Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

ALSÓ TAGOZAT

II. évfolyam

4. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

Történetek a vetömagról

  6. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Ültettél már magot a kertben, vagy esetleg virágcserépbe? Amikor Jézus a Földön járt, a gazdálkodók nagy területeken vettették a magot. Így termesztették élelmiszerüket, és napjainkban is így nő a legtöbb ennivalónk. Ezen a héten a különféle talajokról és vetőmagokról fogunk beszélni, és arról, mi történik az aratáskor.

Egy nap Jézus a gyönyörű Galileai-tenger partján tanított. Szokás szerint nagyon sokan jöttek el hozzá gyógyulást remélve és tanításaira szomjazva. Rövidesen olyan tömeg gyűlt köréje, hogy a legtöbben már nem is láthatták, sem nem hallhatták, amit mond.  Ezért Jézus bemászott a part közelében horgonyzó halászhajóba és ott leült. Így már a parton álló egész sokaság láthatta és jól hallhatta Őt. Mk 4:1.

A tóparti síkágon és a hegyoldalban szorgos szántóvetők dolgoztak. Egyesek a termést aratták, mások magot vetettek. Elnézve őket, Jézus úgy döntött, hogy a vetőmagról és annak növekedéséről fog beszélni. Rá akarta ébreszteni az embereket, mennyire fontos, mit tesznek a bölcsesség magvaival, amiket Ő ad nekik. Azon múlhat, hogy ott lehetnek-e majd az Ő országában. Mindegyikük szíve hasonlított a négy közöl az egyik talajtípusra. Olvassuk el a történetet, amit Jézus elmesélt! 3-8. v.

A népnek tetszett a történet, de sokan nem értették meg a fontos tanulságot, amit Jézus próbált tanítani nekik. A nagy sokaság távozása után a tanítványok és azok, akiket még érdekelt, megkérték, hogy magyarázza el nekik a példázatot. Jézusnak pontosan ez volt a szándéka. 10-11. v.

 További elmélkedésre: Mit gondolsz, nekünk is nagyon fontos megértenünk, amit Jézus azoknak az embereknek mondott? Holnaptól a négyféle termőtalajról tanulunk, amibe a magok hullottak.

HÉTFÖ

Mi volt a jó mag Jézus történetében, amit a vetőmagokról mondott? Lk 8:11.

Mi Isten szava? Tudjuk, hogy a Biblia. A Biblia számunkra is érthető szavakkal mondja el Isten gondolatait. Amikor olvassuk és hallgatjuk az Ő szavát, gondolatai a lelkünkbe ivódnak, ahogyan a mag kikel és növekedésnek indul a talajban. Isten szava pedig megváltoztat minket, ha úgy döntünk, engedelmeskedünk neki, és ehhez Jézus segítségét kérjük. Jn 17:17.

Jézus szavai nagyobb hatalommal bírnak, mint azt elképzelhetnénk. Világunk teremtésekor mindössze csak szólt, és meglett. Amikor Sátánt távozásra szólította fel, csupán szólnia kellett. A halott ember feltámasztásához is elég volt csak szólnia.

A következőket nagyon fontos megjegyeznünk: mi választhatjuk meg, engedjük-e hogy Isten igéje megváltoztasson bennünket.  Mi döntjük el, milyen fajta „talaj” lesz a lelkünk.

Kikel vajon a jó mag, ha a házad előtti járdára, vagy az úttestre szórod? Miért nem? Mert nincs elég termőföld, amibe gyökeret ereszthetnének. A madarak hamar rájuk találhatnak és megehetik őket. Jézus történetében egyes magok az útfélre, vagy a letaposott, kemény gyalogútra estek. Lk 8:12.

Mondták már szüleid, vagy tanáraid, hogy „jól figyelj!”, amikor valami nagyon fontosat közöltek veled, amit hallanod kellett? Tudják, hogy ha nem figyelsz, nem fogod megjegyezni.

Engedjük, hogy olyan legyen a lelkünk, mint az útfél, ha nem figyelünk az istentiszteleten, vagy a szombatiskolában? Igen. Mások lelkét is „útféllé” tesszük, ha elvonjuk a figyelmüket?

 További elmélkedésre: Mit gondolsz, miért akarják szüleid és tanáraid, hogy tanulj meg nyugton maradni és figyelni, amikor fontos szavak hangzanak el? Azt szeretnék, ugye, hogy a lelked jó termőtalaj legyen, amiben Isten igéjének magvai felnövekedhetnek?

