Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

OVODÁSOK

III. évfolyam

1. negyed

Jézus és a gyermekek

  9. tanulmány  

Nyomtatás

Jézus minden kisfiút és minden kislányt szeret. Mindnyájan nagyon fontosak vagytok Jézusnak.

VASÁRNAP

A kisgyerekek különösen kedvesek Jézusnak és mindnyájukat nagyon szereti. Amikor világunkban élt szívesen töltötte idejét gyermekek között. Figyelmesen meghallgatta őket és örömmel hallgatta dicsőítő éneküket.

A kisgyerekek is szerettek Jézussal lenni. Szerettek, jóságos, szerető arcába nézni és szívesen látták gyengéd, örömteli mosolyát. Énekkel dicsőítették Jézust, amikor meggyógyította a beteg embereket. Felváltva üldögéltek az ölében.

Jézus mindig kedves volt a gyerekkel, ezért soha nem féltek megmondani neki, mennyire szeretik Őt. Sok kérdést tettek fel neki, és alig várták a válaszait. Jézus közelében mindig biztonságban érezték magukat.

Jézus időnként kifejezetten gyermekeknek szóló történeteket mesélt, és ők természetesen nagyon figyelmesen hallgatták. Amikor felnőtteket tanított, Jézus akkor sem feledkezett el a gyermekekről. Nem használt nagy szavakat sem, mert azt akarta, hogy a gyerekek is megértsék mondanivalóját.

A zsidók azt akarták, hogy Isten áldja meg gyermekeiket. Ezért a szülők gyakran tanítóhoz, vagy paphoz vitték őket, aki a kicsik fejére helyezve kezét áldást kért rájuk Istentől. Ez jó ötlet volt, ugye? Előfordult, hogy anyák vitték gyermekeiket Jézushoz, kérve Őt, hogy imádkozzon értük.

Akarta Jézus, hogy hozzá menjenek a gyerekek? Mt 19:14.

HÉTFÖ

Egy anya elhatározta egy napon, hogy megkéri Jézust, áldja meg a gyermekét és imádkozzon érte. Ezért elindult otthonról, hogy megkeresse Jézust.

Nemsokára találkozott a szomszédasszonyával, aki szintén anyuka volt.

„Megyek, megkeresem Jézust, hogy áldja meg a gyermekeimet.” – mondta neki.

„Milyen jó ötlet! – gondolta a szomszédasszony. – Én is szeretném, ha Jézus megáldaná a gyermekemet.

Így ez az asszony is előhívta gyerekeit és együtt indultak el Jézus tartózkodási helye felé.

Útközben más anyukákkal is találkoztak és elmondták nekik, hogy Jézushoz mennek, hogy megáldja gyermekeiket.

„Mi is szeretnénk odaenni.” – mondták azok az anyukák. Rövidesen számtalan anya haladt gyermekeivel együtt Jézussal találkozni. Boldogok voltak és alig várták, hogy Jézussal találkozzanak.

Néhány gyermek még apró csecsemő volt. Mások egy kicsit nagyobbacskák. Mindegyikük anyukája szerette volna, hogy Jézus megáldja gyermekeit.

Az anyukák végül megtalálták Jézust, de nem tudtak a közelébe menni, mert éppen tanította és gyógyította az embereket. Ezért az anyák halkan megkérték Jézus tanítványait, hogy szóljanak neki: „Kérlek, szóljatok Jézusnak, hogy áldja meg a gyermekeinket.”

Mit tettek a tanítványok? Mt 9:13.

Elégedett volt ezzel Jézus? Holnap megtudjuk.

KEDD

Jézus szerette a kisfiúkat és a kislányokat, de tanítványai úgy gondolták, hogy a munkája fontosabb annál, hogy kisgyermekek félbeszakíthassák. Ezért amikor az anyák gyermekeikkel Jézushoz mentek, ők hazaküldték őket.

Mennyire elszomorodtak az anyukák és a gyerekeik! Örült Jézus annak, amit a tanítványai mondtak? Mit mondott nekik? Mk 10:14-15.

Jézus kitárta karjait a gyermekek felé és ők hozzászaladtak. Jézus gyengéden felvette néhányukat és szorosan átölelte őket. Mit csinált ezután? 16. v.

Jézus azt akarta, hogy az anyukák hozzá vigyék a gyerekeiket. Tudta mennyire szeretik gyermekeiket és milyen gondosan tanítják őket Isten szeretetére és a neki való engedelmességre. Tudta, imádságban kérték Isten segítségét, hogy helyesen nevelhessék őket. Örömmel segített azoknak az anyukáknak.

