Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

ALSÓ TAGOZAT

I. évfolyam

 2. negyedév

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

Izsáknak menyasszonyt hoznak

  1. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Ha réges-régen, évezredekkel ezelőtt módunkban állt volna felkeresni Ábrahámot, azt láthattuk volna, hogy egyedül üldögél a sátra bejáratánál, és a messzi távolt, a gyönyörű, zöldbe öltözött dombok irányát kémleli.

Mire gondolt? Talán arra az otthonra, amelyben felnőtt, egy másik országban, messze onnan, illetve arra, ahogy elhatározta, hogy engedelmeskedik Istennek, amikor azt a parancsot kapta Tőle, hogy menjen ki arról a helyről. Annak már nagyon-nagyon sok ideje volt ekkor.

Utazók vittek neki hírt egykori otthonából Nákhorról és családjáról. Szerette volna látni őket, de tudta, hogy soha nem menne vissza arra a földre. Az utazók talán arról is beszámoltak neki, hogy Noé fia, Sém, még mindig az élők között van, és már több mint nyolcszáz esztendős!

Visszaemlékezett az Istentől kapott ígéretre, mely szerint sok gyermek atyjává lesz. Isten arra is ígéretet tett, hogy Ábrahámé lesz az egész ország, amelyre költözik.

Egyelőre azonban csupán egy fia volt és még mindig sátrakban lakott. Mindössze egyetlen kicsiny földdarabbal bírt, amit úgy vásárolt, hogy oda temethesse szeretett Sáráját, amikor az meghalt. 1Móz 23. fej. mondja el részletesen a parcella megvásárlásának érdekes történetét.

Amikor az ő gyönyörű Sárájára gondolt, egy könnycsepp gördült végig az orcáján. Már három éve annak, hogy meghalt, de még most is nagyon hiányzott neki is és Izsáknak is.

Izsák! Habár Izsák mindig nagyon szorgalmasan segített atyjának a rengeteg nyáj és csorda ellátásában, Ábrahám tisztában volt vele, hogy Izsák mégiscsak magányosnak érzi magát az anyja nélkül. Belátta, hogy Izsáknak szüksége van egy szerető feleségre, aki vele lehet. Ábrahám nagyot sóhajtott. Hol fog találni megfelelő feleséget Izsák számára?

 További elmélkedésre:  Mit gondolsz, Sátán még mindig kísértette Ábrahámot kételyekkel? Ó persze! Ábrahám viszont megtanulta, hogy Isten számára semmi sem lehetetlen. Mit gondolsz, nem azt akarja Isten, hogy mi is mindig szem előtt tartsuk ugyanezt?

HÉTFÖ

A bibliai korokban az Isten tisztelő szülők segítettek férjet illetve feleséget választani a gyermekeiknek. A fiak és a leányok megbíztak a szüleikben. Belátták, hogy szüleik szeretik őket és sokkal bölcsebbek náluk. A szülők természetesen nem kényszerítették a gyermekeiket, hogy olyan valakivel kössenek házasságot, akit nem szerettek.

Izsák negyven esztendős volt. Ábrahám gyakran gondolkodott azon, hogy kellene találni neki egy kedves, szerető feleséget, aki tiszteli Istent. Azok a lányok, akik abban az országban laktak, bálványokat tiszteltek. Ábrahám számára nem volt kérdés, hogy a velük való házasság mennyi boldogtalanságot hozna az otthonára.

Ábrahámnak eszébe jutott Hágár, aztán Lót felesége, vagy Ismáel feleségei, és mások is, akik nem szerették Jézust, és félvállról vették az Ő boldogság-szabályait. Világos volt, hogy Izsák nem vehet ilyen leányokat feleségül. Olyan feleséget kell választania, aki születendő gyermekeiket is Isten szeretetére és a Neki való engedelmességre tanítja.

Ábrahám és Izsák soha nem felejtette el azt a napot a hegyen. (Ezt a történetet tanulmányoztuk a múlt héten.) Olvassuk el, mint mondott Isten azután Ábrahámnak. 1Móz 22:15−18.

Amikor Ábrahám ezeken gondolkodott és azért imádkozott, hogy megtalálja Izsáknak a neki való feleséget, eszébe jutott, hogy ősi hazájában a rokonai közül sokan Istent tisztelték. Talán épp közöttük lehet az, akit ő keres! Elhatározta, hogy beszél erről Eliézerrel, hűséges és igaz szolgájával, aki már oly sok ideje mellette szolgált.

