Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

ALSÓ TAGOZAT

II. évfolyam

2. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

A hüséges építök

  12. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Nehémiás zsidó férfiú volt, aki teljes szívéből szerette Istent. Susán városában dolgozott, ugyanabban a palotában, ahol Eszter királyné megmentette Isten népét Hámán gonosz tervétől, amellyel mindnyájukat el akarta veszejteni. Most másik király uralkodott Perzsiában, és természetesen más volt a királyné is.

Nehémiás a király pohárnoka volt. A király valamelyik ellensége esetleg megpróbálhatta megmérgezni a király ételét, vagy italát. A pohárnok volt a felelős, hogy ez ne fordulhasson elő, és a király asztalára kerülő ételek és italok biztonságosak legyenek.

Nehémiás olyan kiváló ember volt, hogy a király barátjává fogadta, sőt, néha még tanácsot is kért tőle.

Még jóval Eszter királynévá válása előtt az akkori perzsa király engedélyezte, hogy a zsidók visszatérjenek szülőföldjükre, Júdába. Majd egy másik király is kiadott erről egy rendeletet. Már nem Eszter volt  a királyné, amikor az a király, akit Nehémiás szolgált kiadta a zsidók hazatéréséről szóló harmadik rendeletet. Akkor Ezsdrás, egy hűséges pap még több zsidót hazavezetett. Gondjaik támadtak azonban a környező területeken élő pogány népekkel, és még Jeruzsálem városfalai is romokban álltak.

Nehémiást nagyon elszomorították az erről szóló hírek. A király környezetében senkinek sem volt szabad szomorú ábrázattal megjelenni. Neh 1:1-4.

Minél többet gondolkodott Isten népének nehézségein, Nehémiás egyre inkább úgy érezte, Jeruzsálembe kell mennie, segíteni. De hogyan kaphatna erre engedélyt a királytól? Sok éjszakát virrasztott át azon töprengve, vajon mitévő legyen.

 További elmélkedésre: Tudjuk, ugye, hogy Isten csodák által is munkálkodik, ha azt választjuk, hogy Őbenne bízunk? Szüksége volt most Nehémiásnak is egy csodára?

HÉTFÖ

Nehémiás négy hónapon át szakadatlanul imádkozott Istenhez, és kérte, mutassa meg neki, hogyan, és mikor beszéljen a királlyal tervéről, hogy Jeruzsálembe menjen népének segíteni. Azt azonban nem is várta volna, hogy Isten úgy válaszolja meg imáját, ahogyan tette.

Nehémiás nehéz szívvel ugyan, de vidáman próbált a király körül tevékenykedni. Nem tudta, hogy a király észrevette, valami bántja őt. Megijedt, amikor a király egy nap megkérdezte tőle, miért szomorú. Mégis úgy döntött, őszintén elmondja a királynak bánata okát. Neh 2:1-3.

Nehémiás Isten segítségéért fohászkodott magában, hogy mit is mondjon, amikor a király megkérdezte, mit szeretne. Majd tiszteletteljesen arra kérte a királyt, küldje őt Jeruzsálembe, hogy az újjáépítésben segíthessen.

Mit felelt a király, ahelyett, hogy megharagudott volna? 4-6. v.

Nehémiás tudta, hogy Isten megválaszolta imádságát. A király Júda kormányzójává nevezte ki őt, és hivatalos iratot is adott neki erről. A királyi erdők felügyelőjének is küldött vele egy levelet, amelyben utasította, hogy adjon Nehémiásnak annyi faanyagot, amennyire csak szüksége van a jeruzsálemi munkálatokhoz. Még katonai kíséretet is adott mellé. Nehémiás most a Jeruzsálem falainak újjáépítéséről szóló királyi rendelet birtokában volt. 7-9. v.

 További elmélkedésre: Imádkozhatunk magunkban mi is, ahogy Nehémiás tette, amikor valami váratlan történik, és azonnal szükségünk van Isten segítségére?

KEDD

Senki sem merte Nehémiást bántani Jeruzsálem felé tartó útja során. Csak fel kellet mutatnia a király levelét. Ám amikor Jeruzsálem közelébe érkeztek, a szomszédos pogány népek gyanakvóan figyelték vajon mit szándékozik ott tenni. Neh 2:10.

Nehémiás elhatározta, senkinek sem beszél terveiről, amíg nem látja mi a teendő. Aztán munkára bátorítja Jeruzsálem népét, még mielőtt az ellenség megpróbálná megakadályozni az újjáépítésben őket.

Először néhány olyan férfiúval beszélt, akikről tudta, hogy megbízhat bennük. Ők örömmel segítettek neki. Mi történt azután három nap múlva? 12. v.

Néhány bizalmas emberével Nehémiás öszvérén körbelovagolta kívülről a várost. Még a sötétben is jól láthatta a leomlott városfalakat. 15-16. v.

Másnap, amikor a vezetőkkel beszélt, Nehémiás nem szólt az éjszakai szemléről, de láthatták, hogy tudja, milyen munkálatokra van szükség. 17-18. v.

