Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

ALSÓ TAGOZAT

II. évfolyam

4. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

A hegyi beszéd

  4. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Sátán nem szereti Isten Tízparancsolatát. Tudja, hogy boldogok vagyunk, ha engedelmeskedünk neki, ezért megpróbálja rávenni az embereket, hogy ne tartsák fontosnak a Törvényt, vagy úgy gondolják, túl nehéz azt betartani.

Jézus egyik nap kora reggel a Galileai-tónál találkozott tanítványaival. Többet szeretett volna elmagyarázni nekik arról, hogyan is lehet az Ő országába jutni.  A tanítványoknak tudniuk kellett, hogy nem abból származik a boldogság, ha megszabadulnak a rómaiaktól és sok pénzük és holmijuk lesz. Kizárólag attól leszünk boldogok, ha teljes szívünkből szeretjük Istent és engedelmeskedünk a szeretet aranyszabályainak, vagyis úgy szeretjük a többieket, mint saját magunkat.

Nemsokára nagy tömeg gyűlt oda Jézust meghallgatni. Rövidesen nem volt már hely mindenki számára a parton. Mit tett ezért Jézus? Mt 5:1.

Jézus a füvön ült tanítványai gyűrűjében, és mindenki rá figyelt. Jézus szavait olvasva képzeljük el, hogy mi is ott ülünk és figyelünk. Végighallgathatjuk a kilenc „boldogmondást.” Olvassuk el az elsőt!  3. v.

Hogyan tehet minket boldoggá a „lelki szegénység”? Vajon mit jelent ez?

Jézus egyszer elmondott egy történetet, ami segít ezt megérteni. Két férfi, egy farizeus, és egy vámszedő elment a templomba imádkozni. Olvassuk is el most rögtön! Lk 18:9-13.

 További elmélkedésre: Melyikük volt tisztában azzal, hogy bűnös és segítségre van szüksége? Melyikük hitte magáról, hogy már tökéletes? Mivel Jézus mindenkit szeret, mindkettejüket szerette. De vajon melyiküknek tudott segíteni is? Mindig emlékeznünk kell rá, hogy minden pillanatban szükségünk van Jézusra? Ez a „lelki szegénység”.

HÉTFÖ

Emlékszel még, mit jelent a „lelki szegénység”? Állandóan tudatában lenni annak, hogy mindig teljesen Jézusra kell hagyatkoznunk. Mi mindnyája bűnösök vagyunk, és kizárólag Jézus érdeme miatt bocsáttathatnak meg bűneink. Csak akkor lehetünk hasonlóvá Hozzá, ha Jézus él bennünk. Minél jobban megismerjük Jézust, annál jobban megértjük, mennyire szükségünk van rá. Önmagunkban sohasem lehetünk biztonságban Sátántól. Azért sem tudunk semmit tenni, hogy elég jók legyünk a Mennybe kerülni, bármennyire próbáljuk is.

Szomorkodunk, és megbánjuk, amikor olyasmit teszünk, vagy mondunk, amiről tudjuk, hogy nem hasonlít Jézus viselkedésére? Igen, és bánnunk is kell! Ha rosszat teszünk, az végül mindig árt nekünk, és Jézust is nagyon bántja. Nem kell azonban folyton szomorkodnunk! Jézus mindig szívesen megbocsát (1 Jn 1:9), megvigasztal bennünket és segít újrakezdeni. Mt 5:4.

Ha tökéletesnek tartjuk magunkat, nem ismerjük igazán Jézust és az Ő tökéletességét. Mindenki, aki a Mennybe kerül, csakis azért lehet ott, mert Jézus tökéletes életét választotta a sajátja helyett. Egyikünk sem valamely csodálatos tette miatt lesz ott. Csak akik szelídek, alázatosak, mint Jézus történetének vámszedője, élhetnek majd az Ő országában. 5. v.

Jézus ezután az éhségről és a szomjúságról beszélt. 6. v.

