Bibliatanulmány gyerekeknek

Engedetlenségük előtt Ádám és Éva boldog volt gyönyörű édenkerti otthonukban. Szerették mind a csodálatos dolgot, amit Jézus teremtett. De Sátán azt mondta Évának, hogy még boldogabbak lesznek, ha esznek annak a különleges fának a gyümölcséről, amelyre Jézus azt mondta, hogy ne menjenek közel hozzá. Igazat mondott Sátán, vagy hazudott? Hazudott. Meg akarta rontani a boldogságukat, ugye? Az engedetlenség sohasem tesz boldoggá bennünket. Az engedetlenség azt eredményezte, hogy minden megváltozott a Földön.

Sátán úgy gondolta, hogy Ádám és Éva engedetlensége miatt az egész Föld az övé lesz. És abban reménykedett, hogy az emberek továbbra is ehetnek majd az élet fájának gyümölcséből. És akkor, noha folyvást vétkeznek, örökké élnek majd. De nem így lett. Ádámnak és Évának el kellett hagynia csodálatos édenkerti otthonukat. És Jézus hatalmas angyallal őriztette a kert bejáratát, akinek tüzes pallos volt a kezében. Egyetlen bűnös sem juthatott be a kertbe és ehetett az élet fájának gyümölcséből (1Móz 3:22−24).

Jézus tudta, hogy a bűn bejövetele nyomán a Sátánnak való engedelmesség könnyűvé és természetessé válik. Nem lett volna jó hagyni, hogy a boldogtalan emberek örökké éljenek. Amúgy ki is teremtette ezt a Földet? Jézus. A világ Jézusé. E világ sohasem lesz Sátáné, még ha ő azt is állítja. Jézus most is legalább annyira szerette Ádámot és Évát, mint szerette őket az engedetlenségük előtt.

Jézus sajnálta Ádámot és Évát. Ott álltak és az a ruha volt rajtuk, amelyet ők próbáltak készíteni levélből. Jézus tudta, hogy az időjárás már nem lesz olyan, mint azelőtt volt. És azt is tudta, hogy a levelek, amiket ruhaként aggattak magukra, nemsokára megsárgulnak és elszáradnak. Hogyan sietett azért Jézus Ádám és Éva segítségére? 1Móz 3:21

Csak Ádám és Éva tudná elmondani, mennyire hogy szomorú volt Jézus, amikor velük beszélt. Elmondott nekik néhány dolgot abból, ami az ő engedetlenségük miatt fog rájuk következni. A kígyó nem lesz többé szép. A kígyó − kígyó lesz: egy földön csúszó-mászó hüllő. A föld művelése, az élelem megtermelése nem lesz többé könnyű. Tüskét és gazt fog teremni a föld; Ádám és Éva megtapasztalják a fájdalmat és a kemény munkát; és a végén a növények és az állatok is meg fognak halni. És az emberek is meghalnak. Milyen rettenetes!

Ádám és Éva sohasem látott azelőtt halált, még egy levelet vagy virágot sem látott meghalni. Amikor először láttak fáról hulló levelet, úgy sírtak, ahogy mi sírunk, amikor elveszítünk valakit, akit nagyon szeretünk.

Milyen borzasztó a bűn! Nem csoda, hogy Isten gyűlöli a bűnt! Isten szeret minket és Ő tudja igazán, hogy mennyire árt nekünk a bűn. Tudja, hogy a bűn végül mindig boldogtalanná tesz bennünket.

Isten olyan, mint a szerető szülő. Anyu és Apu szeretnek minket és azt akarják, hogy boldogok legyünk és biztonságban legyünk. Ezért nem szeretik azt, ha szófogadatlanok vagyunk. Tudják, hogy az engedetlenség sohasem tesz minket boldoggá, és azt is tudják, hogy az engedetlenség árt nekünk. Semmi olyat nem szeretnek, ami boldogtalanná tesz bennünket és árt nekünk. Isten is így van velünk.

És minthogy annyira szeret minket, készített egy tervet, hogy kiszabadulhassunk Sátán rabságából. Leckénk második felében erről a tervről tanulunk.

KEDD - SZERDA

Jézus azt mondta Ádámnak és Évának, hogy jóllehet úgy döntöttek, hogy Sátánnak engedelmeskednek, dönthetnek úgy, hogy megszabadulnak tőle. Szólt nekik a javukra elgondolt csodálatos tervről. Egy nap e földre születik egy különleges személy. Ez a különleges személy ugyanúgy nő majd fel, mint bármelyikünk. Ő majd úgy dönt, hogy mindig a boldogság-szabályoknak engedelmeskedik, és sohasem dönt úgy, hogy Sátánnak engedelmeskedik. És mivel sohasem lesz engedetlen Istennel szemben, ezért nem érdemelne halált. De Ő annyira szeret minket, hogy meghal helyettünk. Milyen csodálatos!