Aznap este hazatérve az anyák boldogok voltak, hogy Jézus megáldotta a gyermekeiket. A gyerekek is boldogok voltak. Most már biztosan tudták, hogy Jézus a barátjuk és szereti őket. Egész életükben nem felejtették el azt a különleges napot Jézussal. Sokan ezek közül a gyermekek közül később Jézus elhivatott munkásai lettek.

Szeretné Jézus, hogy időt tölts vele? Odavisz édesanyád Jézushoz, azzal, hogy türelmesen tanít téged engedelmesen élni? Miért is ne köszönnéd meg neki?

SZERDA

Az anyukák boldogok voltak, miután Jézus megáldotta gyermekeiket, mert tudták szereti őket.

Egy másik anya valami különlegeset kért Jézustól a fiai érdekében. Mi volt az? Mt 20:20-21.

Jakab és János Jézus tanítványai voltak, és nagyon szerették Őt. Mindig a közelében akartak lenni. Azt hitték, Jézus hamarosan király lesz Jeruzsálemben, és trónon fog ülni. Ők pedig a legjobb helyeket szerették volna az Ő országában. Ezért kérte az édesanyjuk, hogy közvetlenül Jézus mellett ülhessenek, egyikük az egyik, másikuk a másik oldalán.

Jézus tudta, hogy Ő nem fog Jeruzsálemben trónon ülni, hanem a kereszten fog meghalni. Mégsem szidta meg Jakabot és Jánost, inkább feltett nekik néhány kérdést, amiből megértették, miről beszél.

„Készek vagytok velem szenvedni?”

„Készek vagyunk.” – felelte Jakab és János azonnal. Tudták vajon, valóban, hogy miről beszélnek? Nem, nem tudták. Nem tudták, milyen nehéz lesz bátran viselkedni, amikor az emberek bántják majd Jézust.

Jézus tudta, hogy Jakab és János mennyire szereti Őt, de nagyon önző dolog volt tőlük a legjobb helyeket kívánni maguknak. Azt akarja vajon Isten, hogy önzők legyünk? Fil 2:3-4.

CSÜTÖRTÖK

A többi tanítvány nem örült, amikor megtudták, hogy Jakab és János a legjobb helyeket kérték Jézustól. Valójában igen mérgesek lettek.

Miért haragudtak meg? Mert mindnyájan a legjobb helyre vágytak Jézus országában. Mindegyikük úgy gondolta, hogy neki kell a legfontosabbnak lennie. Ó, mennyi vitát váltott ki önző hozzáállásuk!

Jézust elszomorította tanítványai büszkesége és önző magatartása. Elmagyarázta nekik, miben áll a valódi nagyság. A nagyság nem az, hogy megmondjuk másoknak, mit tegyenek, vagy a legjobb helyeket akarjuk megszerezni magunknak. Mit kell tennie annak, aki valóban nagy akar lenni? Mt 20:26.

Alázatosan szolgálnia és segítenie kell a többieket annak, aki nagy szeretne lenni Jézus országában. Jézus élete a mi tökéletes példaképünk. Ő a menny királya, egyenrangú Istennel. Mit tett mégis, amikor világunkba jött? Fil 2:5-8.

Jézus azért jött, hogy másokon segítsen és soha nem törekedett a legjobb helyre. Mt 20:28.

Lehet mindenkinek jelentőségteljes munkája, vagy hatalma, hogy másoknak dirigáljon? Nem, csak kevés ember teheti ezt meg. De szolgálhat-e mindenki és segíthet-e másokat? Igen, azt mindenki megteheti. Lehet tehát Isten országában mindenki nagy?

PÉNTEK

Egy nap Jézus és tanítványai gyalogoltak az úton. Általában egymáshoz közel haladtak, de most Jézus vezette a menetet, a tanítványok pedig messze lemaradtak mögötte. Nagyban vitatkoztak valamin, és nem akarták, hogy Mesterük meghallja.

Később Jézus rákérdezett, miről is vitatkoztak útközben.

A tanítványok nem válaszoltak, mert elszégyellték magukat. Mi volt az, amin vitatkozta? Mk 9:34.

Aznap, egy kicsit később a tanítványok kérdeztek Jézustól valamit. Mit szerettek volna megtudni? Mt 18:1. Nagyon érdekelte őket a nagyság mibenléte, ugye?

