Bibliatanulmány gyerekeknek

Jézus arról beszélt tanítványainak és a sokaságnak, hogy mennyire fontos, ami a gondolatvilágunkban történik. Ott kezdődik a bűn, még mielőtt bárki láthatná, vagy hallhatná. Bemutatta, miből látszik az írástudók és a farizeusok lelkében lakózó büszkeség.

Amikor nagyobb pénzadományt szándékoztak adni a zsinagógában, felfogadtak valakit, aki előttük kürtölt hangosan, hogy mindenki figyelmét magukra vonják. Azt akarták, lássák a jócselekedeteiket. Hosszú és hangos imádságaikat ugyancsak azért szerették a zsinagógában, vagy az utcasarkon elmondani, hogy mindenki hallja és lássa őket. Mt 6:1-5.

Meghallgatja és megválaszolja Isten az ilyen imákat? Nem. Az emberek látták és dicsérték őket, ez volt minden elismerés, amit kaptak. Ez a jutalma mindazoknak, akik így imádkoznak. Jézus azonban ezt mondta: „Ne legyetek olyanok, mint ők!” Nyugodt, csendes helyet keressetek, ahol beszélhettek Istennel. Azt is megmutatta, hogyan imádkozzunk, milyen az imádság, amit meghallgat és megválaszol Isten. Tőle kapjuk a jutalmat, nem a földi emberek dicséretéből. 6-8. v.

Az Úr imájának nevezzük Jézus imádságát, ami azzal kezdődik, hogy „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben…” A miénk, többes számú birtokos névmás azt jelenti, hogy mindnyájan testvérek, fivérek és nővérek vagyunk. Jézus azt mondta, hogy Isten az Ő Atyja (Jn 8:28); és mivel Ő egy közülünk (Zsid 2:17), Ő a fivérünk, és nem szégyell testvérének nevezni minket. Zsid 2:11.

Az imádság következő mondata: „Szenteltessék meg a Te neved.” Isten nevét mindig tisztelettel kell kiejtenünk, soha sem meggondolatlanul. Ő nem akarja, hogy féljünk tőle, és azt akarja, tudjuk, éjjel-nappal bármikor fordulhatunk Hozzá.

Alkalmazd a gyakorlatban: Ugyanakkor soha nem feledkezhetünk el szentségéről és hatalmáról. Kiejthetjük bármikor is hanyagul az Ő nevét?

HÉTFÖ

A minta-ima imádság

(Mt 6:10-11.)

Tegnap az „Úr imájának” első részét tanulmányoztuk. Következő mondata így szól: „Jöjjön el a te országod.”

Ha valóban várjuk az Ő országát, akkor segíthetjük elérkezését azzal, hogy másokat is hívunk, csatlakozzanak Isten családjához. Az Ő családja a világ minden részén élő különböző bőrszínű, mindenféle rasszból származó emberekből áll össze. Imádkozhatunk érte, hogy Isten tanúi lehessünk és az Ő erejéért, amellyel segít engedelmeskednünk országa törvényeinek, hogy az hamarabb elérkezzen. A Tízparancsolat az, ami elmondja nekünk Isten akaratát.

A következő mondat: „legyen meg a te akaratod, úgy a földön, mint a Mennyben.” Hogyan érvényesül Isten akarata a mennyben? Ott az angyalok teljesítik akaratát, mert szeretik és örömmel szolgálják Őt. Jézus is így élt, amikor a földön járt, és mi is élhetünk ily módon, ha megkérjük Őt, írja törvényét a szívünkbe. Olvassuk el: Zsolt 40:8!

Az imádság egész első fele arról szól, hogy menyei Atyánk szolgálatát a legelső helyre kell tennünk az életünkben, és mindennél fontosabbnak kell tartanunk. Csak azután kérhetjük, hogy töltse be szükségleteinket, és tudhatjuk, Ő megteszi, méghozzá a számunkra legjobb módon.

Amikor szükségleteinkre gondolunk, felismerjük, hogy mindenben mennyei Atyánktól függünk. A szívverésünket és lélegzetvételünket is beleértve. Ne feledjünk hálát adni a sok áldásért. E szerint az ima szerint azt az áldást kell kérnünk, hogy „a mi mindennapi kenyerünket” adja meg nekünk.

