Bibliatanulmány gyerekeknek

1865 Augusztus 16.-a volt. James és Ellen White már hosszú hónapok óta keményen dolgoztak, valójában túlságosan is keményen. Hajnali öt órakor jutottak végre egy kis pihenőhöz, és elmentek sétálni egyet reggeli előtt. Szomszédjuk földjén éppen érett a kukorica. James White letért az útról, hogy közelebbről is szemügyre vegye. És akkor történt.

Ellen White furcsa hangot hallott, ezért a férjéhez fordult. Valami nyilván nincs rendben. De vajon mi? James arca kipirult és jobb karja, tehetetlenül lógott oldalán. Hiába próbálta, nem tudta felemelni. Aztán megtántorodott, és majdnem elesett. Ellen White betámogatta férjét a szomszéd házába. James csak ennyit motyogott alig érthetően: „Imádkozzatok! Imádkozzatok!”

James White-nak agyvérzése volt és bár hamar felépült, karja és hangja is rendbejött, még sokáig gyengélkedett. A következő nehéz hónapok kihívások és csüggedések között teltek. Szinte elviselhetetlen volt James White számára, aki mindig oly aktívan dolgozott Isten művében, hogy egyik percről a másikra nyomorékká vált.

Ötheti lassú javulás után White-ék több gyülekezeti taggal együtt New Yorkba utaztak egy egészségügyi intézetbe James gyógykezelésére. Kiváló bánásmódban volt ott része. Hideg-meleg vizes kezeléseket és fényterápiát alkalmaztak, egészséges egyszerű élelmiszereket kapott, sokat tartózkodott friss levegőn és a napon. Messze jobb volt, mint amit a legtöbb orvos ajánlott.

Az intézmény orvosai tudták, hogy a boldogság nagyban elősegíti a gyógyulást. Ezért színdarabokkal, tánc és kártyaestekkel szórakoztatták betegeiket. A Biblia tanulmányozását és az imádságot nem szorgalmazták, mert szerintük az elszomoríthatja a pácienseket. Nem tudták, hogy a valódi boldogság forrása az Istenbe vetett őszinte hit.

James és Ellen White is tudta, hogy a gyógyuláshoz nagyon fontos a boldogság. Péld 17:22. Ám azt is tudták, hogy a szórakozás nem szüntetni meg a bánatot, legfeljebb feledteti egy időre. Péld 14:13.

Alkalmazd a gyakorlatban: Hogyan érhetjük el a valódi boldogságot? Zsolt 16:11.

Az egészségközpontból hazatérve James White kissé jobban volt, de még mindig nagyon gyengélkedett. Feleségével együtt tovább imádkoztak gyenge egészségének javulásáért.

Valójában az adventista vezetők többsége igen rossz egészségi állapotban volt. Az egy Bates kapitány kivételével, aki 70 éves kora ellenére igen jó egészségi állapotnak örvendett. Réges-régen, még tengerész korában az óceánba hajította dohányát, és abbahagyta a feketetea, a kávé, az alkohol és a hús, valamint a nehéz ételek fogyasztását is.

Hívők egy csoportja gyűlt össze a New York állambeli Rochesterben James White egészségéért imádkozni. 1865. December 25.-én, tíznapos imaalkalmuk idején a Menny közelebb jött, és Ellen White látomásba ragadtatott. Isten megmutatta neki, mennyire fontosak voltak az egészségügyi központban szerzett tapasztalataik. Értékes útmutatást adtak neki és férjének az egészséges életmóddal és a betegségek gyógyításával kapcsolatban.

Vajon miért volt annyira fontos az egészség kérdése, hogy Isten újabb látomást is adott Ellen White-nak? Azért, mert nehéz az igazságról szóló isteni üzenetet közvetíteni, ha a hírnök egészsége ingatag. .Az üzenet befogadása is nehéz, ha a hallgatóság is betegeskedik.