KEDD

A vetőmagról és a különféle talajokról tanulunk, amikbe hullhatnak. Gondolod, hogy kikelhetnek és felnövekedhetnek a magok, ha köves, sziklás talajba ülteted őket? Vajon miért nem? Mit mondott Jézus azokról, akiknek lelke a köves talajhoz hasonlít? Mk 4:16-17.

Sokan eleinte nagyon boldogok, amikor megismerik Jézust. Tudják, hogy a Biblia minden szava igaz, és úgy döntenek, engedelmeskednek Jézusnak. Ám könnyen hallgatnak Sátán kísértéseire. Valószínűleg elmulasztanak naponta Jézussal beszélgetni, és a segítségét kérni. Próbálnak megjobbulni, de nehéz rossz szokásaikon változtatni, mert nem Jézusra támaszkodnak. Sátán hazugsága így szól: „Tedd, csak amihez kedved van, mert attól leszel boldog.” De akik azt teszik, amit csak akarnak, végül elveszítik a mennyei élet lehetőségét.

Az önző, sziklás talajú szívben soha nem ereszthetnek erős gyökeret a jó magok. Ezért úgy kell döntenünk, engedjük Jézusnak, hogy elvegye a köveket, hogy a Biblia jó gondolatai segíthessenek olyanná fejlődnünk, mint Ő.

Mit mondott Jézus a magokról, amik tövises talajba estek? 18-19.v.

Ugyanazok a gyerekek gondjai, mint a felnőtteknek? Nem. A felnőttek lelke gyakran elfoglalt, fáradt, aggodalmaskodó. A gyerekeknek is lehetnek gondjaik más gyerekekkel, vagy a saját fejük után akarnak menni és megmaradni rossz szokásaikban. Igen sok gyermek komoly problémája, hogy unatkozik, ha nem „szórakozhat” folyamatosan. Szerinted a számítógépes játékok, vagy a TV megoldás vajon erre a problémára? Sátán tudja, hogy minél jobban szereted ezeket a „szórakozásokat”, annál kevésbé lesz kedved a Bibliát olvasni, és Jézushoz hasonlítani.

 További elmélkedésre: Olvassuk el újra, mik lehetnek azok a „kövek” és „tövisek”, amik visszatarthatják a gyerekeket a jó magvak kihajtásától! Neked is vannak ilyen visszatartó szokásaid? Hogyan tudnál megszabadulni tőlük?

SZERDA

A te lelked milyen termőtalajjá válik? Odafigyelsz és megpróbálsz engedelmeskedni, amikor Jézus szavait hallod? Ha igen, akkor azt választod, hogy „jó talajjá” teszed lelkedet. Előfordult már veled, hogy édesanyádra néztél, miközben ő valami fontosat mondott, de neked máson járt az eszed, és igazából nem is hallottad, miről beszél? Mondta már valaha neked, hogy: „Látom, nem is figyelsz arra, amit mondok.”

Könnyen elkalandoznak a gondolataink az istentisztelet alatt, a gyülekezetben, vagy miközben a Bibliát olvassuk. Előfordult már, hogy egyenesen a lelkészt nézted, de mégsem figyeltél rá egyáltalán? Hát még, ha közben valami mást csinálsz! Segít ez abban, hogy jó talaj legyen a lelked?

Szomorú, ha olyasmit csinálunk, ami megakadályozza, hogy lelkünk jó talajjá váljon, de az még rosszabb, ha beszélgetéssel, vagy figyelmük elvonásával másokat is akadályozunk abban, hogy arra figyeljenek, amit mindegyikőnknek hallania kellene.

Mit mondott Jézus, milyen az, amikor „jó föld” a lelkünk? Mk 4:20.

Jézus kisbabaként jött világunkba és a többi gyerekhez hasonlóan cseperedett fel. Édesanyja gondosan tanította, de neki magának kellett döntenie, hogy Istennek, vagy Sátánnak akar engedelmeskedni. Melyiket választotta minden alkalommal? Igen, Ő mindig úgy döntött, hogy Istennek engedelmeskedik. Jézus segíteni akar nekünk, hogy mi is mindig ezt válasszuk.

