|
VASÁRNAP
Szereted a jól végződő történeteket? Természetesen! Mindnyájan szeretjük. Jól végződik
a Biblia összes története? Nem, bizony. Vajon miért? Mert a Biblia elbeszélései nem kitalált történetek, mint
oly sok, emberek által írt mese.
A Bibliában megörökített események igaz történetek, melyek emberek választásairól, és
döntéseik következményeiről szólnak. Már számtalan emberről és döntéseiről tanultunk, ugye?
 Soha
ne feledjük, hogy Isten mindig igazságos! Mindennél jobban szeretné, hogy bízzunk segítségében, amit gyönyörű
Tízparancsolata betartásához ad nekünk. Ő tudja, ez az egyetlen módja, hogy igazán boldogok legyünk.
Kényszerít azonban minket valaha is az engedelmességre? Nem, soha. Mindenki választhat.
Sátán természetesen minden lehetséges módon az engedetlenségre csábít bennünket. Ő gyűlöli
Istent. Ez azt jelenti, hogy gyűlöli Istent, az Atyát, Jézust, aki Isten fia, és a Szentlélek Istent is. Sátán
tudja, hogy ők nagyon szeretnek minket és elszomorítja Őket, ha hallgatunk gonosz hazugságaira, és neki
engedelmeskedünk.
Sátánt örömmel tölti el, ha látja, mennyire szenvedünk annak a következményeitől, hogy rá
hallgattunk. Tudja, hogy ő az okozója minden háborúnak, gyilkosságnak, fájdalomnak, sérülésnek, és más
szörnyűségeknek, amik az embereket érik. Ha megtehetné, mindnyájunkat elpusztítana. De nem teheti, hacsak mi nem
döntünk úgy, hogy engedjük neki.
Sátán nagyon jól ismeri Isten ígéretét, miszerint aki azt választja, hogy szereti Őt, Őbenne
bízik, és Neki engedelmeskedik, örökre megmenekül Sátántól, amikor Jézus újra eljön. Azt is nagyon jól tudja,
hogy Isten sohasem hazudott, és soha nem is fog. Isten mindig megtartotta ígéreteit. Nem csoda hát, hogy Sátán
és gonosz angyalai minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy ezt elfeledtessék velünk.
További elmélkedésre:
Olvassuk el a 2Móz 34:6.
igeverset! Örülsz csodálatos Istenünknek? Ugye örülsz, hogy Ő sokkal erősebb, mint Sátán? Örülsz, hogy mindig
azt választod, hogy Őhozzá tartozol, ameddig csak élsz? Miért is ne adnál hálát Neki most, azonnal és mondanád
el Neki, mennyire szereted Őt?
HÉTFÖ
 Salamon király halála
után Izrael országa két királyságra szakadt. Az északi királyságot Izraelnek, a délit pedig Júdának nevezték.
Jeroboám volt az északi terület első királya. Attól való
félelmében, hogy a nép Júdához csatlakozna, ha visszajárnának Jeruzsálembe Istent dicsőíteni, két aranyborjút
állíttatott fel királyságában, hogy inkább ott áldozzanak az emberek. Attól kezdve az északi királyság népének
zöme bálványimádóvá lett. Utánozták a körülöttük élő, bálványimádó népek szokásait.
Isten azonban soha nem hagyott fel a próbálkozással, hogy segítsen
népének. Egyik prófétát küldte hozzájuk a másik után. Néhányan azt választották, hogy Őbenne bíznak és neki
engedelmeskednek, bármit is tesznek a többiek, a legtöbben azonban nem engedelmeskedtek neki. A következő
igeversben szereplő mondatot nagyon sokszor olvashatjuk az északi királyság uralkodói történetének
tanulmányozása során: 2Kir 14:24.