 További elmélkedésre:  Miért nem akarta Ábrahám, hogy Izsák olyan leányt vegyen feleségül, aki bálványokat imád? Miért figyelnek oda a szüleink arra, hogy kik a játszótársaink? Jobban szeretnek és jobban ismernek bennünket a szüleink, mint ahogy azt mi gyakran gondolnánk? Isten terve az, hogy a szülők segítsenek férjet és feleséget találni a gyermekeik számára. Mit gondolsz, ha azok, akik szeretik Jézust, hasonlóan cselekednének, több boldog otthon lenne?

KEDD

Eliézer hosszú ideje állt már Ábrahám szolgálatában. Ő felelt mind a többi szolgáért. Tulajdonképpen ő felelt mindenért, amije csak volt Ábrahámnak. Ábrahám tudta, hogy megbízhat benne. Elhatározta, hogy megosztja vele a gondját, és őt kéri meg, hogy segítsen megtalálni az Izsák számára megfelelő feleséget.

Ábrahám először is arra kérte Eliézert, hogy ígérje meg neki, hogy pontosan végrehajtja azt, amire kéri őt. 1Móz 24:1−4.

Eliézer természetesen mindig engedelmesen készen állt arra, hogy megtegyen mindent, amire csak kérte Ábrahám, de úgy vélte, hogy itt könnyen előállhat egy kis gond. Mi lesz, ha megtalálja az Izsák számára tökéletes feleséget, de az nem akar ilyen messzire költözni a családjától. Elviheti esetleg ő Izsákot a leány hazájába, ha arról lenne szó? Mit mondott erre Ábrahám? 5−8. v. Eliézer megígérte, hogy híven követni fogja Ábrahám utasításait.

Minthogy az út Ábrahám egykori otthonába sok száz mérföldet tett ki, nem kevés ideig tartott. Az embereknek abban az időben nem voltak olyan utazási eszközeik, mint amilyenek nekünk vannak. Akkoriban öszvérekkel, lovakkal vagy tevékkel cammogtak. Eliézer a tevét választotta. A tevék hatalmas távolságokra képesek eljutni táplálék és víz nélkül.

Útközben Eliézer sokat gondolkodott imádkozva azon, hogy vajon milyen feleség kellhet Izsáknak. Azt tudta, hogy az fontos, hogy szeresse Istent és egyedül őt imádja. Az is fontos, hogy dolgos legyen. Derűsnek és segítőkésznek kell lennie. Azonkívül barátságosnak és udvariasnak. Valószínűleg reménykedve gondolt arra, hogy a választott hölgy szemrevaló is lesz.

 További elmélkedésre:  Mit mondott Ábrahám, ki megy majd Eliézer előtt ezen a hosszú úton? A választ a 7. versből tudjuk meg. Nekünk is vannak angyalaink?

SZERDA

Közeledve a hosszú út végéhez, Eliézer fejében már kész volt a terv, hogy miként fogja kiválasztani az Izsáknak való feleséget.

Végül az egyik nap délutánján a messzi távolból megpillantotta azt a várost, amelyben Ábrahám fivére, Nákhor lakott. Estére szép rendben meg is érkezett oda. Mi volt az első dolga? Az, hogy imádkozzon! 1Móz 24:11−14.

És lám, milyen gyorsan meghallgatta Isten az imát! 15−20. v.

Gondold csak meg! Az első ember, akivel találkozott, mind viselkedésében, mind kinézetében pont olyan volt, amilyet Izsák számára remélt! Nyilvánvaló volt, hogy dolgos leány. Derűs és segítőkész. Udvarias és barátságos. No és szép!

Eliézernek azonban még egyéb dolgokról is meg kellett bizonyosodnia. Vajon elengedi a családja olyan messzire? Beszélnie kellett velük. 23−27. v.

Rebeka rohanvást újságolta el a családjának, hogy mi történt. A fivére, Lábán, Eliézer elébe sietett, hogy üdvözölje őt, és hogy otthonukba kísérje őket. Milyen izgatott lehetett mindenki! A jó öreg Eliézer jött meg és hírt hozott Ábrahámról!

