|
VASÁRNAP
Vajon
a tüzes kemencében történtek után is úgy érezte Nabukodonozor király, hogy ő hatalmasabb, mint Isten? Nem,
bizony!
Daniel már elmondta a királynak, hogy a Menny Istene tette őt királlyá. Minden bölcsessége,
ereje és hatalma Istentől származik. A tüzes kemencénél történtek látványa után a király sokáig emlékezett is
erre. Később azonban kezdett megfeledkezni róla.
Nabukodonozor király ismét egyre büszkébb lett, ahogy újabb háborúkat nyert meg, és még
szebbé és erősebbé tette Babilon városát. Bizonyára elfeledkezett arról, hogy egyikünk sem tehet semmit Isten
nélkül. Ha büszkévé válunk és önmagunkban bízunk, valójában beengedjük Sátánt a szívünkbe.
Isten szerette Nabukodonozort, ezért egy éjjel álmot adott neki, hogy emlékeztesse az Istenbe
vetett bizalom fontosságára. Ébredéskor a király biztos volt benne, hogy az álom fontos volt, talán
figyelmeztetés. Talán valami rossz fog történni? Ezúttal emlékezett az álomra és bölcsei is biztosan meg tudják
majd fejteni a jelentését. Dán 4:1-4.
Ám a bölcsek minden varázslata haszontalan volt ezúttal is. Mit tett Nabukodonozor?
5-6. v.
További elmélkedésre:
Nabukodonozor királynak meg kellett tudnia, hogy hatalmas Istenünk az egyetlen igaz Isten. Manapság is
olyasmiben bíznak az emberek, mint a pénz, vagy a hatalom, ahelyett, hogy Istenben bíznának? Még a gyerekek is
elfeledkezhetnek róla, hogy minden áldás Istentől származik?
HÉTFÖ
Dániel meghallgatta
Nabukodonozor nagyon furcsa álmát, és azonnal tudta, hogy mit jelent. Mégis azt kívánta, bárcsak ne kellene
elmondania a királynak. Dán 4:16.
Nabukodonozor egy hatalmas, égig érő fát látott álmában. A fán és
annak árnyékában sok madarat és más állatot. Egy mennyből érkező hang váratlanul utasítást adott a fa
kivágására. Csak a gyökere és a törzse maradhatott meg. Erős vas és bronzpántokkal gyűrűzték meg, és ott maradt
hét esztendeig az égi harmattól öntözve. A hang ezután úgy beszélt a fa csonkjáról, mintha egy ember lenne, aki
állati értelemmel füvet legel a réten a vadállatokkal együtt.
Dániel elmondta, hogy a király volt az az álomban látott gyönyörű
fa. 17-19. v.
Az álom folytatása azonban szomorú volt. Mivel Nabukodonozor
elfeledkezett róla honnan kapta minden áldását, Isten most hét esztendőre megvonja azokat tőle. A király
elveszíti az eszét és olyan lesz, mint egy állat. Milyen borzasztó!
Dániel könyörgött neki, hogy változtasson rossz szokásain. Ha
felhagyott volna büszkeségével, Isten talán eltekintett volna a büntetéstől. 24.
v.
Figyelembe vette vajon Nabukodonozor király szertő Istenünk
figyelmeztetését? Holnap megtudjuk.
További elmélkedésre:
Mit gondolsz, ugyanúgy törődött Isten Nabukodonozor
királlyal, ahogyan Ninive városával is? Téged is figyelmeztetnek a szüleid a következményekre, még ha nem is
hallgatsz rájuk és nem engedelmeskedsz nekik? Vajon miért figyelmeztetnek? Azért, mert törődnek veled?
KEDD
Isten
figyelmeztető üzenetet küldött Nabukodonozor királynak. Hallgatott rá? Igen, de csak rövid ideig. Aztán újra
visszatért régi gondolkodásmódjához.
Nabukodonozor ismét biztos volt abban, hogy királysága az ő
hatalmának köszönheti virágzását. El sem tudta képzelni, hogy bármi is változtathatna jólétén. Nem akarta
elfogadni a gondolatát sem, hogy az ő birodalma után másik királyság is létrejöhet. Egyre büszkébb lett, egészen
addig, míg teljesen elutasította Isten álombeli figyelmeztetését. Még népével is kegyetlen és igazságtalan lett.
Egy évvel az álma után egy napon Nabukodonozor gyönyörű palotájában
sétált és büszkélkedve saját csodálatos tettein elmélkedett. Dán 4:26-27.
Számoljuk csak meg, hányszor ejtette kis az „én”, és az „enyém” szavakat! 27. v.
Váratlanul egy hang
szólalt meg a mennyből, és a királynak adott figyelmeztetés valóra vált. Mindenki meg volt döbbenve.
28-29. v.
Dániel talán beszélt a népnek az álomról, és azt mondta várniuk
kell. A mennyek Istene azt ígérte, hogy hét esztendő múlva a király meggyógyul. Valóban, ahogy Isten előre
megmondta, a hét év elteltével a király elméje ismét tökéletesen működött.
31-33. v.
