félix ismét hívatta Pált. Feleségével, Drusillával
együtt beszélgeti szerettek volna az apostollal Jézusba vetett hitéről. ApCsel 24:24.
 Félix olyan gonosz és
kegyetlen volt, hogy senki se nagyon mert még célozni sem rá, hogy helytelenül cselekszik. Pál azonban tudta,
hogy nem hallgathat az igazságról csak azért, hogy Félix tetszését elnyerje. Eljön az ítélet napja, amikor Félix
szavait és tetteit, döntéseit és indítékait is mind megítéli majd Isten. Pál bűnössé lenne Isten előtt, ha nem
figyelmeztetné megfelelően Félixet, és ezzel a kormányzó üdvözülésének lehetőségét is akadályozhatná.
Pál Jézusba vetett hitéről szólva bemutatta Isten tökéletes jellemét, és
rámutatott, milyen fontos megtartani az Ő törvényét. Kihangsúlyozta, mennyire fontos azonnal meghozni a döntést,
mert ez után az élet után már nem lesz több lehetőség rá.
Pál Jézusról és az Ő hatalmas áldozatáról is beszélt, amit a mi megmentésünkért
hozott. Saját erejéből senki sem tudja a törvényt megtartani és a Törvény sem változhat meg, hogy jóváhagyja az
emberek bűnösségét. Az üdvösség egyetlen útja kizárólag Jézuson át lehetséges.
Félix még sohasem hallott ezekről a dolgokról és most felébredt a
lelkiismerete. Rengeteg elkövetett bűnére gondolva nagyon megrémült az ítélettől.
Ám ahelyett, hogy bűneinek megbánása mellett öntött volna, inkább azt
választotta, hogy gyorsan elhessegeti ezeket a gondolatokat. Mit mondott Pálnak? 25. v.
Milyen szomorú! És milyen veszélyes döntés! Félixnek soha többé nem adódott lehetősége a megbánásra.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Te mit teszel, amikor a Szentlélek meggyőz egy bűnödről? A
bűnbánatot választod, mint a filippi börtönőr? ApCsel 16:29-33. Vagy elűzöd
lelkedből a vádoló gondolatokat, ahogy Félix tette? ApCsel 24:25.
KEDD
Majdnem meggyőzve
(ApCsel
24:26 - 26:30.)
 Pált még további két
esztendeig fogságban tartották Czézáreában. Félix még sokszor találkozott Pállal, de csak a pénz érdekelte.
Felajánlotta, hogy nagy pénzösszeg (kenőpénz) ellenében szabadon engedi az apostolt. Pál azonban nem akart
tisztességtelenül eljárni szabadsága érdekében.
Félixet végül leváltották, és egy Festus nevű ember vette át a helyét. A zsidók
hamarosan kérvényezték Festusnál, hogy küldje Pált Jeruzsálembe. Mit terveztek Pál ellen, mit tennének vele
útközben? ApCsel 25:2-3.
Festus azonban nem engedett nekik. Ragaszkodott hozzá, hogy Pál vádlói ismét
jöjjenek el Czézáreába egy újabb tárgyalásra. Ez a tárgyalás nagyban hasonlított a Félix előtt lefolytatotthoz.
A zsidók nem tudták Pál bűnösségét bizonyítani, és Festus is ártatlannak találta őt.
Festus tudta, hogy szabadon kellene bocsátania Pált, de akárcsak Félix, ő sem
akarta magára haragítani a zsidókat. Megkérdezte tehát Pált, hajlandó-e önként Jeruzsálembe menni, hogy a
Szanhedrin tárgyalja az ügyét. Pál tudta, hogy Jeruzsálemben nem lenne tisztességes a tárgyalása. Tudta, hogy
nagyobb biztonságban lenne a pogány rómaiak között, mint azok kezében, akik Isten népének vallják magukat, de
elutasították Isten nekik küldött üzeneteit. Mit felelt tehát? 10-12. v.
Agrippa király és Bernicé érkeztek egy nap Czézáreába Festushoz látogatóba.
Agrippa (az utolsó Heródes) annak a Heródesnek a fia volt, akik kivégeztette Jakabot és börtönbe vetette Pétert.
A nagybátyja, Heródes fejeztette le Keresztelő Jánost és gúnyolta ki Jézust a tárgyaláson, és a dédapja
(Heródes) volt az, aki Betlehemben megölette a fiúcsecsemőket nem sokkal Jézus születése után Betlehemben.
Agrippa érdeklődését felkeltette Festus beszámolója Pál legutóbbi tárgyalásáról
és ő maga is meg szerette volna hallgatni az apostolt. Festus ezért elővezettette Pált Agrippa, Bernicé és a
többi tekintélyes ember elé. Amikor szót kapott, Pál egyszerűen és magabiztosan beszélt Jézusról és megosztotta
velük személyes bizonyságtételét. Milyen kérdést tett fel végül Pál Agrippa királynak és ő mit felelt rá?
ApCsel 26:27-28.
