VASÁRNAP
-
HÉTFÖ
Jézus
befejezte a mi csodálatos világunk teremtését. Minden, amit oly nagy körültekintéssel megtervezett, most
elkészült. Jézus, a mi csodálatos Teremtőnk készített mindent.
Minden egyes dolog készen állt arra, hogy Jézus megteremtse a következőt. Még
mielőtt Jézus bármit is teremtett volna bele, a föld készen állt arra, hogy a benne lévő dolgok növekedjenek. A
víz és az étel készen állt a halak számára. A levegő és az étel készen állt a madarak számára. És minden készen
állt az állatok számára, amelyeket Jézus a hatodik napon teremtett. Ez a nap a péntek volt.
Pénteken már csak egy dolog hiányzott ahhoz, hogy a teremtés teljes legyen. Kit
kellett még Jézusnak megalkotnia? Ádámot.
Miután Ádám elnevezett minden állatot, azt kívánta, bárcsak lenne még egy
személy, aki olyan, mint ő. Mit tett Jézus azért, hogy Ádám vágya teljesülhessen?
Ádám és Éva otthona egy különleges, csodálatos kert volt. Emlékszel még a kert
nevére? Édenkertnek hívták. Mit gondolsz Ádám és Éva boldogok voltak? Ó, igen! Ők olyan boldogok voltak, ahogy
Isten elképzelte.
De Isten még egy különleges ajándékot tartogatott számukra. Ez egy csodálatos
ajándék, amelyet a Föld minden lakója is megkaphat. És ez az ajándék az örökkévalóságnak szól! Minden hét
végeztével eljön. Teljesen mindegy, hogy az emberek hol élnek a Földön, minden hét végén megkapják az ajándékot.
Örökké emlékeztetni fog a mi csodálatos és hatalmas szerető Istenünkre, aki teremtette a világot. És mindig
emlékeztetni fog minket az Ő tíz csodálatos „boldogság-szabályára”.
Ki
tudod találni, hogy mi ez az ajándék? Ez egy teljes, elkülönített nap! Hogy hívjuk ezt a napot? Szombatnak. A
hetet záró szombat mindig is egy különleges nap marad. Mindig emlékeztetni fog minket arra, hogy Jézus a
mi szerető Teremtőnk, aki világunkat megalkotta és mindent, ami benne van, mindössze hat nap alatt (1Móz 20:11).
Sok ember azt gondolja, hogy ez több millió évig tartott, míg teljes egészében,
az emberrel együtt létrejött a Föld. De vajon igaz ez? Nem. Mennyi időbe telt Jézusnak a mi világunk teremtése?
Mindössze hat napba. Mi tudjuk ezt, mert a Biblia leírja. És azt is tudjuk, hogy amit a Biblia mond, az mindig
igaz. Nem vagy boldog attól a tudattól, hogy ez igaz?
Olvassuk csak el a legelső péntek estéről szóló feljegyzést, amikor Isten
befejezte a Föld teremtését (1Móz 2:1-3)!
Mit gondolsz Jézus azért pihent meg, mert elfáradt, éppúgy, ahogy mi is
elfáradunk? Nem. Isten nem fárad el olyan módon, ahogy mi elfáradunk. Ő megpihent, vagy megállt a teremtéssel,
mert végzett mindennel, amit eltervezett. És szombaton mi is megállunk azokkal a tevékenységekkel, amelyeket a
hét többi napján végzünk? Igen megállunk.
KEDD
-
SZERDA
 Kellett-e
Ádámnak és Évának takarítani, port törölni, főzni azon a pénteken, amely a legelső héten volt a mi Földünkön?
Nem. Amikor eljött a szombat ideje, Jézus meggyőződött arról, hogy minden készen áll arra, hogy ez a
különleges nap megkezdődjön. Mi a helyzet a mi otthonunkkal? Meg szoktunk győződni arról, hogy minden készen áll
a szombat megkezdésére? (Beszélgessetek arról, hogy mit tehetünk ezért!)
Mikor kezdődik a szombat? Éjfélkor? Nem. Akkor, amikor szombat reggel feljött a
nap? Nem. Nem akkor kezdődik, abban a percben, ahogy lement a nap péntek este? És egészen a szombat esti
naplementéig tart. A szombat mindig péntek naplementétől szombat naplementéig tart. És bárhol élsz a világban,
ezen a módon mindig tudhatod, hogy mikor van szombat. Milyen csodálatosan eltervezte Isten, az egész Földön
mindenki tudhatja, hogy mikor van az Ő szent napja!
