Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

OVODÁSOK

II. évfolyam

1. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

Saul utolsó napjai

  1. tanulmány  

Nyomtatás

Ha önzők vagyunk és a saját akaratunk szerint járunk, azzal magunkat is, és másokat is bántunk.

Az önzetlenség és az Istennek való engedelmesség útján biztonságban leszünk,

boldogok leszünk, és másokat is boldoggá teszünk.

VASÁRNAP

Dávid miközben a féltékeny Saul király elől bujkált, hírét vette, hogy barátja, Sámuel próféta meghalt. Dávid nagyon szomorú volt és úgy siratta, mintha a saját apja lett volna. Dávid tudta azonban, hogy bár Sámuel már nem tud neki többé segíteni, Isten segítségében továbbra is bízhat.

Az izraeliták is sírtak, ahogy Sámuel szeretetteljes és engedelmes életére gondoltak és Saul gyűlölettel teli, engedetlen életérre. Milyen szörnyű hiba volt, hogy elutasították Sámuelt, mint vezetőjüket és királyt akartak választani, hogy olyanok legyenek, mint a többi nép!

Mialatt Saul Sámuel temetését szervezte, Dávid az embereivel egy másik, reményeik szerint biztonságosabb helyre ment. Azon a helyen nagyon jók voltak egy Nábál nevű gazdag emberhez. Dávid és társai távol tartották a tolvajokat és a vadállatokat Nábál nyájaitól és pásztoraitól. Ezért Amikor Dávidnak élelemre volt szüksége, biztos volt benne, hogy Nábál segíteni fog rajtuk.

Dávid elküldte tíz emberét Nábálhoz, hogy adjon nekik valami ennivalót. Mit mondott nekik Nábál? 1Sám 25:10-11.

Dávid nagyon mérges lett a goromba, barátságtalan szavak hallatán. Szólt embereinek, hogy készítsék elő kardjaikat. Megbüntetik Nábált fukarságáért és önzéséért.

Vajon az Isten akarata, hogy leszámoljunk azokkal, akik barátságtalanok voltak velünk?  Péld 24.29; Luk 6:27-28.

HÉTFÖ

Dávid az embereivel sokat segített egy Nábál nevű gazdag embernek. Ám amikor élelemre volt szükségük, Nábál durván visszautasította kérésüket.

Nábál egyik szolgája Abigailhoz, Nábál feleségéhez sietett, hogy beszámoljon neki Dávid tervéről. Abigail nem olyan volt, mint a fértje, ő kedves, gyöngéd és nagyon bölcs asszony volt. Gyorsan összeszedett jó sok ennivalót, és szamarakra málházta. Majd ő is gyorsan szamarára ült, és szolgáival együtt elindult megkeresni Dávidot.

Amikor Abigail megtalálta Dávidot, leszállt a szamárról és a lábai elé borult. Mit mondott? 1Sám 25:24-25. Majd átadta Dávidnak a magával hozott élelmet és könyörgött Dávidnak, hogy ne ölje meg Nábált, még ha annyira goromba is volt. Azt mondta, Isten majd gondoskodik Nábál önzésének büntetéséről.

Dávid elfogadta Abigail ajándékát és megfogadta tanácsát. Köszönetet mondott Istennek, amiért megakadályozta, hogy rosszat tegyen.

Hazatérve aznap este Abigail ünnepelve és borozgatva találta férjét. Ezért nem tudott vele beszélni.  Másnap reggel azonban mindent elmondott neki, és Nábál annyira megijedt, hogy rövidesen meg is halt.

Örült Jézus, hogy Abigaill bölcsen a megbékélést kereste Dáviddal  Mt 5:9.

KEDD

Saul továbbra is gyűlölte Dávidot és katonáival hamarosan ismét a keresésére indult.

Dávid hírét vette, hogy Saul újra üldözi őt, ezért néhány emberével elindultak megkeresni a király táborát. Mikor rátaláltak Dávid megkérdezte embereit, hogy ki tart vele.

Abisai válaszolt: „Én veled tartok.”

Éjszaka volt, és Saul összes katonája a földön fekve aludt. Dávid és Abisai halkan körüljárták őket, és megpróbálták megállapítani, hány katonája van Saulnak. Sault mély álomban találták és fővezére, Abnér is ott aludt mellette. Saul fejéhez közel ott volt a dárdája és a vizeskorsója.

Ekkor Abisainak támadt egy ötlete. 1Sám 26:8.

Tetszett vajon Dávidnak Abisai ötlete? 10-11. v.

Dávid és Abisai magukhoz vették Saul dárdáját és vizeskorsóját majd a hegytetőre siettek. Dávid onnan kiáltott le Abnérnak: „Miért nem őrizted uradat, a királyt?... Most pedig nézd meg, hogy hol van a király dárdája és a vizes korsó, amely a fejénél volt!”

