|
VASÁRNAP
Vajon meg kell tartanunk a
ceremóniális törvényeket?
(ApCsel
14:27 - 15:2.)
Miután első misszió
körútjukról visszatértek Antiókhiába, Pál és Barnabás beszámoltak a gyülekezetnek mindenről, ami velük történt,
és arról, mennyire megáldotta Isten a pogányok között végzett munkájukat. Sokan örömmel fogadták, amit Isten
tett, de a zsidó keresztények aggódtak.
Pál nem várta el a pogányból lett keresztényektől, hogy zsidóvá váljanak, sem
azt, hogy a szertartási törvényeket megtartsák. A zsidóból lett keresztények látták, hogy hamarosan több pogány
származású keresztény lesz az egyházban, mint zsidó származású, és féltek, hogy emiatt a keresztény egyház
elveszíti zsidó jellegét.
Ekkoriban zsidó keresztények érkeztek Júdeából Antiókhiába és ellentmondásos
nézeteket kezdtek tanítani. Az egyik ilyen tantételük az volt, hogy a megváltás érdekében a hívőknek meg kell
tartaniuk az összes zsidó ceremoniális törvényt is. Azzal érveltek, hogy Isten egyértelműen előírta a zsidóknak,
hogyan imádják Őt, és nem változtatta meg az erre vonatkozó utasításait. Nem vették figyelembe, hogy az egész
templomi szolgálat Jézust jelképezte és Őrá mutatott előre. Most, hogy Jézus már eljött, nem volt többé szükség
azokra a szertartásokra. ApCsel 15:1.
Pál és Barnabás tudták, hogy ezeknek a Júdeabeli embereknek a tanításai
helytelenek, és azonnal felléptek ellenük. Ám míg a pogány keresztények egyetértettek velük,
a zsidó keresztények
inkább a júdeaiakkal voltak egy véleményen. A két csoport vitája annyira súlyossá vált, hogy úgy tűnt, az
antiókhiai gyülekezet kettészakad. Mégis, hogy inkább elkerüljék ezt, megegyeztek, hogy az apostolok és az
egyházi vezetők összeülnek Jeruzsálemben, hogy ezt a kérdést megvitassák. 2. v.
A tanácskozás döntése lesz a végső döntés. Továbbá nem folytatják a vitát, amíg a jeruzsálemi döntésre várnak.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Te hajlandó vagy elfogadni a vezetőség döntését, ha valakivel
nézeteltérésed van? Olvassuk el: Péld 12:15!
HÉTFÖ
Zsidók és pogányok
(ApCsel
15:3-35; Gal 2:11-14.)
Az antiókhiai gyülekezetet megosztotta a kérdés, hogy vajon meg kell-e tartani
a zsidó ceremoniális törvényeket, vagy sem. Mivel maguk közt képtelenek voltak megegyezésre jutni, úgy döntöttek
elküldik Pált és Barnabást másokkal együtt Jeruzsálembe egy tanácskozásra.
Heves vita bontakozott
ki a jeruzsálemi gyűlésen. Nem csupán a szertartások megtartásának kérdéséről volt ugyanis szó. Aggodalmak
merültek fel a zsidók és a pogányok kulturális különbségei miatt is. Elég összetett probléma volt.
A Szentlélek azonban már kijelentette a kérdés helyes megoldását és
felszólalásra indította Pétert. Péter elismételte a Kornélius megtérésével kapcsolatos tapasztalatát, és azt,
mennyire meglepődött, látva, hogy a Szentlélek egyformán szállt alá a ceremoniális törvényeket megtartó
zsidókra, és a pogányokra, akik pedig nem tartották meg azokat. Azzal érvelt, hogy a Szentlélek már megmutatta,
hogy ezentúl nem szükséges a szertartásrend törvényeit megtartaniuk. ApCsel 15:7-11.
Péter beszéde után Pál és Barnabás számoltak be arról, milyen munkát végzett
Isten általuk a pogányok között első missziós útjuk során. Végül Jakab állt fel és bejelentette a tanács
döntését. Mi volt az? 19. v.