Isten most elmagyarázta tervét. Azt akarta, hogy az övéi saját egészségügyi központot hozzanak létre. Olvassuk csak el Ellen White buzdító szavait! „Az Úr különleges világosságot adott nekem egy reform egészségügyi létesítmény alapítására vonatkozóan, melyben a betegek gyógyítása minden szempontból teljesen különbözik a világon létező összes ilyen intézményben folyó munka módszereitől. A Biblia elveinek alapján kell létrehozni és működtetni és az Úr eszközének kell lennie.”

Isten tervének megvalósítása lehetetlennek tűnt. Az adventisták maroknyi csoportja csupán két esztendeje szerveződött egyházzá. Honnan tudnának egyáltalán elegendő pénzt előteremteni? Honnan szereznének nővéreket és orvosokat? Isten pedig ezt mondta: „Folytassátok!” Ők pedig, vezetésében bízva elhatározták, hogy engedelmeskednek.

Alkalmazd a gyakorlatban: Szörnyű tapasztalatnak tűnt James White agyvérzése és a többi vezető betegeskedése. Mégis mindez együtt valami jó munkált. Róm 8:28. E tapasztalatokból megtudták, hogy nemcsak kiadót kell alapítaniuk Isten igazságainak kinyomtatására, nemcsak gyülekezeteket kell szervezniük Isten végidei üzenetének hirdetésére, hanem egy egészségügyi központot is létre kell hozniuk, melyben Isten egészségre vonatkozó törvényei érvényesülnek.

Az egyház buzgó lelkesedéssel haladt az egészségügyi intézmény létrehozása felé. 1866 tavaszán vásároltak egy telket házzal együtt és ősszel már meg is megnyitották a központot. Nyugati Reform Egészségügyi Központ volt a neve, később Battle Creeki-i szanatórium néven vált ismertté.

Miben különbözött ez az intézmény másoktól, az olyanoktól, amiben James White is volt New York-ban? A legfontosabb különbség annak felismerése volt, hogy az igazi egészség Istentől származik, aki az egészség nyolc, csodálatos alapelvét adta nekünk. Ha megtesszük a magunk részét, és azok szerint élünk, Ő megáld minket. S ami a legjobb, ezek az elvek teljesen ingyenesek és mindenki számára elérhetők.

Az egészségügyi központ volt az a hely, ahol a betegek megismerhették ezeket a fontos alapszabályokat és megtanulhatták, hogyan éljenek velük. Nézd meg a kis képet, és jegyezd meg a NEWSTART szót! Az alapelvek angol elnevezésének kezdőbetűiből összeállított mozaikszó magyarul azt jelenti: ÚJ KEZDET. A kifejezések magyar megfelelőiből nem tudunk hasonló mozaikszót összeállítani, de ismerjük meg jelentésüket! Következzen itt a nyolc fontos alapelv:

1. táplálkozás (Nutrition)	N
2. testmozgás (Exercise)	E
3. víz (Water)	W

4. napfény (Sunshine)	S
5. önuralom (Temperance)	T
6. levegő (Air)	A
7. pihenést (Rest)	R
8. lelki egyensúly, bizalom Istenben (Trusting in the Lord)	T

Isten megáldotta az egészségügyi intézményt, amely ismertté és elismertté vált.

Az emberek fizikai egészségének helyreállítása azonban csak az egyik célja volt a központnak. Létezik olyan fajta betegség is, amit csakis Isten gyógyíthat meg. Mk 2:3-12. Minden egyes ember a bűn betegségében szenved. Az intézet dolgozói megosztották a betegekkel Isten szeretetének és megbocsátásának csodálatos igazságait is.

Alkalmazd a gyakorlatban: Te élvezed Isten áldását az egészség természetes törvényei által? Élvezed bűneid bocsánatának áldását? Isten azt akarja, hogy mindkettőt megtapasztald. 3 János 2.