A  „gyümölcs”, amit termünk az, hogy megtanulunk Jézusra hasonlítani. Ő segít nekünk úgy gondolkodni, beszélni és cselekedni, ahogyan Ő tette gyermekkorában. Minden kisgyerek felteheti a kérdést: „Mit tenne most Jézus?” , és minden nap gyakorolhatja, hogy olyan legyen, mint Ő. A többi gyerek és a felnőttek is látni fogják, milyen boldog vagy, amikor Jézust utánozod és ők is olyanok szeretnének majd lenni.

 További elmélkedésre: Szeretnéd, ha „jó talaj” lenne a lelked? Szeretnél másoknak is segíteni ebben? Ha úgy döntesz, igen, fog ebben Jézus segíteni neked?

CSÜTÖRTÖK

A gabona, a virágok, növények és a fák mind magból kelnek ki. Nem tudjuk felfogni, hogyan fejlődhetnek az apró magok növényekké és fákká, de könnyű észrevenni, hogy Isten az élet erőteljes szikráját teremtette beléjük. Mk 4:26-27.

A jó magokról és a termőtalajokról tanultunk. Ha elültetünk egy magot, az kikel vajon már másnapra? Nem. A növekedéshez idő kell. 28. v.

Jézus a tökéletes példáját adja, ahogyan szeretné, hogy minden ember növekedjen. Először Ő is apró, gyámoltalan csecsemő volt, ahogy mi is. Aztán gyermek volt, fiatalember, majd felnőtt férfi lett, és végig, mindig azt választotta, hogy mennyei Atyjának akar tetszeni. Lk 2:40, 52.

Most olvassuk el a következő igeverset: Mk 4:29! Mikor jön el az aratás ideje? Amikor Jézus visszajön, hogy mindazokat magával vigye a mennybe, akik azt választottak, hogy az Ő segítségével hagyják, az igazság jó magvait lelkükben kifejlődni, legyenek akár fiatalok, akár idősek.

Jézus egy másik történetet is elmondott arról, mivé fejlődhet egy egészen picike mag is. Olvassuk el! Mk 4:30-32.

Képzeljük csak el, egy ilyen apró mag olyan nagyra növekszik! A mustára menedéket adott a kismadaraknak, boldog otthont, ahol gondozhatták fiókáikat és énekükkel trillázva dicsőíthették Istent.

Ki adta a magoknak az erőt? Isten adta. Ha megkérjük Jézust, hogy segítsen olyanná válnunk, mint Ő volt gyermekkorában, akkor felcseperedve segítői lehetünk. Ha megtanulunk gyorsan, és örömmel engedelmeskedni szüleinknek, őket is, és Jézust is boldoggá tesszük.

Tudtad, hogy ha mosolygunk és jót cselekszünk másokkal, az olyan, mint jó magokat ültetni a lelkükbe?  Van még ötleted, hogyan vethetünk jó magokat mások lelkébe?

 További elmélkedésre: Mit teszel otthon, az iskolában, a gyülekezetben, vagy játék közben, ami jó magvetés lehet?

PÉNTEK

Az egyik dolog, amire Jézus szeretné, hogy mindig emlékezzünk az, hogy mi magunk választjuk meg, milyen talaj legyen lelkünk, amibe az Ő vetőmagjai hullnak. Nemsokára egy napon, amikor Jézus eljön, minden egyes valaha is élt ember vagy vele megy, boldog lesz és egy örökkévalóságon át fejlődik tovább, vagy végleg elveszik. Ez mind az egyes embernek a saját döntésein múlik. Jézus elmondott még egy történetet, hogy ezt sose feledjük. Mt 13:24-30.

A történetet hallgatva a tanítványok megértették, hogy ez mindenki számára nagy jelentőséggel bír. Tudták, hogy amikor a gaz kisarjad, igen nehéz a gabona friss hajtásaitól megkülönböztetni. Kifejlett állapotukban azonban nagyon is különböznek.

Jézus tanítványai meg akartak bizonyosodni, hogy jó értették-e a példabeszédet, és természetesen Jézus is azt akarta, hogy megértsék és, hogy mi is megértsük. Mivel ez mindegyikőnk számára nagyon-nagyon fontos, olvassuk el, amit Jézus mondott nekik!  37-43. v.

Tudja Jézus az emberek jócselekedeteitől függetlenül, hogy ki az, aki hozzá akar tartozni, és ki az, aki nem? Természetesen tudja.

Mindnyájan sokat tudunk az emberekről, de tudhatjuk-e biztosan, ki az, aki Jézust választja, és ki az, aki Sátánt? Nem. Tudhatjuk mi a helyes, és mi nem az, de Jézus az egyetlen, aki tudja, mi zajlik valakinek a lelkében.