Saul király felismerte Dávid hangját. El tudod képzelni, hogy meglepődött, amikor rájött, hogy Dávid a közvetlen közelében volt, miközben ő aludt? Dávid ismét bebizonyította, hogy ő nem szándékozik megölni Sault. Mit mondott Saul? 21., 25. v.

SZERDA

Dávid félt Saultól és tudta, hogy nem bízhat meg a féltékeny királyban. Hamarosan nagy hibát követett el. Ahelyett, hogy Istenben bízott volna, hogy megmutatja, mit kell tennie, saját terveket szőtt és választása nagyon sok bajt okozott. Mit csinált Dávid? 1Sám 27:1.

Ákhis, a filiszteus király beleegyezet, hogy Dávidnak adja a Ciklág nevű kisvárost. Így Dávid és emberei családjukkal együtt Ciklágba költöztek.

A filiszteusok egy nap úgy döntöttek, hogy ismét harcba szállnak az izraeliták ellen, és Ákhis király arra kérte Dávidot, hogy embereivel tartson a filiszteus katonákkal. Dávid engedelmeskedett, de tudta, hogy soha sem fog az izraeliták ellen harcolni. Isten segített Dávidnak azzal, hogy Ákhis meggondolta magát. Még a csata kezdete előtt Ákhis visszaküldte Dávidot Ciklágba.

Mit láttak Dávid és emberei, amikor már majdnem hazaértek? 1Sám 30:3.

Az emberek sírtak és sírtak, amíg csak el nem apadtak a könnyeik. Dávid megkérdezte Istent, hogy mit tegyenek, és Isten válaszolt neki. 8. v.

Dávid és emberei bíztak Isten ígéretében, hogy megmenti családjukat, ezért siettek, hogy utolérjék az ellenséget, és Isten győzelmet adott nekik. Milyen boldogan meneteltek vissza Ciklágba családjukkal együtt!

Isten mindig kész segíteni nekünk, amikor bajban vagyunk, ugye? Zsolt 46:1.

CSÜTÖRTÖK

Mialatt Dávid az embereivel Ciklág felé menetelt, a filiszteusok már készen álltak az izraeliták elleni harcra. Mit érzett Saul király, amikor végignézett az ellenséges katonákon? 1Sám 28:5.

Saul Istenhez imádkozott, de Ő nem válaszolt neki. Vajon miért? Mert Saul makacsul mindig a saját elgondolásai után járt. Elutasította Isten prófétáját, Sámuelt, üldözte Isten szolgáját, Dávidot és megölte Isten papjait. Ennek ellenére, ha mindezt az elkövetett bűnt őszintén megbánta volna, Isten örömmel megbocsátott volna neki. Saul azonban túl büszke volt a megbánáshoz. Milyen szomorú!

Ezután Saul valami nagyon gonosz dolgot művelt. Mire utasította a szolgáit? 7. v.

A médium (spiritiszta, varázsló, vagy boszorkány, halottlátó, jósnő, stb.) olyan ember, aki Sátánnak engedelmeskedik, és úgy tesz, mintha szóra tudná bírni a halottakat. Tudnak vajon a halott emberek beszélni? Préd 9:7.

A médiumok igazából nem a halottakkal beszélnek, mert a halottak nem tudnak beszélni, hanem Sátánnal és angyalaival beszélnek, akik időnként a már meghalt emberek alakját és hangját, beszédét utánozzák. Nem csoda, hogy Isten óva int bennünket, hogy valaha is médiumokkal beszéljünk!

Saul is tudta ezt, mégis úgy döntött, hogy Sátántól kér segítséget. Éjszaka két szolgájával elgyalogoltak a távoli helyre, ahol a médium lakott. Egy barlangban találtak rá titkos búvóhelyére.

Ki az egyetlen, Akihez fordulnunk kell, ha segítségre van szükségünk? Ézsa 8:19-20.

PÉNTEK

A médium félt Saul látogatása alkalmával. Tudta, hogy Isten utasítása szerint az összes médiumot meg kellett ölni. Saul azonban azt ígérte neki, hogy nem bünteti meg. Mi történt ezután? 1Sám 28:11-14.

Valóban Sámuel szólt Saulhoz? Nem. Sámuel holtan feküdt sírjában. A médium Sátán egyik angyalát látta, aki Sámuel alakját felvéve jelent meg.

Ezután Sátán angyala szólt Saulhoz. A következőket mondta: „Az Úr eltávozott tőled, és ellenségeddé lett, ...mivel nem hallgattál az Úrnak szavára …. az Úr Izraelt is veled együtt a filiszteusok kezébe adja.” Majd elmondta Saulnak, hogy ő és fiai életüket vesztik másnap a filiszteusok elleni csatában.