Láthatott vajon azelőtt Ádám és Éva naplementét? Nem, ők azelőtt még soha nem
láttak ilyen csodálatosat. Jézus biztosan mosolygott, ahogy Ádámot és Évát nézte azon az első péntek estén. El
tudod képzelni, mennyire lenyűgözte őket a csoda, ahogy a színek váltakoztak az égen?
Jézus velük volt, amikor az első szombat kezdődött; és együtt kezdték meg a
legelső istentiszteletet, megünnepelve csodálatos világunk születését. Talán eljöttek az angyalok is, és együtt
énekeltek velük (Jób 38:4-7).
Mi nagyon szeretjük a péntek
estét nem igaz? Senki sem rohan. Mindenki és minden tiszta, és készen áll a szombat megkezdésére.
Anyu valami különlegeset készített Szombat ebédre. Áhítatot tartunk, ahol
kedvenc énekeinket énekeljük, és megköszönjük Jézusnak, hogy vigyázott ránk egész héten. Hálát adunk Neki a
szombatért, ezért a különleges napért, amelyet Ő adott nekünk. És Ő biztosított minket arról, hogy különlegesen
megálld minket minden egyes Szombaton.
Amikor a nap lement azon az első péntek estén, az állatok és a madarak is
lepihentek. Minden csendes volt. Ádám és Éva nézték az eget, amint a nap lebukik. „Ó, nézd!” – mondták
egymásnak, amint meglátták az esthajnalcsillagot az égen. És ahogy egyre sötétebb lett, milliónyi ragyogó
csillag jelent meg az égen és az ezüst hold mosolygott le rájuk. Talán egy pici szentjánosbogár villant fel,
majd itt is és ott is a kertben.
Mielőtt lefeküdtek volna, Ádám és Éva talán megálltak egy tavacskánál, amelyben
különleges víziállatok világítottak a sötétben. És mielőtt nyugovóra tértek volna, egy fülemüle hangját
hallották, ahogy elkezdte esti dalát. Milyen csodálatos dolgokat teremtett Jézus!
CSÜTÖRTÖK
-
PÉNTEK
 Amikor
Ádám és Éva felkeltek Szombat reggel, rögtön eszükbe jutott, hogy ez egy különleges nap. Jézus lesz velük
reggeltől estig!
Mit gondolsz, hosszú ideig tartott, amíg elkészítették a reggelit? Nem.
Rengeteg ízletes dolog állt rendelkezésükre, amiből választhattak. Valószínűleg még sok étkezésbe telik, mire
minden ízletes dolgot megkóstolnak azok közül, amelyeket Jézus teremtett számukra. Ekkor Ádám és Éva
meghallotta, hogy Jézus érkezik, hogy velük legyen. Siettek, hogy találkozhassanak vele. Ő volt az, szerető
Teremtőjük. És milyen csodálatos napot töltöttek együtt! Csodálatos kertjük szolgált templomul. Talán az
angyalok kórusa énekelt. És nem más, mint Jézus volt a szombatiskolai tanító.
Amint a kertben sétáltak, néha megsimogattak egy-egy állatot, szemügyre vették
a csodálatos növényeket, virágokat, és közben ezernyi kérdést tettek föl Jézusnak. Újra meg újra megköszönték
azt a sok gyönyörűséget, amelyet Ő azért teremtett nekik, hogy örömüket leljék benne. Tudták, hogy kedvenc
napjuk mindig a szombat lesz. Neked is a szombat a kedvenc napod?
Melyek azok a dolgok, amelyeket megtehetünk otthonunkban, hogy péntek
naplementére mindig készen legyünk a szombat kezdetére? Hogy tudsz tenni azért, hogy elkészülj szombatra?
Szeretnénk mi is egy különleges istentiszteletet tartani péntek este? Ugye
tudod, hogy Jézus ugyanúgy szeretne velünk lenni, ahogy azon az első szombaton volt Ádámmal és Évával?
Mivel szeretnél foglalkozni szombaton? (Sétálni, meglátogatni a betegeket,
szombati játékokat játszani, olvasni, kersztény zenét hallgatni, természet- és missziós filmeket, nézni stb.)
Szerinted a pihenés azt jelenti, hogy szombat reggel tovább alszunk, vagy ebéd
után hosszan lepihenünk?
Melyek azok a dolgok, amelyek a család nem tesz szombaton? (Iskola, munka,
takarítás és főzés, vásárlás, étteremben való étkezés, szerelés, újság vagy világi magazinok olvasása, a
hírműsorok figyelemmel követése, világi játékok stb.)
