Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

ALSÓ TAGOZAT

III. évfolyam

3. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

Jézus szeretetének továbbadása

  13. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

A Jézusról szóló jó hírnek Jeruzsálemen kívül még sok helyre el kellett jutnia. Ideje volt elindulni széles e világra. Amikor sok hívőnek el kellett hagynia Jeruzsálemet, ők mindenütt beszéltek is Jézusról, ahová csak mentek.

Az apostolok látogatták a hívőket és a Jézusért végzett munkára tanították őket.

Az egyik város, ahová Péter ellátogatott, Lidda volt. Ott találkozott egy Éneás nevű béna hívővel, aki már negyven esztendeje ágyhoz kötött beteg volt, mert nem tudott járni, mint az egészséges emberek. Mit mondott neki Péter? ApCsel 9:32-34.

Mennyire örülhetett Éneás! Attól kezdve már csak éjszakai alvásra használta az ágyát, nem volt már magatehetetlen!

Természetesen rövidesen sokan értesültek róla, hogy Éneás meggyógyult. Éneás bizonyára szívesen beszélt arról, amit Jézus tett érte. Mit tettek sokan, akik meghallgatták őt? 35. v.

Joppé egy másik kisváros volt Lidda közelében. Egy nap két férfi érkezett nagy sietve Joppéból Péternek szóló nagyon fontos üzenettel. „Szükség van rád Joppéban, most azonnal! Kérünk, gyere, amilyen hamar csak tudsz!”

Útközben a két férfi beszélt Péternek a fontos személyről, aki éppen akkor halt meg. Ki volt az? 36-38. v

További elmélkedésre: Sátán hozta be a halált és minden betegséget világunkba? De áldássá tudja Jézus végül változtatni mindezeket a szomorú dolgokat? Róm 8:28.

HÉTFÖ

A drága, kedves Dorkás meghalt. A Dorkás név gazellát, vagy szarvast jelent. Ezek az állatok nagyon gyorsan futnak, ugye? Dorkás is gyors volt a rászoruló emberek megsegítésében. Ha egy családnak élelemre, vagy ruhákra volt szüksége, ő hamar ellátta őket mindennel. Azt is tudta, hogyan kell a bánatos embereket megvigasztalni, hogy újra boldogok legyenek. Úgy tűnt, Dorkás mindig tudja, hogyan segítsen az embereken. Nem csoda, hogy mindenki búslakodott, amikor váratlanul megbetegedett és meghalt.

Péter sok síró embert talált Dorkás házában. Az özvegyek a ruhákat mutogatták, amiket Dorkás varrt nekik. Péter látta, hogy valóban nagy szükségük van az asszonyra. Látta, mennyire szomorúak. ApCsel 9:39.

Péter kiküldte az embereket a szobából. Egyedül kellett imádkoznia. Tudta, Jézus könnyen életre keltheti Dorkást, ha az az Ő akarata. Miután ezt kérte, Péter felállt, majd Jézus nevében szólt Dorkáshoz. Jézus pedig megválaszolta Péter imádságát. 40-41. v.

Milyen lenyűgöző csoda! Milyen gyorsan örömre fordult a bánat abban a házban! Dorkás bizonyára elmosolyodott a ruhák láttán, amiket az özvegyek Péternek mutogattak. És talán érdeklődni kezdett, kinek van szüksége segítségre.

 További elmélkedésre: Sok gyülekezetben szolgálják mások javát jóságos asszonyok, ahogyan Dorkás tette. A ti gyülekezetetekben mi a helyzet?

KEDD

A Joppétól északra, mintegy ötven kilométerre fekvő Cézárea városában élt egy Kornélius nevű, befolyásos római százados (centurió). A centurió 100 katona parancsnoka volt.

Kornélius pogány családban született. Édesapja és édesanyja természetesen nem hittek Istenben. Kornélius azonban hallott Istenről és felnőtt korában családjával együtt az igaz Istent dicsőítette. Minden nap imádkozott és kérte Isten segítségét a munkájában és egész életében. Kornélius gazdagsága ellenére sem volt önző. Sokat segítette a szegényeket, ezért mindenki tisztelte őt. ApCsel 10:1-2.

Annak ellenére, hogy az igaz Istent szerette és tisztelte, Kornélius nem járhatott a zsinagógába. Vajon miért? A város zsinagógájának vezető valószínűleg nem akarták, hogy más nemzet fiai is velük ünnepeljenek. Pogánynak nevezték az ilyeneket, még akkor is, ha az igaz Istent imádták.

Kornélius tudta, hogy a próféták szerint eljön a Messiás és nagyon várta már, hogy megtörténjen. Még nem hallotta az igazságot Jézusról ezért nem tudta, hogy a Messiás már eljött. Jézus azonban ismerte Kornéliust és azt akarta, hogy ő is megismertje Őt.

Egyik délután, imádkozás közben váratlanul egy angyal szólította nevén Kornéliust. 3. v.

 További elmélkedésre: Te mit éreztél volna Kornélius helyében?

