Bibliatanulmány gyerekeknek

Belsazár király gonosz tivornyájának éjszakáján a médek és a perzsák bevették Babilon városát. Belsazárt megölték és a Babiloni birodalom tündöklése véget ért. Ettől kezdve a Médó-Perzsa birodalom uralta a világot.

Dárius, az új király 120 vezetőt nevezett ki birodalma ügyeinek intézésére. Őket pedig három kormányzó irányította. Dániel e három ember egyike volt. A király után ők voltak a birodalom legfontosabb emberei.

Mivel Dániel szerette és tisztelte Istent, Ő segítette munkáját tökéletesen végezni. Dániel olyan jó volt és bölcs, hogy Dárius király megbízott benne és elhatározta, őt teszi meg egész birodalma legfontosabb vezetőjévé.

A többi vezető emiatt féltékeny lett rá, mert ők akartak a legfontosabbak lenni. Ezért árgus szemekkel figyelték Dánielt, hátha elkövet valami hibát, amit jelenthetnek a királynak, és ami miatt Dániel elveszítené az állását. Tett azonban Dániel bármi rosszat? Dán 6:4.

A féltékeny férfiaknak ezért más módot kellett kitalálniuk Dániel eltávolítására. Tudták, hogy Dániel naponta háromszor imádkozott Istenhez a nyitott ablak előtt, és semmi sem téríthette el ettől a szokásától. Biztosra vették, megszabadulhatnak Dánieltől, ha az Istenhez való hűségével ejtik csapdába.

Biztosak lehetnek az emberek, hogy te hűségesen tiszteled Istent, és neki engedelmeskedsz?

HÉTFÖ

Médó-Perzsia egyes vezetői féltékenyek voltak Dánielre, mert ő helyesen cselekedett, míg ők nem. Meg akartak szabadulni Dánieltől, de semmi kivetnivalót nem találtak benne. Ezért úgy döntöttek, az Istenhez való hűségével ejtik csapdába. Megfogalmaztak egy új törvényt és Dárius király elé álltak vele. Azzal hízelegtek neki, hogy ez az új rendelet még hatalmasabbá és fontosabbá teszi majd az uralkodót. A nép még jobban fogja tisztelni és dicsérni őt. Arra kérték a királyt, hogy írja alá a rendeletet. Megváltoztatható vajon a rendelet, ha már egyszer aláírta a király? Dán 6:8.

Tudod, miről szólt a rendelet? Kimondta, hogy harminc napig senki sem imádkozhat Istenhez, vagy akár bálványokhoz. Kizárólag Dárius királyhoz imádkozhatnak, és csak őt dicsőíthetik. Azt is kimondta, hogy aki Istenhez imádkozik, azt az oroszlánok vermébe kell zárni.

Jó rendelet volt ez? Ó, nem! Dárius király mégis aláírta. Nem jutott eszébe barátjára, Dánielre gondolni.

Amikor Dániel tudomást szerzett a rendeletről, rögtön tudta, hogy az irigy vezetők így akarnak megszabadulni tőle. Vajon mit tesz most Dániel? Továbbra is olyan helyen imádkozik Istenhez, ahol bárki megláthatja?

KEDD

Dárius király aláírt egy rendeletet, amely szerint mindenki csak hozzá imádkozhatott. Aki pedig Istenhez imádkozik, azt össze kell zárni az éhes oroszlánokkal. Mit tett Dániel, amikor tudomást szerzett a rendeletről? Dán 6:10.

Másnap korán reggel Dániel kinyitotta az ablakot, letérdelt és fennhangon imádkozott Istenhez. Mit gondolsz, ki figyelte őt? Azok a gonosz, féltékeny férfiak. Egész álló nap leselkedtek utána és hallgatóztak.

Délben Dániel hazament, kinyitotta az ablakot, letérdelt és Istenhez imádkozott. Este is ugyanezt tette.

Abbahagyta Dániel az imádkozást, mert azok az irigy emberek meg akartak szabadulni tőle? Elbújt, hogy azt higgyék róla, felhagyott az Istenhez való imádkozással? Nem. Dániel mindig Isten közelében akart lenni. Most pedig még jobban szüksége volt az imádságra, mint valaha, ugye?

Reggel a férfiak siettek a királyhoz a hírrel, hogy látták Dánielt Istenhez imádkozni. Ezt kérdezték a királytól: „Nem megírtad-é a tilalmat, hogy ha valaki kér valamit valamely istentől, vagy embertől harminc napig, tekívüled, óh, király, vettessék az oroszlánok vermébe? 12. v.

