Bibliatanulmány gyerekeknek

Az emberek lelkesen hallgatták egymás után elmondott történeteit, melyek segítettek nekik megérteni, milyen is Isten országa. Természetesen a farizeusok is ott voltak hallgatósága között, és próbáltak valami hibát találni Jézus beszédében. Nem csoda, hogy nagyon fáradt volt. Mivel Jézus emberi lény volt, ugyanúgy pihenésre volt szüksége, mint nekünk.

Az éjszaka közeledtével Jézusnak eszébe jutott egy nyugodt hely a tó túlsó partján. Úgy gondolta, jó lenne átmenni oda egy kis pihenőre. Mire kérte hát tanítványait? Mk 4:35.

Több halászbárka is volt a közelükben. Amint észrevették, mire készül Jézus, ők is a hajókba szálltak, amennyien csak befértek, és követték Őt. 36. v.

Amint eltávolodtak a parttól, Jézus talált egy helyet magának a taton, vagyis a hajó hátsó részében, ahová lefekhetett, és hamarosan el is aludt.

Nyugodt, csendes este volt. A tó víztükre sima volt, amikor a tanítványok eleveztek a kikötőből és a túlsó part felé indultak. Ám nemsokára váratlanul minden megváltozott. Sötét fellegek gyülekeztek az égen. Pillanatok alatt erős szél kerekedett és hatalmas hullámok támadtak körülöttük, még a hajóba is becsaptak. Dörgött, villámlott és süvített a szél. A nap is lement már és olyan sötét lett, hogy semmit sem láttak. A tanítványok sok vihart átéltek már és most is megtettek minden szükségeset, mint azelőtt. Mégis hamarosan be kellett látniuk, hogy semmivel sem segíthetnek helyzetükön. 37. v.

További elmélkedésre: Te hogyan érezted volna magad akkor éjjel, ott a halászhajóban?

HÉTFÖ

A halászbárka, amiben Jézus a tanítványaival utazott megtelt vízzel. Hatalmas hullámok hátán hánykolódtak, melyek még a hajó fölött is összecsaptak. A tanítványok valójában attól féltek, hogy elsüllyednek, és mindnyájan vízbe fúlnak.

Jó néhány tanítvány erős halászember volt, gyakorlatilag a tavon nőttek fel. Sok vihart átéltek már, és hozzá voltak szokva. Ez a vihar azonban minden addiginál borzalmasabb volt. Akárhogy is próbálták, úgy érezték, nem tudják megakadályozni a hajó elsüllyedését. Tudták, hogy semmi remény, azt hitték, mind megfulladnak.

Elfeledkeztek azonban valamiről. Annyira elfoglaltak voltak, hogy Jézusról teljesen megfeledkeztek. Most hirtelen eszükbe jutott, hogy Ő is ott van velük, de a sötétben sehol sem látták. Hol lehet vajon? Engedelmeskedtek neki, amikor a túlpartra akarta vitetni magát, de most attól tartottak, hogy minden a tó fenekére süllyednek. Most szükségük volt Jézusra. „Jézus! Mester!” – kiáltozták torkuk szakadtából, de semmi válasz nem érkezett. Csak a szél süvítését és a hullámok sziszegését, morajlását hallották.

„Mester! Mester!” – kiáltották ismét, de megint nem kaptak válasz. Hol lehet Jézus? Otthagyta talán őket? A hajó már majdnem elsüllyedt. Jézusban volt egyetlen reményük. Teljesen kétségbe voltak esve.

Egy villám fényénél megpillantották Jézust. Még mindig mélyen aludt a hajó végében. Lk 8:23.

További elmélkedésre: Mit gondolsz, miért tudott Jézus nyugodtan aludni a hajó hánykolódása, a süvöltő szél és a csapkodó hullámok közepette?

KEDD

Nyugodt lennél, vagy hevesen dobogó szívvel ugranál gyorsan talpra, ha egy hajóban aludnál és valaki azzal ébresztene, hogy süllyed a hajó és vízbe fogtok fúlni?

Amikor a tanítványok észrevették, hogy Jézus mélyen alszik, miközben hajójuk süllyed, a tanítványok bizonyára hangosan kiáltozva rázták és ébresztgették Őt. Jézus álmosan nyitotta fel szemét, és azonnal látta mi folyik. Egy újabb villám fényénél azonban félelem helyett békességet, hitet és sajnálatot láthattak arcán. Mk 4:38.

Jézus felkelt, miközben a tanítványok ismét megragadták az evezőket, hogy megpróbálják megmenteni a hajót. Süvített a szél, és a halászbárka hánykolódott a vadul csapkodó hullámok között. Egy villám fényénél látták amint Jézus felemeli kezét és így szól: „Hallgass, némulj el!”.

A szél abban a pillanatban elállt és a hullámok is teljesen lecsillapodtak. Csillagok ragyogtak a tiszta égbolton. Jézus ezután tanítványaihoz fordult és nyugodtan szólt hozzájuk.40. v.