SZERDA

Kornélius éppen imádkozott, amikor váratlanul egy angyal jelent meg előtte, és szólt hozzá. Kornélius először megijedt, de hitte, hogy Isten válaszolt imádságára. És igaza is volt  ApCsel 10:4.

Kornéliusnak meg kellett tudnia az igazságot Jézusról. Nem tudta volna az angyal elmondani neki? De, igen. Isten azonban azt akartja, hogy az emberek beszéljenek másoknak a csodálatos tervről, melyet megmentésünkre állított fel. Mit mondott az angyal Kornéliusnak, mit tegyen? 5-6. v.

Az angyal tudta, hogy Péter még Joppéban van. A férfi nevét is tudta, akinek a tengerparti házában Péter lakott. Ezért csak annyit mondott el Kornéliusnak, hol találja meg Péter.

Kornélius bizonyára izgatott lett. A Menny hatalmas Istene annyira törődik vele, hogy egy angyalt küldött a segítségére. Kornélius azonnal hívatta két szolgáját és egy katonát, aki szerette Istent. Elmondta nekik, amit az angyaltól hallott és a három férfi rövidesen már úton is volt Pétert felkeresni. 7-8. v.

Kornélius talán aggódott, hogy eljön-e Péter a követeivel. Mivel ő nem zsidó, eljön vajon Péter a házába? De bízott Istenben és azt tette, amit az angyal mondott neki.

Mialatt Péterre várakozott, Kornélius a rokonait és a barátait is meghívta, hogy Pétert meghallgassák.

 További elmélkedésre: Mit tudott Isten Péter tartózkodási helyéről? És rólunk mit tud?

CSÜTÖRTÖK

Péter még a joppéi hívőknek segített, amikor Kornélius követei már úton voltak hozzá. Isten tudta, hogy Péter nem akar majd a követekkel menni. Péternek még meg kellett tanulnia, hogy Isten a többi emberfajt is ugyanúgy szereti, mint a zsidókat. Még mielőtt Kornélius követei megérkeztek volna, Péternek gyorsan meg kellett értenie, hogy amit más népek fiairól gondol, az helytelen.

Kornélus szolgái mát közeledtek Joppéhoz. Hol volt Péter, és mit csinált? ApCsel 10:9-10.

Az elragadtatás olyasmi, mint a látomás. Péter olyasmit látott, ami segített neki megérteni, hogy Isten minden emberfajt szeret, függetlenül attól honnan származnak. Mit látott Péter az Istentől kapott látomásban? 11-12. v.

A látomásban leereszkedő lepedőben sok olyan állat volt, amikre Isten azt mondta népének, hogy soha ne egyék meg őket, mert tisztátalanok. Péter egy hangot hallott, és tudta, hogy Jézus szól hozzá. Mit mondott neki, mit tegyen? 13. v.

Péter megdöbbent. Még csak gondolni sem tudott arra, hogy megtegye, amit Jézus mondott. Mit mondott ezért Jézus neki? 14-15. v.

Péter nem értette, mi történik. Biztos volt benne, hogy Jézus nem arról beszél, hogy megegye azokat a tisztátalan állatokat. A lepedő háromszor is leereszkedett és a hang mindháromszor ugyanazt mondta neki. 16. v.

 További elmélkedésre: Valóban azt akarta Jézus, hogy Péter megegye a lepedőben látott tisztátalan állatokat? Nem. Jézus segíteni akart Péternek megérteni, hogy nem nevezheti tisztátalannak a más fajból származó embereket. Nem tarthatja Kornéliust tisztátalannak, csak mert más nemzet fia.

PÉNTEK

Miközben Péter az égből leereszkedő, tisztátalan állatokkal teli lepedőről szóló látomás értelmén gondolkodott, hangokat hallott a ház bejárata felől: „Itt lakik Péter?” – kérdezte valaki. ApCsel 10:17-18.

Péternek fogalma sem volt, ki keresheti őt, és miért. A Szentlélek azonban megmondta neki, mit tegyen és ő már megtanult mindig engedelmeskedni neki. Ezért gyorsan lement a tetőről a férfiakkal beszélni. 19-22. v.

Másnap Péter néhány joppéi hívővel és Kornélus követeivel együtt úton volt Cézárea felé. Mivel mutatta ki érkezésükkor nagy háláját Kornélius? Mit mondott Péter azonnal neki? 23-26. v.

Sokan várakoztak Kornélius házában. Bizonyára meglepődtek, hogy Péter eljött hozzájuk, mert mindnyájan jól tudták, hogyan vélekedik más népek fiairól. Péter ezért elmesélte, miért jött el, majd megkérdezte, miért hívták meg. 27-29. v.

Kornélius is elbeszélte Péternek az angyal látogatását, amikor éppen négy nappal azelőtt imádkozott. 30-33. v.