A király elismerte, hogy ez bizony igaz. Az kiadott rendelet pedig nem változtatható meg.

Mit mondtak a férfiak? 13. v.

SZERDA

Mit tett Dániel, amikor az új rendeletről hallott? Aznap is háromszor imádkozott Istenhez a nyitott ablak előtt térdelve, ahogy máskor is szokott. Az féltékeny vezetők jelentették a királynak, hogy Dániel őhelyette Istenhez imádkozott.

Dárius nagyon haragudott önmagára. Most már rájött, miért akarták vele aláíratni az a rendeletet. Nem a királyt akarták dicsőíteni, hanem Dánieltől, a legjobb segítőjétől akartak megszabadulni!

Dárius egész álló nap próbált módot találni, hogy valahogy megmentse barátját az oroszlánok vermétől. Este azonban a gonosz főemberek emlékeztették a királyt, hogy a rendelet nem változtatható meg. Így hát utasította szolgáit, hogy zárják Dánielt az oroszlánok vermébe. Mit mondott Dánielnek? Dán 6:16.

Egy nagy kővel zárták le az oroszlánbarlang bejáratát, miután Dánielt odavitték. Dárius visszament éjszakára a palotájába.

Dárius annyira feldúlt volt, hogy nem akart sem vacsorázni sem zenét hallgatni. Még elaludni sem tudott. Kora hajnalban kiugrott ágyából és az oroszlánok verméhez sietett.

Vajon mit talál ott? Él-e még Dániel? Meg tudta védeni Dánielt az ő Istene az oroszlánoktól?

CSÜTÖRTÖK

Dániel egész éjszaka össze volt zárva az éhes oroszlánokkal, de egyik állat sem próbálta bántani őt. Még csak meg sem karmolták. Dániel teljes biztonságban volt, mert Isten vigyázott rá.

Dániel reggel hallotta, amint elgördítették a nagy követ az oroszlánbarlang bejárata elől. Majd Dárius király hangját hallotta: „Dániel, az élő Istennek szolgája, a te Istened, akinek te szüntelen szolgálsz, meg tudott-é szabadítani téged az oroszlánoktól?” Dán 6:20.

Mit válaszolt Dániel? 21-22. v.

Dárius király nagyon boldog volt, hogy hallja Dániel hangját. Utasította szolgáit, hogy azonnal hozzák ki Dánielt az oroszlánok közül. Amikor Dániel végre a király előtt állt, mindenki láthatta, hogy semmi sérülés nincsen rajta. Isten megőrizte őt.

A király nagyon haragudott a gonosz, irigy férfiakra, akik megpróbálták megöletni barátját, és legjobb segítőjét, Dánielt. Megparancsolta szolgáinak, hogy vessék az oroszlánok vermébe Dániel összes ellenségét. Így aznap ők mindnyájan meghaltak. Dániel most már dicsőíthette Istent, anélkül, hogy bárki háborgatta volna érte.

Dárius király most már biztosan tudta, hogy a Mennyek Istene az egyetlen igaz Isten. A következő levelet írta a világ össze népének: „Féljék és rettegjék Dániel Istenét, mert ő az élő Isten, és örökké megmarad, és az ő országa meg nem romol, és uralkodása mindvégig megtart.” 26. v.

PÉNTEK

Mivel Dániel hűséges volt Istenhez, Isten megvédte őt az éhes oroszlánoktól. Gonosz ellenségei azonban az oroszlánok barlangjában lelték halálukat. Ezután Dárius király újabb rendeletet adott ki. Szeretnéd tudni, miről szólt ez a rendelet? Elolvashatod a következő igeversekben: Dán 6:25-27.

Dárius király azt akarta, hogy a világon mindenki megismerje és dicsőítse a menny Istenét, mert Ő segít azokon, akik szeretik, és Neki engedelmeskednek.

Dániel volt Dárius király legfontosabb főembere. Történetének híre bizonyára bejárta az egész Médó-Perzsa birodalmat. Akik hallották, megbizonyosodhattak, hogy Dániel Istene az igaz Isten. Senki más nem képes megmenteni egy embert az éhes oroszlánoktól.

Dániel már öregember volt. Bölcsessége és jósága miatt úgy a Babiloni, mint a Médó-Perzsa birodalom királya a legfőbb tisztségviselőjévé tette. Mivel egész életében hűségesen és engedelmesen szolgálta Istent, segíteni tudott a pogányoknak Isten hatalmát és szeretetét megismerni. Milyen csodálatos dolgokat tud Isten véghezvinni egyetlen ember által, aki szereti Őt, és neki engedelmeskedik!

