Akkor
leszünk sikeresek, ha engedelmeskedünk Isten törvényének és hallgatunk prófétáira.
Tönkreteszi életünket, ha nem vesszük figyelembe Isten törvényét, és prófétái szavát.
VASÁRNAP
Míg
Akháb gonosz királya volt Izraelnek, Jósafát jó királya volt Júdának. Annak ellenére, hogy gonosz volt, Isten
szerette Akhábot, és számtalan figyelmeztetést küldött neki Illés próféta által. Akháb azonban gyűlölte Istent,
és Isten prófétáit. Továbbra is bálványokat imádott és Izrael népét is arra tanította.
Júda királya Jósafát más volt. Ő szerette Istent, és neki engedelmeskedett. Eltávolította a
bálványokat Júdából és a népet az Istennek való engedelmességre tanította. 2Krón
17:3-4, 6.
Egy alkalommal Jósafát beleegyezett, hogy segít Akhábnak egy ellenségeivel harcolni. Előbb
azonban tudni szerette volna, hogy Istennek mi a véleménye terveiktől. Ezért megkérte Akhábot, hogy:
„Kérdezősködjél még ma az Úr beszéde után.” 2Krón 18:4.
Akháb ezért megkérdezte bálványimádó prófétáit, hogy mit tegyenek. Ők ezt felelték: „Menj el,
és az Isten a király kezébe adja.” 5. v.
Jósafát azonban nem volt biztos benne, hogy azok az emberek igazat szóltak. Ezért megkérdezte
Akhábtól. „Nincs-é itt több prófétája az Úrnak, hogy attól is tudakozódhatnánk?” 6. v.
Akháb ezért Mikeásért, Isten igaz prófétájáért küldetett.
Mikeás figyelmeztette őket, hogy el fogják veszíteni a csatát. Akhábnak azonban nem tetszett,
amit Mikeás mondott és az izraeli király hatására Jósafát is figyelmen kívül hagyta Isten figyelmeztetését. A
két király együtt menetelt a csatába, és pontosan, ahogy Mikeás megmondta, nem győztek. Akháb olyan súlyosan meg
is sebesült az ütközetben, hogy belehalt sérüléseibe.
Számíthatott a két király győzelemre, amikor Isten prófétája megmondta, hogy
nem nyerik meg a csatát?
HÉTFÖ
Akháb
és Jósafát elveszítették az ellenséggel vívott csatát, mert nem engedelmeskedtek az Isten prófétája által
küldött figyelmeztető üzenetnek. Amikor Jósafát hazaért, Isten egy másik prófétája ezt kérdezte tőle: „Kellett-é
segítségül lenned, és az Úrnak gyűlölőit szeretned?” 2Krón 19:2. Jósafátnak
természetesen nem kellett volna ezt tennie. Nagyon bolond módon cselekedett.
Jósafát azonban szerette Istent, Őbenne bízott, és engedelmeskedett neki. Nagyon megijedt,
amikor egyszer három ellenséges nemzet egyesített hadserege közeledett ellene. Összehívta népét és Isten
segítségét kérte. Isten különleges üzenetet küldött népének és Jósafát királynak. 2Krón
20:15-17.
Jósafát ezúttal úgy döntött, hisz Isten szavának. Így szólt másnap reggel
katonáihoz:”Bízzatok az Úrban, a ti Istenetekben, és megerősíttettek; bízzatok az Ő prófétáiban, és szerencsések
lesztek!” 20. v.
Jósafát, hogy megmutassa, menyire bízik az Úrban, egy kórust állított hadserege elé, akik
menetelés közben énekkel dicsőítették Istent.
Mikor az ellenség táborához értek, látták, hogy Isten betartotta ígéretét. Az ellenséges
katonák egymással harcoltak, egészen addig, míg egy szál sem maradt belőlük. Ettől kezdve béke és nyugalom volt
Júdában.
Megőrizte ezúttal Jósafátot és seregét, hogy engedelmeskedtek Istennek és
hallgattak az Ő prófétájára? Megtanulta Jósafát, hogy mindig jobb hallgatni Isten prófétáira, és engedelmeskedni
nekik?
KEDD
A
Biblia azt mondja, hogy Jósafát király „ el sem távozék attól, cselekedvén azt, ami az Úr szeme előtt kedves
dolog vala.” 2Krón 20:32.
Jósafát halála után a fia, Jórám lett a király. Ő azonban nem engedelmeskedett úgy Istennek,
mint apja tette. Szörnyű hibát követett el, amikor feleségül vette Atháliát, a gonosz Akháb király és Jézabel
leányát. Az összes fivérét is megölte, amikor király lett.
Isten prófétája, Illés levelet küldött Jórámnak, amiben az állt, hogy nagy gonoszsága miatt
sok gondja lesz. Végül nagyon megbetegszik és meghal.
Pontosan, ahogy Isten megmondta, ellenségei sok bajt okoztak Jórámnak, és senki sem sajnálta,
amikor végül beteg lett és meghalt, mert annyira kegyetlen és önző volt.