Ellenségeik kicsúfolták őket, amikor megtudták, mit terveznek. Még azt is megkérdezték, hogy vajon Perzsia uralkodója ellen lázadnak-e a zsidók. Természetesen nem lázadtak fel.

Nehémiás rövidesen megszervezte a munkát, és mindenki kitartóan dolgozott. Izgalmas volt látni, milyen gyorsan emelkedik a fal, ahogy vállvetve mindnyájan együtt dolgoztak. Rangjuktól és foglalkozásuktól függetlenül, mindnyájan segítettek a falak kijavításában.

 További elmélkedésre: Szoktál segíteni, ha sürgősen elvégzendő feladattal találkozol? Hogyan? Szívesen teszed?

SZERDA

Szanballat és Tóbiás voltak azok az ellenségek, akik leginkább akadályozni akarták Isten népét a jeruzsálemi városfal újjáépítésében. Szanballat azt mondta, hogy törmelékkupacból építkeznek. Mit mondott Tóbiás? Neh 4:3.

Nehémiás nem akarta feladni, de a zsidók egy része igen. 9-10. v.

Hűséges zsidók figyelmeztették Nehémiást, amikor az ellenség be akart osonni a városba. Ezért gyorsan minden nyíláshoz őrt állított. 11-13. v.

Miután Nehémiás emlékeztette a népet Isten hatalmára, és hogy nem kell félniük, reggeltől estig folytatták a munkát.

A falakon kívül lakó munkások haza sem mentek éjszakára. Éjjel őrködtek Jeruzsálemben, és nappal az építkezésen dolgoztak. Minden munkás kardot viselt az oldalára szíjazva. Sokuknak lándzsája is volt. Pontosan tudták, mi a dolguk, ha a kürtszót meghallják. Nehémiás és segítői csodálatos példát mutattak mindenkinek. 23. v.

A gonosz Szanballat és barátai azonban nem adták fel. Amikor látták, hogy a fal tényleg elkészült, valami mást találtak ki. Neh 6:1-2.

Nehémiásnak még nagyon sok dolga volt. A város kapuit még nem illesztették a falba. Ezenkívül tudta,  mit terveznek ellenségeik. Mit üzent ezért nekik? 3. v.

Szanballat és Tóbiás ezután felbérelt egy zsidót, hogy megpróbálják Nehémiást megfélemlíteni. „Gyorsan bújj el a templomban, mert meg akarnak ölni!” – mondta az ember Nehémiásnak. 10-12. v.

 További elmélkedésre: Hogyan akarja ma is Sátán Isten munkáját akadályozni? Hogyan próbálja elcsüggeszteni Isten népét és annak vezetőit?

CSÜTÖRTÖK

Miközben Nehémiás Jeruzsálem falainak újjáépítési munkálatait vezette, néhány szegény zsidó elmesélte neki, milyen kegyetlenül bánnak velük a gazdag zsidók. Mit érzett ezzel kapcsolatban Nehémiás? Neh 5:6.

Nehémiás beszélt azokkal a gazdag zsidókkal, akik nagyon drágán adták az élelmiszert a szegényeknek és a kölcsönzött pénzre is túl magas kamatokat számoltak fel. Figyelmeztette őket, hogy ezt abba kell hagyniuk, sőt mindent vissza kell adniuk, amit addig jogtalanul szereztek. Engedelmeskedtek neki? 11-12.v.

Azonban sem ez a probléma, sem pogány ellenségeik gáncsoskodása nem állította le a falakon végzett munkát. Menyi idő alatt készültek el vele? Neh 6:15.

A városfal elkészülte után nem sokkal Jeruzsálem egyik nagy terén összegyűlt az egész nép. Ezsdrást, a hűséges papot kérték, hogy olvassa fel nekik a Törvénykönyvet. Bár már öregember volt, hajnaltól délig olvasott. Neh 8:1-3.

Miközben hallgatták, az emberek ráébredtek, hogy engedetlenek voltak Isten törvényeivel szemben, ezért őszintén megbánták és megvallották bűneiket. Isten megbocsájtott nekik. Ezsdrás és Nehémiás pedig biztosították őket Isten szeretetéről. Gondolod, hogy hálásak voltak, és örültek? 9-12. v.

 További elmélkedésre: Tudsz legalább két okot mondani, amiért Nehémiás és a nép örülhetett?

PÉNTEK

Nehémiás 12 esztendőn át segített a népnek Júdában, majd visszatért munkájához Perzsiába.  A király rövidesen ismét elengedte Júdába megnézni, hogyan haladnak a dolgok.

Nehémiás döbbenten látta, mi történt távollétében. Milyen gyorsan megfeledkezett Istenről az Ő népe! Ismét Sátánnak engedelmeskedtek. A főpap még Tóbiással, gonosz ellenségükkel is összebarátkozott. A templomban készített neki szállást, abban a helyiségben, ahol a tizedet és a felajánlásokat tárolták. Neh 13:7-9.

És ez még nem minden!  A nép a szombatot sem szentelte meg. 15-21.v.

