Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

OVODÁSOK

I. évfolyam

I. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

A mi csodálatos Istenünk

  1. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP - HÉTFÖ

Szereted a történeteket? Mindnyájan szeretjük a történeteket. Tudod, mi a neve a világ legcsodálatosabb történetes könyvének? Ez a Biblia. A Biblia a legcsodálatosabb történetes könyv az egész földön. És a Bibliában minden történet igaz.

A bibliai történetek fiúkról, lányokról, apákról, anyákról, nagyapákról és nagyanyákról szólnak. A legkülönbözőbb emberekről mesélnek nekünk, illetve azokról a dolgokról, amiket tettek.

A Biblia arról is beszél, hogyan kezdődött a világ. A legelső vers a Bibliában azt mondja el, hogy ki teremtette a világot (1Móz 1:1).

A világot Isten teremtette. Mivel mi csak emberek vagyunk, így nem érthetünk mindent Istennel kapcsolatban. Sok csodálatos dolog van azonban, amit nagyon is tudhatunk Istenről. Tudtad azt, hogy amikor azt mondjuk: „Isten”, valójában három különböző személyről beszélünk? Mindnyájuknak Isten a neve.

A világon vannak nagy családok és vannak kis családok. Ám a családtagok vezetékneve családonként ugyanaz. Te ___________ a következő családhoz tartozol: ___________ (pl. Kovács, Petrovics). Családodban mindenkinek _________ (pl. Soós) a neve.

Amikor az Isten nevet említjük, az Atya Istenről, a Fiú Istenről (Jézusról, az Isten Fiáról) és a Szentlélek Istenről szólunk. Mindegyikük Isten. Mind a három Isten. És rajtuk kívül nincsen senki Isten.

Mi fel sem tudjuk fogni, hogy Istennek nincs kezdete. Nekünk ugyebár mindnyájunknak van kezdetünk. Azt sem érthetjük meg, hogy Isten soha nem lát véget, mint az emberek, amikor meghalnak. Isten hatalmát sem érthetjük meg, amellyel a semmiből létrehoz (teremt) valamit a puszta szó által.

Nem érthetjük meg, hogy lehet ott Isten mindenhol egyszerre. Azt sem érthetjük meg, hogy láthat Isten mindent egyidőben. És azt sem érthetjük meg, hogy Isten mindenről mindent tud. Ha csak egy kismadár is meghal, Isten erről is tud és szomorú. Gondolj bele, milyen az Istennek, amikor bennünket

valami baj ér.

De akármekkora hatalma is van Istennek, és akármilyen csodálatos is, mégsem kell félnünk tőle. Istenünk annyira szeret téged és engem, mintha mi lennénk számára az egyetlenek az egész világon. Milyen csodálatos Istenünk van!

Láttál már keresztséget? Emlékszel, mit mond a lelkész az alámerítéskor? A következőt: „Megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” Aki megkeresztelkedik, az Isten családjába keresztelkedik be. A lelkész ki is mondja a három személy nevét, akik Istenek: az Atya Isten, a Fiú Isten (aki Jézus) és a Szentlélek Isten. Milyen csodálatos, hogy Isten családjához tartozhatunk! De csak az Atya, a Fiú és a Szentlélek Istenek.

Amikor megkeresztelkedünk, azt mutatjuk meg mindenki előtt, hogy Isten családját választjuk. Milyen csodálatos családhoz tartozunk!

KEDD - SZERDA

Sok idővel ezelőtt, hogy Isten megalkotta e világot, millió és millió tökéletes, szép és boldog angyalt alkotott. Egyik közülük az angyalok vezetője volt. Isten úgy alkotta meg őt, hogy sokkal bölcsebb volt, mint a többiek. Isten különleges segítője volt. Lucifernek hívták.

El sem tudjuk képzelni, hogy Lucifer milyen szép külsejű volt. Úgy tündökölt, mint a gyémánt!

El sem tudjuk képzelni, milyen tökéletesen végzett dolgokat. Szépen énekelt és minden hangszeren tudott játszani. Ő vezette az angyalok kórusát. És szavakkal ki sem fejezhető, milyen csodálatosan énekeltek!

Lucifer és az összes angyal szerették az Atya Istent. És szerették a Fiú Istent és a Szentlélek Istent is. De egymást is nagyon szerették. Az isteni család valamennyi tagjának szívében szeretet és öröm honolt. Tökéletesen boldogok voltak.

De valami szomorú dolog történt. Lucifer kezdett büszke lenni szépségére és különleges mivoltára. Azt is megtudta, hogy Isten a mi világunk megteremtésére készül.

