|
VASÁRNAP
Hámán
a király egyik fontos főembere volt. Egyesek szerint Agág családjából származott, aki Sámuel és Saul király
idejében élt. Agág a gonosz, kegyetlen amálekiták királya volt, akik gyűlölték Istent és az Ő népét, és
valamikor sokat harcoltak ellenük.
Ahasvérus
király rövidesen birodalma legfőbb tisztviselőjévé tette meg Hámánt. Eszter 3:1.
A palotában a király minden szolgájának meg kellett hajolnia Hámán előtt, amikor elhaladt
mellettük, mintha imádatukat fejeznék ki. Márdokeust kivéve mindenki úgy is tett.
2. v.
A többi szolga tudta, hogy Márdokeus zsidó, és egyedül a menny Istenét imádja, de azt nem
tudták megérteni, hogy miért nem borul le Hámán előtt a király parancsa szerint. 3. v.
Úgy döntöttek kifigyelik, meggondolja-e magát Márdokeus. 4. v.
Hámán is elkezdte Márdokeust figyelni, amikor a kapun ki és be járt. Igaz volt, amit hallott,
Márdokeus egyetlen egyszer sem hajolt meg előtte. Hámánt ez nagyon felmérgesítette. Amikor megtudta, hogy
Márdokeus azért nem hajol meg előtte, mert zsidó, azt gondolhatta, hogy az összes zsidó ilyen. Ezért úgy
döntött, őt egyetlen zsidó sem sértheti meg. Gyűlölte az összes zsidót. Miért ne tervelhetne ki valamit, hogy
megszabaduljon az összestől? 5-6. v.
További elmélkedésre:
Tudta Isten mi jár Hámán fejében, és mit tervez?
Örülsz, hogy Isten mindig mindent tud?
HÉTFÖ
Hámán gondosan
kiforralta a zsidók elpusztítására kitalált tervét, majd Ahasvérus elé állt vele. Mit mondott a királynak?
Eszter 3:8-9.
Hámán mondandójának egy része hazugság volt. Isten azt mondta
népének, hogy engedelmes rabok legyenek, akárhol is vannak fogságban. A király azonban hitt Hámánnak. Úgy
gondolta talán, hogy Hámán olyan emberektől akar megszabadulni, akik valóban ellenségek. Mit tett a király?
10-11.
Gyors lovakon nemsokára küldöncök száguldottak a birodalom minden
részébe a rendelettel, amely kimondta, hogy a zsidókat, bárhol élnek is, az emberek egy bizonyos napon
megölhetik. 13. v.
Sok zsidó élt Susán városában is, ahol a király palotája volt.
Amikor meghallották, mi fog történni, alig hitték el a hírt. Néhány hónapon belül elveszítik mindenüket és még
az életüket is. 15. v.
Hámán persze nagyon örült, hogy végre teljesen elpusztíthatja a
népet, melyet úgy gyűlölt. Miközben Susán zsidó lakossága tudomást szerzett a rendeletről, Hámán és a király
leültek inni.
Isten népe rettegett. Márdokeus pedig mindenkinél rosszabbul
érezhette magát. Tudta, az ő döntése, hogy hűséges marad Istenhez, késztette Hámánt szörnyű terve kidolgozására.
Mit tett Márdokeus? Eszter 4:1-2.
További elmélkedésre:
Mások is bajba kerültek bibliai történeteinkben,
mert hűségesek maradtak Istenhez? Élnek ma is Istennek olyan emberei, akiknek a Hozzá való hűségük miatt kell
szenvedniük?
KEDD
Egy napon Eszter
szolgálója sietve hozta a hírt: „Márdokeus a kapun kívül jajgat zsákruhában!”
„Miért? – kérdezte Eszter – Tudd meg gyorsan, hogy mi történt és
vigyél neki rendes ruhát!” Eszter 4:4-7.
Eszter hamarosan megtudta miért olyan szomorú Márdokeus. Arra is
rájött, hogy segítenie kell. Márdokeus üzenetet küldött neki, hogy menjen be a királyhoz népéért könyörögni.
Eszter biztosan nagyon megijedt. Ismerte az udvari szabályokat,
tudta, hogy a királyhoz senki, még a királyné sem mehetett be, csak ha hívatták. Aki megszegte ezt a
rendelkezést, halál fia volt. Egyetlen kivétel volt csak, ha a király kinyújtotta az aranypálcáját (a jogarát),
hogy az illető megérintse.
Eszter visszaüzent Márdokeusnak és emlékeztette erre a szabályra.
Márdokeus azonnal visszaüzent neki. 12-14. v.
Márdokeusnak igaza volt. Rájöhetnek valahogy, hogy Eszter is zsidó
és ő is életét veszti. A királyné tudta, hogy meg kell próbálnia megmenteni népe életét akárcsak a sajátját. Azt
is tudta azonban, hogy végső soron csakis Isten mentheti meg őket. A médek és a perzsák rendeletei
megváltoztathatatlanok.
