Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

SERDÜLŐKNEK

II. évfolyam

3. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

"Az Úr az én pásztorom"

  11. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

A juhok és a pásztor

(Jn 10:1-6;  12-13.)

Tanításaiban Jézus különböző módokon mutatta be Istennek a minden ember iránti szeretetét. Egyik módszere a mindennapi életből vett ismerős tevékenységekre, helyzetekre való hivatkozás volt. Mivel akkoriban sokan tartottak bárányokat, az egyik kedvenc hasonlata a juhokról szólt.

Valószínűleg mindnyájan láttunk már életben bárányt, de képen minden bizonnyal. Azonban nem sokunknak volt sajátja, hogy tudhatnánk mennyire esendőek és gyámoltalanok a bárányok, milyen könnyen elvesznek, milyen sok ellenségük van, vagy mire van még szükségük a füvön kívül. Nem csoda, hogy pásztorra van szükségük, aki megóvja és gondozza őket! Olvassuk el, mit mondott Jézus a juhokról és a pásztorról! Jn 10:1-5.

Jézus a farizeusoknak mondta ezeket a szavakat nem sokkal azután, hogy a vakon született embert meggyógyította. Azok az emberek vallási vezetők voltak, nyájuk lelki vezetői. Mégis éppen akkor zártrák ki nyájukból a fiatalembert, akit Jézus a vakságból kigyógyított (Jn 9:33-34.).

Úgy viselkedtek, mint az Ezékiel 34:4. igehelyen bemutatott pásztorok. Olvassuk el, és hasonlítsuk össze az Ézsaiás 40:11. versben, valamint a 23. Zsoltárban bemutatott pásztorral! Látod, milyen pásztor Jézus? Gondoskodik mindenről, ami fontos nekünk, és minden bajunkkal törődik.

A jó pásztor név szerint ismeri juhait. A juhok pedig olyan jól ismerik a hangját, hogy senki mást nem követnek. Zöldellő legelőkre vezeti őket és „csendes” vizeket keres nekik, mert a zajló patakokból nem tudnak inni. Éjszakára pedig az akolba tereli őket, ahol biztonságban vannak.

A fizetett bérmunkások, avagy béresek nem igazán törődtek a juhokkal. Nem a sajátjuk volt a nyáj, csak fizetségért dolgoztak (Jn 10:12-13.). Talán még terelni is megpróbálták a bárányokat, de az igazi, jó pásztor ezt nem tette, ő mindig vezette őket.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Jézus pontosan ilyen. Kivezette az izraelitákat Egyiptomból, mint egy nyájat (Zsolt 77:20). Ő soha nem terel senkit. Ő szerető kedvességével és a szeretet kötelékeivel vonz minket magához. Jer 31:3.; Hós 11:4. Előttünk jár, hogy segítsen minket a menny felé vezető úton.

HÉTFÖ

A jó pásztor

(Jn 10:6-18.)

Bámulatos dolog történt I.e. 30-ban a Sátoros ünnepen. Az ünnep utáni első szombatnapon Jézus meggyógyított egy vakon született fiatalembert. Nem sokkal azután Jézus a farizeusok egy csoportjának beszélt a bárányokról, a juhaklokról, a tolvajokról és rablókról, valamint a jó pásztorról.

A farizeusok, ahogy a hallgatóságból sokan mások is, értettek a juhok gondozásához. Sok embernek volt ez a munkája országszerte. Minden nyájnak szüksége volt pásztorra. Jézus hallgatósága mégsem értette mondandójának lényegét, sem azt, hogy miért beszél erről.

Jézus ezért elmagyarázta, mire gondolt: „Én vagyok az akol ajtaja” - mondta. Az akol Isten országának jelképe. Amióta csak a bűn világunkba jött, kiszakítva minket Atyánk családjából, Jézus volt az egyetlen visszavezető út Isten országába.

Azzal, hogy nem fogadták el Jézust Messiásként a Megváltójuknak, hallgatóságából sokan visszautasították aznap, hogy az ajtón átmenjenek. Akár a rablók, a saját módszerükkel próbáltak Isten országába bejutni. Jn 10:7-10.