Alkalmazd a gyakorlatban:
A „majdnem” kereszténység pontosan olyan, mint az egyáltalán nem
keresztény lét. Te melyik vagy? Eldöntötted, hogy Jézust követed és mindenben
engedelmeskedsz neki?
SZERDA
Hajóút Rómába
(ApCsel
26:31 - 27:10.)
 Pál kihallgatása után
Agrippa világosan látta, akárcsak Félix és Festus, hogy Pál ártatlan. Így szólt erről: „Ezt az embert szabadon
lehetett volna bocsátani, ha a császárra nem apellált volna.” ApCsel 26: 32.
Mivel azonban Pál római állampolgárként a császároz fellebbezett, nem tehettek mást, oda kellett őt küldeniük.
A hajózás akkoriban nem volt sem élvezetes, sem biztonságos. Sokáig eltartott
egy utazás és sok törődéssel járt. A hajósok a Nap és a csillagok helyzete alapján tájékozódtak. A tengeri
viharok is nagy veszélyt jelentettek az utazók számára. Pál ekkor már idős volt és nem a legjobb egészségi
állapotban, ezért nagyon hálás lehetett, amiért két barátjának, Lukácsnak és Aristhárkusnak megengedték, hogy
elkísérjék.
Egy nap hajózás után Sidonba érkeztek. Mit engedett meg Pálnak Július, a római
százados? ApCsel 27:3.
Sidonból Ciprus északi partjainál Mirába érkeztek. Július itt talált egy Rómába
tartó hajót, amire összes foglyát átterelte. A szembeszél miatt lassan és nehezen haladtak, s végül Kréta
szigetének déli részén egy Szépkikötőnek nevezett helyre érkeztek. Ott elidőztek egy kicsit, várták, hogy jobbra
forduljon az idő.
Közeledett a tél, és egyre veszélyesebbnek ígérkezett a Rómába vezető hajózás.
Mivel az utat nem folytathatták, el kellett dönteniük, hogy ottmaradnak, vagy megpróbálnak eljutni a 65
kilométerre fekvő Fénixbe.
Pálnak jócskán volt már tapasztalata a hajózás terén. Már évekkel azelőtt azt
írta, hogy háromszor is hajótörést szenvedett (2Kor 11:25). Hosszas vitatkozás után a százados Pál véleményét is
kikérte. Mit tanácsolt volna Pál? 10. v.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Lukács és Aristhárkus úgy döntöttek, elkísérik Pált. Te is
szívesen segítesz a rászoruló időseknek, még ha az kényelmetlen is neked?
CSÜTÖRTÖK
A hajótörés
(ApCsel
27:11-44.)
 A többség sajnos nem
akarta megfogadni Pál tanácsát, hogy maradjanak a Szépkikötő nevű helyen. Alighogy kihajóztak Fénix felé,
szörnyű vihar támadt, és az erős északkeleti szél messze sodorta a hajót Kréta szigetének partjaitól.
A személyzet azonnal észrevette, hogy vészhelyzetben vannak, és megpróbálták
előkészíteni a hajót a viharból való kimenekülésre. Először is eloldották a mentőcsónakokat a fedélzeten. Majd
szorosan körbekötözték a hajót, hogy elzárják az egyre gyorsabban beszivárgó víz útját.
Az erős északkeleti szél gyorsan Afrika északi partja felé sodorhatta volna a
hajót, ahol zátonyra futhattak volna. Ezt elkerülendő, a tengerészek úgy kormányozták a hajót, hogy az lassan
nyugat felé tartson.
 Mit tettek
ezután, mivel a vihar nem akart alábbhagyni? ApCsel 27:18-20.
Pál nem félt a haláltól a szörnyű vihar dühöngése közben, hiszen Isten azt
ígérte neki, tanúja lesz Rómában. De felelősnek érezte magát a sok másik utas miatt, akik még nem voltak készek
a halálra. Komolyan könyörgött Istenhez az életük megmentéséért.
Pál imájára válaszul Isten egy angyalt küldött az apostolhoz egyik éjszaka.
Másnap reggel Pál mindenkinek elmondta, amit az angyaltól hallott. Mi volt az? 21-26.
v.
Valóban, a tizennegyedik éjszakán a matrózok észrevették, hogy sekélyebb vízen
járnak, tehát szárazföld lehet a közelben. Ezért kivetettek négy vasmacskát és várták a hajnalt. Másnap reggel
megpróbálták kikormányozni a hajót az ismeretlen sziget partjához.
A hajó azonban megfeneklett a homokos parton és kezdett széthullani. Mit
akartak a katonák a foglyokkal tenni? 42. v.
A katonáknak a saját életükkel kellett volna fizetniük, ha bármelyik rab
megszökött volna. Július azonban biztosra vette, hogy Isten Pállal van, ezért nem merte volna bántani. Mit
parancsolt inkább? 43-44. v. Isten megáldotta Július döntését, és senki sem
hiányzott, amikor mindnyájan partot értek.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Pál azt mondta, hogy elhiszi Isten üzenetét, pedig semmi módot
nem látott annak bekövetkeztére. Ez az igazi hit, a „nem látott dolgok valósága” Zsid
11:1.