Ki volt az a különleges személy, aki felől Isten megígérte, hogy elküldi közénk? Ő Jézus, az Isten fia! Ő teremtette Ádámot és Évát. És mindenki dönthet úgy, hogy hisz Jézus ígéreteiben az üdvösségre. Mindenki kérhet Jézustól erőt ahhoz, hogy engedelmeskedni tudjon a boldogság-szabályoknak. Senkinek nem kell meghalni az örökké tartó halál halálával, amely a Sátánnak való engedelmességből származik.

Szerinted Ádám és Éva hálásak voltak azért, hogy továbbra is volt módjuk dönteni? Ó, igen! Tudták, hogy nem érdemeltek meg egy ilyen csodálatos tervet. Azt mutatta meg ez a terv, hogy mennyire szereti őket Isten.

Jézus azt akarta, hogy Ádám és Éva és az ő gyermekeik mindig emlékezzenek az ígéretre és a tervre, amely megmentheti őket Sátántól. Jézus ezért arra kérte Ádámot, hogy hozzon egy bárányt. Biztos lehetsz abban, hogy Ádám örömmel és a legkedvesebb bárányát hozta vitte Jézushoz. Ezután Jézus megtanította Ádámot arra, hogy kell megépíteni egy oltárt. Ádám bizonyára azon töprengett, mire való az. Ekkor Jézus azt mondta Ádámnak, hogy ölje meg az ártatlan bárányt.

Mit gondoltok, mit érzett Ádám? Ádám keze remegett, ahogy engedelmeskedett. Amikor látta, hogy a pici bárány már nem lélegzik, tudta, hogy meghalt. Ez már nem szaladgál, ugrál és játszadozik többé. Ádám az oltárra helyezte a halott báránykát. Ekkor tűz szállt le az égből. Ádám és Éva nézték, ahogy a drága, ártatlan bárányt megemésztik a lángok. Örökre elment.

Jézus szelíden emlékeztette Ádámot és Évát, hogy ők és az összes gyermekük halált érdemelnének, és azt, hogy örökre eltávozzanak az élők sorából, mint ez a bárányka. De mindenki, aki azt választja, hogy Őbenne és az Ő erejében bízik, hogy engedelmeskedni tudjon, örökké él, mert Ő magára vette bűneinket és az örökké tartó halál halálával meghalt értünk.

Ez az ígéret pedig neked és nekem szól. Ha meg is halunk, Jézus visszajövetelekor visszakaphatjuk az életet és örökké élhetünk. Hát nem csodálatos ez?

CSÜTÖRTÖK - PÉNTEK

Ádám és Éva sok állatkölyköt látott, de még sohasem láttak kisfiút vagy kislányt. Milyen izgatottak voltak, amikor megszületett a saját gyermekük. Első gyermeküket Káinnak nevezték el, a másodikat pedig Ábelnek.

Ádám és Éva nagy-nagy figyelmet fordított arra, hogy megtanítsák gyermekeiknek a boldogság-szabályokat. Beszéltek nekik csodálatos édenkerti otthonukról. És szomorúan mesélték el, hogy a Sátánnak való engedelmességet választották, ezért el kellett hagyniuk csodálatos otthonukat. De elmondták gyermekeiknek, hogy Jézus továbbra is nagyon szereti őket, és egy csodálatos tervet készített a megmentésükre. Arra is megtanították őket, hogy mindig bízzanak Jézus erejében, amely által engedelmeskedhetnek a boldogság-szabályoknak.

Káin és Ábel végignézte, amint szüleik elhozzák a reggeli és az esti bárányáldozatot. Láthatták, ahogy a tűz alászáll az égből és megemészti az áldozati bárányt. A tűz annak bizonysága volt, hogy Jézus örvendett, hogy ők az Ő ígéretébe vetett hitet választották.

Káin és Ábel megtanultak keményen dolgozni. Ábel juhpásztor lett, Káin pedig földműves. De mit gondolsz, Sátán felhagyott egy pillanatra is azzal, hogy megkísértse Káint és Ábelt? Dehogyis!

A fiúk felcseperedtek, és Ábel úgy döntött, hogy szereti Jézust és bízik az Ő erejében, amely által engedelmeskedhet. Káin azonban elkezdte vádolni Jézust azért, mert a Föld nem volt már olyan, amilyen akkor volt, amikor Ádám és Éva még az Édenkertben éltek. „Miért van tüske és gyom? Miért kell olyan keményen dolgoznunk, hogy előteremtsük a betevőt? Az állatok miért nem szelídek és barátságosak, mint azelőtt voltak? „Miért, miért, miért?” − háborgott Káin.