Mi történt a többi hajó sok utasával, akik szintén Jézus után indultak? Ők is ugyanolyan veszélyben voltak, mint akik Jézussal egy hajóban utaztak. Mivel a szél egészen közel sodorta őket, ők is látták, amit Jézus tett. Rögtön megértették, hogy megmentette őket a vízbe fúlástól. Egy darabig bizonyára csak egymás között suttogtak: „Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a tenger engednek neki?” 41. v.

Most már nyugodtan haladtak tovább a túlsó part felé, ahová eredetileg is tartottak.

További elmélkedésre: Saját élete megmentésére használta Jézus az isteni erejét akkor éjszaka a tavon? Nem. Mindig bízott mennyei Atyjában, hogy gondoskodik róla. A tanítványok maguk próbálták megmenteni hajójukat és életüket. Úgy kellett volna bízniuk Jézus segítségében, ahogyan Ő bízott Isten gondoskodásában. Azt akarja Jézus, hogy mi is megtanuljunk bízni Őbenne?

SZERDA

El tudsz képzelni valami szörnyűbbet annál a rettenetes viharnál, amit a tanítványok akkor éjjel a tavon átéltek? Nos, ami másnap reggel történt, az még ijesztőbb volt.

Korán reggel kötöttek ki biztonságban a tó túlsó partján. Közvetlenül egy temető mellett szálltak partra, ahol mindennek békésnek és nyugodtnak kellett volna lennie. A partra lépve azonban a tanítványok még a viharnál is szörnyűbb dologgal találták szembe magukat. A sírok közül két vadul villogó szemű megszállott férfi rohant feléjük vadállként ordítva, mintha csak szét akarnák marcangolni őket. Mt 8:28.

Elszakított láncok lógtak róluk és testük több sebből vérzett, amiket éles kövekkel ők ejtettek magukon. Hosszú hajuk úgy nézett ki, mint amit még soha nem mostak és fésültek meg. Szemük dühösen villogott és szájuk habzott.

A tanítványok nagyon megrémültek. Megfordultak és futottak vissza a hajóra, ahogy csak bírtak. Akkor vették észre, hogy Jézus nincs velük. Hol volt vajon? Visszanéztek és látták, hogy Ő nyugodtan áll, miközben a megszállottak feléje rohannak.

A tanítványok látták, hogy Jézus felemeli a kezét, pont, ahogy előző éjszaka a vihar lecsendesítésére tette. Bár még mindig ijesztő hangokat adtak ki, a megszállott férfiak megálltak. Jézus tudta, hogy Sátán gonosz angyalai kényszerítik a férfiakat erre a viselkedésre. Határozott, tiszta hangon megparancsolta a démonoknak, hogy távozzanak.

További elmélkedésre: Mit bizonyított be ismét Jézus? Milyen csodálatos és hatalmas fivér és segítő a mi drága Jézusunk!

CSÜTÖRTÖK

Tegnapi leckénkben olvastuk, hogyan szólította fel Jézus a démonokat, hogy hagyják el a szegény, szerencsétlen férfiakat.

Mint az a megszállott, akit Jézus régebben a zsinagógában gyógyított meg egy szombatnapon, ezek a férfiak is megérezték, hogy Jézus tudna segíteni rajtuk. És milyen nagy szükségük volt a segítségre! Ám amikor meg akartak szólalni, a démonok beszéltek helyettük. Még a démonoknak is el kellett ismerniük Jézust. Milyen szavak jöttek ki a megszállottak száján? Mt 8:29.

Azok a démonok tudták, hogy Jézus erősebb náluk. Tudták, hogy egy nap majd mind elpusztulnak. Mégis, annyi kárt akartak okozni, amennyit csak bírtak. Mire kértek engedélyt Jézustól? 31. v.

Mit felelt nekik Jézus és mi történt azután? 32. v.

Micsoda látvány lehetett! A disznópásztorok megdöbbentek és nagyon megijedtek, amikor látták a csordát őrülten lefelé rohanni a meredek lejtőn, majd a vízbe fulladni. Azt is látták azonban a csordások, ami a két őrült, megszállott férfival történt. Már nem őrjöngtek. Teljesen megváltoztak, mintha csak kicserélték volna őket.

Jézus valószínűleg felszólította őket, hogy fürödjenek meg a tóban. A tanítványok bizonyára adtak nekik a ruháikból, hogy felöltözhessenek. Most figyelmesen ülve hallgatták Jézust, és Istent dicsőítették, amiért megmentette őket Sátántól.

További elmélkedésre: A Sátán és Jézus között folyó háború nagyon is valóságos, ugye? Azok a megszállott férfiak Sátánt választották és nem tudtak saját erejükből megszabadulni tőle. Egyedül Jézus tudott segíteni rajtuk. Nekünk is csak Jézus tud segíteni, hogy biztonságban legyünk Sátántól.

PÉNTEK

A disznópásztorok a közeli városba siettek, hogy elmeséljék a történteket. Rövidesen mindenki Jézushoz igyekezett. Megbizonyosodtak, hogy a megszállott férfiak, akiktől addig mindnyájan féltek, már nem voltak őrültek. Csoda történt. A tanítványok elmesélték a népnek, hogyan csendesítette le Jézus a vihart, és tudták, hogy az is csoda volt.

