|
VASÁRNAP
 A
tanítványoknak még oly sok mindent meg kellett tanulniuk! Ahogy nekünk is. Ezen a héten arról tanulunk, amit
Jézus a megbocsátásról tanított. Először is válaszolj a következő kérdésekre!
Mindig könnyű megbocsájtani annak, aki megbánt, vagy durván bánik veled, különösen, ha még
bocsánatot sem kér érte?
Ha egy kisgyerek tönkreteszi a kedvenc játékodat, természetesen nagyon sajnálod. De vajon
szívesen megbocsátasz neki?
Mi a helyzet, ha a barátoddal együtt kifestőkönyvet színeztek és ő belefirkál a tiédbe?
Legszívesebben te is tönkretennéd az ő festményét?
Természettől fogva mi is bántani akarjuk azt, aki bántott minket?
Sokszor érezzük, hogy az emberek bocsánatkérése nem őszinte, különösen, ha újra meg újra
megismétlik ugyanazt?
Szerinted hányszor kell megbocsátanunk annak, aki elnézést kér valamiért, aztán mégis
számtalanszor újra megteszi ugyanazt?
Előfordult már veled, hogy azt mondtad: „Rendben van, megbocsájtok!”, de a szívedben és
lelkedben mégis haragudtál és még csak beszélni sem akartál azzal az emberrel?
További elmélkedésre:
Te kinek bocsátottál már meg? És neked, ki
bocsátott meg? Tanuld meg kívülről e heti aranyszövegünket! Nagyon fontos mindig észben tartanod, amíg csak
élsz!
HÉTFÖ
 A tanítványoknak
fogalmuk sem volt a valódi megbocsátásról. A rabbik tanítása szerint egy embernek három alkalommal kell
megbocsátanunk. A rabbik azonban tévedtek, és Jézus tudta is ezt. Azt is tudta, mennyire fontos a megbocsátás
jelentőségével tisztában lenni.
Egy nap Péter a megbocsátásról kérdezte Jézust. A többi tanítvány
is kíváncsian várta Jézus válaszát. Hogy hangzott Péter kérdése? Mt 18:21.
A hét a tökéletesség száma és több mint kétszer annyi, mint a
három. Péter úgy gondolta, Jézus örülni fog, ha ő több mint kétszer annyiszor szívesen megbocsát, mint a rabbik
tanítása szerint kell. Látta, mennyire megbocsájtó Jézus és biztos volt benne, hogy a hétszeri megbocsájtás még
annál is több, amit Ő tenne. Mit mondott azonban Jézus? 22. v.
Jézusnak nem kellett elgondolkodnia, hogy mit feleljen Péternek.
Látta, hogy a többi tanítvánnyal együtt nagyon téves elképzeléseik vannak a megbocsátásról, akárcsak a
rabbiknak. De hetvenszer hétszer? Hétszer hétszer talán még képesek lettek volna rá, de hetvenszer hétszer? Az
490 alkalom lenne! Ki lenne valaha is képes ilyen sokszor megbocsátani valakinek?
Jézus természetesen azt mondta nekik ezzel, hogy meg se próbálják
számon tartani, hányszor bocsátanak meg valakinek. Akik úgy döntenek, az Ő országához szeretnének tartozni, nem
tartják számon, hányszor bocsátottak meg. Függetlenül attól, amit mondanak nekik, vagy tesznek velük az emberek,
minden alkalommal szívesen megbocsájtanak.
Hogyan értethette meg Jézus a tanítványokkal és a többi, Őt
hallgató emberrel, mennyire fontos az őszinte megbocsájtás? Holnap megtudjuk.
További elmélkedésre:
Össze tudod számolni hányszor bocsátott már meg
neked édesapád és édesanyád?
KEDD
 Szokás szerint Jézus most
is azt próbálta megértetni tanítványaival és az emberekkel, hogy milyen lesz az Ő országa és milyen emberek
élnek majd ott. Most a megbocsátásról mondott el egy történetet. Tudnunk kell, milyen is a valódi megbocsátás?
Igen! Jézus története tehát nekünk is szól.
Élt egyszer egy király, akinek rengeteg pénze volt, olyan sok,
hogy szolgákat kellett fogadnia vagyona felügyeletére. A pénz a királyé volt, és ő ellenőrizni akarta, hogy
szolgái becsületesen bántak-e vele. Mt 18:23.
A szolgák a király elé járultak, aki gondosan áttanulmányozta a
pénzről vezetett feljegyzéseiket. Ellenőrizte, mit tettek a pénzével. Az egyik szolga feljegyzéseiben komoly
hiányt fedezett fel a király. Mennyi pénze hiányzott? 24. v.
Tízezer tálentum! Tudod, mennyi pénz volt az? Ma dollármilliókat
érne. „Hol a pénz, amivel tartozol nekem?” – kérdezte szigorúan a király.
Hogyan érezhette magát szerinted a szolga, amikor be kellett
vallania, hogy már nincs meg a pénz, mert mindet elköltötte?