Ezután Jórám fiatalabb fia, Akházia lett a király. Jó király volt?
2Krón 22:3-4.
Akházia rövidesen meghalt. Gonosz anyja, Athália azonnal királynővé kiáltotta ki magát. Olyan
kegyetlen és önző volt, hogy elhatározta, mindenkit megöl a családban, aki esetleg királlyá lehetne.
Isten azonban segített egy Jósabát nevű hölgynek Athália egyik kisfiú csecsemő
unokáját - akit Jóásnak hívtak -, megmenteni. Jósabát Jóás nagynénje, a férje pedig Jójada főpap volt, aki a
templomban dolgozott. A nagynéni úgy döntött a templomban bújtatja el a gyermeket, ahol Athália nem találhat rá.
SZERDA
Athália
királynő nagyon kegyetlen és gonosz volt, Sok embert megölt, hogy királynő lehessen. Isten azonban megóvta
Jóást, Athália egyik unokáját. Jóást nagynénje, Jósabát bújtatta a templomban, biztonságban hat esztendeig.
Végül, Jóás hétéves korában Jójada, a főpap úgy döntött, elérkezett az ideje, hogy a
gyermeket királlyá tegyék. Nagyon óvatosnak kellett azonban lennie, mert, ha Jóás nagyanyja, Athália királynő
megtudta volna, hogy Jóás életben van, megpróbálta volna megölni.
Jójada titokban beszélt Júda vezetőivel Jóásról. Ők is egyetértettek vele abban, hogy ideje a
gyermeket királlyá tenni. Jójada lándzsát és pajzsot adott nekik és a templom köré állította őket a kis Jóás
biztonsága érdekében.
Mit tett Jójada, amikor mindenki készen állt? 2Krón 23:11.
Nagyon megörült a nép a gyermek-király láttán. Tapsoltak, trombitákat fújtak és ezt
kiáltozták: „Sokáig éljen a király!”
Athália királynő hallotta a zajt és átsietett, hogy kiderítse, mi történt. Nagyon-nagyon
felmérgesítette, amit látott. Királyi koronával a fején ott állt a kis Jóás egy magas oszlop mellett és Isten
törvényével teleírt tekercset tartott a kezében. Katonák százai állták körül, hogy megvédjék.
Mit tehet most a mérges Athália?
CSÜTÖRTÖK
A
hétéves Jóást éppen megkoronázták, amikor a gonosz Athália királynő a templomba érkezett. Nagyon mérges volt a
történtek miatt. Meg akarta ölni Jóást, de Jójáda megparancsolta a katonáknak, hogy tartsák távol és őt öljék
meg.
Miután Athália élete véget ért, a nép ígéretet tett, hogy egyedül az igaz Istent fogják
tisztelni. Azután eltávolították bálványaikat és lerombolták a bálványáldozati helyeket is. Végül ismét béke és
nyugalom volt Júdában.
Most Jóás volt a király, de ő még csak hét éves volt. Természetesen sok segítségre volt
szüksége. Jójada ezért Istenről tanította őt és segített megtanulni neki, hogyan legyen jó király. Az Istennek
való engedelmességet választotta Jóás? 2Krón 24:2.
Évekkel később Jóás észrevette, hogy Isten templomában sok minden megrongálódott, és
javításra szorul. Mit tehetne azonban? Nem volt elegendő pénze a munkások bérére. Úgy döntött ezért, hogy egy
üres ládát helyeztet a templom bejárata mellé, amibe az Isten dicsőítésére érkező emberek pénzt tehettek. Örült
a nép, hogy segíthetnek a templom kijavításában? 10. v.
Amikor a láda megtelt, Jóás segítői kiürítették, és visszatették a bejárat
mellé. Az emberek újra meg újra teletöltötték a ládát pénzzel, és végül összegyűlt annyi, ami elég volt a
munkások bérére és a templom megszépítésére.
PÉNTEK
Jóás
király fiatal korában szerette Istent és neki engedelmeskedett. Nagybátyja, Jójada hűséges pap volt és Jóásnak
is segített jó döntéseket hozni.
Jójada azonban 130 esztendős korában meghalt, és ezután valami nagyon szomorú dolog történt.
Jóás király ahelyett, hogy továbbra is Istennek engedelmeskedett volna, olyan tanácsadókra hallgatott, akik nem
szerették Istent és nem engedelmeskedtek neki. Jóás hamarosan teljesen elfeledkezett Istenről és bálványokat
kezdett imádni. Rossz példáját a nép közül is sokan követték.
Isten továbbra is szerette Jóást és Júda népét, és segíteni szeretett volna nekik, hogy ismét
a jót válasszák. Mivel akart Isten segíteni nekik? 2Krón 24:19. Milyen
szomorú, hogy Jóás és a nép nem hallgatott rájuk!
Egy nap egy Zakariás nevű ember (aki Jójada főpap fia volt) állt fel a templomban és Isten
üzenetét szólta a népnek: „Miért szegtétek meg az Úrnak parancsolatait? – mert az nem használ néktek. Ha
elhagytátok az Urat, ő is elhagy titeket” 20. v.