John Byington biztos volt, benne, hogy semmivel sem fog egyetérteni, amit olvas, amikor 1852-ben adventista ismerősétől kapott egy példányt az Adventszemléből és a Szombathírnökből. Elvégre is metodista lelkész volt és úgy hitte nagyon jól ismeri a Bibliát. Alapos tanulmányozás után azonban mégis meggyőződött arról, hogy a szombati nap az igazi hetedik nap, a Szombatnap. Bár még nem cselekedett meggyőződése szerint, tudta, hogy a szombatot kellene ünnepelnie.

Röviddel ezután tragédia érte. Két kislánya is megbetegedett és meghalt. Szombaton tartott temetésük közben érte a felismerés: „A szombat a hetedik nap!” A megtört szívű lelkész aznap ismét teljesen átadta életét Istennek és megfogadta, hogy a következő szombatot megszenteli.

John Byington megtartotta ígéretét. Nem csüggedt el annak ellenére sem, hogy rövidesen elveszítette állását. Szomszédaival, barátaival és gyülekezetének tagjaival együtt tanulmányozta a Bibliát. Sokan vele tartottak a szombatünneplésben. Mivel nem volt gyülekezet, ahová eljárhattak volna, otthonokban gyűltek össze.

A kis szombatünneplő csoport tagjainak sok gyermeke volt. A szülők féltek állami iskolába küldeni gyermekeiket. Olyan iskolát szerettek volna, melyben a Biblia elvei képezik az oktatás alapját. Ez segítene a gyermekek erős jellemének kialakításában, a helyes munkavégzési szokások elsajátításában és misszionáriusi képességeik kifejlesztésében. Ézsa 54:13.

1853-ban elhatározták, hogy iskolát alapítanak. Mindenki örömmel segített. John Byington leánya, Márta vállalta a tanítást. A gyülekezet egyik tagja felajánlotta otthonát. Más önkéntesek az iskolapadok elkészítését vállalták. Az első tanítási napon 17 diák jelent meg. Jó iskola volt. A diákok közül később ketten is távoli országokat járó misszionáriussá váltak.

Tíz esztendővel később John Byington lett a hetednapi Adventista Egyház első hivatalos elnöke.

Alkalmazd a gyakorlatban: Az Istent őszintén szerető szülők és tanárok „szorgalmasan” fogják tanítani a gyermekeket a Bibliából. Mindig is ez volt a valódi oktatás és képzés egyetlen eszköze.5Móz 6:6-9.

Goodloe Bell 37 esztendős volt 1867-ben, amikor megbetegedett. 19 éves kora óta tanárként dolgozott, de betegsége most megakadályozta munkája folytatásában. Tudomást szerzet a Nyugati Egészségügyi Központról és odament gyógyulni. Megtanulta az egészség alapszabályait és változtatott szokásain. Miközben fokozatosan visszanyerte erejét, a szombatról és Jézus visszajöveteléről szóló igazsággal is megismerkedett.

Legjobban mégsem ez érintette meg Goodloe Bell szívét. Szobatársa egy adventista beteg volt, aki esténként, amikor azt hitte Bell már alszik, hangosan imádkozott érte. De Bell nem aludt. Mindez olyan nagy hatással volt rá, hogy az intézet elhagyása után megkeresztelkedett és a Hetednapi Adventista egyház tagja lett.

Goodloe Bell rövidesen iskolát alapított Battle Creekben az adventista gyermekek számára. Az iskola gyors ütemben fejlődött és az egyház is felfigyelt sikereire. 1872-ben egy hivatalos adventista iskola beindítására kérték fel Bellt. Később az lett a Battle Ccreeki-i Adventista Főiskola, a ma Andrews Egyetem néven ismert adventista felsőoktatási intézmény.