Nemsokára megterítettek neki, valami ízletes eledellel kedveskedtek. Eliézer azonban nem akart hozzálátni, amíg el nem mondta nekik, miért tette meg ezt a hosszú utat.

A család csak hallgatta. Rebeka is csak hallgatta. A leány alig akart hinni a füleinek! Eliézer őt választotta volna Ábrahám csodagyermekének feleségének? És vajon a családja beleegyezik-e abba, hogy ilyen távol kerüljön tőlük? A szíve biztosan szaporán vert ezekben a percekben. A fivére és atyja vette át a szót. Mit mondtak? 50−51. v.

Eliézer újra leborult és imádkozott. Nagyon-nagyon hálás volt!

 További elmélkedésre:  E történet révén még jobban megérthetjük, milyen csodálatos a mi Istenünk. Mindnyájunkra nézve személyre szabott terve van. Hiszed, hogy a te életedre is van egy különleges terve

CSÜTÖRTÖK

Magától értetődő módon mindenki azt akarta, hogy Eliézer maradjon egy darabig náluk. Ő azonban már másnap reggel, amikor felkelt, elmondta nekik, hogy azonnal indulnia is kell vissza. Arra gondolt, mennyire türelmetlenül várhatja már Ábrahám és Izsák, hogy megtudják, mire jutott Eliézer. Mit mondott Eliézer? Mit döntött Rebeka? 1Móz 24:56−61.

Mit gondolsz, derék dolog volt Rebekától, hogy ilyen kész szívvel követte Isten tervét? És vajon örülhetett annak, hogy családját elengedi Debórát, az ő kedves dajkáját, hogy vele tartson Kánaánba?

Miközben teveháton Kánaán felé tartottak, Eliézer talán azzal igyekezett siettetni a napok múlását, hogy történeteket mondott el Rebekának. Talán elmondta azt a sok mindent, ami Ábrahámmal és Sárával történt azután, hogy elhagyták szülőföldjüket és Kánaánba költöztek.

Talán elmondta neki Lót rossz döntéseinek történetét is, illetve azt, hogy hogyan mentette meg Ábrahám őt és családját Szodoma lakosaival együtt. És talán a szomorú történetet is arról, hogyan kellett Istennek elpusztítania Szodomát.

Rebeka persze legszívesebben Izsákról hallott, a csodagyermekről, akihez hamarosan feleségül fog menni! Eliézer elmondta neki, milyen kiváló, istenfélő férfiú lett belőle. A leány nyilván alig várta, hogy láthassa már őt.

 További elmélkedésre:  A történetünkben szereplő emberek mi módon adták bizonyságát annak, hogy az Istenben bíznak? Gondolj Eliézerre, Rebekára és annak családjára.

PÉNTEK

Az utazók végre közeledtek Ábrahám sátraihoz. Izsák Ábrahám nyájaira vigyázott, de otthon akart lenni, amikor Eliézer hazatér.

Vajon mit csinálhatott Izsák aznap este, amikor a tevék megérkeztek? 1Móz 24:63−65. Nemde szinte halljuk Rebekát? „Jaj, Debóra! Ez Izsák! Hol van a fátyolom? Elég jól áll a hajam? Jaj, Debóra, hirtelen annyira meg vagyok ijedve!”

Szükségtelen volt aggódnia. Nem tudjuk, mennyi ideig tartott Eliézernek, míg mindent elmond azzal kapcsolatban, hogy milyen csodálatos módon vitte végbe Isten a dolgokat − végül mégis eljött a pillanat, amikor megláthatta az ő gyönyörű Rebekáját. És mindjárt nagyon megszerette őt. Nem volt többé magányos. Isten újra bebizonyította, hogy amikor a Neki való engedelmességet és a Benne való bizodalmat választjuk, soha nem kell aggodalmaskodnunk.

Habár a Biblia semmit nem mond róla, biztos lehetsz benne, hogy csodálatos volt a menyegző, és sok ember jött el, hogy együtt ünnepeljen Ábrahámmal és Izsákkal.

 További elmélkedésre:  Abban az időben, akár gazdagok, akár szegények voltak a szülők, akik szerették Istent, ők megtanították a gyermekeiket dolgozni. Izsák és Rebeka szülei jómódúak voltak, mindazonáltal ők is megtanították a gyermekeiket, hogyan kell elvégezni mindenfajta munkát, ami az útjukba kerül. Mit gondolsz, jó volt ez így? Otthon te is tanulod a segítőkészséget és elsajátítani a különböző munkák csínját-bínját?