Melyik fontosabb szerinted: hétköznap pontosan megérkezni az iskolába, a
munkahelyre, vagy pontosan érkezni a szombatiskolára szombaton, Isten különleges napján? Ugye elhiszed, hogy
Jézus és az angyalok időben megérkeznek a szombatiskolába?
Mit gondolsz, mit
éreznek, amikor késünk?
Hogy tudsz segíteni családodnak abban, hogy pontosan ott legyetek a
szombatiskolán?
(Korábban fekszem le, szombat reggel korán felkelek, előkészítem a ruháimat,
gyorsan felöltözöm és fogat mosok stb.)
Mondjunk hálát Jézusnak a szombatért és kérjünk tőle segítséget, hogy szombatot
megszentelhessük. Nem szeretnénk ki maradni egyetlen áldásából sem, amelyet Ő ránk szeretne árasztani szombaton,
nem igaz?

|
Történet sarok
Viktor és az
ugráló bot
Patti Lynn Guthrie történetei alapján |
 |
Viktor nagyon szeretett játszani az ő ugráló botjával. „Egy,
kettő, három…” – számolta az ugrások számát. Néha még háromszázat is tudott ugrani, mielőtt felborult volna.
Miután már jól megtanult ugrálni, Viktor szívesen hajtott végre különféle meglepő mutatványokat a botjával.
Mivel rendkívül élvezte ezt a sportot, egy nap elhatározta, hogy valami olyat fog megpróbálni, amit azelőtt
soha.
– Zsanett, légy szíves tedd ezt a frizbit elém! – mondta
kishúgának.
Zsanett alig két méterrel Viktor elé tette le a frizbit.
Viktor azt mérlegelte, miközben az ugráló botot markolta, hogy vajon bele tud-e ugrani a közepébe.
Megpróbálta, ugrott és pontosan a frizbi közepén ért földet.
De arra, ami a következő pillanatban történt,
nem is számított. A frizbi csúszni kezdett a betonon, és Viktor hátraesett az ugráló bottal együtt. Igen
beütötte a fejét a hideg betonba, és egy kis ideig eszméletlen volt. Amikor felkelt, Zsanett kiáltását
hallotta:
– Anyu! Gyere gyorsan!
Viktor térde remegett, amikor felkelt a földről. A feje fájt, és szédült.
Amikor kezét a fejére tette, valami nedveset és meleget érzett. Vérzett.
Amikor édesanyja odaért, egy mély vágást látott Viktor fején. Gyorsan
megtöltött jéggel egy tasakot és a sebre helyezte. Kicsivel később már úton voltak az orvos felé, hogy az
megvizsgálja Viktort és gondoskodjon a gyógyulásáról.
Mire az orvoshoz értek, Viktor feje már nem vérzett. A fiú megörült, amikor
a doktor mosolyogva mondta: |

 |
– Nincs szükség varrásra, mert a vérzés megállt.
De megvizsgálta Viktort, hogy meggyőződjön arról, nincs semmi más sérülése.
– Rendben is vagy – mondta a doktor miután végzett –, de kérlek, ne
próbálkozz újabb mutatvánnyal az ugráló botoddal!
Amint hazaértek, Viktor a meleg vérre gondolt, amely a vágásból jött ki a
baleset után.
– Miért állt el vérzés a vágásban? – kérdezte anyukáját, miközben óvatosan
megérintette a fején lévő kötést.
– Isten úgy alkotta a vért, hogy az a levegővel érintkezve megalvadjon.
Megalvad, majd elkezd varasodni, hogy így megvédje a vágást – felelte anyukája. – Máskülönben addig
véreznénk minden egyes sérülés után, amíg meg nem halunk.
– Ez még nem minden – folytatta az anyukája. – Ha Isten nem védte volna meg
agyunkat egy sisakkal, mi történt volna vele, amikor elestél?
Viktor tudta, hogy úgy széttört volna a cementen, mint egy tojás. Uh!
Elgondolni is szörnyű.
Amikor hazaértek, Viktor elrakta az ugráló botját. Tudta, hogy pár napig
egyáltalán nem lesz kedve az ugráláshoz. És hogy az orvosnak igaza volt abban, hogy nem szabad kockázatot
vállalnia felelőtlenül.
Az esti családi áhítaton apa megköszönte Jézusnak, hogy vigyázott Viktorra.
És mielőtt lefeküdtek volna, Viktor azt is megköszönte a Megváltónak, hogy ilyen csodálatos testet adott
neki. |

|