Péter megértette, hogy Isten egy nagyon, nagyon fontos leckére tanítja ezzel. Bár Jézus is kimutatta, hogy mindenkit egyformán szeret, Péter gondolkodásában még mindig a régi berögözött szokások uralkodtak. Most viszont örült, hogy Jézusról beszélhet nekik. Aztán történt valami, ami egyértelműen jelezte, hogy Isten a pogányokat is ugyanúgy szereti, mint a zsidókat.

A zsidó hívők, akik Joppéból Pétert elkísérték, szintén megértették, mennyire helytelenül gondolkodtak addig a pogányokról. 45-48. v.

 További elmélkedésre: Egyesek azt állítják Péter látomásáról, melyben a tisztátalan állatokkal teli lepedőt látta, hogy Isten ezzel megengedte, hogy mindenféle állatot megegyünk. De vajon étkezésről, vagy emberekről szólt itt Isten? Olvassuk el ismét az ApCsel 10:28. igeverset!

 

 

 

Történet sarok

Irta: Elsie Lewis Rawson

13. rész

Elhal az ének

 

Ez egy kismadár igaz története.

Az indiai hegyi seregélyt egy misszionárius család kapta ajándékba.

Isten felhasználta Rádzsát, hogy sok örömöt okozzon az embereknek.

 

Zenei tanulmányokat folytattam akkoriban, mikor Rádzsa velünk élt. Amint kismadarunk meghallotta az első akkordokat a zongorán, azonnal otthagyott csapot-papot és a pianínó tetejére szállt. Nagy érdeklődéssel figyelte, ahogy ujjaim fel-le futottak a billentyűkön a skálát gyakorolva. Aztán megpróbált utánozni: „Dó- re-mi… dó- re-mi” – hangzott fel apró torkából.

Soha nem tanulta meg a teljes hangsort, de a legszebb dalaim egyes részleteit igen. Időnként úgy tűnt, Rádzsa szívét-lelkét beleadja a dalba. Olyan szépen énekelt, mintha nem is e világból való madár lett volna.

Ő volt állandó társaságom, amikor a gyerekek távol voltak. Azt hiszem a zene tett minket ilyen jó barátokká. Munka közben mindig dúdoltam, vagy fütyörésztem és Rádzsa tőlem tanult meg sok szép dallamot.

Egyik kedves dallamunk volt a : „Maradj kedves! Maradj kedves! Csak úgy érdemes!” Rádzsa mindig a megfelelő időben használta ezt a dalrészletet. Ha a gyerekek zsivajogtak, vagy veszekedtek, hozzájuk repült és parancsoló hangon visította: „Maradj kedves! Maradj kedves! Csak úgy érdemes! Csak úgy!” Amilyen fiatalok voltak, mindig megfogadták a leckét, amire Isten apró kis teremtménye próbálta tanítani őket.

Egy nap meghívást kaptunk a hinduktól, akik jobban meg szerették volna ismerni Jézust. A magas, nyirkos Coorg hegységben laktak. Mind úgy gondoltuk, hogy Rádzsa nem bírná ki a hirtelen klímaváltozást. Betty és Archie meleg gyapjúkabátot és hosszú gyapjú zoknit vehet fel, de szegény Rádzsa nem. Nehéz lenne egy ilyen virgonc kismadárnak gyapjúba csomagolva.

Hol találhatnánk otthont drága kismadarunknak? Bangaloretól három kilométerre, délre fekszik a Dél-indiai missziósképző Intézet. Az intézet vezetője családjával együtt gyakran meglátogatott minket. Rádzsa különleges helyet foglalt el szívükben és nagyon szívesen vették volna, ha az övék lehet. Nagyon megörültek, amikor felajánlottuk, hogy a kismadár néhány hétig náluk lakhat.

Rádzsa tehát a főiskolára ment, mégpedig a hideg, nyirkos Coorg hegységbe.

Ó, mennyire hiányzott kis barátunk! Egy üres szék állt az asztalunk mellet és egy üres hely tátongott a szívünkben is. Már több mint egy év is eltelt azóta, hogy Rádzsa hozzánk került és bearanyozta életünket. Különös viselkedése és vidám természete miatt mindnyájan szerettük. Minden nap gondoltunk rá és tanakodtunk, hogyan érezheti magát új otthonában.

Amikor kismadarunk néhány napja volt új barátainál, észrevették, hogy alig eszik. Beteg lett és nagyon csöndes. A kedves és szerető gondoskodás ellenére is egyre rosszabbul lett.

Rádzsa új barátai nagyon aggódtak és úgy döntöttek kúrálni kezdik. De hiába tettek meg mindent, kevés volt Rádzsa életének megmentésére. Betegségének utolsó napját új kis barátai tenyerében töltötte. Soha nem hagyták magára, abban a reményben, hogy jobban lesz, de nem lett.

Utolsó óráiban nagyon szeretett volna mondani valamit, de egy hangot sem tudott kiadni. Úgy tűnt, mintha búcsúüzenetet szeretne hagyni játszópajtásainak. Nem ismerem a madár-nyelvet, de szerinte ezt akarta mondani: „Köszönöm a szép és boldog életet!” Szerinted is?

Vége