Jézus nagyon szomorú lehetett, mert ahelyett, hogy örültek volna és Istent dicsőítették volna, a városbéliek csak arra tudtak gondolni, hogy elveszítették a disznaikat és féltek, hogy esetleg még mást is elveszíthetnek. Mt 8:33-34.

A disznók tulajdonosai pogányok voltak. Jézus szerető Istenünkről akarta tanítani őket. Ők azonban jobban szerették a disznók eladásából befolyt pénzt, mint Isten dolgait hallgatni. Jézus esélyt adott nekik, hogy meglássák milyen döntéseket hoztak. Ők mégis arra kérték, távozzon.

Jézus soha nem kényszerít senkit, hogy mellette döntsön, ugye? Tanítványaival együtt hajóra szállt, amikor könyörögtek neki, hogy távozzon. A férfiak, akiket Jézus meggyógyított, nem akartak elszakadni tőle, kérték, had menjenek vele.

Márk evangéliuma ugyanezt a történetet mondja el, de abban csak egy megszállott férfi szerepel. Olvassuk el, mit mondott Jézus, amikor könyörögtek neki, hogy vele szeretnének menni! Mk 5:18-20.

Az emberek észre fogják venni, mennyire megváltoztak azok a férfiak. Ez segíteni fog másoknak is, hogy meg akarják ismerni Jézust.

További elmélkedésre: Tudunk tetteinkkel segíteni, hogy mások is meg akarják ismerni Jézust? Mint például, ha gyorsan és örömmel engedelmeskedünk, segítőkészek, kedvesek és önzetlenek vagyunk.

Történet sarok

Átdolgozta: Amy Sherrard

Pénz, egy hideg, fehér hókupacban

Tél volt. Hó borította a tájat és nagy fehér kupacokba gyűlt az emberek háza körül. James és Ellen White egy New York állambeli városban tartott előadásokat azoknak, akiket érdekelt a Biblia tanítása a hetednapi szombatról és Jézus közeli eljöveteléről.

Élt abban a városban egy férfi, aki egy vasárnapünneplő protestáns egyház tagja volt. Ő is tartott összejöveteleket. Bár megyei pénztáros volt, és nem lelkész, szeretett a megváltásról prédikálni.

„James és Ellen White-nak higgyünk, vagy a megyei pénztárosnak?” – tanakodtak az emberek.

Hiram Patch és a menyasszonya is a tétovázók táborába tartoztak. Végül elhatározták, hogy beszélnek erről Jamesszel és Ellennel. Nem tudták, hogy Jézus már szólt Ellennek a férfiról, aki az összejöveteleket tartotta. Ellen csupán ennyit mondott nekik: „Várjatok csak egy hónapot, addigra megtudjátok, melyikünkben bízhattok.”

Hiram és barátnője köszönetet mondtak nekik és így szóltak: „Rendben, várunk.”

Még egy hónapba sem telt, mire ők is, és mindenki más megtudta, ki szólja az igazat. Éppen két héttel azután, hogy Hiramék a White házaspárral beszélgettek, a prédikáló pénztáros annyira megbetegedett, hogy nem tudott munkába menni, ezért valaki másnak kellett őt helyettesítenie. El tudod képzelni, mennyire meglepődtek a városi tisztviselők, amikor kiderült, hogy ezer dollár hiányzik a közpénzekből? „Csak ő sikkaszthatta el az adófizetők pénzét.” – állapították meg a tisztviselők.

Amikor a seriff felkereste a férfit otthonában, ő ártatlannak tettette magát. „Nem tudok semmit az ezer dollárról –erősködött – Én semmilyen pénzt nem loptam. Tudja jól, hogy ártatlan vagyok. Keresztény vagyok, eszembe se jutna lopni.”

Beszélgetésük közben a másik tisztviselő észrevette, hogy a férfi felesége egy szatyorral a kezében elhagyja a házat, ezért csendben követte. Látta, hogy egy hókupachoz lép a ház mögött és belerejti a táskát, majd visszamegy a házba. Nem tudta, hogy valaki figyeli.

Miután az asszony visszament a házba, a tisztviselő a hóbuckához ment és kivette a táskát. Kinyitotta, és benne találta a hiányzó ezer dollárt. Bevitte és megmutatta a seriffnek. A pénztáros és felesége természetesen meg sem tudott szólalni. Tisztában voltak vele, hogy lebuktak. Nagyon jónak mutatták magukat, de közben loptak. Ahogy a Biblia mondja, a bűneik utolérték őket (4Móz 32:23).

Rövidesen mindenki tudomást szerzett az esetről, köztük Hiram és menyasszonya is. Jamessel és Ellennel folytatták a Biblia tanulmányozását és az egyház hűséges tagjai lettek. Soha többé nem kételkedtek benne, hogy Ellen White Isten különleges küldöttje. Tudták, hogy mindig megbízhatnak látomásaiban és álmaiban, melyeket Jézustól kapott.

Ahogyan mi is megbízhatunk bennük.