Az igazság éhezése és szomjazása azt jelenti, hogy teljes szívünkből szeretnénk Jézushoz hasonlóvá válni. Továbbá a Bibliában nekünk adott tanításainak tanulmányozását jelenti. Akkor „tölt be” bennünket, ha folyamatosan kérjük segítségét és egyfolytában tanulunk róla. Most is pontosan azt tesszük.

 További elmélkedésre: Olvassuk el újra 3-6. igeverseket! Most beszéljük meg, mennyire értettük meg a jelentésüket.

KEDD

A Galileai-tenger közelében a hegyoldalban Jézus elmondta a népnek néhány módját, hogyan lehetünk boldogok. A következő tulajdonság az irgalmasság. Mt 5:7.

Az irgalmasság, azt jelenti, hogy kedvesek, megbocsátók és segítőkészek vagyunk másokkal, mint amilyen Jézus volt. Sok farizeus nem volt irgalmas. Nem sajnálták a beteg, vagy szegény embereket, mert szerintük Isten büntetése volt rajtuk bűneik miatt. Irgalmasság az is, hogy megbocsátunk azoknak, akik valami rosszat tettek ellenünk, még akkor is, ha nem kérnek érte bocsánatot. A farizeusok úgy hitték, csak bizonyos számú alkalommal kell megbocsátaniuk, többször nem. Vajon mi történne szerinted, ha Jézus is így bocsátana meg nekünk?

Beszédét folytatva Jézus így szólt ott a hegyen: „Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.”  8. v.

Vannak bacilusok, vagy szennyeződések a tiszta vízben? Nincsenek. Milyen a tiszta szív? Hogyan maradt Jézus szíve tiszta kisgyermekkorában?

Jézus ugyanúgy tartotta tisztán szívét, ahogyan nekünk is kell. Naponta kérte Isten segítségét a jó döntéshez, hogy ne gondoljon vagy tegyen gonosz, önző dolgokat. Úgy döntött, soha nem hallgat meg olyan tréfákat, vagy történeteket, amik nem tiszták. Mit gondolsz beszélt Ő valaha is hamisan, nyafogott, vagy ugratott másokat? Vagy használt szleng szavakat, kifejezéseket? Ha lett volna otthonukban rádió vagy televízió, hallgatta, vagy nézte volna vajon azokat a műsorokat, amiket te? Gondolkozzunk el ezen!

További elmélkedésre: Beszélj róla, te hogyan gyakorolod az irgalmasságot és hogyan igyekszel tisztán tartani szívedet!

SZERDA

Szeretjük a békéltetőket. Talán te is igyekszel az lenni. Mit mondott róluk Jézus? Mt 5:9.

Amióta csak Ádám és Éva vétkeztek, természetünknél fogva Sátánra hallgatunk. világunk tele van harccal, haraggal, irigységgel és gyűlölködéssel, sokszor még a családokban is. Az emberek nem boldogok, mert Sátán minden tőle telhetőt megtesz, hogy távol tartson minket annak ismeretétől és észben tartásától, hogy Jézus az Egyetlen, aki békességgel és szeretettel töltheti be szívünket.

Amint Ádám és Éva legelőször bűnt követett el, azonnal egymást kezdték vádolni, ugye? Egyik gyermekük még meg is ölte fivérét. Ha azonban úgy döntünk, azt választjuk, Jézus közelében maradunk, Ő segít, hogy úgy bánjunk az emberekkel,ahogyan Ő tette. Akkor békességre igyekezők leszünk. Akkor semmi sem tehet bennünket ingerültté, és semmi sem szomoríthat el. Békesség lakik szívünkben és ezt önkéntelenül másokkal is meg akarjuk osztani. Mit mond erről a következő igevers? Róm 12:18.

Most olvassuk el a folytatást! Mt 5:10-11.

Boldogok lehetünk vajon akkor is, ha mások gúny tűznek belőlünk, hazudnak rólunk, vagy bántalmaznak minket? Mi a helyzet, ha azért bántanak bennünket, mert a jó cselekvését és a Jézushoz való őszinte hűséget választjuk? Lehetünk vajon boldogok, mondjanak bármit is rólunk mások, vagy tegyenek bármit is velünk?  Igen, lehetünk. Jézus is az volt, és nekünk is megadja az erőt, hogy azok legyünk. Jn 16.33.