S ami még rosszabb, másokat is vissza próbáltak tartani a Jézusba vetett hittől. Megfélemlítették a vakon született fiatalember szüleit, így ők nem merték elmondani, hogy Jézus gyógyította meg a fiukat. Még a meggyógyított embert is el akarták tántorítani attól, hogy higgyen benne. Mit mondott Jézus azokról, akik így cselekszenek? Mt 23:13.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Jézus a mi pásztorunk, és mi az Ő juhai vagyunk. Milyen gyöngéden gondoskodik rólunk! Ő vigyáz ránk! Azt mondta ugyanolyan jól ismer bennünket, mint Atyját, és az Atyja szereti őt, mert meghal értünk. Jn 10:14-15, 17.

De vajon nem szerette Őt mindig is az Atya? De igen. Azt se feledjük, hogy az Atya Isten még jobban szereti Jézust, mint azelőtt, mert meghalt értünk.

KEDD

Jézus eltökélte magát

(Lk 9:51-56.)

A Sátoros ünnep és a jó pásztorról szóló beszéde után Jézus elhagyta Jeruzsálemet. Visszatért Galileába, hogy minél távolabb legyen a vallási vezetőktől, akik meg akarták ölni. Tudta, hogy a mi húsvéti bárányunkként keresztre fogják feszíteni Jeruzsálemben, de még nem jött el az ideje.

Sátán is tudta ezt, és mindent megtett, hogy Jézust elcsüggessze. Jézus még olyan fiatal volt!  Sok helyen tudott még tanítani és gyógyítani anélkül, hogy veszélyben lett volna. Miért menne vissza Jeruzsálembe, ahol a főpapok gyűlölték Őt, és a halálát akarták? De Jézus tudta, hogy ideje visszaindulni.

Ez csupán néhány gondolat azok közül, amikkel Sátán kísértette Jézust. Mit gondolsz, te vajon ellen tudtál volna állni nekik, tudván, hogy ha visszamész, megölnek Jeruzsálemben? Ha Jézus saját megmentése érdekében engedett volna bármelyik kísértésnek, mi mindnyájan elveszettek lennénk. Ó, mennyire hálásak lehetünk, hogy Ő „eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy”! Lk 9:51.

Jézus útközben előreküldte Jakabot és Jánost egy szamáriai faluba, hogy keressenek szállást egy éjszakára. Ám amikor az ott lakók megtudták, hogy Jézus Jeruzsálembe tart, nem fogadták be Őt. Jakabot és Jánost ez annyira feldúlta, hogy tüzet akartak kérni az égből a falura. Jézus azonban soha nem erőlteti az embereket, hogy befogadják Őt. Mit mondott erről? 55-56. v.

Jézus kerülő úton és lassan haladt, s közben sok helyen megállt a népet tanítani. Több hét után egy kis időre Jeruzsálembe tért, majd ismét helyről helyre járt és segített az embereken. Ez még több hétig így folytatódott, mielőtt útjának végére ért volna.

Vajon miért így utazott Jézus? Azért, hogy sok ember figyelmét magára vonja, hogy nyomon követhessék útját a keresztre feszítéséig.

Az lesz majd útjának vége. És Ő eltökélte magát, odamegy, hogy átvegye helyedet a kereszten.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Állhatatosan teljesíted Istentől kapott küldetésedet?  Vagy hagyod, hogy Sátán eltérítsen tőle?

SZERDA

Hetven misszionárius

(Lk 10:1-27.)

Jézus lassan tette meg a hosszú utat Galileából Jeruzsálembe. Szamárián áthaladva átkelt a Jordán-folyón Péreába, ahol rövidesen tömegek gyűltek össze tanítását hallgatni.

Sok követője Jézussal tartott útja során. Néhányan vele voltak a gyakorlaton, amikor a 12 tanítványt missziós útra küldte. Most pedig hetvenet választott ki közülük, és minden helyre előre küldte őket, ahová még Jeruzsálembe térése előtt ellátogat majd.

Szinte ugyanolyan utasításokkal indította útnak őket, azzal a különbséggel, hogy a hetven tanítvány munkája nem korlátozódott a zsidóságra. Ezért a szamáriaiakhoz és máshová is elmentek és munkájuk nagyon sikeres volt. Nagy örömmel tértek, vissza, mert még a démonok is engedelmeskedtek nekik. Még jobb okuk is olt azonban az örvendezésre. Mi volt az? Lk 10:17-18.

Jézus látta, hogy munkája legyőzi Sátánt, és áldozata által a Menny biztonságossá válik. Olvassuk el a 20. verset!