Alkalmazd a gyakorlatban: Észrevetted a többes számot? Tudjuk, hogy ez Isten összes gyermekére, mindenütt vonatkozik. Hogyan tudunk segíteni nekik, az ő mindennapi kenyerükért szóló imájuk teljesülésében? Lk 14:12-14.

AZ ÚR IMÁDSÁGA

Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved.

Jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek.

És ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen! (Máté 6:9-13)

KEDD

A megbocsátás jelentősége

(Mt 6:12)

Felismertük, mennyire függünk mennyei Atyánktól a fizikai kenyerünk tekintetében. Van azonban másfajta kenyér, ami fontosabb, mint az étel, amivel a testünket tartjuk életben, ebben a világban. Amikor Jézus visszatér, hogy magával vigyen minket a Mennybe, új testet ad majd nekünk. Új jellemet is kapunk vajon tőle? 1Kor 15:51-53. Nem. Nagyon fontos, hogy milyen jellemet építünk az Élet Kenyerének fogyasztásával, avagy nem fogyasztásával. Ezen múlik, hogy Isten családjának tagjai leszünk-e, vagy sem ebben a világban, és hogy készen leszünk-e vele menni a „jövendő világba” (Zsid 2:5).

Az élet kenyere természetesen lelki táplálék. Jézus ezt mondta: „Én vagyok az Életnek kenyere…..ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért.” (Jn 6:48,51).

Jézus nem arra gondolt, hogy az örök élethez igazából az Ő testét kell megennünk. Azt mondta: „A test nem használ semmit; a beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet.” (63.v.). Isten szava , a Biblia, az a kenyér, ami lelki életet ad nekünk.

Ó, mennyire fontos, hogy minden nap időzzünk Jézussal, az Ő szavát tanulmányozva! Az étel, amit megeszel, nemigen marad benned az elkövetkező két napon át. Így van ez a lelki táplálékkal is. Minden nap szükségünk van az Élet kenyerére.

Az imádság következő verse így szól: „És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Jézus soha nem követett el bűnt, ez az imádság tehát nekünk szól, még akkor is, ha az Úr imájának nevezzük.

Olvassuk el még egyszer, és vegyük észre, hogy Isten csak akkor bocsáthatja meg bűneinket, ha mi is megbocsátunk azoknak, akik bántottak minket. Ő ugyanúgy bocsát meg nekünk, ahogy mi másoknak.

Alkalmazd a gyakorlatban: Az emberek megbocsátása gyakran nem őszinte és továbbra is rossz érzéseket táplálnak a másik iránt. Nem csoda, hogy Sátán azt akarja, gyorsan hadarjuk el ezt az imádságot, anélkül, hogy végiggondolnánk, miről is beszélünk!

SZERDA

Ellenállni a kísértésnek

(Mt 6:13-18.)

Az emberek gyakran mondják, ha valami rosszat tettek: „az ördög vett rá, hogy ezt tegyem.” Hallottad már valakitől ilyen esetben azt, hogy: „Isten vett rá, hogy ezt tegyem”? Valószínűleg nem. Valójában sem Isten, sem az ördög nem kényszerít minket rosszcselekedetre. Mi magunk választjuk a rosszat gonosz vágyaink kielégítésére. Jakab 1:14.

Mi tehát a jelentése Az Úr imájában ennek a mondatnak: „És ne vígy minket a kísértésbe.” Arra kéri Istent, szerető Atyánkat, hogy ne kísértsen bennünket? Nem. Isten nem kísért senkit sem. Jak 1:13.. Azt Sátán teszi. Ezért is nevezik „kísértőnek” (Mt 4:1, 3).

Ez az imakérés azt jelenti, arra kérjük Istent, hogy távolítson el minket a gonosz dolgok és emberek közeléből, és „az igazság ösvényein” vezessen minket (Zsolt 23:3).

Jó okkal engedi meg Sátánnak Isten, hogy kísértsen bennünket. Erőtlen, bűnös testben születtünk (Róm 8:3), és még ha „újjá is születtünk” a Lélektől (Jn 3:6-7), könnyen visszaesünk a bűnbe. Ám amikor átmegyünk egy próbán és ellenállunk a kísértésnek, jellemünk egyre erősebb lesz, hogy ellenálljunk a következőnek, ami akkor már könnyebb lesz.