A déli királyságban, Júdában a kis Joás király jó döntésekkel
kezdte uralkodását. Ám nagybátyja, Jójada főpap halála után egyre inkább rossz tanácsadókra hallgatott, és ennek
nagyon szomorú vége lett. A Joást követő királyok némelyike is jól kezdte uralkodását, de később ugyanúgy
megváltoztak, mint ő. Végül egy olyan király következett, aki, bár ő maga is követett el hibákat, hűséges maradt
Istenhez. Ezékiásnak hívták. Mik voltak uralkodásának első cselekedetei? 2Krón
29:1-5.
További elmélkedésre:
Elegendő csupán eleinte meghozni a jó döntéseket? Mit kell még tennünk?
KEDD
 A templom ismét tiszta
volt. Minden visszaállt a helyes rendbe. Ideje volt mindenkivel tudatni, milyen nagy eseményre készül Ezékiás
2Krón 30:5.
Északról és délről is mindenki hivatalos volt az ünnepségre.6.
v.
Mivel az északi királyság népe annyira gonosszá vált, Isten
megengedte az asszír seregnek, hogy megtámadják őket és fogolyként ezreket magukkal hurcoljanak Asszíriába. A
hátramaradottak közül némelyek elfogadták Ezékiás meghívását a Pászka ünnepére. Legtöbbjük talán még soha nem
tartotta meg ezt az ünnepet, jóllehet Isten utasította népét, hogy minden évben tegyék meg ezt. Hét napig tartó,
fenséges ünnepségsorozat volt. 21-22. v.
A papok tanították a népet és dicsőítő énekeket zengtek. A zenészek
hangszereiken játszottak és az emberek megvallották bűneiket. Olyan csodálatos volt az ünnepség, hogy az emberek
nem akarták befejezni. Mit határoztak el tehát? 23. v.
Mit tett a nép az ünnepség befejeztével?
2Krón 31:1.
Ezékiás nem kezdett el olyasmit, amit ne fejezett volna be.
Keményen dolgozott, hogy megváltoztassa a nép rossz szokásait. 21. v.
További elmélkedésre:
Megáldotta Isten Ezékiást? Vajon miért?
SZERDA
 Szíria egy kis nemzet
volt Izrael közelében, Asszíria pedig távoli, erős nemzet. Asszíria már leigázta az északi királyságot, Izraelt.
Most úgy döntött, Júdára támad és azt is birodalma részéve teszi.
Amikor Ezékiás tudomást szerzett róla, hogy az asszírok Jeruzsálem
felé közelednek, eltorlaszoltatta a városon kívül fakadó forrásokat, hogy az ellenség ne tudjon vízhez jutni. A
város falait is újjáépíttette és sok lándzsát és pajzsot készíttetett. Majd összehívta hadvezéreit. Mit mondott
nekik? 2Krón 32:7-8.
Az Asszír király követekkel küldött üzenetet Ezékiásnak, amelyben
bolondnak nevezte, amiért azt hiszi Istene elég erős, hogy megszabadítsa Júda népét. Azzal kérkedett, hogy
egyetlen más nemzet istene sem győzött még soha Asszíria ellen.
A követek ráadásul a zsidók nyelvén, héberül kiáltoztak, hogy a
városfalról figyelő nép is megértse őket. 17-18. v.
Ezékiás király megtiltotta a népnek, hogy válaszoljanak, ezért
csöndben maradtak.
Ezékiás tudta, hogy erős ellenséggel áll szemben, és borzalmas
lenne, ha bekerítenék a várost. Talán eszébe jutott, milyen szörnyű éhínség volt Samáriában, amikor az asszírok
körülzárták a várost és elfogyott az élelmük. Tudta, hogy neki, és népének Isten segítségére van szüksége.
Az asszír király szitkozódó levelet is küldött Ezékiásnak, amit ő
bevitt a templomba és tartalmát Isten elé terjesztette. Majd a király Ézsaiás prófétával együtt könyörgött
Istenhez, hogy szabadítsa meg őket a gonosz ellenségtől, akik gúnyt űztek az Ő nagy nevéből és végtelen
hatalmából. 2Kir 19:14, 19.