Péreában is nagyon sikeres volt Jézus munkája. Ott, Júdeában a vallási vezetőknek kisebb befolyásuk volt a népre.

Ahol csak Jézus megjelent, nagy sokaság gyűlt össze. Amit tanított lelkes hallgatóinak, az felkészítette őket, hogy meghallgassák néhány legfontosabb példabeszédét, amikor egyszer később ismét Péreában jár majd.

Jézus most visszatért a Jordán-folyón át Júdeába. Nagy gyülekezet előtt prédikált Jerikóban, amikor egy törvénytudó felállt, és fontos kérdést tett fel neki: „Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Válasz helyett Jézus visszakérdezett: „Mi áll az Írásokban?”

Válaszában az Írásból idézett a törvénytudó. 27. v.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Gondolkodjunk el ezen! A parancsolatoknak való engedelmességünk az Isten és más emberek iránti szeretetünket bizonyítja. Szeretet nélkül nem tudunk engedelmeskedni (1Jn 5:3), és nincsen bennünk szeretet, hacsak Isten nem él bennünk (1Jn 4:16). Ó, mennyire szeretné Ő ezt!  Nagyon szeret bennünket, és olyan szeretetet akar adni nekünk, amilyen az övé. Most is kopogtat a szíved ajtaján (Jel 3:20).

CSÜTÖRTÖK

Ki az én felebarátom

(Lk 10:9-32.)

Jézus kérdésére válaszolva egy törvénytudó az Írásokból idézett az Isten és felebarátunk iránti szeretetről. „Helyesen válaszoltál.” – mondta neki Jézus. „Cselekedd ezt, és élni fogsz. (Lk 10 25-28).

A törvénytudó azonban tovább tanulmányozta az Írásokat és már nem elégedett meg a farizeusok által tanított ember- alkotta rendelkezésekkel. Tudni akarta, mi az, ami igazán fontos. Jézus beszédéből kiviláglott számára, hogy nem szereti úgy embertársait, mint saját magát. Mit kérdezett azonban, ahelyett, hogy bevallotta volna az igazat? Lk 10:29

Ebben a kérdésben a zsidók nem értettek egyet. Véleményük szerint a pogányok és a szamáriaiak nem voltak a felebarátaik. De saját népükből ki a felebarátjuk és ki nem? Abban biztosak voltak, hogy a vámszedők nem azok. De mi a helyzet a tanulatlan, vagy beteg emberekkel, akik a szigorú zsidók szerint tisztátalanok voltak? Ők vajon a felebarátaik?

Jobb az igazságot tanítani, mint a tévedésekkel vitatkozni. Jézus pontosan ezt tette. Vitatkozás helyett egy igaz történetet mondott el, ami megmutatja, milyen fajta szeretetet vár el tőlünk egymás iránt. Mai leckénk folytatása előtt olvassuk el a történet első felét! 30-32. v.

Jerikó mintegy 24 km-re fekszik Jeruzsálemtől és az út legalább 1 km-t lejt a két város között. Egy helyütt szűk, sziklás szurdokon halad át, ahol történetünkben leshelyükről előtörve rablók támadtak egy utazóra, akit megsebesítettek.

A pap és a lévita, akik ugyanazon az úton haladtak, éppen a jeruzsálemi templomi szolgálatukból tartottak hazafelé. Valószínűleg Jerikóban éltek, mert ott voltak a gyülekezetben, ahol Jézus elmesélte a történetet.

Egyikük sem tudta, hogy a megtámadott ember zsidó volt. Mivel azt hitték szamáriai, otthagyták az út mentén meghalni. Milyen szörnyű!

 Alkalmazd a gyakorlatban: Hogyan kell a más származású emberekkel bánnunk? 3Móz 19:33-34.

PÉNTEK

A jó szamaritánus

(Lk 10:33-37.)

A törvénytudó kérdésére válaszolva Jézus egy történetet mesélt el a kirabolt és megsebesített emberről, akit a Jeruzsálemből Jerikóba vezető úton támadtak meg.

Egy pap és egy lévita is ugyanarra utazott. Az angyalok kíváncsian figyelték, vajon segítenek-e a sebesült emberen. Álljunk meg ennél a résznél és leckénk folytatása előtt olvassuk el az egész történetet! Lk 10:30-35.