A király azonnal elrendelte a szolga megbüntetését. Milyen
szörnyűség várt rá? 25. v.
A szolga bizonyára eddig is nagyon félt, de most már egyenesen
rettegett. Ha nem adja meg teljes adósságát a királynak, eladják rabszolgának. S ami még rosszabb, felesége és
gyermekei is rabszogasorba kerülnek és mindenüket elárverezik. Milyen ígéretet tett ezért a hűtlen szolga?
26. v.
További elmélkedésre:
Hatalmas ígéret volt ez. Mit gondolsz, be tudja
tartani a király szolgája?
SZERDA
 Nagy bajban volt a
szolga, aki dollármilliókkal tartozott királyának, ugye? Nem volt képes megadni azt a hatalmas adósságot ezért
feleségét és gyermekeit el fogják adni rabszolgának. Ráadásul minden vagyonát is elárverezik. Nem csoda, hogy a
király kegyelméért könyörgött.
A király valószínűleg figyelte az előtte leborult, zokogó
szolgáját, aki még egy esélyért könyörgött. Azt ígérte, az utolsó fillérig mindent visszafizet a királynak, ha
kap tőle még egy esélyt.
Mindezt elnézve a király tudta, hogy a szolga semmiképpen nem
tudja ezt az ígéretét megtartani. Akármilyen keményen, és akárhány évig dolgozik is, soha nem lesz képes az
egész összeget visszaadni neki.
A királynak hirtelen megesett a szíve a férfin és úgy döntött,
hogy nem kényszeríti elveszett tulajdona megtérítésére. Azt mondta neki, hogy felmenti ígéretének megtartása
alól. A király valójában elengedte neki azt a sokmilliós adósságot. 27. v.
Mit gondolsz, mit érzett most a hűtlen szolga? Bizonyára továbbra
is meghajolva zokogott, de most már az örömtől. Talán számtalanszor elismételte: „Köszönöm! Köszönöm!”
Megbocsájtást nyert! Elkerülte a szörnyű büntetést és szabad volt!
További elmélkedésre:
Kérlelted már valaha szüleidet, hogy ne büntessenek
meg? Ígérted már nekik, hogy jó leszel, ha nem büntetnek meg? Sikerült már rávenned őket, hogy meggondolják
magukat? Néhányszor talán igen, máskor pedig nem. Eszedbe jutnak ilyen esetek?
CSÜTÖRTÖK
 Micsoda
megkönnyebbülés! A férfit, aki sokmillió dollárral tartozott királyának, nem adják el rabszolgának. Feleségét és
gyermekeit sem. Nem veszíti el minden tulajdonát sem. Az egész adóssága eltöröltetett. A király megbocsájtott
neki. Teljesen szabad volt, mintha sohasem tartozott volna semmivel a királynak.
Akkor ennek a szolgának eszébe jutott egy szolgatársa, akinek egy
20 dollárnál is kisebb összeget kölcsönzött, és az még nem adta meg. A megbocsájtást nyert embernek most
lehetősége nyílt úgy bánni a másik szolgával, ahogyan a király bánt vele. Ehelyett azonban úgy döntött, azonnal
visszaköveteli a pénzét. Nehéz elhinni, ami ezután történt. Mt 18:28-29.
Ugyanazokat a szavakat mondta a 20 dollárral tatozó férfi, mint a
milliókkal adós? Hasonlítsuk össze a 26.
és a 29. igeverseket!
Mi történt azonban a szerencsétlennel, aki a csekély összeggel
tartozott? 30. v.
Mit érzett a többi szolga, amikor a történtekről hallottak?
31. v.
Hogyan végződött a történet?
32-34. v.
További elmélkedésre:
Megérdemelte a milliókkal tartozó ember az adóssága
elengedését, vagy a király szíve esett meg rajta? Mi a véleményed arról, ahogyan a milliókkal adós ember a
csekély összeggel tartozó társával bánt? Helyesen döntött a király, amikor meggondolta magát és mégis
megbüntette szolgáját, akinek megbocsájtott és elengedte milliós adósságát? Mit éreznél, ha a király elnézte
volna neki a tettét?
PÉNTEK
 Jézus befejezte
történetét a sokmillió dollárral adós emberről, akinek a király megbocsájtott és elengedte minden tartozását. Ő
viszont nem bocsátott meg szolgatársának, aki kevesebb, mint 20 dollárral tartozott neki. Jézus következő szavai
mélyen elgondolkodtatták hallgatóságát. Mt 18:35.
Péter, a többi tanítvány és az egész hallgatóság most már
megértette, hogy a rabbik tévedtek, amikor a háromszori megbocsátást írták elő. Péter is tévedett, amikor a
hétszeri megbocsátás mellett döntött. Ám ez még nem minden. Van még egy fontos dolog, amit meg kell jegyeznünk.
Jézus szerint teljes szívünkből kell megbocsájtanunk. Vajon mit jelent ez?
