Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

ALSÓ TAGOZAT

III. évfolyam

2. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

A dicsöséges bevonulás

  1. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Ha ott lettél volna Bethániában akkor vasárnap, miután szombaton Simon, a farizeus díszebédet adott Jézus tiszteletére, te is láthattad volna az emberek izgatott tömegét, akik a közeli Jeruzsálembe tartottak.

Jeruzsálemben pedig a városból kifelé tartó izgatott sokaság tárult volna a szemed elé, akik az úton közeledő tömeghez akartak csatlakozni.

Ha a templomban lettél volna az esti áldozat idején, észrevetted volna, milyen kevesen jelentek meg ott. Hallottad volna a papok és vallási vezetők haragos beszélgetését, mert tudták, hová siettek el az emberek.

Valószínűleg Jézus tanítványai voltak a legizgatottabbak. És te is biztosan ugyanolyan izgatott lettél volna, ha köztük vagy.

Mi történt? Miért volt az a sok ember annyira izgatott? Csatlakozzunk hát az Olajfák-hegyén álló sokasághoz, akik Jeruzsálembe tartottak!

Mire kérte Jézus menetközben két tanítványát? Lk 19:29-31.

Jézus mindig gyalog járt. Vajon miért kért most szamarat? A zsidó királyok szoktak szamárháton Jeruzsálembe bevonulni. Valóban szamárcsikón fog Jézus Jeruzsálembe vonulni és megengedi, hogy a nép királlyá tegye Őt? A tanítványok nagyon izgultak.

 További elmélkedésre: Te is izgatott lettél volna? Gondoljuk csak át! Bár Jézus teremtette világunkat és minden az Övé, emberi lényként mégis olyan szegény volt, hogy még a szamárcsikót is kölcsön kellett kérnie.

HÉTFÖ

Jézus a tanítványaival gyalogolt Jeruzsálem felé, és előreküldte két tanítványát, hogy kérjenek kölcsön neki egy szamárcsikót. Pontosan ott találták, ahol előre megmondta nekik? Lk 19:32-34.

Mi történt, amikor a két tanítvány visszatért Jézushoz a szamárral? 35. v.

Az emberek üdvrivalgásban törtek ki, amikor meglátták, mit csinál Jézus. Végre valóra vált Zakariás próféta jövendölése eljövendő királyukról, aki szamárcsikón érkezik. Zak 9:9.

Micsoda izgalom! Emberek érkeztek sietve mindenfelől. Köntöseiket szőnyegként terítették Jézus elé az útra. Pálmaágakat vágtak gyorsan és azzal integettek neki, és énekkel dicsőítették Őt. Lk 19:36-38.

Egyetlen királyt sem köszöntöttek még ekkora örömmel. A Húsvéti ünnepségre tartó emberek is csatlakoztak a sokasághoz. Sokan voltak köztük, akiket Jézus gyógyított meg. Az a Lázár vezette Jézus szamárcsikóját, akit a halálból támasztott fel.

A papok és a nép vezetői dühöngtek. Így szóltak egymás közt: „Íme, mind e világ Őutána megy.” Jn 12:19.

 További elmélkedésre: Te hol szerettél volna lenni aznap? Miért?

KEDD

Jézus szamárcsikón lovagolt Jeruzsálem felé és a nép királyként éltette őt. Nem olyan király volt, amilyenre vágytak, és országa sem olyan volt, amilyent vártak. Miért engedte meg hát, hogy királyként bánjanak vele?

Jézus tudta, hogy csupán néhány napon belül szörnyű halált fog halni helyettünk. Ő Isten báránya, aki meghal az egész világért. Ezért azt akarta, hogy minél többen megtudják, ki Ő, és miért fog meghalni.

Jézus azt is tudta, hogy a halála miatt majd emberek ezrei fogják tanulmányozni a prófétai jövendöléseket az Írásokban. És mire visszajön, hogy magával vigye népét a Mennybe, már több millióan döntenek az Ő országa mellett.

Néhány farizeus, látván mit művel a tömeg, megpróbálta leállítani őket. De senki sem figyelt rájuk, ezért kétségbe estek. Tudták, ha az emberek királlyá teszik Jézust, a nép többé már nem fog a papokra és a vezetőkre hallgatni. Mire kérték végül Jézust? Lk 19:39.

Mit felelt Jézus, mi történik, ha az emberek csöndben maradnak? 40. v.

 További elmélkedésre: Miért voltak a farizeusok ennyire féltékenyek Jézusra? Vajon Ő még mindig szerette őket, annak ellenére, hogy ők gyűlölték?