A következő három nap nagyon ünnepélyes volt. Eszter és szolgálói,
valamint Susán városának egész zsidó lakossága böjtölt és imádkozott. Imádság közben Isten adott egy tervet
Eszternek. A harmadik napra szolgálóival csodálatos lakomát készítettek, amiről Eszter tudta, hogy a királynak
tetszeni fog. Most meg kellett őt hívni rá. Mit csinált Eszter? Eszter
5:1.
További elmélkedésre:
Mit gondolsz, félt Eszter, ahogy ott állt gyönyörű,
királyi öltözékében? Imádkozott szerinted?
SZERDA
A király bizonyára
meglepődött, amikor meglátta gyönyörű feleségét az udvarban, aki őt nézte. Mit gondolsz, megijedt Eszter?
Kinyújtja-e vajon a király feléje a jogarát, hogy megérintse? Eszter
5:2-4.
A király elégedett volt. Gyorsan Hámánért küldetett, és nemsokára a
finom ételeket fogyasztották, amiket Eszter készítetett számukra. A király azonban tudta, hogy bájos felesége
valami különlegeset szeretne kérni tőle, amiről még nem beszélt. Ismét biztosította, hogy bármit megad neki,
amit csak akar. 6-8. v.
Isten rendkívül bölcs tervet adott Eszternek. A király már nagyon
kíváncsi volt. Mit akarhat a királyné? Alig bírta kivárni, hogy megtudja.
Hámán nagyon büszke volt. A királyon kívül egyedül őt hívta meg
Eszter a vacsorára. A palotából kifelé azonban megváltoztak az érzései. 9-10. v.
Hámán családja és barátai hamar összegyűltek, várva miért hívatta
őket. Végighallgatták Hámán dicsekvését saját fontosságáról és gazdagságáról, és hogy a királyné vacsoráján a
királyon kívül csak ő volt jelen, és másnapra is meghívást kapott. Mit mondott ezután?
13. v.
Hámán feleségének ekkor támadt egy ötlete.
14. v.
További elmélkedésre:
Volt bármilyen igazi oka a büszke és gonosz
Hámánnak, hogy ennyire sajnálja magát? Jobban érezte magát, míg nézte hogyan építik szolgái az akasztófát?
CSÜTÖRTÖK
Hámán valószínűleg mélyen
aludt éjszaka. Mindent kiterveltek és előkészítettek másnapra. A király azonban nem aludt jól akkor éjjel.
Eszter 6:1.
Míg Hámán aludt, a király régi történetek felolvasását hallgatta.
Az egyik történet arról szólt, hogyan mentette meg Márdokeus a király életét. „Kapott ezért Márokeus jutalmat?”
– kérdezte a király. 3. v.
Abban a pillanatban érkezett Hámán az udvarba, és arra várt, hogy a
király elé léphessen. Miért jött olyan korán és mi történt? 4-6. v.
Az önző, büszke Hámán gyorsan megválaszolta a király kérdését.
Végül is, ki lehet őnála fontosabb ember? „Az egyik legelső fejedelem öltöztesse a férfiút, akinek tisztességet
kívánsz, királyi ruhába, és ültesse lóra, amelyen a király szokott ülni, és vezesse a lovat végig a városon ezt
kiáltva előtte, hogy mindenki hallja: Így cselekszenek a férfiúval, akinek a király tisztességet kíván!”
7-9. v.
A király nagyszerűnek tartotta Hámán javaslatát. Ám amit azután
mondott, az valószínűleg Hámán életének legmegrázóbb élménye volt.10. v.
Hámán nem mert ellentmondani a királynak. Hogy érezte magát a nap
végére? 12. v.
Hámán felesége azonnal tudta, hogy tervük nem fog úgy működni, mint
gondolták. Még beszélgettek, amikor küldönc érkezett a palotából. „Siess, - mondta- ideje a díszvacsorára
indulni.” Hámánnak természetesen úgy kellett tennie, mintha minden rendben lenne, de rettenetes gondolatok
járhattak a fejében. Eszter 6:17-7:1.
További elmélkedésre:
Olvassuk el a
Zsolt 26:27.
igeverset! Úgy látszik ugye, hogy a gonosz Hámán abba a csapdába esik, amit Márdokeusnak és az ártatlan
zsidóknak állított?
PÉNTEK
Hámán végighallgatta,
ahogy a király ismét megígéri Eszternek, hogy megad neki bármit, amit csak akar. Hogyan érezte magát szerinted a
válasz hallatán? Eszter 7:3-4.
A király méregbe gurult. Ki merészel egyáltalán ilyesmit
kigondolni? 5. v. Eszter ekkor egyenesen
Hámánra nézett. Mit mondott? 6. v.
Hámán ekkor döbbent rá, hogy Eszter királyné zsidó. Milyen szörnyű
hibát követett el! Látta a mérges királyt a teremből kimenni, és Eszter királynéhoz sietett életéért könyörögni.
Ez csak még jobban felmérgesítette a királyt. A szolgák sietve betakarták Hámán arcát, tudták meg kell halnia.
7-8. v.
Egy másik szolga elmondta a királynak Hámán tervét Márdokeus
felakasztásáról. Milyen parancsot adott ki rögtön a király? 9-10. v.