Igen, sok bajunk és gondunk lesz ezen a világon, de Jézus minden pillanatban velünk van. és ami a legjobb, tudjuk, hogy ezek a gondok mind elmúlnak, amikor Jézus eljön és magával visz minket a Mennybe, hogy vele legyünk. Mt 5:12.

 További elmélkedésre: Most olvassuk el újra a 3-12. verseket! Mit mondanak nekünk, hogyan lehetünk boldogok?

CSÜTÖRTÖK

Ettél már olyan ételt, amit édesanyád elfelejtet megsózni? Azonnal így szólhattál, amint belekóstoltál: „Anya, ez sótlan!” Anyukád bizonyára odaadta a sószórót, hogy meghinthesd vele az ételt.

Miután Jézus a boldog emberekről szólt, arról beszélt, hogy azok, akik azt választják, hogy Őt szeretik, olyanok lesznek, mint a só, amit azért keverünk az ételbe, hogy finomabb legyen. A só olyan, mint a szeretet. Ahogyan az ételben szükség van a sóra, a szeretetre is szükség van mindenben, amit teszünk, vagy mondunk. Ahogy a dal is szól: „Segíti lelkünk, kedvessé tesz mások iránt minden nap.”

A szeretet forrása Jézus, és mindenki észreveszi, ha a Ő a szívünkben él. Azért szoktál engedelmeskedni, mert muszáj, vagy, mert szívesen teszed? Jézus szerint az olyan, mint a megízetlenült só. Mt 5:13.

Jézus arról is beszélt, hogy olyannak kell lennünk, mint a fényforrás egy sötét helyen. 14-16. v.

Még kisgyermekek is sugározhatják Jézus ragyogó fényét. Akkor világítunk általa, ha úgy döntünk, olyanná szeretnénk válni, mint Ő. Akkor sugározzuk az Ő fényét, ha vidámak vagyunk, örömteli arckifejezéssel járunk, ha kedvesek és segítőkészek vagyunk, és azonnal engedelmeskedünk szüleinknek. Ezzel másokat is és magunkat is boldoggá tesszük. Mindenekelőtt pedig Jézust tesszük boldoggá.

 További elmélkedésre: Ismersz szeretetről szóló énekeket? Vagy a fényünk sugárzásáról szólókat? Énekeljük el őket, hogy emlékeztessenek a sóra és a fényre!

PÉNTEK

Jézus végignézett a hegyoldalban Őt hallgató tömegen és tudta, hogy egy részük nagyon csalódott. Egészen másfajta királyságra vágytak, mint amiről Ő beszélt nekik. Szerette őket és tudta, milyen szörnyű Sátán országa, amitől meg akarta óvni őket és boldognak látni Isten országában. Ó, mennyire vágyott rá, hogy elfogadják a fontos dolgokat, amikről beszélt nekik! De azt is tudta, milyen nehéz számukra helytelen gondolkodásukon változtatni.

Ahogy feljebb tekintett a hegyen, Jézus több, erős, szilárd sziklára épített házat is látott. Mindenki tudta, hogy némelyikük már több száz éve ott áll ott. Esőzések, szélrohamok és áradások soha nem tettek kárt bennük. Építőiknek keményen kellett dolgozniuk. Meredek ösvényeken kellett felcipelniük az építőanyagokat, de megérte, mert házuk még mindig biztonságos és erős volt.

Jézus ezután azokra gondolt, akik a vízparthoz közelebb eső részeken építették fel házukat. Ott nem volt nehéz építkezni. Bár az alapjuk nem szilárd sziklára épült, mint a feljebb álló házaké, tulajdonosaik mégis azt hitték, hogy biztonságosak. Ám eljött az esőzések ideje, amikor a folyók megáradva zúdultak alá a hegyekből és alámosták házukat, ami hamarosan össze is dőlt. Most mielőtt még a nép távozott volna, Jézus elmondta nekik a bölcs emberről, aki sziklára építette a házát, és a bolondról, aki homokra építkezett, szóló történetet. Mt 7:24-27.