SZERDA

Jézus a tanítványai és boldog, örvendező sokaság kíséretében lovagolt szamárháton Jeruzsálem felé. Az Olajfák-hegyének tetejére érve Jézus megállt, s vele együtt mindenki. Hófehér márványból épült, aranydíszítéses templomuk jégkastélyként ragyogott a lenyugvó nap fényében. Ó, mennyire lenyűgözte őket a látvány!

Akkor Jézusra néztek. Biztosra vették, hogy Ő is ugyanolyan büszke a templomra, mint ők. Nagyon meglepődtek a Jézus arcán legördülő könnyek láttán. Észrevették, hogy nagyon-nagyon szomorú. Vajon miért?

Jézus azért sírt, mert eszébe jutott hányszor okozott neki csalódást újra meg újra Jeruzsálem népe, pedig a hűséges próféták számtalanszor figyelmeztették őket. Szeretetből Isten sokszor megbüntette őket, és megbocsájtott nekik, amikor őszintén megbánták bűneiket. Vezetőikkel együtt mégis mindig visszaestek, és egyre nagyobb bűnöket követtek el.

Most éppen Jézus megölését tervezték, az Egyetlenét, akire már oly régóta vártak. Ő volt az Egyetlen, aki a bűntől megmentheti őket. Ők azonban még mindig olyan Messiásra vágytak, aki a rómaiak hatalmától szabadítja meg őket és olyan országot ad nekik, amilyenre vágynak. A vakságot választották. Lk 19:41-42.

 További elmélkedésre: Ma is gyakran a vakságot választják az emberek? Hogyan segíthetünk nekik, hogy meglássák az igazságot?

CSÜTÖRTÖK

Római katonatisztek is voltak a Jézust körülvevő tömegben aznap, amikor Jeruzsálem felé lovagolt. A papok és a vezetők nem tudták lebeszélni a tömeget Jézus dicsőítéséről, ezért a római katonákhoz fordultak azzal a váddal, hogy Jézus felkelést szít.

A római tisztek ezért odamentek Jézushoz. Ő beszélt nekik az országáról és megérintette a szívüket. Érezték, hogy Jézus igazat szól. Könnyen rájöttek, hogy a papok és a vezetők féltékenyek rá. A római katonák végül közölték a zsidó vezetőkkel, hogy ők okoznak felfordulást, és nem Jézus.

A papok ettől zavarba jöttek, de azonnal a tömeghez fordultak és Jézus ellen próbálták őket fordítani. Hangosan vitatkozni kezdtek, s közben észre sem vették, hogy Jézus a tanítványaival együtt elindult a templom felé. Csend és békesség honolt ott, mert a hívők többsége a tömeghez csatlakozott.

Jézus körülnézett a templomban és a bárányok ezreire gondolhatott, amiket ott áldoztak fel. Isten népe már elfeledkezett a bárányok valódi jelentéséről. Jézus azonban tudta, hogy Ő az Igaz Bárány. Tudta, hogy néhány napon belül feláldoztatik a kereszten, mint Isten Báránya. Rendkívül kegyetlen halált fog halni.

Bár Jézus Isten, Ő emberi lény is, és Ő is rettegett a kegyetlen, szégyenteljes haláltól. Ám valamitől még jobban fog szenvedni haldoklása közben. Egyedül mennyei Atyja tudja megerősíteni, hogy mindezt elviselhesse.

Jézus a tanítványaival visszament Bethániába vasárnap este, és a sokság, akik királlyá karták koronázni, hiába kereste, sehol sem találta Őt.

 További elmélkedésre: Jézus végigimádkozta azt az éjszakát. Mit gondolsz, miért érezte annyira egyedül magát? Mennyei Atyján kívül megértette vajon bárki is, hogy milyen érzések gyötrik?

PÉNTEK

Jézus a tanítványaival együtt visszatért Bethániába vasárnap este, de alvás helyett egész éjszaka imádkozott. Tudta, tanítványai szörnyen csalódottak lesznek, amikor rövidesen meghal. Olyan sok mindent nem értettek még meg!

Vasárnap reggel visszamentek Jeruzsálembe. Az út mentén a legtöbb fa még kopasz volt. Még korán volt a füge-éréshez. Távolabb azonban Jézus észrevett egy fügefát, aminek szép nagy lombja volt. Ez azt jelentette, hogy gyümölcsnek is lennie kell rajta. Jézus éhes volt, ezért a fához ment néhány szem fügét szedni. De mit talált rajta? Mk 11:12-13.