De mi lesz a szörnyű rendelettel? Eszter arra kérte a királyt,
gyorsan küldjön ismét lovas küldöncöket mindenhova az engedéllyel, hogy a zsidók megvédhetik magukat, ha rájuk
támadnának. A király így is tett, és Isten megsegítette népét.
A király Márdokeusnak
adta Hámán munkáját. A zsidók ismét biztonságban voltak, ahogy Eszter is. Eszter
8:16-17; 10:3.
További elmélkedésre:
Isten ismét bebizonyította, hogy számára semmit sem
nehéz megtenni, ha azt választjuk, hogy Őbenne bízunk, és neki engedelmeskedünk. Sátán ismét elveszített egy
csatát. Végül mindenki megtudta, hogy Isten hatalmas, és sokan döntöttek úgy, hogy Őbenne bíznak.

| |
Történet sarok
A „Kicsi Ellen” című mű alapján átdolgozta: Amy
Sherrard
A misszionárius
Egyház
|
 |
„Valódi egyházzá kell válnunk. – tanácskoztak az adventista vezetők – Már régóta hirdetjük a
Biblia tanításait, és már sokan engedelmeskednek nekik. Meg kell szerveznünk a munkánkat. Nevet kell
találnunk egyházunknak, elnököt és tisztségviselőket kell választanunk.”
A vezetők tehát összegyűltek, hogy döntsenek az elnevezésről, és a Hetednapi Adventista
egyház nevet választották. Ellen és James White-nak tetszett ez a név. „Ez nyilvánvalóvá teszi az embereknek,
hogy a bibliai szombaton tartjuk az istentiszteletet, – mondta Ellen –és azt is, hogy hiszünk Jézus közeli
visszajövetelében.”
Ezután megválasztották az első elnököt. Sokan Jamest szerették volna a Hetednapi Adventista
Egyház első elnökéül, de ő ragaszkodott hozzá, hogy valaki más legyen az. Tehát a következő két esztendőn át egy
kedves, idősebb lelkész, név szerint John Byington töltötte be a Hetednapi Adventista Egyház elnöki tisztségét.
Majd James White lett az elnök.
1874-ben
egy napon kérés érkezett hozzájuk az óceán túlsó partján fekvő messzi Európából: „Misszionáriusra van
szükségünk. Kérjük, küldjetek hozzánk minél hamarabb egyet!”
James és Ellen fellelkesültek, eszükbe jutott a látomás a kis fénysugárról, ami akkor kezdett
világítani, amikor James a Jelenvaló igazság című újság nyomtatásába kezdett. Az a fény egyre ragyogóbban
világított, amint az újság egyre több helyre eljutott az Egyesült Államokban és Kanadában. A fény most az
óceánon át, egy másik földrészt is bevilágított, amint az újságok hatására Európában is tanulmányozni kezdték az
emberek a bibliai igazságokat. Misszionáriusra volt szükségük, hogy még jobban megismerhessék az igazságot.
Akkor megkeresztelkedhetnek, és a HN Adventista egyház tagjaivá válhatnak.
A nagy kérdés az volt, hogy kit küldjenek először az európai misszióba. „A legjobbat kell
küldenünk, akit csak találhatunk!” – mondta nekik Ellen.
Kitalálod vajon, ki volt egyházunk legelső misszionáriusa Európában? John Nevins Andrews,
volt az, aki ígéretet tett, hogy egész hátralévő életében Jézusért fog dolgozni. Most már idősebb volt, és
megtartotta ígéretét. Szeretett felesége két évvel azelőtt halt meg, hogy Johnt felkérték az európai misszióra.
Két tizenéves gyermekével, Charlie-val és Maryvel szívesen szálltak hajóra Európa felé 1874-ben. Svájcban éltek,
és Jézus megáldotta John fáradhatatlan munkáját.
Egy nap koldus kopogtatott az egyik egyháztag házának ajtaján. A koldus éhes volt és éjszakai
szállásra volt szüksége. A kedves hölgy beinvitálta. Másnap reggel Jézus második eljöveteléről és a szombat
megszenteléséről beszélt neki.
„Élnek itt olyanok, akik azt a napot tartják szentnek?” – kérdezte a koldus, és az asszony
elmondta neki, hogy igen.
„Németországban is élnek néhányan, akik a szombatot tartják szentnek – mondta a koldus –
Tudom a lelkészük nevét és címét.”
John Andrews Németországba utazott és meglátogatta azt a lelkészt, akiről a koldus beszélt.
Egy 46 fős kedves közösséget talált, akik nem is tudtak róla, hogy rajtuk kívül, más szombat-ünneplők is élnek a
világon. Fellelkesítette őket a még több igazság megismerése, és csatlakoztak a HN Adventista egyházhoz.
John keményen dolgozott, írt, tanított és prédikált. Rövidesen újabb
misszionáriusok is érkeztek munkájában segíteni. A világosság egyre fényesebb lett. Vajon hol fénylik fel
legközelebb?
(Folytatása következik)

|