Azt jelenti ez, hogy a próbatételek és a kísértésnek való ellenállás áldást jelent? Olvassuk el, mit mond erről a Biblia! Jakab 1:2, 12. És ez még nem minden. A próbatételek Isten hatalmát is mutatják életünkben, a bűnös test legyőzésére. Dicsőség Istennek! Ezért tesszük hozzá, az imádság utolsó mondatában, amikor ezt mondjuk: „Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mindörökké.”

Beszédében Jézus ezután a böjtölésről szólt. Megtisztíthatja elménket, hogy tisztábban gondolkodhassunk és figyelhessünk a Szentlélek szavára - aki akkor szól hozzánk, ha őszintén keressük az Istenhez való közeledést-, ha egy-két napig ennivaló nélkül, csak vizen élünk.

A farizeusok azonban azt hitték, a böjtöléssel több áldást érdemelhetnek ki Istentől és több megbecsülést az emberektől. Jézus képmutatóknak nevezte őket. Ez azt jelenti, hogy viselkedésükkel becsapták az embereket.

Alkalmazd a gyakorlatban: Mi ebből a tanulság? Összhangban kell lenniük tetteinknek a szavainkkal?

CSÜTÖRTÖK

Nem kell aggodalmaskodni

(Mt 6:19 - 7:5.)

A Hegyi beszédben Jézus az Isten országába kerülő emberek jellemét mutatta be. Az Őt hallgató tömegben senki sem ismert egyetlen olyan embert, aki az eddigieknek megfelelt volna.

Amit a pénzről mondott, az is nagyon furcsán hangozhatott számukra. A legtöbben szegények voltak, akik több pénzre vágytak. A gazdagok, akiket ismertek, nem úgy éltek, ahogy Jézus szerint élniük kellett volna. Egyesek egyszerre próbálták Istent és a pénzt szolgálni, mert gondolataik állandóan a pénz körül forogtak. Olvassuk el, amit Jézus mondott erről! Máté 6:19-24.

Jézus ezután az aggodalmaskodásról beszélt. Néha még a kisgyermekek is aggódnak. Könnyen elfeledkezünk róla, hogy mennyei Atyánké a világunk és az egész mindenség (Zsolt 50:10, 12). Miért kellene aggódnunk, ha őszinte gyermekei vagyunk, és minden tőlünk telhetőt megteszünk? Ő mindent meg tud adni nekünk, amire csak szükségünk van. Valóban hisszük vajon, hogy Istennel leszünk, ha aggodalmaskodók vagyunk? Húzd alá Bibliádban a Máté 6:31-33.. igeverseket, hogy sose feledkezz el róla, és oszd meg másokkal is, de olvasd el végig a 25-34. verseket is! Még a ruházatunk miatt sem kell aggodalmaskodnunk, mert Isten mindent megad, amire szükségünk van.

Láttál már valaha olyan embert, aki mindkét szemében gerendával járkál? Bizonyára vannak ilyenek, mert Jézus róluk szólva folytatta beszédét. Olvassuk el, mit mondott róluk! Mt 7:1-5.

Jézus természetesen nem igazi, nagy fa-gerendákról és apró szálkákról beszélt, hanem a nagy, „gerendaméretű”, és a kicsi, „szálkaméretű” bűnökről, és arról, hogy melyik rosszabb a másiknál.

Könnyű másokban észrevenni a rosszat. Azok a szálkák a szemben. Amikor kritizáljuk és elítéljük őket, akkor magunkat ítéljük el, hiszen mi is elkövetjük ugyanazokat a rossz dolgokat. A Biblia így szól erről: Róm 2:1.

Alkalmazd a gyakorlatban: Azon túl hogy mi is elkövetjük ugyanazokat a hibákat, amiket másokban kritizálunk, még az ítélkezés és kárhoztatás bűnébe is esünk. Ettől lesznek „szálkaméretű” bűneink „gerendaméretűvé”.

PÉNTEK

Amire a bölcs ember építkezett

(Mt 7:6-29.)