Meghallgatta Isten Ezékiás imáját?
35. v.
A büszke asszír királynak hamar rá kellett jönnie, milyen nagyot
tévedett Istenünkkel kapcsolatban. Rövidesen őt is meggyilkolták.
További elmélkedésre:
Hatalmasabb Isten, mint Sátán és összes gonosz
angyala? Istennek hány angyala pusztította el azt a rengeteg asszíriait? Örömmel tölt el a tudat, hogy
mindnyájunknak van egy angyala?
CSÜTÖRTÖK
 Volt már valaha
furunkulusod, vagy kelésed? Nagyon fájt? Meggyógyult? Ezékiásnak olyan kelése támadt, ami az egész testét
megbetegítette. Az orvosok minden lehetőt megtettek, de a király állapota csak romlott. Amikor már úgy látszott,
hogy semmi remény, Ézsaiás próféta látogatta meg a királyt. Nem jó hírt hozott azonban.
2Kir 20:1.
Senki sem szeretne meghalni, hiába tudjuk, hogy ezen a világon
előbb vagy utóbb mindenki meghal, hacsak nem éri meg Jézus visszajövetelét. Ezékiás nem volt túl idős, és még
nem akart meghalni. Mit tett tehát? 2-3. v.
Ézsaiás hazaindult, de még ki sem ért a palotából, amikor Isten
szólt hozzá. Ézsaiás visszafordult és Ezékiás szobájába sietett. Milyen hírt vitt ezúttal?
5-6. v.
Talán Sátán próbálta megölni Ezékiást, és Isten megválaszolta a
király imádságát, és nem engedte, hogy ez megtörténjen. Mit mondott a próféta, mit tegyenek a keléssel?
7. v.
Bár Isten azonnal meggyógyíthatta volna Ezékiást, mégsem tette.
Ezékiás különleges jelet kért Istentől ígéretének igazolására. 8-11. v.
Egyedül Isten volt képes az árnyékot a napórán előre, vagy hátra
mozgatni, de megengedte Ezékiásnak, hogy válasszon. Mivel az árnyék mindig előre megy, csakúgy, mint az
óramutatók, Ezékiás úgy gondolta, hogy sokkal különlegesebb, ha visszafelé megy az árnyék. Meggyógyult
Ezékiás három napon belül?
További elmélkedésre:
Mindig tudatában kell lennünk, hogy Isten képes
csodákat tenni? Helyes, ha csodáért imádkozunk? Tudja Isten mindig, hogy a legjobb-e megadnia, amit kérünk?
PÉNTEK
A réges-régi időkben az emberek napórával mérték az idő múlását.
Más nemzetek népei megdöbbentek, amikor észrevették, hogy a napórákon nem előre, hanem visszafelé halad az
árnyék. A babiloni királyt annyira lenyűgözte, amikor megtudta, hogy ez a Menny Istenének jele volt Júda
királyának meggyógyítására, hogy magas rangú követeket küldött Ezékiáshoz látogatóba.
2Kir 20:12.
 A látogatók remélték,
hogy többet is megtudhatnak Ezékiás hatalmas Istenéről. Mit tett azonban Ezékiás, ahelyett, hogy az igaz
Istenről beszélt volna nekik? 13. v.
Isten bizonyára nagyon csalódott volt, hogy Ezékiás Őróla nem
beszél t vendégeinek. Ézsaiás is csalódott volt, amikor Isten elmondta neki, mi történt.
Ézsaiás ezért ismét elment Ezékiás királyhoz. Mit kérdezett tőle,
és mit felelt a király? 14-15. v.
A prófétának ezután át kellett adnia Isten üzenetét. Elmondta a
királynak, hogy sok évvel Ezékiás halála után Babilon, az ország, ahonnan látogatói érkeztek eljön majd és
elviszi mindazt a kincset, amit megmutogatott nekik. 17. v.
