|
VASÁRNAP
 Két
csodálatos történetet tanulmányozunk ezen a héten. Az első a római hadsereg befolyásos tisztjéről szól.
Centuriónak, azaz századosnak hívták, mert száz katonáért volt felelős. Valódi nevét nem ismerjük, de tudjuk,
hogy hallott Jézusról és hitt benne.
A rómaiak bálványimádók voltak és császárukat is imádták. Ez a katonatiszt azonban hallott az
igaz Istenről és hitt benne. Kedves és barátságos volt a zsidókkal, még egy zsinagógát is építtetett nekik.
Amikor Jézus tanításairól és cselekedeteiről hallott, biztos volt benne, hogy Isten küldte Őt.
Történt azonban valami, ami miatt a százados nagyon aggódott. Mi volt az?
Lk 7:1-2.
Amikor a százados hírét vette, hogy Jézus Kapernaumba tart, azt kívánta, bárcsak Ő meg tudná
gyógyítani a szolgáját. Ő maga ment volna Jézust megkérni erre, de úgy érezte nem méltó rá, hogy Jézussal
beszéljen. Mire kért ezért néhány zsidó főembert? 3. v.
A vének Jézushoz siettek. Elvégre a százados építtetett számukra egy zsinagógát, ezért
örömmel segítettek neki. Mit mondtak Jézusnak? 4-5. v.
További elmélkedésre:
Jézus természetesen nagyon örült, hogy a százados
olyan jól bánt a kapernaumi zsidókkal, de vajon ez volt az oka, hogy segített neki? Csak akkor szeret és áld meg
bennünket Jézus, amikor „jók” vagyunk, vagy mindig szeret minket? Milyen áldásokat ad Isten a „rossz”
embereknek?
HÉTFÖ
 Jézus örömmel segített a
római századosnak, akinek szolgája nagyon megbetegedett. Azonnal elindult a háza felé.
A százados viszont nem úgy gondolta, hogy Jézus valóban a házába
menjen szolgáját meggyógyítani. Biztos volt benne, hogy Jézusnak csupán szólnia kell, és a szolga meggyógyul.
Amint megtudta, hogy Jézus hozzá tart, megkérte barátait, hogy menjenek Jézus elé és mondják meg neki, hogy nem
kell odamennie. Jézus azonban tovább ment a százados háza felé.
A százados látta, mi történik ezért úgy döntött maga megy Jézus
elé és beszél vele. Elmondta Jézusnak, miért hiszi, hogy nem kell odafáradnia. Csupán szólnia kell, és
meggyógyul a szolga.
Jézus szíve nagyon megörülhetett a befolyásos római főtiszt
szavainak hallatán. Mt 8:8-9.
Mintha azt mondta volna a százados, hogy amikor ő parancsot ad a
katonáinak, ők engedelmeskednek neki. Azért, mert római főtiszt volt, és a Római Birodalom hatalmas volt. Jézus
azonban még nagyobb hatalommal bírt, mert Isten hatalmával cselekedett, és Isten mindenható.
A százados tudta, hogy Jézusnak csak szólnia kell, és amit
parancsol, az meglesz.
Mit mondott Jézus a római tisztnek? Mi történt a centurió házában,
miközben ők beszélgettek? 13. v.
További elmélkedésre:
Megtalálod a
13. versben
azt a szót, ami miatt Jézus meg tudta gyógyítani a százados
szolgáját?
KEDD
 Emlékszel a történetre,
amikor egy zsidó főember kapernaumból Kánába ment Jézus segítségét kérni, mert a fia haldoklott? Ő csalódott,
amikor Jézust meglátta, és úgy döntött, akkor hisz majd Jézusban, ha meggyógyítja a fiát. Miben különbözött az ő
hite a római százados hitétől?
Jézus lenyűgözve hallgatta a római századost. Senki a rokonai,
vagy barátai között, sem a sok ezer ember, akiket tanított, nem mutatott akkora hitet, mint ez a százados. Mit
mondott Jézus, amikor megfordult, és végignézett a körülötte álló sokaságon? Mt
8:10.
A zsidók úgy hitték, mert Ábrahám, Izsák és Jákob leszármazottai,
kétségkívül a mennybe jutnak. Jézus azonban olyasmit mondott nekik aznap, amit bizonyára nem hittek el. Azt
mondta, hogy lesznek emberek a Mennyben a világ minden részéről és nem mindenki lesz ott, aki biztos volt benne,
hogy oda kerül. Elutasították Jézust, az Egyetlent, aki megmenthette őket.
11-12. v.
 Ábrahám, Izsák és Jákob
azért lesznek a mennyben, mert azt választották, hogy szeretik Istent, bíznak benne és engedelmeskednek
Tízparancsolatának. Ők tudták, hogy egy nap majd Isten lesz az igazi Bárány. Meghal értünk, hogy szabaduljunk
Sátántól. A nép nagy része azonban nem fogadta el Jézust. Másféle Messiásra vágytak, olyanra, aki a rómaiaktól
szabadítja meg őket, nem pedig a bűneiktől.