Már csak az volt a kérdés, hogyan hozzák ezt a döntést a gyülekezetek
tudomására. Hogyan oldották meg? 25-29. v. A kérdés rendeződött. A pogány
keresztényeknek nem kell megtartaniuk a zsidó ceremoniális törvényeket.
Nem sokkal később Péter antiókhiában járva kimutatta, hogy elfogadja a pogány
keresztényeket azzal, hogy hajlandó volt velük együtt enni. Ám amikor olyanok érkeztek, akik szerint minden
kereszténynek meg kell tartania a ceremoniális törvényt, akkor Péter nem evett együtt a pogányokkal és
Barnabással együtt sokan követték példáját (Gal 2:11-13).
Ezt a viselkedést látva Pál felismerte, milyen szörnyű hibát követ el Péter.
Nyilvánosan megfeddte Pétert, aki belátta hibáját, és gyorsan meg is vallotta azt.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Egyesek azt állítják, hogy Péter volt az első a tévedhetetlenek
(akik soha ne hibáznak) hosszú sorában, de ez nem igaz. Péter ugyanolyan esendő volt, mint a többi apostol, vagy
bárki más.
KEDD
Timótheus
(ApCsel
15:36 - 16:3.)
Pál egy ideig
antiókhiában munkálkodott, majd úgy döntött, ideje másodszor is missziós útra indulniuk és meglátogatni az előző
útjuk idején alapított gyülekezeteket. Barnabás is egyetértett vele és Márkot is magukkal szerette volna vinni.
Pál viszont ellenezte, hogy ismét magukkal vigyék Márkot. Úgy vélte Márk már megbízhatatlannak mutatkozott. Mi
történt ezután? ApCsel 15:39-40.
Pál Silással észak felé indult, útközben erősítve a gyülekezeteket. Végül, több
mint 300 kilométer gyaloglás után Listrába érkeztek, ahol előző látogatása idején Pált megkövezték.
Listrában Pál ismét találkozott a Timótheus nevű fiatalemberrel, aki akkor tért
meg, amikor Pált annak idején a városon kívül megkövezték. Azóta is egyre jobban érezte a lelkében, hogy Isten
őt is az evangélium hirdetésének teljes idejű szolgálatára szólítja. Szerette Pált, és nagyon szeretett volna
vele dolgozni.
Pál meglátta a Timótheusban rejlő sok lehetőséget, még ha a fiatalember nem is
volt különösebben tehetséges. Komoly volt, szívesen tanult és nem félt az üldözéstől.
Édesanyja és nagymamája nagyon jól nevelte Timótheust.
2Tim 1:5. Egészen kicsi korától tanították az írások ismeretére, és annak ellenére, hogy pogány
városban éltek, tiszta és egyszerű jellemet alakítottak ki benne. 2Tim 3:14-17.
Bár Timótheus még nagyon fiatal volt, Pál úgy látta készen áll az
evangéliumhirdetés szolgálatára való képzésre. Ezért Silással együtt Timótheus is Pállal tartott, amikor
folytatta második missziós útját. Hogyan érzett Pál Timóteus iránt? 1Tim 1:2.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Te is szívesen tanulsz? Szívesen szembenézel az üldözéssel?
Tanulmányozod minden nap a Bibliát és követed, amit mond? Ezek tették Timótheust is alkalmassá élete munkájára.
Szeretnél készen állni, bármire is hívjon el Isten?
SZERDA
A börtönben énekelve
(ApCsel 16:4-25.)
Timótheus csatlakozott
Pálhoz, és Siláshoz, és napról napra többet tanult, miközben sok-sok kilométert gyalogoltak együtt a
gyülekezeteket látogatva és a Szentlélek segítségével számtalan embert megtérésre vezetve. Mintegy 650 km
gyaloglás után észak-nyugat felé a Kis-Ázsia nyugati végében fekvő Troás városába érkeztek.
Ott Pál egy éjszaka álmot látott. Kit látott bene?