PÉNTEK
Máltán rekedtek
(ApCsel
28:1-13.)
 Máltának hívták a
szigetet, ahol Pál hajója zátonyra futott. Esett az eső, és mert mindenki átnedvesedett és fázott, tüzet raktak.
Pál, aki mindig megpróbált mindenben segíteni gallyakat gyűjtött a tűzrakáshoz. Mi történt vele, amikor egy
köteg rőzsét dobott a tűzre? ApCsel 28:3.
Akik látták, azt gondolták Pálról, hogy bizonyára gyilkos, mert a vízbefúlástól
ugyan megmenekült, de a büntetést nem kerülheti el. Pál azonban ügyet sem vetett rájuk, csak lerázta kezéről a
viperát a tűzbe. A többiek továbbra is árgus szemekkel figyelték Pált, Biztosak voltak bene, hogy feldagad a
karja, vagy egyszer csak holtan esik össze. Ő azonban hosszabb idő után is teljesen egészségesnek látszott.
Akkor meggondolták magukat, és Istennek tartották Pált.
Micsoda lehetőség a jó hír megosztására a pogányokkal! Pál és két társa jól
kihasználták az idejüket. Amikor a sziget főemberének apja megbetegedett, Pál az ágya mellé állt, imádkozott
érte és a férfi meggyógyult. Mi történt még azután? 9. v. Pál csodatételei
miatt a helybeliek nagy jóindulattal voltak az egész hajótörött csoporthoz. Minden szükséges holmival ellátták
őket.
 Három hónap múlva újra
hajózásra alkalmas lett az idő. Pált, társait és az összes többi foglyot egy másik hajóra szállították, ami
addig Máltán telelt. Észak felé vették az irányt. Szirakúzát és Régiumot érintve végül az itáliai kikötővárosba,
Puteoliba érkeztek. Onnan a foglyoknak még több mint kétszáz kilométert kellett Rómáig gyalogolniuk.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Pálnak jó néhány mentsége lehetett volna, hogy ne segítsen a
tűzrakásban Málán. Öreg volt és fáradt, ráadásul fogoly is. Ő azonban állapotától és körülményeitől függetlenül
mindig segítőkész volt. Te is olyan segítőkész vagy, mint Pál volt?
Feladatok:
Pál apostol negyedik missziós útja
1.sz. (Cézárea) Pált további
két esztendeig börtönben tartják. Félix kormányzó, Festus helytartó és II.Agrippa király előtt is kihallgatják.
Pál a császárhoz fellebbez. Július, a római százados felügyelete alatt Pált több más fogollyal együtt hajóra
szállítják, és Róma felét indítják. Lukács és Aristhárkus is elkíséri Pált.
2.sz. (Szidon) Július
megengedi, hogy Pál meglátogassa a barátait
3.sz. (Mira)
Ellenszélben hajózás után Pál Mirába érkezett. Július átszállította a foglyokat egy Rómába tartó Alexandriai
hajóra.
4.sz. (Szépkikötő) Pál azt
szerette volna, hogy ne folytassák az utat. A személyzet azonban úgy döntött, hogy továbbhajóznak Fénixbe és ott
töltik a közelgő telet.
5.sz.
(Földközi-tenger, Fénixtől délre) Rettenetes vihar sodorta a hajót egyre távolabb Kréta szigetétől. A
tengerészek megerősítették a hajót, miközben elhaladtak Kauda szigete mellett.
6.sz. (a
Földközi-tenger vizén) A tengerészek megszabadultak a rakománytól és megerősítették a hajó fedélzetét, mert
attól tartottak, hogy zátonyra futnak.
7.sz. (Málta) A vihar 14.
napján a hajó partot ért Málta szigetén. Mind a 276 utas túlélte, ahogyan a Pált meglátogató angyal ígérte. Pál
túlélte a viperamarást. Pál meggyógyította Publius édesapját és sok más szigetlakót is.
8.sz. (Málta) a Máltán
töltött 3 hónap után Pál továbbindult Rómába.
9.sz. (Puteoli) Pál Puteoliban
szállt partra, és onnan gyalog ment tovább Rómába. Útközben keresztényekkel is találkozott.
10. sz. (Róma) Pál két éven át
élt bérelt szállásán az őt őrző katonához láncolva. Innen írta a Filemonnak, az efézusiaknak, a
filippibelieknek, és a kolossébelieknek szóló leveleit. Néró császár kihallgatta és szabadlábra helyezte Pált.
11.sz. Pál apostol ismét
végiglátogatta a gyülekezeteket. Megírta a Timótheushoz szóló első és a Titushoz szóló leveleket. Pált
letartóztatták és Rómába vitték, ahol Néró császár kihallgatta és halálra ítélte. A börtönben megírta második
levelét Timótheusnak. Lefejezték Pál apostolt.
|