Bőven volt min elgondolkodniuk az embereknek hazafelé. Olyanok lesznek-e vajon, mint a bölcse ember, annak ellenére, hogy nem könnyű rossz szokásaikat megváltoztatni? Hiszen ez az igazi boldogság egyetlen útja. 28-29. v

 További elmélkedésre: Veled mi a helyzet? Mindig könnyű úgy döntened, hogy Jézushoz hasonlóan akarsz viselkedni? Nem, bizony! De vajon tényleg boldogabbak vagyunk, ha azt választjuk? Igen! Kit tesz ez még boldoggá? Eszedbe jut valami, amiben szeretnéd Jézus segítségét kérni megváltozásodhoz?

 

 

 

Történet sarok

Átdolgozta: Amy Sherrard

Vakáció, és egy döglött farkas - 2. rész

 

James és Ellen White Coloradóban kempingeztek egy szép tó partján Willie fiukkal együtt. Kifogyóban volt az élelmük és a gyertyáik is mind elégtek már. James pedig semmiképp nem tudta megtartani ígéretét, hogy egy fontos, kinyomtatásra szánt anyagot a kiadóba postán elküldjön. 

Aznap, amikor együtt kirándultak, James és Willie megtudták, hogy a halkereskedő férfi aznap este érkezik és másnap korán reggel indul majd vissza. Ő magával viheti James postázandó anyagát.

James gyorsan asztalhoz ült, hogy befejezze az írást. Közben folyton a napot figyelte, mert az összes gyertyájuk elfogyott már és hamarosan sötétedett. Be kell fejeznie a cikket, de hogyan is írhatna sötétben?

Jamesnek akkor támadt egy ötlete. „Willie, Willie, gyere csak ide! – hívta fiát. -- Emlékszel a farkas-tetemre, amit az ösvényen láttunk?”  Willie emlékezett. „Mit gondolsz, meg tudod találni?” – kérdezte James. Willie úgy gondolta, hogy igen. „Vigyél magaddal egy kést és egy serpenyőt, kérlek, és kaparj le róla annyi zsírt, amennyit csak lehet, és hozd ide.”  És miközben Willie indult, hozzátette: „Ne feledd a puskát, sötétedés után medvék járnak kint.”

Puskával az oldalán, késsel és serpenyővel a kezében Willie a döglött farkas keresésére indult.  „Remélem még nem ragadta el egy prérifarkas!” – gondolta magában.  Amikor a helyszínre ért, a tetem még mindig ott volt. Willie letérdelt a tetem mellé és gondosan lekapart róla minden zsírt. Végül másfél csészényit gyűjtött össze.

A táborban James a kályha fölött megolvasztotta a zsírt és egy tálba öntötte. Aztán kis rongycsíkokat csavart fel szorosan és a tál szélén az olvadt zsírba mártotta őket. Amikor meggyújtott egyet, az lángra kapott. Volt már világítása!

James sietve folytatta munkáját. Tíz óra lett, majd tizenegy, és volt még egy kis olvadt zsír a tálkában. Tizenkettőt ütött az óra. Végre elkészült és még mindig volt zsír a tálban. Elfojtotta a lángot, és aludni tért. A halszállító ember korán reggel ellovagolt az értékes irománnyal, és James tudta, hogy időben oda fog érni a kiadóba.

Körülbelül egy hét múlva végre Willing úr is megérkezett. A táborlakók nagyon örültek neki és az ellátmánynak, amit magával hozott. Elmesélte, hogy gond adódott a fűrésztelepen. Willing úr igazából nem is tudta, hogy Whitéknak ennyire kevés az ennivalójuk. Most azonban ismét minden rendben volt. Mindnyájan örültek, hogy elutaztak a tóhoz és tudták, mindig emlékezni fognak a farkasra, ami segített Jamesnek, hogy megtartsa ígéretét, és idejében postázza írásait.

 (Vége)