Mi történt Saullal e szörnyű szavak hallatán? 20. v.

A médium megijedt, amikor látta, hogy Saul elterült a földön. Gyorsan ételt készített, és könyörgött neki, hogy egyen. Saul először visszautasította, de aztán mégis beleegyezett. Étkezés után úgy tért vissza seregéhez, hogy semmi remény nem volt benne a csata megnyerésére. Biztosan tudta, hogy serege veszíteni fog.

Saul története nagyon szomorú, ugye? Nem kellett volna azonban szomorúnak lennie. Saul választhatta volna, hogy hallgat Istenre és engedelmeskedik neki, akkor története jól végződhetett volna.

Szeretnél boldog lenni? Akkor mindig válaszd azt, hogy Istenre hallgatsz és neki engedelmeskedsz.

További elmélkedésre:

-   Elejét vehetjük időnként a vitának, ha kedves szavakat szólunk?

-   Tud Isten segíteni nekünk, hogy önzetlenek legyünk?

-   Hogyan kell bánnunk azokkal, akik nagyon durvák velünk?

-   Isten nem segít többé nekünk, ha hibát követünk el?

-   Miért nem válaszolt Isten Saul imájára?

-   Beszéljünk valaha is médiummal? Olvassunk valaha könyveket, vagy játszunk olyan játékokat, amelyekben szerepelnek?

-   Kivel kell beszélnünk, ha nem tudjuk, mitévők legyünk?

Imádságom: Drága Istenem, köszönöm neked a Bibliát, és hogy megtudhatjuk belőle, a halottak nem tudnak semmit. Szeretnék biztonságban lenni Sátán minden csalásától. Kérlek, segíts nekem megérteni és megtanulni, amiről a Biblia beszél. Jézus nevében. Ámen.

 

 

 

Történet sarok

Amy Burmában – 1. rész

Megérkezés Burmába

Írta: Amy Sherrard

 

Amy anyukájával és apukájával évekig élt Indiában. Szülei misszionáriusok voltak. Most elköltöztek, hogy egy másik, Burma nevű országban folytassák a munkát. Csaknem egy hétig utaztak vonattal és hajóval.

A család a nagy hajó fedélzetén állt, amikor a nagy városhoz, Rangoonhoz közeledtek. Apa már járt ott néhányszor megbeszéléseken. ”Ott lesz az új otthonunk” – mutatott a nagy városra.

„Mi az a fényes, aranyszínű dolog ott a fák fölött?” – kérdezte Amy.

„Az egy nagyon régi, hatalmas buddhista templom, pagodának hívják, és arannyal borították.  - válaszolta neki Apa. -  „A burmaiak Buddhának hívják a benne lakó istent.”

„Arannyal borították!” – kiáltott fel Amy. „Nem csoda, hogy olyan fényes!”

„Indiai templomokat is fogunk látni,”- tette hozzá Apa „mert sok indiai él Burmában.” Amy örült, hogy itt is fog majd indiaiakkal találkozni.

Indiában a misszionáriusok csecsemőkora óta ismerték Amyt, és „Kicsi Amy”-nek szólították. Ám amikor családjával Burmába költöztek, Amy már majdnem hétéves volt, ezért az ott élő misszionáriusok nem tekintették őt kicsinek és Amynek hívták a „kicsi” jelző nélkül. Amynek ez tetszett.

A misszionáriusok olyanok voltak, mint egy nagy család. A gyerekek a hölgyeket „nagynéninek” a bácsikat pedig „nagybácsinak” szólították, így Amynek sok nénje és bátyja lett.

„A misszionáriusok telepén fogunk lakni?” - tűnődtek a család tagjai. Ha igen, akkor Amynek lesznek játszópajtásai. Ám pontosan, ahogy Indiában is történt, nem volt szabad lakás a telepen, ezért máshol kellett bérelhető házat keresniük egy időre.

A ház, amit választottak, nagyon nagy volt. Az emeleten egy kedves indiai ember élt a feleségével, Amy és szülei pedig a földszinten laktak. Az emeleten lakó embereknek nem volt gyermekük, de volt egy macskájuk és egy Jocko nevű kismajmuk.

Amy gyakran kivitte kisszékét a verandára és ott üldögélve simogatta a cicát, de a majmot nem akarta megsimogatni.

Jocko-t gyakran kikötötték gazdái a kedvenc fája ágához, így Amy és szülei hallhatták, ahogy magában locsog-fecseg.  Jocko néha elszabadult a láncról. Olyankor beugrott egy nyitott ablakon és végigszaladgált a szobákon, amíg csak gazdái el nem kapták és újra meg nem láncolták.

Egy napon olyasmi történt, ami miatt Amy elhatározta, hogy soha, de soha nem fogja megpróbálni megsimogatni Jocko-t. Jövő héten megtudjuk majd, hogy mi történt