Jó néhány nehézséggel kellet szembesülniük. A szülők nem mindig értékelték a gyermekeik oktatásához szükséges fegyelmezést. A saját útjukat járni akaró diákoknak sem tetszettek az iskola szabályai. Sátán romba akarta dönteni Isten keresztény oktatásra lefektetett terveit. Az intézményt 1882-83-ban egy esztendőre be is kellett zárni. Egy ideig úgy tűnt, az adventista oktatás megbukik.

Goodloe Bell azonban nem akarta feladni. Nagyon sok fontos tapasztalatot szerzett Battle Creek-ben. Massechusetts államba költözött, ahol újabb iskolát alapított. Az intézményt ma Atlantic Union College néven ismerjük.

Alkalmazd a gyakorlatban: Te szorgalmasan tanulsz az iskolában? Hűségesen tanulmányozod naponta a Bibliát? Illedelmesen viselkedsz szüleiddel és tanáraiddal? Tiszteletben tartod az iskolai szabályokat? Milyen ígéret szól a bölcsesség keresőinek? Péld 1:7; 2:1-6.

A szombattartó adventistáknak 1850-ben még nem volt szombatiskolájuk, de még csak gyermek bibliatanulmányuk sem. James és Elen White látta, hogy valamit tenni kell ezügyben.

1852-ben megkezdték az Ifjúság oktatója című lap kiadását, melyben kifejezetten gyermekek számára írott cikkeket, történeteket, verseket és bibliatanulmányokat jelentettek meg. Az egyik első tanulmány Dániel könyvéről és a mennyei szentélyről szólt. A gyermekek és szüleik nagyon örültek ezeknek a bibliatanulmányoknak.

James White időnként utazás közben, a lovas kocsin írta a tanulmányokat. A ringatózó bricskában ülve kigondolhatta, miről írjon. Amikor pedig megálltak ebédelni és a lovakat abrakolni, le is írhatta ötleteit. Kalapja vagy az elemózsiás kosár tetejét használta asztalnak.

Következő lépésként James White megszervezte az első szombatiskolát, amit rövidesen több is követett. Az egyik éppen akkor indult be, amikor John Byington felépítette az első Hetednapi Adventista imaházat a New York állambeli Buck’s Bridge-ben. Külön termet tervezett a gyermekek számára. Nem voltak színes segédanyagok, énekeskönyvek, sem pedig természetről, vagy missziós történetekről szóló képeskönyvek, de együtt tanulmányozhatták a Bibliát, és tanulhattak belőle igéket kívülről.

A következő tizenöt év során nem sok újabb szombatiskola alakult. Aztán 1869-ben Goodloe Bell, - aki nagyon szerette a gyermekeket és tapasztalt tanító volt -, lett „Az ifjúság oktatója” című lap szerkesztője. Azonnal két bibliatanulmány sorozatot írt. Egyet a fiataloknak, egy másikat pedig a kisebb gyerekeknek. Tanítóknak szóló segédanyagokat is írt és áldozatos munkával sok újabb szombatiskolai osztályt is szervezett.

Íme, két érdekesség a szombatiskola történetéből. Az első óvodásoknak szóló osztályt a Michigan állambeli Battle Creek-ben szervezték „Madárfészek” volt a neve. Az első, gyermekek számára kiadott énekeskönyvet James White húga, Anne állította össze. „Zsoltárok fiataloknak és gyermekeknek” címmel.

A szombatiskolai missziós felajánlásokat 1885-ben kezdték gyűjteni. Az Észak Amerikában összegyűlt adományokból néhány esztendő múlva megépítették a Pitcairn-nak (egy Csendes-óceáni szigetről) elnevetett missziós hajót, aminek segítségével a Csendes- Óceán déli részének sok szigetére is elvihették az evangéliumot.

Alkalmazd a gyakorlatban: Jézus örül, ha a gyerekek és a fiatalok tanulmányozzák a Bibliát és Neki adják a szívüket. Mt 19:13-15. Te is így teszel?