Ezsdrás és Nehémiás ismét szóltak a néphez és rámutattak bűneik súlyára. Az emberek ismét beismerték, hogy vétkeztek, és bűnbánatot tartottak. Isten megint megbocsájtott nekik és megáldotta őket. Akik nem akartak megváltozni, eltávoztak a többiektől.

Tudod, miért szerepelnek az ilyen történetek Bibliánkban? Nekünk szólnak. Isten figyelmeztetni akarja a vezetőket, hogy ha ők nemtörődömmé válnak, sokan utánozhatják őket. Minket is figyelmeztetni akar, hogy mindnyájunknak döntenünk kell, kinek engedelmeskedünk.

Mindig vannak néhányan, akik azt választják, Istent szeretik, Őbenne bíznak és neki engedelmeskednek, függetlenül attól, hogy mások mit tesznek. Te is közéjük szeretnél tartozni? Megteheted.

 További elmélkedésre: Amikor Jézus visszajön, csak kétféle ember lesz a Földön. Azok, akik Sátán hazugságainak hisznek és neki engedelmeskednek, örökre elvesznek. Akik pedig szeretik Istent, Őbenne bíznak és engedelmeskednek gyönyörű Tízparancsolatának, mindörökre vele lesznek örömben és boldogságban. Te melyiket választod?

 

 

 

Történet sarok

A „Kicsi Ellen” című mű alapján átdolgozta: Amy Sherrard

A hűséges Jézus

 

James és Ellen White megöregedett. Mindig olyan sok tennivalójuk volt, hogy nemigen maradt idejük a szükséges pihenésre. Gyakran érezték nagyon fáradtnak magukat és egészségük is megromlott.

1881 Augusztus elsején, egy hétfői napon, pontosan három nappal hatvanadik születésnapja előtt James váratlanul nagyon megbetegedett. Másnapra Ellen is nagyon rosszul lett. Barátaik gyorsan a Battle Creek-i szanatóriumba vitték őket, ahol az orvosok mindent megtettek gyógyulásuk érdekében.

Mindenki aggódott értük. Az egyház vezetői nagyon szerették Jamest és Ellent, és tudták milyen nagy szükség van a munkájukra. Sokan könyörögtek Jézushoz, hogy gyógyítsa meg őket. Ám javulás helyett James állapota rosszabbra fordult, és Ellen is még mindig nagyon beteg volt.

Pénteken az orvosok szóltak Ellennek, hogy James haldoklik. Bármilyen rosszul volt is, Ellen felkelt és Jameshez ment. Letérdelt férje ágya mellé és imádkozott. El sem tudta képzelni életét nélküle.

„Drága számodra Jézus?” –kérdezte Jamest.

„Ó, igen!” – suttogta James.

„Jézus szeret téged – emlékeztette férjét Ellen – alattad tartja örökkévaló karjait.”

„Igen, igen.” – felelte James. Ellennek pedig vissza kellett mennie ágyába.

James, Jézus megfáradt, bátor, hűséges katonája és vezetője szombaton este lehunyta szemét, és meghalt.

Ó, milyen szomorú volt mindenki! Ellennek megszakadt a szíve, amikor elmondták neki. Annyira legyengült, hogy az orvosok attól féltek, ő is meghal. Szegény Ellen valóban kísértésbe esett, hogy már ne akarjon élni. Bízott azonban Jézusban, hogy Ő tudja mi a legjobb számára, és ahogy az Úr bátorságot adott neki, Ellen egyre erősebb lett.

A drága James halála után Ellen még közel 34 esztendeig munkálkodott hűségesen Jézusért és segítette az egyház növekedését.

Sok évvel James halála után az egyház európai vezetői arra kérték Ellent, hogy látogasson el országaikba. Az ott élő hívők szerettek volna beszélgetni vele és azt akarták ő is lássa, mennyire megáldotta Isten az ottani egyházat.

„Európa? – gondolta Ellen – az nagyon messze van. Hogyan mehetnék ilyen hosszú útra?”

„Willie elkísér téged.” – javasolták az egyház vezetői. Így tehát Willie-vel együtt Európába hajóztak. És milyen jól sikerült az a látogatás! Ellen hét különböző gyülekezetbe látogatott el. Az egyháztagok örömmel látták és hallgatták White testvérnőt, a  prófétát, akiről már oly sokat hallottak.

Jézus már több európai helyet is megmutatott látomásban Ellennek. Ő pedig sokszor írt leveleket az európai egyházvezetőknek arról, mi a teendőjük Jézus szerint, hogy az egyház gyorsabban növekedjen.

Egyik városban a vezetők elvitték Ellent és Willie-t egy épületbe, ahol az egyházi folyóiratokat és könyveket nyomtatták. Ellen mosolyogva nézett végig a nyomdagépeken és így szólt: „Egy látomásban Jézus már megmutatta nekem ezt a termet.” Természetesen mindnyájan nagyon örültek.

Ellen és Willie végül több mint egy évet töltöttek Európában, és nagyon élvezték a látogatást. Ellen rengeteget írt és sok beszédet tartott. A vezetőknek is segített terveket kidolgozni, hogy az igazság fénye még ragyogóbban világítson Európában.

(Folytatása következik)