Megtörténik, hogy olyanok fordulnak Jézus ellen, akik addig nagyon sokat dolgoztak érte. Az is előfordul, hogy akik addig harcoltak ellene, hasznos munkásaivá válnak. Mt 7:1-2.

Ezért tehát nem kell találgatnunk, hogy kiben mi lakik valójában. A mi dolgunk az, hogy mindig a Jézushoz való tartozást és a neki való engedelmességet válasszuk, és tegyünk meg mindent, hogy mások is így döntsenek.

 További elmélkedésre: Szeretnéd, hogy Jézus olyanná tegyen, mint a jó termőföld és az Ő igéjének jó magvait ültesse lelkedbe?

 

 

 

Történet sarok

Átdolgozta: Amy Sherrard

John és André találkozik White asszonnyal - 2. rész

 

Ellen White, John, André és a Rorth család többi vendége is egy lovas kocsival tartott a legközelebbi gazda házához, hogy menedéket leljenek a hirtelen támadt jégeső elől.

A gazda észrevette, hogy közelednek, és kitárta az istálló nagy kapuját, hogy a lovak egyenesen be tudják húzni a kocsit. John és André Ellen White-ot figyelte, aki ijedelem helyett csillogó szemmel mosolygott. Egyáltalán nem ijesztette meg a zúgó vihar és a kocsi tetejét csapkodó jégeső.

A gazdaság lakói kijöttek eléjük. „Gyorsan jöjjenek be a házba –sürgették őket – és egyenek, igyanak valami meleget!”

Ellen nevető arccal fordult feléjük és így szólt: „Ó, nem köszönöm, semmiért sem hagynám ki ezt a szép látványt.” Johnnal és Andréval együtt leszálltak a kocsiról. Gyorsan szedtek egy-egy marékkal a frissen hullott jégdarabokból, majd visszasiettek a pajtába. Visszaültek a kocsira és gyönyörködtek a viharos égből aláhullott jégdarabokban.

A gazda kifogta a lovat és egy bokszba vezette, megetette némi abrakkal, majd ismét a kocsi elé kötötte. Az ég rövidesen kitisztult és ők ismét úton voltak a kolostor felé.

A fiúk látták, hogy White asszonynak tetszett a kolostor, de a fenyőerdőn át hazavezető út még jobban lenyűgözte. Újra meg újra felkiáltott a zöld szín sokféle csillogó árnyalatát és a hegyek szépségét dicsérve. A fiúk abban is biztosak voltak, hogy soha nem felejti majd el a vihart, és hogy milyen örömmel gyűjtötték és ették az égből hullott jeget.

Ellen látogatása után Roth úr elhatározta, hogy egy szép épületet emel a gyülekezetnek. Amikor elkészült, Ellen White-ot kérték meg a felszentelésére. Sokan ott voltak a városka lakói közül is. A baptista egyházi vezetőket annyira lenyűgözte Ellen beszéde, hogy felkérték, prédikáljon náluk is a következő vasárnap délután.

A baptista lelkész azonban nem akarta, hogy Ellen a gyülekezetében prédikáljon. „Azt fogja mondani az embereknek, hogy a szombatot szenteljék meg!  - morgolódott. – Én ugyan meg nem hirdetem ezt az összejövetelt!” Ennek ellenére legalább 300 ember jelent meg vasárnap délután, és Ellen nem a szombatról prédikált. Arról beszélt, mennyire szereti világunkat Isten.

„White asszony jó keresztény!  – mondták a baptista hívek lelkészüknek Ellen beszéde után. - Ki kellett volna hirdetnie, hogy ő fog prédikálni! Még többen eljöttek volna”

A lelkész tudta, hogy tévedett, és amikor Ellen legközelebb Tremelan-ban járt, bocsánatot kért tőle, és felkérte, hogy beszéljen egy nagy összejövetelen, aminek témája a mértékletesség. Ellen örömmel vállalta és mivel a lelkész gondoskodott, hogy mindenki tudjon róla, nagy sokaság gyűlt össze.

Ellen sok barátságot kötött az újonnan alakult tremelani Hetednapi Adventista Egyház tagjaival. John és André is új barátai közé tartoztak. Már tudták, hogy Ellent nem tette nagyképűvé és fensőbbségessé az, hogy Isten kiválasztott, különleges, befolyásos követe volt. Szerette a gyermekeket és tudott jól szórakozni is velük.

(Vége)