Fiú Isten mindig segített az Atya Istennek az ehhez hasonló tervek elkészítésében. És amikor eljött a terv kivitelezésének ideje, a fiú Isten szólt és megteremtette.

Lucifer bűnös gondolatokat kezdett dédelgetni a Fiú Istenről. Úgy gondolta, hogy az Atya Istennek neki kellett volna átengednie a csodálatos új világ tervezésének munkáját. Teremtő szeretett volna lenni. De ez ostoba gondolat volt. Egyedül Istennek van hatalma a semmiből teremteni a puszta szó által. A Fiú Isten teremtette az összes tökéletes és szép angyalt. Ő teremtette Lucifert is. Szerette Lucifert és Lucifer is szerette Istent. De most Lucifer úgy döntött, hogy inkább magát szereti jobban, semmint Istent.

Lucifer elbeszélgetett a többi angyallal. Azt mondta nekik, hogy Isten nem igazságos. Úgy gondolta, hogy neki ugyanolyan fontosnak kellene lennie, mint a Fiú Istennek. Ő is Isten szeretett volna lenni. Lucifer rendelkezni akart Isten különleges hatalmával. De erre nem volt mód. Egyedül az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten. Lucifer nem volt már boldog. És Isten milyen szomorú volt!

Az Atya Isten elbeszélgetett Luciferrel. Megmutatta neki, hogy azok a gondolatok, amiket elkezdett dédelgetni magában, tévesek. Megengedte magának, hogy hazugságokat gondoljon Istenről. Ezért lett boldogtalan és vesztette el az örömét. És Lucifer megpróbált sajnálatot kelteni a többi angyal szívében őiránta.

Az angyalok nem tudták mit is gondoljanak, azokról

a dolgokról, amiket Lucifer mondott nekik. Mindig bíztak Luciferben. Mindig igen-igen nagyszerű vezető volt. Lucifer kórusában is szerettek énekelni. Lucifer minden elképzelhető hangszeren tudott játszani. Az angyalok, miként a többi világ teremtett lényei is, örömüket lelték annak a tervnek a követésében, amit Isten az ő boldogságuk érdekében fektetett le. Senki soha nem érezte magát irigynek vagy boldogtalannak.

Lucifer ekkor elkezdett beszélni a szabályokról. Azt mondta, hogy Isten szabályai nem igazságosak. Meg hogy mivel az angyalok tökéletesek, nem is lenne szükségük szabályokra. Szabadnak kellene lenniük, hogy azt tehessék, amit csak akarnak.

De az angyalok a lehető legtermészetesebb módon engedelmeskedni akartak Isten boldogság-szabályainak, amit Tízparancsolatnak nevezünk. Az angyalok mindig örömüket lelték a boldogság-szabályoknak való engedelmességben, így ők már eddig is azt tették, amit akartak. Mindig azt akarták cselekedni, amit Isten kért tőlük. Soha semmilyen vágyat nem éreztek arra, hogy mást tegyenek. Senki sem noszogatta őket, hogy engedelmeskedjenek a szabályoknak. Nekik még csak az eszükbe sem jutott az, hogy szabályoknak kell engedelmeskedniük. Egyszerűen szerettek engedelmeskedni Istennek. És tökéletesen boldogok voltak életük minden pillanatában.

CSÜTÖRTÖK - PÉNTEK

Lucifer nagyon okos volt. Nemde mégis úgy döntött, hogy rossz gondolatokat enged a gondolatai közé? És oly módon csűrte-csavarta a hazugságokat, hogy igazaknak tűnjenek.

Az angyalok nem is tudták eleinte, mit gondoljanak. Addig eszükbe sem jutott, hogy a szabályok gátolják őket abban, hogy szabadok és boldogok legyenek. Mindig szabadnak és boldognak érezték magukat, mert soha egyetlen angyalnak nem volt irigy, hitvány vagy önző, vagy valami efféle gondolatuk. Senkinek eszébe sem jutott olyasmi, hogy Isten igazságtalan lehet.

Az angyalok többsége biztos volt abban, hogy Lucifer Istennel kapcsolatos gondolatai tévesek. De amikor könyörögtek neki, hogy változtassa meg a véleményét, és legyen újra boldog, Lucifer túl büszke volt beismerni, hogy hazugságot állított Istenről.

Csakhogy amint egyre figyelmesen hallgatták Lucifert, voltak olyan angyalok, akik kezdtek hinni a hazugságainak. Kezdték sajnálni őt. És már nem szerették úgy Istent, ahogy azelőtt.