Te csak egy kisember vagy. Ám ha hűségesen szereted Istent, és neki engedelmeskedsz, Ő felhasznál, hogy sok más embernek beszelj róla. Tanulod, hogyan legyél hűséges és engedelmes?

További elmélkedésre:

- Miért nem szerették a Médó-Perzsa vezetők Dánielt?

- Dárius király szerette Dánielt?

- A rendelet kiadása után is folytatta Dániel az imádkozást?

- Szüksége volt Dánielnek minden nap az imádságra? Hányszor imádkozott naponta?

- Neked is szükséged van minden nap az imádságra? Te hányszor imádkozol egy nap?

- Ki őrizte meg Dánielt az oroszlánoktól?

- Bemutatta Dániel Istent a pogányoknak az életvitelével? A te életed is Istenről beszél a többieknek?

Imádságom: Drága Istenem, köszönöm, hogy Dániel tovább imádkozott, pedig tudta, hogy ezért az oroszlánok közé fogják zárni. Kérlek, segíts nekem is naponta imádkozni! Segíts, kérlek, hogy tudjak másoknak is beszélni Rólad. Jézus nevében, ámen.

Történet sarok

Amy Burmában – 22. rész

Írta: Amy Sherrard

Amy barátságot köt

Amy hajókabinjuk kerek ablakán nézelődött kifelé, míg Anya kicsomagolta a holmikat, amikre első, ceyloni kikötésük előtt szükségük lesz. Szép rend volt a fülkében. Anya a két ágy között rögzített asztalkára tette a Bibliát, egy doboz desszertet, és egy furcsa küllemű könyvet, amit kihajózásuk előtt kaptak burmai barátaiktól.

„Túl nagyok ezek a desszertek – mondta Anya az édességes dobozba pillantva – igen rövid idő alatt elfogyaszthatjuk. Vágjunk inkább minden ebéd után háromfelé egyet és csak egy-egy kis darabot együnk belőle. Jó móka lesz, és így sokkal tovább eltart.” Apa és Amy is jó ötletnek tartotta ezt.

Amy kezébe vette a furcsa küllemű könyvet. „Hogyan kell ezt használni? – kíváncsiskodott – a lapok be vannak hajtogatva, így nem lehet elolvasni az oldalakat!”

„Ez egy különleges könyv, pont annyi lapja van, hogy utazásunk minden napjára jut egy. - magyarázta Anya. – Minden oldal egy levélféle a barátainktól.”

„Milyen kedves ötlet! Bárcsak kinyithatnám most rögtön! Kinyithatom legalább az elsőt?” – könyörgött Amy. Anya megengedte, így a kislány óvatosan kihajtotta az első lapot.

„Nézzétek csak! Ez gyönyörű! „–kiáltott fel Amy és a szülei is egyetértettek. A kislány felolvasta a szép verset, és az oldalon álló kedves szavakat, majd óvatosan visszahajtogatta a lapot. Tudták, hogy nagyon fogják élvezni ezt a könyvet, még a desszerteknél is jobban!

Az esti áhítat idején arra kérték Istent, őrizze meg őket és segítsen, hogy jó misszionáriusok lehessenek az utazás idején is. Köszönetet mondtak kedves barátaikért is.

A hajó lágy imbolygása és a nekicsapódó hullámok hangja hamarosan álomba ringatta őket. Észre sem vették, máris reggel volt.

Szemét kinyitva Amy néhány pillanatig azt sem tudta, hol van. Aztán eszébe jutott. Új otthonuk felé utaznak egy idegen országba!

Amy gyorsan felöltözött, megfésülte hosszú haját és a reggeli áhítat után már indultak is, hogy elköltsék első reggelijüket a nagy hajón. A hatalmas étkezőben hosszú, fehér abroszos asztaloknál ültek az utasok. Fehér egyenruhás pincérek egyik kezükön egyensúlyozott tálcákon hordták ki az ennivalót a konyhából. Magasan az emberek feje fölött tartották a tálcát. Érdekes volt megfigyelni őket, és a reggeli is finom volt.

Apa és Anya kinyitható vászonszékeket hozott magával, Amynek pedig volt egy kicsi hintaszéke, és egy csomó szórakoztató holmija. Nagy élvezettel színezte kifestőkönyvét.

Nem volt túl sok gyerek a hajón, ezért Amy megörült, amikor észrevett egy másik kislányt. Egymásra mosolyogtak, és hamarosan barátnők lettek.

(Folytatása következik)