E szavak hallatán Jóás annyira felbőszült, hogy megparancsolta szolgáinak Zakariás megölését
ott, helyben, Isten templomában.
Jóás már nem is igényelte Isten segítségét. Ezért, amikor ellenség támadt Jóásra, Isten
engedte őket győzni. A harcban Jóás olyan súlyosan megsebesült, hogy nemsokára belehalt sérüléseibe.
Mennyivel
boldogabb lehetett volna Jóás története, ha hallgatott volna Isten prófétáinak szavára!
További elmélkedésre:
- Jó
ötlet volt Jósafát királynak Akhábbal barátkoznia?
- Lehet
olyan ember a legjobb barátunk, aki nem szereti Istent?
- Segítesz
barátaidnak az Istennek való engedelmességet választani?
- Jó
ötlet volt Jórám királynak Atháliát, a gonosz Akháb és Jézabel leányát feleségül vennie?
- Az
Istennek való engedelmességet választotta fiatalkorában Jóás? Mit választott Jójada főpap halála után?
- Mindig
biztonságos Isten prófétáira hallgatni és szavuknak engedelmeskedni?
Imádságom:
Drága Istenem, egész életemben szeretni akarlak és Neked akarok
engedelmeskedni. Rád akarok hallgatni, és nem olyan emberekre, akik nem szeretnek Téged. Kérlek, segíts engem
ebben. Jézus nevében. Ámen.

|
Történet sarok
Amy
Burmában – 14. rész
Csuklás
Írta:
Amy Sherrard |
 |
Amy és
szülei Burmában éltek, ahol misszionáriusok voltak. Ott-tartózkodásuk alatt sok embernek tudtak segíteni.
Következzen itt egy nagyon beteg ember története.
Szoktál néha csuklani? Amy szokott néha rövid ideig, és az mindig nagyon vicces volt. Apa
szerint ilyenkor azt kell mondania sokszor egymás után nagyon gyorsan, hogy: Teddy Bear, Teddy Bear…, és máskor
is, bárhol csuklana! Apa máskor azt tanácsolta, hogy tartsa vissza a lélegzetét, ameddig csak bírja, vagy mondja
el az ÁBC-t, vagy levegővétel nélkül számoljon visszafelé tíztől egyig.
Időnként Apa azt ígérte, hogy minden ötödik csuklásért ad neki egy „piculát” (aprópénzt),
amit a perselyébe tehet. Bármelyik ilyen tanácstól úgy tűnt, hogy hamarabb elmúlik a csuklása.
Egy nap Anya és Amy a vonatra vártak a vasútállomás peronján állva. Mindketten látták a
fiatal indiai férfit, aki egy oszlopnak dőlve csuklott. Betegnek és nagyon fáradtnak látszott. Anya odament
hozzá beszélgetni.
Az ember elmondta, hogy már nagyon régóta tart a csuklása, amit senki, még az orvos sem
tudott megállítani. Még egyszer el akar menni az orvoshoz, de ha akkor sem tud rajta segíteni, akkor bizonyára
meghal. Ám ő nem akart meghalni, mert felesége és két kisfia volt.
Anya
így szólt hozzá: „Ha az orvos nem tudja elállítani a csuklását, jöjjön el hozzánk, és megpróbálunk segíteni.”
„Mit fogsz vele csinálni, Anya?” – kérdezte Amy amikor már kettesben ültek a vonaton.
„Nem tudom – felelte Anya -, még soha nem segítettem olyannak, akinek megállíthatatlan
csuklása volt, de biztos vagyok benne, hogy Isten meg fogja mutatni, hogy mit tegyünk.”
Aznap este a fiatalember megjelent a házukban és Amy láthatta, hogy az orvosnak ismét nem
sikerült megállítania a csuklást. Szegény ember már annyira legyengült, hogy alig tudott járni, ezért Anya
lefektette. Mielőtt bármit is tettek volna, Apa elmondta az embernek, hogy egyedül a mennyei, igaz Isten képes a
csuklását megállítani, ezért most hozzá fognak imádkozni.
Imádság után Anya egy pohár forró, gyógyszeres italt adott az embernek. Majd Apa forró vízbe
mártott ruhával borogatta a férfi testét. Még mielőtt befejezte volna, a csuklás abbamaradt és a szegény, fáradt
ember elaludt. Még aznap este hazament családjához, és ó, mennyire hálás volt!
Másnap délután a férfi két kisfiával együtt eljött hozzájuk. A csuklás nem tért vissza. A két
kisfiú letérdelt Amy szülei elé és megköszönték, hogy megmentették apukájuk életét.
Apa és Anya természetesen elmondták a férfinak, hogy Isten mentette meg az
életét, és egyedül Neki tartoznak hálával. És mindenkinek, aki tudott a férfi csuklásáról, el kell mondaniuk,
hogy a Menny egyedüli Igaz Istene mentette meg az életét. Apa és Anya csak Isten segítői, eszközei voltak.
(Folytatása következik)

|