Sem a pap sem a lévita nem tudta, hogy a sebesült férfi zsidó. Azt hitték bizonyára szamaritánus, és ők nem akartak segíteni abból a nemzetből senkinek, mert gyűlölték őket. Amikor egyes zsidók becsmérlő névvel akarták illetni Jézust, nem tudtak rosszabbat elképzelni, mint, hogy megszállott szamaritánusnak nevezzék (Jn 8:48).

Mégis egy megvetett szamaritánus volt az, aki szamarán arra haladva megszánta a sebesültet. Júdeában voltak, ahol a szamaritánus azt hihette, hogy a sebesült zsidó ember. Tudta, hogy ha valóban az, akkor ő nem segítene rajta, ha ő feküdne sebesülten az út szélén.

A szamaritánus azonban nem kérdezte a sebesült nemzetiségét. Nem érdekelte, hogy zsidó-e, vagy pogány. Csak azzal törődött, hogy segítsen rajta. Az angyalok, bár láthatatlanul, de mellette voltak. Őt hívják jó szamaritánusnak. Ő igazán megtért, ezért valószínűleg találkozhatsz majd vele a Mennyben.

A történetet befejezve Jézus a törvénytudóhoz fordult: „E három közül, azért, kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, aki a rablók kezébe esett?” Hogyan felelt a törvénytudó, anélkül, hogy kiejtette volna a „szamaritánus” szót? Lk 10:36-37.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Nem tudjuk, mit tett ezután a törvénytudó. Bizonyára, ahogy a nagy, jerikói gyülekezet többi tagjának is, új értelmet nyert számára a felebarát szó. Nemcsak a szomszédban lakó barátaink a felebarátaink, hanem bárhol, bárki, aki a segítségünkre szorul, függetlenül attól, hogy ki ő.

Jézus az igazi „jó szamaritánus”. Látta, menyire megsebzett minket Sátán és eljött egyenesen a Mennyből, hogy megmentsen bennünket és az Ő igazságának köntösét adja ránk. Ő maga fizetett a megváltásunkért. Milyen tökéletes, szerető példát mutatott!

 

 

Feladatok:

                                          

A kétféle pásztor

Jézus kétféle pásztorról beszélt János evangéliumának 10. fejezetében az 1-14. versekben. Írd a „jó”, vagy a „rossz” szót a vonalra az alábbi meghatározások mellé!

1._______________ Gondot visel nyájáról.

2._______________ Rosszul bánik a bárányokkal.

3._______________ Név szerint ismeri minden bárányát.

4._______________ Nem törődik a juhokkal.

5._______________ Addig keresi elveszett bárányát, míg meg nem találja.

6._______________ Gyöngéden segít a legyengült, beteg juhoknak.

7._______________ Először magával törődik.

8._______________ Elfut, amikor a bárányokat veszély fenyegeti.

9._______________ Ölében viszi a bárányokat.

10.______________  Nem törődik a beteg, vagy elveszett juhokkal.

11.______________ A nyáj előtt halad, mutatva nekik az utat.

12.______________ Engedi szétszéledni a nyájat, amikor vadállatok támadnak rájuk.

13. Milyen pásztor volt Jézus, amikor a földön járt? ___________________________________

14. Gyakorolod, hogyan legyél jó pásztora öcséidnek, húgaidnak és barátaidnak? ___________

 

Egyeztetés

Kösd össze a baloldali kifejezéseket a megfelelő jobboldali meghatározásokkal!

Pásztor                               15. Követik a pásztort és ismerik az Ő hangját.

Rabló                                  16. Belép az akolba és név szerint szólítja juhait.

Őrszem                               17. Nem a kapun megy be.

Bárány                                18. Megnyitja a kaput a pásztor előtt.

 

A jó szamaritánus története

Sorszámozd meg a mondatokat az események  sorrendjében!

19. _____ Egy lévita megállt megnézni a sebesültet, de továbbment.

20. _____ A szamaritánus bekötözte a megsérült férfi sebeit.

21. _____ Egy zsidó embert kiraboltak és megsebesítettek a Jerikóba vezető úton.

22. _____ A szamaritánus fizetett a fogadósnak, hogy gondoskodjon a sebesült férfiról.

23. _____ A szamaritánus látta a sebesültet és megsajnálta.

24. _____ A szamaritánus egy fogadóba vitte a férfit és gondoskodott róla.

25. _____ Egy pap az út túlsó oldalán haladt el a sebesült mellett.

26. _____ A szamaritánus odament a sebesült férfihoz.