ApCsel 16:9. Ez sürgős hívás volt, ezért Pálék azonnal útra keltek és áthajóztak az Égei-tenger
északi részén a több mint 200 km-re, a Macedón térségben fekvő Neápolis városába. Onnan még 16 km-t gyalogoltak
északnyugat felé, a terület fővárosába, Filippibe.
Úgy tűnik, hogy Lukács,
az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv szerzője Troásban csatlakozott hozzájuk, mert a
10. versben már többes szám első személyben kezd az útjukról beszámolni.
Filippiben valószínűleg nem volt zsinagóga, hiszen szombatnapon Pál és társai a
folyóparton imádkozni összegyűlt asszonyokhoz csatlakoztak. Az egyik asszonyt Lídiának hívták. Mit tett Lídia?
14-15. v.
Volt egy megszállott nő Filippiben, aki követni kezdte Pált és társait. Mit
mondott róluk? 16-17. v. Ez nem tett jót Pál szolgálatának, mert sokan azt
hihették, hogy őt is ugyanaz a gonosz hatalom uralja, mint a szolgálólányt. Mit tett Pál ez ellen?
18. v.
A leány gazdái nagy haragra gerjedtek, mert így már nem tudták pénzkeresetre
használni őt. Meg akartak szabadulni Páltól és Silástól ezért hazugságokat kiáltoztak róluk és nagy
felbolydulást keltettek. Pált és Silást megverték, börtönbe vetették és a lábukat kalodába zárva nagy
fájdalmakat okoztak nekik. Hogyan reagáltak ők erre? 25. v.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Pálnak és Silásnak valószínűleg nem volt azonnal kedve énekelni
és imádkozni, de ezzel bátorították magukat. te is dönthetsz úgy, hogy a csüggedés elkerülésére ezt teszed.
CSÜTÖRTÖK
Kutatták az írásokat
(ApCsel
16:26 - 17:14.)
Pált és Sillást börtönbe
vetették, de csüggedés helyett imádkoztak és Istent dicsőítve énekeltek. Mi történt ezután?
ApCsel 16:26.
A börtönőr nagyon megrémült. Biztos volt benne, hogy kivégzik, ha Pál és Silás
megszökött. Éppen öngyilkos akart lenni, amikor Pál megszólította és megnyugtatta, ne aggódjon, senki sem
szökött meg. Mit csinált ezután a börtönőr? 29-30. v. Azonnal elmondták neki
és családjának a Jézusról szóló jó hírt. Még el sem érkezett a reggel, amikor mindnyájan meg akartak
keresztelkedni és Pál meg is keresztelte őket. Mi történt reggel? 35-40. v.
Filippit elhagyva Pál
és Silás mintegy 150 km-t utazott délnyugat felé Thessalonikába. Pál szombatonként a zsinagógában prédikált az
Ószövetség próféciáiból bizonyítva, hogy Jézus volt a Messiás. Megmutatta, hogy az egész szentélyszolgálat
Jézusra mutatott előre és meggyőző erővel beszélt Jézus szolgálatáról a mennyei Szentélyben, valamint második
eljöveteléről is.
A hallottak hatására sokan hittek Jézusban, ám mint mindig, néhány zsidó itt is
úgy döntött, nem hisz ebben. Ezért akadályozni kezdték Pál és Silás munkáját. Mit tettek?
ApCsel 17:5-8.
Ismét Jézus utasítását követve, hogy távozzanak az üldözés elől (Mt 10:23),
éjszaka távoztak, és a Thessalonikától mintegy 80 km-re, délnyugatra fekvő Béreába mentek. Nem sokat mond a
Biblia Bérea lakóiról, de egy nagyon fontos dolgot megtudunk róluk. 11. v.
A thessalonikai zsidók sajnos hamarosan követték Pált és Silást és Béreában is
felzúdulást szítottak ellenük. Pál biztonságát féltve néhány thessalonikai hívő elvitte őt a több mint 200
km-re-délkeletre fekvő Athénba. Timótheus Béreában maradt az új gyülekezetnek segíteni.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Lelkesen fogadod Isten igéjét és kutatod naponta az Írásokat?