Más ember lett Nabukodonozor a hét esztendő végére? Kérkedett vajon
még mindig, amikor később ő maga írta le a történteket, vagy már megtanulta a fontos leckét, amit Isten adott
neki? 34. v.
Sátán bizonyára azt hitte, Nabukodonozor az ő oldalán áll. A büszke
király azonban alázatossá vált és úgy döntött, hogy Istennek adja a szívét. Mindent megtett királysága népének
megsegítésére. Arra is tanította őket, hogy a mennyek Istene az egyetlen igaz Isten.
További elmélkedésre:
Szerette Isten Nabukodonozort? Kegyetlen, vagy jó
volt hozzá? Szükséges néha a büntetés, hogy a fontos leckéket megtanuljuk?
SZERDA
Nabukodonozor halála
után a Babiloni birodalom meggyengült. Unokája, Belsazár király nem tanulta meg a fontos leckét nagyapja
történetéből, bár ismerte azt. Nem azt választotta, hogy szereti az egyetlen igaz Istent, akitől értelmét kapta,
és Neki engedelmeskedik, hanem inkább bálványokat imádott.
Ellenségük, a Médó-Perzsa birodalom katonái kezdték elhódítani a
Babiloni birodalom területeit és végül Babilon városához érkeztek. Belsazár azonban nem aggódott. Annak
ellenére, hogy a támadók a városhoz nagyon közel táboroztak, ő biztos volt benne, hogy nem tudnak betörni
Babilonba.
Miért nem aggódott Belsazár? Babilont erős falak vették körül és
alattuk egy folyó szelte át a várost. A fal tövében hatalmas, rácsos vaskapuk zárták el a folyó medrét, így ott
sem törhetett be senki. Rengeteg élelmiszert halmoztak fel a városban és természetesen ivóvizük is volt a
folyóból. A király biztos volt benne, hogy semmi oka a félelemre. Mit tett ezért történetünk éjszakáján?
Dán 5:1.
Az összejövetel hamarosan tivornyává fajult. Belsazár annyira
részeg volt, hogy nem törődött vele, mit tesz. Még azzal is megsértette Istent, hogy parancsot adott, hozzák oda
a jeruzsálemi templomból származó, aranyból készült szent edényeket. Vendégeivel együtt bort ittak belőlük és
pogány isteneiket dicsőítették. 3-4. v.
A király nem tudta, hogy a menny Istene figyeli őt. A vad
tivornyázás hamarosan váratlanul abbamarad. Holnap megtudjuk, hogy mi történt.
További elmélkedésre:
Mindig látja Isten, amit az emberek tesznek? Minket
is mindig figyel?
CSÜTÖRTÖK
Váratlanul abbamaradt a
zene, tánc és kacagás Belsazár király részeges ünnepségén. Néma csönd lett. A rémült emberek félelemtől
reszketve meredtek a palota szemközti falára a fényesen ragyogó gyertyatartóval szemben. Miért? Mi történt?
Egy kéz ujjait nézték, amint a palota falára szavakat ír. Milyen
szavakat? Mit jelentettek azok a szavak? Dán 5:5-6.
„Gyorsan, hívjátok a bölcseket!” – kiáltotta végül remegő hangon a
király. 7. v.
A bölcsek sietve érkeztek. Ők is bizonyára reszkettek a félelemtől.
Tudtak vajon segíteni? 8. v.
Akkor bejött valaki és azt tanácsolta a királynak, hogy hívassa
Dánielt. Tudta, hogy egyedül Dániel képes elolvasni azokat a szavakat és megmagyarázni jelentésüket.
10-12. v.
A király azonnal hívatta Dánielt, aki nyugodtan végighallgatta
Belsazárt, míg elmondta, miért kérette őt oda. Nagy jutalmat ígért neki a király, ha meg tudja magyarázni a kéz
által a falra írt szavak jelentését. 16. v.
Dániel nem törődött a jutalommal. Azonban mielőtt elmondta volna a
szavak jelentését, emlékeztette Belsazárt, hogy a menny Istene volt az, aki naggyá tette a nagyapját,
Nabukodonozort, és a Babiloni birodalmat. Belsazár tudta, hogy az egyedül igaz Isten segített Nabukodonozornak
végül azt választani, hogy szeresse és szolgálja Őt. Belsazár azonban soha nem döntött úgy, hogy tanul a
nagyapjával történtekből. A pogány isteneket és a pogány bölcseket választotta.
22-23. v.
További elmélkedésre:
Volt bármi mentsége is Belsazárnak, hogy nem az
igaz Isten dicsőítését választotta? Mentségeket keres a legtöbb ember a te környezetedben is arra, hogy nem
ismerik Istent és az Ő Tízparancsolatát?
PÉNTEK
Dániel most kész volt
elolvasni a falra írt szavakat és megmagyarázni jelentésüket. A teremben néma csönd volt, és az ijedt emberek
nagyon figyeltek.
MENE: Isten megszámlálta
Babilon napjait, amelyek most véget értek. Isten kétszer írta a falra ezt a szót, hogy a király tudja,
bizonyosan ez történik.