Felmerül itt egy nagy kérdés, amin érdemes elgondolkodni. Az emberek késztethetnek-e bennünket arra, hogy szeressük őket? Néha a mi bölcs szüleink elvégeztetnek velünk ezt-azt, amihez amúgy semmi kedvünk. De rávehetnek-e a szüleink arra, hogy szeressük őket? Nem. Emberek nem tudnak rávenni más embereket arra, hogy szeressék őket. Hiszen a szeretet belülről jön, nem igaz? Szeretjük a szüleinket és tudjuk, hogy ők is szeretnek minket és azt is, hogy ők nagyon vigyáznak ránk. Szüleink azt akarják, hogy boldogok legyünk. Nem akarnak semmivel sem fájdalmat okozni nekünk. És vajon mi szívesen vennénk azt, ha a szüleink csak azért szeretnének bennünket és vigyáznának ránk, mert kötelességük? Aligha. Nem akarnánk ezt. És azt is tudjuk, hogy amikor megbüntetnek minket, azért teszik, mert túlságosan is szeretnek bennünket ahhoz, hogy hagyják, hogy rossz dolgokat tegyünk.

Isten nem akarta, hogy az angyalok vagy az emberek azért szeressék Őt, mert szeretniük kellett Őt. Ez borzalmas lett volna. Senki nem lett volna így boldog. Mindenki félt volna Istentől. A következő leckéből megtudjuk, mit kellett tennie Istennek a büszke és makacs Luciferrel.

 

 

 

Történet sarok

Egy csodálatos meglepetés

Patti Lynn Guthrie történetei alapján

 

„Egy baba? Babánk fog születni?” Az anya szeme csillogott a hír hallatán. Milyen csodálatos is a hír, amit a doktor közölt vele! Kisbabája fog születni! Alig várta, hogy elmondhassa a férjének.

Amikor apa aznap hazaérkezett a munkából, az anya boldogságtól sugárzó arca elárulta neki, hogy valami különleges dolognak kellett történnie.

− Soha nem fogod kitalálni, mit tudtam meg ma − mondta anya.

− Mit tudtál meg? – kérdezte apa.

− Kisbabánk lesz! − mondta neki anya.

Most az apán volt a sor, hogy izgatott legyen.

− Ez csodálatos! − kiáltotta, amint anyát karjába kapta és megölelte. − Gondold csak el! Az első kisbabánk! Igazi család leszünk!

− Igen − bólintott anya. − Alig várom már! De sok minden van, amit meg kell még tennünk, hogy készen álljunk a kicsi fogadására, mire megérkezik − emlékeztette. − Sok mindenre van egy kisbabának szüksége, hiszen te is tudod!

Azonnal el is kezdték tervezgetni a kicsivel kapcsolatos tennivalókat. A következő hetek és hónapok szinte repültek, ahogy mindketten azon dolgoztak, hogy mindent előkészítsenek a kisbabájuk érkezésére.

Először is kialakítottak számára egy külön szobát. Fehérre festették a falakat, aztán felraktak egy csinos tapétaszegélyt. Anya anyagot vásárolt, hogy egy gyönyörű steppelt ágytakarót készítsen belőle. Nagymamától kaptak egy bölcsőt, egy kényelmes hintaszék pedig szép új huzatot kapott.

Elmentek, hogy megvásárolják az egyéb dolgokat is. A kisbabának szüksége lesz pelenkára és popsitörlőre is. Kellene még hintőpor és sampon, lepedők a kiságyba és hálózsákok is. Vásároltak egy babakádat és törölközőket és még sok egyebet. A barátoktól kaptak babaruhákat, puha, ennivaló takarókat és játékokat. Milyen izgalmas volt ez az egész!

Amikor az anya ellenőrzésre ment az orvoshoz, néha a doktor megengedte, hogy meghallgassa a kisbaba szívét. Hallhatta az apró dobbanásokat. Tudta, hogy a kisbaba fejlődik.

Egy napon apa így szólt:

− Gondolkodnunk kell a kisbabánk nevén is.

− Igen, igazad van − értett egyet anya, és másnap beszerzett néhány könyvet a névválasztáshoz. Hosszú listákat készítettek. Nagyon sok szép név volt! Azon gondolkodtak, hogy tudják kiválasztani azt az egy nevet a kisbabájuknak. Végül úgy döntöttek, hogy a Laura nevet adják neki.

Amikor minden elkészült, nehéz volt türelmesen kivárni a kis Laura érkezését. Végül elérkezett a nap, amikor az orvos szerint a kisbaba várhatóan megszületik. De Laura nem érkezett meg aznap. Sem másnap. Sem az azt követő napon.  (Folyt. köv.)