A fügefáról Jézusnak eszébe jutott Isten népe, különösen annak vezetői. Kívülről ragyogóan néztek ki, de belül nem volt meg bennük a Tízparancsolat megtartásának gyümölcse. Nem szerették mindenekelőtt, teljes szívükből Istent, és a felebarátiakat sem szerették jobban önmaguknál. Mindezt csak tettették. A legtöbbjük soha nem is fog megváltozni. Mit mondott ekkor Jézus a fügefának? 14. v.

Hogy nézett ki a fügefa, amikor másnap ismét elhaladtak mellette? 20-22. v.

 További elmélkedésre: Elegendő vajon csupán ismerni a Tízparancsolatot? Azt mondani, hogy szeretjük Jézust? Részt venni a szombatiskolai tanulásban és a szombati istentiszteleten? Mt 7:21. Nem szeretnénk olyanok lenni, mint az a fügefa, ugye? Csak kívülről jónak látszani. Ha őszintén szeretjük Jézust, akkor úgy szeretünk cselekedni, ahogyan Ő tenné. Akkor szeretetteljesek, segítőkészek és kedvesek leszünk másokkal. Akkor leszünk olyanok, mint a fügefa, aminek levelei és gyümölcsei is vannak.

 

 

 

Történet sarok

Anna Larsen: Sunca, a misszionárius kutya című műve alapján,

a Pacific Press Publishing Association, Inc. kiadó engedélyével

Sunca és a rendőr

.

Ez a Sunca nevű kiskutyáról szóló igaz történet, aki gazdáival, Larsenékkel „misszionárius” kutya volt Dél-Amerikában, Equadorban, Bolíviában és Peruban.

 

Az autóban ültem Suncával a limai főposta előtt, Peru fővárosában. Férjemre vártunk, aki ügyintéző körútra ment. A várakozásba belefáradva kiszálltam, és egyedül hagytam Suncát a kocsiban. Bezártam az autó ajtaját és kirakatnézőbe indultam az utcán. Egyszer csak elém ugrott kis barna-fehér foltos drótszőrű terrierem.

- Sunca! – korholtam. – Hogyan jötték ki a kocsiból? – Sunca kurta farkát lógatva visszaindult a kocsi felé és bűnbánóan szinte hason csúszott előttem. Akkor vettem észre, hogy egy rendőr áll az autónk mellett.

- Ó, csak nem büntetőcédulát kapok? - gondoltam.

A rendőr közelébe érve köszöntöttem és olyan udvariasan mosolyogtam, ahogy csak tudtam.

- Jó reggelt, tiszt Úr! – mondtam – Azt hiszem a kutyám kiszökött az autóból.

- Igen, hölgyem, úgy volt. – felelte a rendőr. – A kutya figyelte önt, amíg csak láthatta. Aztán nagyon elkeseredettnek látszott. Nem tudom, azért-e, mert ott álltam, de nagyon aggódott önért. És akár hiszi, akár nem, hölgyem, - a rendőr szélesen gesztikulált - de a kutya megnyomta gombot és megszólaltatta a dudát! Aztán egy darabig megint ön felé nézett, majd megint dudált. Alig hittem a szememnek, de ezt tette. Így hát tovább figyeltem, hátha ön visszatér. Akkor a kutyus elfordította az ablaknyitó kilincset és addig nyomkodta orrával a kisablakot, amíg teljesen kinyílt. Átfurakodott rajta, és ön után szaladt, hölgyem! Nevetnem kellett. Micsoda egy kutya!

Hamarosan láttam, hogy a férjem is közeledik.

- Csak nem büntetőcédulát kaptál? – kérdezte aggódva. – Már messziről láttam, hogy egy rendőrrel beszélgetsz, de mire ideértem, már eltűnt.

Nevetve válaszoltam: - Azt hitted, ugye, hogy most már biztosan kapok egy büntetőcédulát?

- Igen. – felelte a férjem.

- Nem. – mondtam teljesen nyugodtan. Majd kacsintottam egyet. – Ő kapott cédulát tőlem.

- Te adtál neki? Hogyan?

- Beiratkozott a Bibliai levelezőiskolába!

-Ó, csodálatos!

- Nos, - szóltam. – Igazából ez Sunca érdeme.

- Suncáé?

- Igen. Sunca keltette fel a rendőr érdeklődését az intelligenciájával. Nagyon jól elbeszélgettünk. Nagyon kedves volt. A Prófétaság hangjáról is beszéltem neki, és a levelezőiskolai munkánkról. Ezért tudtuk őt végül is beíratni.

- Többes számban?

- Igen, Sunca és én. Ugye Sunca?

Sunca a farkát csóválva nézett fel ránk.

(Folytatása következik)