11. v.; Zsolt 119:9-11.
PÉNTEK
Túl bölcsek, hogy szükségük lenne
Jézusra
(ApCsel
17:15-34.)
 Néhány
thessalonikai hívő sietve kimenekítette Pált Béreából és hajóval Athénba vitték. Aztán visszatértek Béreába az
üzenettel, hogy Silás és Timótheus is azonnal menjen Athénba.
Athén volt az akkori világ kulturális központja, a bölcsesség az építészet és a
bálványimádás fellegvára. Gyönyörű templomok és szentélyek álltak mindenfelé. Silásra és Timótheusra várva Pál
Jézusról beszélt a népnek és a menny igaz Istene felé igyekezett figyelmüket fordítani.
ApCsel 17:16-17.
Az athéni nép először kigúnyolta Pált. Néhányan szószátyárnak nevezték, mert
azt hitték, nem tudja, miről beszél. Ám nem kellett nekik sok idő a véleményük megváltoztatásához. Pál világosan
értetette gondolatmenetüket, és amikor vitatkozni próbáltak vele, rá kellett jönniük, hogy ő sokkal
intelligensebb náluk.
Aztán emlékeztették Pált, hogy Szókratészt, a híres filozófust, aki 450 évvel
azelőtt élt Athénban azért ítélték halálra, mert új isteneket próbált bevezetni. Pál azonban nem félt, és amikor
látták, mennyire ragaszkodik hozzá, hogy Istenéről beszéljen, úgy döntöttek, tisztességesen lehetőséget adnak
neki erre.
Athén legfontosabb helyére, a Mars-dombra (az Aeropagusra) hívták meg Pált
beszélni. Itt gyűltek össze általában Athén legjelentősebb polgárai a vallás fontos kérdéseinek megvitatására.
Mindenki feszülten figyelt, amikor Pál beszélni kezdett. Mit mondott? 22-25. v.
Mindenki figyelmesen hallgatott egészen addig, amíg a feltámadásról nem szólt.
Néhányuk szerint ez őrültség és a gyűlés hirtelen félbeszakadt.
Pál athéni szolgálata
ezzel véget ért. De hiába vesztegette vajon ott az időt? Nem. Athén egyik legismertebb polgára, másokkal együtt
hűséges hívővé lett.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Az athéni polgárok nem fogadták el az evangéliumot, mert úgy
gondolták, már elég jók és nincsen szükségük Jézusra. Te tudod, hogy szükséged van Jézusra? Ő csak azokon tud
segíteni, akik tisztában vannak vele, hogy segítségre van szükségük. Ézsa 57:15;
66:1-2.

Feladatok:
-
E város népe kutatta az Írásokat, hogy megbizonyosodjon, igazat szólt-e Pál:
____________________
-
Ebben a városban álmodott Pál egy macedóniai férfiról, aki segítségért könyörgött:
_______________
-
Az athéni Mars-domb másik neve: ____________________________________________________
-
Ő volt a jeruzsálemi tanács vezetője: __________________________________________________
-
Ebben a városban kövezték meg Pált: _________________________________________________
-
Az asszony aki, a többiekkel együtt a folyópartra ment imádkozni:
____________________________
-
Ő ment Silással misszióútra Szíriba és Czilicziába: _______________________________________
-
Listrában nőtt fel, majd Pál segítője lett:
________________________________________________
-
Ebben a városban beszélt Pál az „Ismeretlen Istenről”:
_____________________________________
-
János Márkkal misszióútra ment Ciprus szigetére: ________________________________________
-
A pogány férfi, aki keresztsége előtt megkapta a Szentlelket:
________________________________
-
Ebben a városban énekelt Pál és Silás a börtönben: _______________________________________
-
Ő az Apostolok cselekedeteiről szóló könyv szerzője:
______________________________________
|

|

|