A vízhordás nehéz és kemény munka. De lám, Rebeka azt is szívesen és derűsen végezte. Te hogyan végzed a magad feladatait?

 

 

 

Történet sarok

Picur megkapja az engedélyt

Írta: Amy Sherrard

 

Karcsi, Picur barna bozontos fejébe rejtette vékony kis arcocskáját, és erősen tartania kellett magát, hogy el ne sírja magát. Picur a legjobb pajtás volt, akit egy fiú elképzelhet a maga számára. Picurt nem érdekelte, hogy Karcsi nem tudott úgy futni és játszani, ahogy a többi gyermek. Amikor Karcsi végigkopogott az utcán a mankóival, Picur végig ott volt mellette.

De most kiderült, hogy Karcsi nem tarthatja meg a kutyust, merthogy nincs elég pénze hű barátja engedélyének kiváltásához. A törvény márpedig kimondja, hogy minden kutya engedélyköteles.

Ekkor Karcsinak eszébe jutott valami: „A szombatiskolai tanítóm azt szokta mondani, hogy Jézus meghallgatja az imáinkat. Azt fogom kérni Jézustól, hogy hadd tartsalak meg, Picur” − mondta kispajtásának. Picur pedig úgy csóválta a farkát, mint aki Karcsi minden szavát érti.

Épp ebben a pillanatban Imi, Karcsi legjobb barátja, fütyörészve jött végig az utcán. A belvárosba tartott, hogy vásároljon egy szép pár korcsolyát. Jó ideje rakta félre a pénzt rá, hogy végre megvehesse.

Imi odaült egy pár percre Karcsi mellé. Játékosan megmarkolta, aztán megsimogatta Picurt.

Karcsi az imájáról kezdett beszélni Iminek. „Biztosan tudom, hogy Jézus segít nekem abban, hogy megtarthassam Picurt” − mondta vidáman.

Imi kis idő múlva felállt és továbbment. De egyszerre

csak Karcsin és Picuron kezdett gondolkodni.

„Szegény pajtás, hisz nem sok minden van, ami örömet szerezhetne neki − mondta magában Imi −, és a szíve is megszakad, ha elveszik tőle Picurt.” Imi felsóhajtott. „Valakinek ki kellene váltania azt az engedélyt.” Irtóra szeretett volna valahogy segíteni Jézusnak abban, hogy meghallgassa Karcsi imáját. De mi lesz akkor a korcsolyával, amire oly régóta rakosgatja félre a pénzt?

„A korcsolya várhat!” − döntött végül Imi, és sarkon fordult, és visszament Karcsihoz és Picurhoz.

„Ideadnád nekem  Picurt egy éjszakára” − kérte Imi a barátját.

Karcsi a karjába szorította a kis kedvencét. Aztán mosolyogva mondta Iminek: „Persze, elviheted. Tudom, hogy jól bánsz vele.”

Másnap reggel Karcsi a hátsó verandájuk lépcsőjén üldögélt, és figyelte, ahogy játszottak a gyerekek. Karcsinak nagyon hiányzott Picur. És ekkor hirtelen egy szökdécselő kis állat bukkant fel a ház sarkánál. Amely aztán egy nagy ugrással Karcsi karjába ugrott, majd vidáman lihegve pihent meg ott.

„Picur!” − rikoltott fel Karcsi, miközben a kutya fickándozott örömében. Ahogy Karcsi Picur füleit dörzsölgette, ujjai kitapintottak valamit a kis kedvenc nyaka körül. Karcsi szeme felragyogott. Mit gondoltok, miért? Picurnak új nyakörve volt, amin egy fényes engedélycímke fityegett. „Jézus meghallgatta az imámat − kiáltott fel Karcsi. − Ó, Jézus, köszönöm, hogy megtartottad nekem Picurt!”

Nem messze, egy kis házban Imi boldogan mosolygott, ahogy számolgatta a megmaradt forintjait, az apróbb és a nagyobb érméket. „Örülök, hogy Jézussal lehettem, ahogy meghallgatja Karcsi imáját − mondta. − Jó volt ez az egész, kiváltani Picur engedélyét. A korcsolyát meg majd megveszem valamikor máskor.”