További elmélkedésre:
Hogyan lehetünk biztosak benne, hogy Jézussal
mehetünk, amikor nemsokára eljön?
SZERDA
 Miután meggyógyította a
római százados szolgáját, Jézus másnap tanítványaival együtt egy Nain nevű hegyi faluba indult. Útközben végig
sok embert gyógyított és vígasztalt meg. Mire Nain közelébe értek vidám férfiak és nők, fiúk és leányok sokasága
tartott már velük. Lk 7:11.
A falu kapujához közeledve azonban mindenki elcsendesedett.
Emberek csoportja jött velük szemben, akik egyáltalán nem voltak vidámak. Valójában sírtak. Gyászmenet volt,
éppen a temetőbe tartottak egy fiatalember holttestével. Nyitott koporsóban vitték a fiatalember testét és az
édesanyja zokogva követte őket. Özvegy volt, a fiatalember pedig az egyetlen fia volt.
12. v.
A szegény édesanya szíve szakadtából zokogott. Jézus megállt,
ahogy a többiek is, akik vele voltak. Mindenki sajnálta a szegény asszonyt. Jézus is sajnálta és közelebb lépett
hozzá. Az asszony hallotta Jézus gyöngéd hangját és vigasztaló szavait, de könnyeitől nem látta, ki szól hozzá.
13. v.
Jézus bíztatta, hogy ne sírjon, de ő természetesen nem tudta
megállni. Férje már rég halott volt, és most egyetlen drága fia is meghalt. Annyira magányos és szomorú volt!
Még mindig nem tudta ki beszél hozzá olyan kedvesen és nem is sejtette, milyen csodálatos dolog készül. Szeme
még mindig csupa könny volt.
További elmélkedésre:
Ma is szomorú Jézus és sajnálja, ha valaki meghal?
Ó, igen! Ő mindenkit szeret. Szereti a haldoklókat és azokat is, akik a szeretteik halála miatt búsulnak. Szent
Lelke által Jézus ott tud lenni mindenki mellett, aki meghal és azokkal is, akik szomorúak.
CSÜTÖRTÖK
 Az özvegyasszony egyetlen
fiának koporsóját vivő férfiak megálltak, amikor Jézus megérintette azt. Mindenki azon töprenghetett, vajon mi
történik. A szomorú anya talán kitörölte a könnyeket a szeméből és felnézett, hogy miért álltak meg.
Mindkét csoport a koporsó köré gyűlt. Csendben figyelt mindenki,
és meghallották Jézus tiszta, határozott hangját. Lk 7:14.
Jézus azt mondta egy halottnak, hogy éljen. Mindenki tudta róla,
hogy hatalmas csodákat tett, de vajon a halál felett is van hatalma?
El tudod képzelni, mi minden történt a következő néhány
másodpercben? Mindenki végignézhette, amint a fiatalember felkel. Ilyesmiket kérdezhetett: „Hol vagyok? Mi
történt? Miért vagyok koporsóban? Meghaltam, talán?”
A koporsóvivők talán segítettek neki megszabadulni a halotti
lepeltől, hogy fel tudjon kelni. És ott állt közvetlen mellette drága édesanyja kitárt karral. Most is
sírhatott, de már az örömtől. Biztos lehetsz benne, hogy Jézus mosolyogva nyújtotta kezét, hogy kisegítse a
fiatalembert a koporsóból. „Íme, a fiad” – mondta az anyának és ők azonnal megölelték egymást.
15. v.
További elmélkedésre:
Jézus ugyanúgy Isten volt, mint emberi lény, ugye?
Isteni hatalmát azonban csak embertársai megsegítésére használta, önmaga érdekében soha. Miként mutatta az
özvegyasszony egyetlen fiának feltámasztása, hogy Ő Isten fia? Sátán is képes volt megtenni, amit Ő? Meg tudta
ezt tenni vajon bármely más emberi lény?
PÉNTEK
 Tegnapi történetünkben
Jézus éppen visszaadta egy halott életét. Egy darabig mindenki néma csöndben állt és figyelte, mi történik.
Mintha nem hinnének a saját szemüknek. Aztán rájöttek, hogy igaz, Jézus valóban életre keltett egy halott
embert. Mit mondtak? Lk 7:16.
Mit gondolsz gyorsan elterjedt az eset híre?
17. v.
Mit gondolsz, ki nem örült Jézus tettének? Bizony, Sátán
egyáltalán nem örült, ahogy a papok és a vallási vezetők sem. Nem akarták elhinni, hogy valóban Jézus a Messiás.