Jézus odahívott egy kisgyermeket, majd gyengéden átölelte és így szólt: „Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába.” 3. v.

Jézus arról beszélt tanítványainak, hogy meg kell változniuk. Olyanná kell válniuk, mint a kisgyermekek: szeretetteljessé és boldoggá, bizakodóvá, elégedetté és segítőkésszé. A mennyben nem lesznek büszke, önző emberek.

A tanítványok megkérdezték: „Ki a legnagyobb a mennyek országában?” Mit felelt erre Jézus? 4. v.

Szerény életével Jézus megmutatta nekünk, hogyan lehet valaki igazán naggyá. Szeretnél valóban nagy lenni? Hogyan segíthetsz ma másokon?

 További elmélkedésre:

 Imádságom: Drága Istenem, köszönöm, hogy Jézus szeret engem és meghallgatja imáimat. Mások szolgálata által szeretnék naggyá lenni. Segíts, kérlek, hogy gyengéd és kedves legyek. Segíts, hogy elpakoljam a játékaimat és azonnal odamenjek, ha Anya, vagy Apa hív. Szeretlek! Jézus nevében, ámen.

Történet sarok (A „Prófétaság lelke, jelentős történetek” című mű, 1. kötet 114-116. o. alapján átdolgozta: Amy Sherrard) Isten különleges követe - 9. Meglepetés Joseph Bates számára

A baleset miatt, ami kislánykorában érte, Ellen nem tudott írni, hiába próbálta meg többször is. Keze túl gyenge volt a tollat tartani, és ha mégis megpróbálta, írása olyan volt, mint a macskakaparás, senki sem tudta elolvasni.

Egyszer, amikor Jézus látomást adott Ellennek azt mondta neki, írja le, hogy még többen megismerhessék azokat a fontos dolgokat, amiket elmond neki. Ellen engedelmeskedett, és ahogy a tollat megfogta, keze erős lett, remegése megszűnt és az írása tiszta, könnyen olvasható volt. Csoda történt. Ezután Ellen számtalan levelet, könyvet és újságcikket írt.

Joseph Bates kapitány egyike volt azoknak, akik alig várták, hogy Ellen írásait olvashassák. Régóta adventhívő volt, és bár korábban tengeri hajóskapitányként a világ sok helyén megfordult, most prédikátor volt. Tudta, hogy Ellen minden szava és írása összhangban áll a Bibliával, de mos teljesen meg akart bizonyosodni, hogy látomásai Jézustól származnak. Nem akart megtévesztés áldozata lenni.

Bates kapitány egyszer elment egy adventhívő otthonában tartott gyűlésre. Ellen is ott volt. Miután beszélt, Jézus látomást adott neki néhány bolygóról, amelyek olyanok voltak, mint a csillagok éjszaka. Gyönyörűek voltak és Ellen még a látomás alatt beszélni kezdett róluk.

Bates kapitány nagyon jól ismerte a csillagokat, mert a tengeren azok segítették a hajó kormányzásában. Amikor Ellen rózsás-színezetű gyűrűkről és egy szép bolygó négy holdjáról beszélt, Bates kapitány izgatott lett. Ismerte a bolygót, amiről Ellen beszélt. „Ez a Jupiter!” – kiáltott fel.

Ellen ezután egy másik bolygóról kezdett beszélni, amelynek szép gyűrűi vannak, és hét hold kering körülötte. „Most a Szaturnuszt látja.”- mondta a kapitány.

A látomás végén Bates kapitány megkérdezte Ellentől, hogy foglalkozott-e valaha csillagászattal. Ellen pillanatnyi gondolkodás után megrázta a fejét és így felelt: „Nem emlékszem, hogy valaha is akár egyetlen csillagászati könyvet láttam volna.” Attól a naptól fogva Joseph Bates biztos volt benne, hogy Ellen látomásai Jézustól voltak.

Joseph Bates megköszönte Istenek, hogy annyira szeret bennünket, hogy prófétát küldött, aki segít elkészülnünk Jézus eljövetelére. Ellent viszont az érdekelte, amiben Bates kapitány hitt. Hosszú ideje a szombatot, a hét hetedik napját szentelte meg, a vasárnap helyett, amit a legtöbb keresztény tartott. A kapitány állította, hogy hite a Biblián alapul.

Ellen már tudta, hogy sok minden, amire megtanították nem a Bibliából származik. Most rá kell jönnie, hogy melyik nap is a szent. A vasárnap, ahogy mindig is hitte? Vagy a szombat, ahogy Bates kapitány hiszi?