Jézus beszéde mélyen megindította hallgatóságát ott a hegyoldalban. Tanításának módja és mondanivalója annyira más volt, mint amihez az írástudóktól hozzászoktak.

Miután az ítélkezésről szólt, azt mondta, hogy vannak, akiknek gonosz élete világosan mutatja, hogy milyenek. Annyira aljasak, és annyira szeretik a gonoszt, hogy nem akarnak megváltozni. Jézus ebeknek és disznóknak nevezte őket. Milyenek ezek az állatok? 2Pét 2:22.

Ne akadályozzanak minket az ilyen emberek érvelései és gúnyolódása abban, hogy a jó hírt elmondjuk olyanoknak, akik őszintén szeretnék megismerni és szolgálni Jézust. Mennyire akar örök életet adni mennyei Atyánk azoknak, akik azt keresik? Mt 7:7-11; Jn 3:16.

Mit mondott ezután Jézus? Mt 7:12. Ezt nevezzük „Aranyszabálynak”, Jézus szerint mindig figyelembe kell vennünk mások érzéseit és szükségleteit, és azt kell tennünk velük, amit szeretnénk, ha ők tennének velünk. Ez azt jelenti, hogy azokkal is törődnünk kell, akik nem ismerik Jézust. Nem szeretnénk vajon az ő helyükben, hogy valaki beszéljen nekünk Jézus csodálatos szeretetéről?

Csak két út és két kapu közül választhatnak az emberek. Az egyik a széles kapu, és széles út, ami a végleges pusztulásba vezet, a másik kapu és út keskeny, de az örök életre vezet.

Jézus figyelmeztetett a hamis tanítókra, és így szólt róluk: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket.” A gyümölcseik alapján könnyem meg lehet különböztetni a jó és a rossz fákat. 15-20. v.

Ugyanígy a hamis tanítók szavai és tettei is megmutatják, hogy nem a bibliai igazságokat tanítják, bár azt hiszik, hogy jót tesznek Isten ügyének. Nem hallgatnak Isten szavára és nem cselekszik akaratát. 21-23. v.

Aznapi beszédének végén Jézus azt mutatta meg, mi a különbség a magát kereszténynek valló, kétféle ember között. Két emberről beszélt, akik házat építettek. Az egyik szilárd kősziklára építkezett, és a viharok nem tudták tönkretenni házát. Ez olyan, mint Isten örökkévaló szavaira építeni jellemünket (gondolatainkat és érzéseinket). (Ézsa 40:8).

A másik ember homokra építette a házát, s bár azt hitte, minden rendben, a vihar mégis elpusztította azt. Olyan ez, mint a saját gondolatainkra, érzéseinkre és a környezetünkben látott-hallott dolgokra alapozni jellemünk építését. Mt 7:24-27.

Alkalmazd a gyakorlatban: Te milyen alapra építed a jellemedet?

Feladatok:

Egészítsd ki Jézusnak az alábbi kijelentéseit!

Ne gondoljátok, hogy jöttem a___________________eltörölni. (Mt 5:17)
A __________________-ről ismeritek meg őket. ( Mt 7:16)
Mert ha ti ______________ az embereknek az ő vétkeiket, _________ néktek is a ti mennyei Atyátok. (Mt 6:14)
Szeressétek _______________________-t. (Mt 5:44)
Ne __________________________ a ti éltetek felől. (Mt 6:25)
Mert ahol van a ti _______________, ott van a ti szívetek is.(Mt 6:21)
Úgy _________________ a ti világosságotok az emberek előtt, ….(Mt 5:16)
Ti vagytok a _________________________ világossága. (Mt 5:14)
Hanem keressétek először Istennek ____________-t, és az ő igazságát. (Mt 6:33)
A ______________________ember kősziklára építette a házát. (Mt 7:24)
Mert szoros az a kapu és _____________ az az út, amely az életre visz. (Mt 7:14)
Aki téged egy _________________ útra kényszerít, menj el vele kettőre. (Mt 5:41)
A te Atyád, aki _______________________néz, megfizet néked nyilván. (Mt 6:4)
Őrizkedjetek pedig a hamis ________________-tól. (Mt 7:15)
Ti vagytok a földnek ____________________(Mt 5:13)
Mi ___________________, ki vagy a mennyekben. (Mt 6:9)