Úgy döntöttek, Sátánt követik és ez megkönnyítette nekik Jézus elutasítását.
Az a fiatalember, aki életre kelt, és mindenki más, aki aznap ott
volt, Jézus kivételével már mind halott, ugye? De mindenki, aki azt választotta, hogy bízik Jézusban és Őt
követi, hamarosan ismét élni fog, amikor Ő nemsokára eljön. Jézus mennyei Atyja, aki a mi Atyánk is, és ugyanúgy
szeret bennünket, minket is megmenthet az Ő országa számára. Olvassuk el: Kol
1:13-14!
Soha ne feledjük, Jézus annyira szeret minket, hogy örömmel vált
eggyé közülünk, valódi, emberi testvérünk lett. Értünk élt, és halt meg, hogy megmenekülhessünk. Még ha
meghalunk is az Ő eljövetele előtt, életre kelt minket és magával visz a Mennybe.
 Természetesen nem
tehetünk róla, hogy szomorúak vagyunk, amikor meghal valaki, akit szeretünk, de nem kell úgy szomorkodnunk, mint
akik nem ismerik Jézust. Nem kell remény nélkül élnünk. Tudjuk, Jézus visszajön, hogy felébresszen mindenkit,
aki úgy döntött, Őt szereti és Őbenne bízik. Olvassuk el a csodálatos ígéretet, amit Ő adott erről!
1Thess 4:16-18.
További elmélkedésre:
Mit mondanál másoknak a halottak állapotáról? Kell
vajon félnünk a haláltól?
| |
Történet sarok
Átdolgozta: Amy Sherrard
John és André
találkozik White asszonnyal - 1. rész
|
 |
A távoli Svájcban a Roth család tagjai voltak az első hetednapi adventisták. Mindenki ismerte
őket a városban, ahol éltek. Roth úr két fiával együtt egy nagy áruházat vezetett. Udvariasságuk és
becsületességük mindenkinek tetszett. „De vajon miért szombaton tartanak istentiszteletet vasárnap helyett?”
–töprengtek az emberek. Mindenki tudta milyen jó keresztények és néhány barátjuk velük dicsőítette Istent
szombaton.
A Roth család csodálatos hírt kapott egyszer. Ellen White Európában tartózkodik, és őket is
meg fogja látogatni.
A két legkisebb Roth fiú, John és André segítettek péntek délután mindent előkészíteni a
vendég fogadására.
„Szerinted, velünk, kisfiúkkal is szóba áll majd White asszony?” – kérdezte öccsét John,
miközben szorgalmasan fényesítette a nappali bútorait.
 „Nem
bánom, hogy szól-e hozzánk, vagy sem. – mondta André, miközben tisztára sikálta az asztallapot, ahová másnap a
családi Bibliát teszik majd. - Alig várom, hogy láthassam az asszonyt, aki Jézussal és az angyalokkal
beszélget.”
Ezzel John is egyetértett. Körbetekintett a szobán, és úgy vélte, olyan szép rendet
csináltak, amilyent csak tudtak. „Gyere, André, ellenőrizzük, hogy rendben van-e a szombati ruhánk, mert
később nem lesz rá időnk!” – figyelmeztette öccsét. És valóban, White asszony és barátai nemsokára meg is
érkeztek.
John és André udvariasan kezet fogtak White asszonnyal. Látván kedves mosolyát és jóságos
szürke szemeit, tudták, hogy Ellen a barátjuk lesz.
Tizenegy barátjuk csatlakozott a Roth családhoz, hogy vendégük beszédét meghallgassák. Másnap
is visszajöttek a Szombatiskolát tanulmányozni, és Ellen White prédikációját meghallgatni.
Ebéd után bizonyságtevő összejövetelt tartottak ahol minden testvér hálát adott Jézusnak,
amiért White asszonyt odaküldte, hogy velük legyen egy kicsit.
Vasárnap, reggeli után így szólt Roth úr: „Fiúk, kikocsikázunk a régi kolostorhoz.
Vendégeinknek biztosan tetszeni fog a gyönyörű hegyi tájon átvezető út. Van kedvetek velünk jönni?”
Hogy volt-e kedvük? Hát, persze! Rövidesen mindnyájan Rothék hatalmas kocsijában ültek. Menet
közben gyönyörködtek a meseszép tájban.
De nem jutottak túl messzire, amikor váratlanul hegyi vihar kerekedett. Sűrű felhők
gyülekeztek az égen, dörgött és villámlott, diónyi jégdarabok zuhogtak alá sűrűn. A tehenek, lovak, bárányok és
csirkék mind fejvesztve futottak szanaszét menedéket keresni. Roth úrnak és vendégeinek is menedékre volt
szükségük. Gyorsan befordult hát az egyik közeli parasztházhoz vezető bekötőútra.
(Folytatása következik)
|