TEKEL:
Isten „megmérte” a király jellemét, és összehasonlította azzal, amilyen lehetett volna, ha azt választja, hogy
Isten Tízparancsolata szerint él. A király jelleme egyáltalán nem hasonlított Istenére. Teljesen olyan volt,
mint Sátáné.
UFARSZIN: A
Babiloni birodalom feloszlik, a médek és a perzsák kezébe kerül. Ahogy Isten előre megmondta, övék lesz a
következő világbirodalom, amit az ezüst testrészek jelképeztek Nabukodonozor álmában.
Dán 5:26-28.
Ezek a szavak valóra váltak akkor éjjel. Mialatt mindenki ünnepelt
és italozott, a méd és a perzsa hadsereg utat talált Babilonba. Katonáik rövidesen ellepték a várost. A király
katonái talán túl részegek voltak, hogy felismerjék, mi folyik, mielőtt még késő lett volna.
30-31. v.
Hogyan jutott be az
ellenség a városba? Hatalmas árkokat ástak és azokban elveztették a folyó vizét. Így a katonák a folyó medrében
gyalogolhattak át a nyitva felejtett óriási vaskapukon. Míg a király az ünnepségen mulatott az ellenség katonái
elözönlötték a várost.
További elmélkedésre:
Isten most is mérlegre teszi jellemünket. Ha azt
választjuk, hogy az Ő Tízparancsolatának engedelmeskedünk, Jézus tökéletes jelleme elfedez és megváltoztat
bennünket. Folyamatosan olyanná fejlődünk, mint Ő. Nem kell könnyűnek találtatnunk, mit Belsazár. Hát nem
csodálatos?

| |
Történet sarok
A „Kicsi Ellen” című mű alapján átdolgozta: Amy
Sherrard
Az öreg Charlie
|
 |
Azt gondolhatnánk, hogy utazni élvezet, de James és Ellen fiatalkorában nem sok öröm volt
benne. Túl szegények voltak, hogy saját lovuk, vagy lovas kocsijuk legyen, ezért vonattal, hajóval vagy
postakocsival utaztak. Gyakran nagyon elfáradtak mire végre odaértek az összejövetel helyére.
„Szegény White asszony annyira fáradt, hogy aligha tud felállni és beszédet mondani. – súgta
egy kedves hölgy a szomszédjának – nincsen pénzük saját lóra, vagy kocsira. Miért nem gyűjtünk adományokat, hogy
segítsünk nekik?”
Azok a figyelmes emberek pontosan azt tették. Egy lókereskedő felajánlotta, elhozza lovait,
hogy a White házaspár kiválaszthassa közülük a nekik legjobban tetszőt. Gondolhatod mennyire hálás volt James és
Ellen.
Mielőtt
a lovakat megnézték volna, Jézus egy látomást adott Ellennek. A látomásban egy angyal állt a White házaspár
mellett, és együtt nézték a lovakat. Az első ló érzékenynek és idegesnek látszott. „Ne azt.” – szólt az angyal.
A következő egy nagy szürke ló volt. Ügyetlennek és esetlennek látszott. „Azt se
válasszátok.” – mondta az angyal.
A harmadik lovász egy gyönyörű barna lovat vezetett eléjük. Nagyon szép volt és szelídnek
látszott. „Ezt a lovak kell választanotok.”- mondta az angyal miközben James és Ellen a lovat nézte.
Másnap reggel, amikor James és Ellen találkozott a lókereskedővel, mindegyik állat, amit
megmutatott nekik, pontosan úgy nézett ki, mint Ellen éjszakai látomásában. Amikor választaniuk kellett, Ellen a
harmadik lóra mutatott, akit Öreg Charlie-nak hívtak. „Ezt visszük el, - mondta – éjszaka már láttam ezeket a
lovakat és az angyal azt tanácsolta, hogy ezt válasszuk.”
„Rendben White testvérnő, Öreg Charlie az önöké.” – mondta a barátjuk. Majd két ember befogta
Öreg Charlie-t egy nagyszerű, régi homokfutó elé és White presbiternek és feleségének adták ajándékba.
Ó, mennyire örült és milyen hálás volt a White házaspár! Mostantól sokkal kényelmesebben
utazhatnak majd. Ha elfáradnak, vagy megéheznek, megállhatnak ott, és amikor csak akarnak.
Öreg Charlie szerette az almát. Ősszel, amikor almáskertek mellett hajtottak el, James
megengedte neki, hogy megálljon ott, ahol sok lehullott alma hevert a földön. Öreg Charlie kiválasztott egyet,
megrázta a fejét, majd boldogan elrágta és már ügetett is tovább.
Öreg Charlie időnként hosszú utakra vitte Jamest és Ellent. Némelyik útjuk hetekig is
eltartott. Szüntelenül hálát adtak Jézusnak Öreg Charliért, mert az állat olyan csodálatos áldás volt számukra.
A barátaikért is hálásak voltak, akik észrevették mennyire szükségük volt erre az ajándékra.
Mivel James és Ellen nagyon szerették Öreg Charliet és jól gondoskodtak is
róla, a ló hosszú évekig szolgálta őket.
(Folytatása következik)

|