További elmélkedésre:
Mit kérdezett Ézsaiás a
15. versben
Ezékiás királytól? Mit látnak és hallanak az otthonunkba látogató emberek, akik nem ismerik elég jól a
Tízparancsolatot? Miről beszélgetünk velük? Eszünkbe jut, hogy Isten követeinek kell lennünk?
| |
Történet sarok
Amikor egy ló
meghajtotta fejét
A „Kicsi Ellen” című mű alapján átdolgozta:
Amy Sherrard |
 |
Joseph Bates nagyon örült, amikor James és ellen White a hetednapi szombatot kezdték
ünnepelni. Gyakran utaztak együtt, más gyülekezetek meglátogatására.
Egyszer egy fiatal és nehezen kezelhető ló húzta a kocsit, amivel utaztak. White
presbiter úrnak szorosan kellett tartania gyeplőt, mert a ló olyan vad volt, hogy ha éppen csak a hátsójához
értek rúgkapálni kezdett és menekülni próbált. Két férfit már megölt, akik vezetni próbálták. Nem csoda, hogy
White presbiter nagyon óvatos volt!
Menet közben White asszony váratlanul felkiáltott? „Dicsőség!” Férje, és Bates úr tudták,
hogy Jézus éppen egy látomást adott neki.
A ló abban a pillanatban megállt, és lehajtotta a fejét. Ellen White megérintette a ló farát,
miközben leszállt a kocsiról.
„Ez a ló még halálra rúgja!” – kiáltott fel Bates presbiter.
A ló azonban nem rúgott. Továbbra is nyugodtan állt lehajtott fejel, amíg White asszony fel s
alá sétált az út szélén, és hallgatta, amit Jézus mondott neki.
 „Kipróbálom,
hogy tényleg szelíd-e a ló.” –szólt White presbiter és finoman megérintette a lovat az ostorral. Amikor a ló nem
rúgott, erősebben megütötte. A ló azonban továbbra sem mozdult meg.
Amikor White asszony visszalépett a szekérre, ismét a lóra tette a kezét, de az továbbra is
tökéletesen nyugodtan, fejét még mindig lehajtva állt.
Amint White asszony leült, a látomás véget ért. A ló azonnal ügetni kezdett, anélkül, hogy
White presbiter egy szót is szólt volna hozzá, és még kezelhetetlenebb volt, mint valaha.
Mindnyájan tudták, hogy egy angyal tartotta szelíd állapotban a lovat, mialatt Jézus látomást
adott prófétájának, pontosan úgy, ahogyan angyalok zárták be az oroszlánok száját, amikor Dánielt a vermükbe
vetették.
White presbiter és Ellen White hosszú éveken át utaztak egyik helyről a másikra. Sokszor
fáradtak voltak, de mindenképpen prédikáltak az embereknek.
White asszony szerette a gyerekeket és a gyerekek is szerették őt. Mindig örültek, amikor
gyülekezetükbe, vagy otthonukba látogatott. Mennyire élvezték, amikor csodálatos látomásairól beszélt nekik!
A gyermekek különösen a Mennyről szerettek hallani, és arról, milyen lesz világunk, amikor
Jézus újjáteremti azt. Tudták, hogy örömmel játszanak majd mindenféle állattal, és az összes állat szelíd lesz
és gyengéd. Látni szerették volna a soha el nem hervadó virágokat, érezni az illatukat, és megkóstolni az ott
termő finom gyümölcsöket.
Tudták, hogy ott majd beszélgethetünk azokkal az emberekkel, akikről a bibliai történetekben
tanultunk. És ami a legjobb, látni fogjuk Jézust és beszélhetünk is Vele.
Már a gondolata is, hogy milyen csodálatos lesz, arra késztette őket, hogy
felkészüljenek Jézus eljövetelének idejére. Ahogy minket is ösztönöz, hogy felkészüljünk arra, hogy Jézussal a
Mennybe menjünk, amikor eljön, ugye? Minden nap kérjük Jézust, segítsen mindenkor készen állnunk.
(Folytatása következik)
|