A Biblia pontosan leírja. Olvassuk el a két csodálatos igeverset,
ami megmagyarázza! Ef 4:32; Kol 3:13.
Milyen gyakran kérjük Jézust, hogy bocsássa meg bűneinket? Minden
egyes nap. Meghallgat bennünket? Igen. Azt mondja talán, hogy belefáradt már bocsánatkérésünket újra, meg újra,
oly sokszor meghallgatni? Nem. Tudja, hogy gyakran hibázunk, és sokszor elfeledjük, hogy az Ő segítségére
szorulunk. Van valami, ami visszatarthatja Őt a megbocsátástól? Mt 6:15; Lk
6:37-38.
Jézus azt akarja, hogy mindörökre vele legyünk. De beengedhet
vajon olyan embereket a mennybe, akik gonoszságot forgatnak a fejükben mások ellen? Azt akarja, hogy úgy bánjunk
az emberekkel, ahogyan Ő tette. Akkor kedvesek, szeretetteljesek, megbocsájtók leszünk,
 függetlenül attól, mások
hogyan bánnak velünk. Így lehet Jézusra hasonlítani.
További elmélkedésre:
Hányszor kéred Jézus megbocsátását? Valószínűleg
minden nap. Szükségünk van a megbocsátására? Igen. Kérjük meg akkor, hogy segítsen úgy megbocsátanunk másoknak,
ahogyan ő megbocsátott nekünk! Soha, de soha ne feledjük, Ő csak úgy tud megbocsátani nekünk, ahogyan mi
megbocsátunk másoknak! Gondolkodjunk csak el ezen! A megbocsátás nagyon fontos dolog, ugye?
| |
Történet sarok
Átdolgozta: Amy Sherrard
Nehéz döntés és kellemes
meglepetés
|
 |
Ez a történet Ausztráliában játszódik, ahol Ellen segített a Jézusért világító fény
terjesztésében. Ott élt a hatalmas telken, ahol Jézus szerint egy főiskolát kellett építeniük. Napos oldalnak
nevezte a házat, amelyben lakott.
Egyszer hajnalban a háza körül kialakított kertben sétált. A forróságtól kiszáradt föld
felszíne repedezett volt. A kis palánták, amiket segítőivel ültettek porosan kókadoztak. Ellen látta, hogy
szomjaznak.
„White nővér, - szólt a gazdaság vezetője Ellenhez – csak egy jó szélkerékre lenne
szükségünk. Rengeteg víz van a föld gyomrában.”
„Mennyibe kerül egy szélkerék?” – kérdezte Ellen. Eszébe jutott a pénz, amit szükség esetére
oly gondosan megspórolt. Talán itt az ideje, hogy a szélkerékre költsék.
A gazdaság vezetője elsietett kideríteni a szélkerék árát. Mielőtt visszaért volna, Ellen
fia, Willie jött át édesanyjához látogatóba. Az út túloldalán lakott családjával együtt. Ellen aggodalmat látott
fia arcán, ahogy közeledett. „Ó, Willie, mindnyájan jobban érezzük majd magunkat, ha az eső megérkezik.” –
üdvözölte Willie-t Ellen.
 Willie
megrázta a fejét. „Nem az időjárás miatt aggódom, Anya. – mondta - az új szanatórium dolgozói a bérüket kérik és
nekünk nincs pénzünk, hogy kifizessük őket.”
Ellen tudta, hogy ez súlyos gond. A szélkerékre gondolt. A munkások bérének kifizetése
azonban fontosabb. Bement a pénzért, amit olyan gondosan spórolgatott össze a szélkerékre, és Willie-nek adta:
„Kérlek, fizesd ki a dolgozókat.” – mondta fiának.
Éjszaka Ellen a nyitott ablaknál térdelt. Hálát adott Istennek minden áldásáért és drága
ígéreteiért. Tudta, Ő segített az igazság fénysugarának terjesztésében Ausztrália-szerte. És mint minden
otthonban az emberek, esőért is imádkozott.
Másnap reggel Ellen kinézett az ablakon. Villámok cikáztak a sötét fellegek között. Egyre
közeledő mennydörgés hangját hallotta a távolból. Rövidesen óriási esőcseppek záporoztak a szomjas növényekre,
amik ettől ismét felegyenesedtek.
Ellen hálát adott Jézusnak. Megköszönte az esőt. Ellen néhány nap múlva levelet kapott. Egy
baráttól származó, nagy pénzösszeg volt benne, ami elegendő volt a számlák kiegyenlítésére, amik a vezetőket
nyugtalanították.
Ellen ismét térden állva mondott köszönetet Jézusnak. Utána kiment a kertjébe sétálni. Az eső
teljesen elmosta a port. Minden levél fényes volt és egészséges.
A gazdaság vezetője mosolyogva jött Ellenhez. „Nos, White nővér – mondta –
Isten pontosan tudja, hogyan oldja meg a gondjainkat, ugye? A szélkerék helyett megnyitotta az ég csatornáit.”
|