Egy nap Káin is és Ábel áldozatot mutattak be önmagukért. Megépítették az oltáraikat, és elhozták az áldozatot. Ábel a legszebbik bárányát választotta. De Káin elhatározta, hogy ő nem fog bárányt hozni, még akkor sem, ha tudta, hogy ez engedetlenség Jézussal szemben. A bárány feláldozása azt mutatta, hogy hisznek Jézus ígéretében. Ezzel szemben mit vitt Káin? 1Móz 4:3

Amikor Jézus tüzet küldött alá az égből, Ábel áldozatát megemésztette, Káinét viszont nem. De az engedetlenség megbánása helyett Káin inkább haragra gerjedt. 4−6. v.

Jézus fájlalta, hogy Káin ezt az utat választotta. Elbeszélgetett vele és emlékeztette őt arra, hogy az engedelmességből boldogság származik, de az engedetlenség boldogtalanná tesz. Sátán rabszolgává akarta Káint tenni, de Jézus elmondta Káinnak, hogy választhatja azt, hogy nem enged Sátánnak. 7. v.

Káin azonban ezután sem akarta kiverni a fejéből a gondolatot, hogy Jézus nem volt igazságos. És a végén Káin szörnyű dolgot követett el. 8. v.

Ábel volt az első személy ezen a Földön, aki meghalt. Milyen szomorú lehetett Ádám és Éva! Növényeket és állatokat már azelőtt is láttak meghalni. De milyen lehetett abba belegondolni, hogy saját gyermekük ölte meg a tulajdon testvérét! És milyen lehetett belegondolniuk abba, hogy ez részben az ő hibájuk következménye! Ők indították el a bűnt ezen a Földön azzal, hogy engedetlenek voltak és ettek annak a fának a gyümölcséről, amelyre Jézus azt mondta, hogy a közelébe se menjenek.

Káin félt amiatt, hogy ezt a szörnyűséget elkövette. Megbánni azonban nem bánta meg. Mit tett végül? 16. v.

Történet sarok

Lina takarója

Patti Lynn Guthrie történetei alapján

Róza néni vidéken nőtt fel, messze onnan, ahol most lakik. A szülőföldjén a legtöbb ember nagyon szegény volt. Nem volt elegendő betevőjük sem, de nem volt elég ruhájuk sem. De még elegendő tiszta vizük sem volt.

Most Róza néni azt tervezte, hogy elutazik szülőföldjére és meglátogatja a családját. Szeretett volna vinni valamit az ottani nélkülözőknek. De mit vigyen?

Emlékezett arra, hogy szülőföldjén az anyáknak sokszor még egy takarójuk sem volt, amivel melegen tudták volna tartani a babákat. De Róza néninek kevés takarója volt, venni pedig nem tudott. Talán akad majd valaki, aki segít, gondolta. Elment azért a barátnőjéhez, Linához

− Nem akadna valami gyerektakaród, Lina? Szeretnék magammal vinni néhányat ajándékba, amikor a jövő hónapban elutazom a szülőföldemre − mondta Linának.

Lina gondolkodott egy percet. Aztán bólintott.

− Hogyne lenne − mondta. − Azt hiszem, van még néhány takaróm. Majd megkeresem őket.

Aztán, ahogy Róza néni elment, Linának nagyon sok dolga volt, és elfelejtette aznap megkeresni a takarókat.

Eltelt néhány hét, amikor Róza néni telefonált.

− Lina, ma este indul a repülőm, beugorhatnék a gyerektakarókért?

Lina azon nyomban nekiállt keresni a gyerektakarókat, amikről biztosan tudta, hogy elrakta őket. De nem találta sehol. Ekkor jutott eszébe, hogy szinte mindegyiket elajándékozta. Azt a néhányat, amit megtartott, nagyon különlegesek volt számára. Lina kezébe vette az egyiket és végigsimította. Olyan emberek, akik nagyon szerették őt, készítették ezt a puha, csinos kis takarót a gyermekeinek. Lina úgy tervezte, hogy félreteszi őket arra az időre, amikor unokái lesznek.

Lina egy pillanatig nem tudta, mit tegyen. Ekkor eszébe jutott az, amit Jézus mondott, hogy ha valami szívességet teszünk másoknak, az olyan, mint ha Neki tennénk. Arra gondolt, milyen örömmel adta volna oda a takaróját, hogy Jézust legyen mivel betakarni kisbaba korában.

Amikor Róza néni kopogtatott a bejárati ajtón, Lina széles mosollyal üdvözölte.

− Itt vannak a takarók − mondta, ahogy átadta a nagy gondosan becsomagolt takarókat Róza néninek. − Ezek a takarók nagyon különlegesek nekem, remélem, jó helyre jutnak.

Odaadta Róza néninek a takarókat. A néni mosolygott és így szólt: