|
VASÁRNAP
Jézus
összes tanítványa tudta már, hogy Mesterük életben van. Jézus azt mondta nekik, hogy a Galileai-tengernél várja
őket, amit Tibériás – tengernek, vagy Genezáreti tónak is hívtak. Ezért Húsvét hete után a tanítványok egy
csoportja elgyalogolt oda. Hányan voltak? Számoljuk meg őket! Jn 21:1-2.
Hosszú volt az út a Galileai – tengerig, valószínűleg több napig is eltartott, míg
Jeruzsálemből a tanítványok odaértek. El tudod képzelni, mennyi megbeszélnivalójuk volt ment közben?
Jézus volt a világ legjobb tanítója. A tanítványok három esztendőn át tanulták tőle a
számukra vadonatúj dolgokat. Most már tisztában voltak vele, hogy a papok és vallási vezetők tanításainak nagy
része téves. Jézus a Tízparancsolat valódi értelmére tanította őket. Az pedig, hogy Jézus meghalt és feltámadt,
még jobban megváltoztatta gondolkodásmódjukat.
A tanítványok még mindig szegények voltak, és annak ellenére, hogy nem tűntek túl
befolyásnak, nemsokára a világ legfontosabb emberei között lesznek. Miután Jézus visszatér a Mennybe, ők lesznek
a misszionáriusai. Ők fogják elmondani az embereknek, hogyan jött el Jézus világunkba, hogy lehetővé tegye, az
emberek is Isten országába kerüljenek. Akiknek elmondják, azok továbbadják másoknak, ahogy ők is, egészen addig,
amíg minden ember el ne dönti, Jézust, vagy Sátánt választja. és akkor jön majd vissza Jézus.
Mt 24:14.
További elmélkedésre:
Tegyük fel, hogy a tanítványok között gyalogoltál volna a hely felé,
ahol Jézussal kell találkozniuk. Vajon miről beszélgettetek volna útközben?
HÉTFÖ
Hét tanítvány a
Galileai – tenger felé gyalogolt, hogy találkozzanak Jézussal. Odaérve eszükbe jutottak azok az idők, amikor oly
sokszor Jézussal együtt voltak ott. Ott, a zöldellő hegyoldalban tanította Jézus azt a sok ezer embert. Sokat
közülük meg is gyógyított. Eszükbe jutott, hogyan vendégelte meg Jézus a több mint ötezer embert csupán öt
szeletke kenyérrel és két apró hallal.
A tanítványoknak eszükbe jutott az az éjszaka is, amikor Jézus elaludt a
hajóban a tavon, és hirtelen szörnyű vihar tört rájuk. Akkor biztosak voltak benne, hogy mindnyájan vízbe
fúlnak. Jézus azonban csak szólt és a viharos szél, a mennydörgés és villámlás mind azonnal abbamaradt, s a tó
vize lecsendesedett.
Eszükbe jutott egy másik vihar is, amikor Jézus a víz felszínén járva
közeledett hozzájuk. Amint Jézus a hajóba lépett, megszűnt a vihar. Ki volt az, aki akkor éjjel még a vizen
járt? Miért kezdett el süllyedni?
Miközben a tanítványok Jézusra várakoztak Péternek támadt egy ötlete.
Mindnyájuknak pénzre volt szüksége élelemre és ruházatra. „Én elmegyek halászni.” – szólt Péter. „Mi is veled
megyünk” – mondták erre a többiek. Egy hajórakomány hal ára elég lett volna mindnyájuknak a szükséges holmikra
és ennivalóra.
Azon a tavon az éjszaka volt a legmegfelelőbb időszak a halfogásra. Ezért a
tanítványok sötétedéskor hajóra szálltak és elindultak halászni.
További elmélkedésre:
A tanítványok nem tudták, hogy Jézus szeretettel figyeli őket. Minket is
szeretettel figyel?
KEDD
Éjszaka volt és a tanítványok halászhajójukkal kint voltak a tavon. Egy
hajórakomány halra volt szükségük, hogy előteremtsék a pénzt a számukra fontos élelemre és egyéb holmikra.
A tanítványok kivetették nagy hálójukat a vízbe. Várakozás közben Jézusról
beszélgettek, a tó partján, és a vizen művelt csodálatos tetteiről. Azon tanakodtak, hogyan is boldogulnak most
tovább nélküle.
Nagyon meglepődtek,
amikor a hálót ellenőrizték, mert egyetlen fia halat sem találtak benne. Ismét kivetették a hálót és vártak, de
a háló megint üres volt. Egész éjjel újra meg újra próbálkoztak, de egyetlen halat sem fogtak. Lassan
világosodni kezdett az ég alja és a nap is nemsokára felkelt. A tanítványok tudták, hogy abba kell hagyniuk a
halászatot. Ezért az üres hajóban árválkodó üres hálóval csalódottan a part felé indultak.
Jn 21:3.
A part felé közeledve a tanítványok észrevették, hogy egy idegen áll ott, aki
nekik kiált valamit. 4-5. v.
Az idegen olyasmire szólította fel őket, aminek szerintük semmi értelme nem
volt, mégis szót fogadtak neki. Mi történt akkor? 6. v.
Jézus azt mondta, a hajó jobb oldalán vessék vízbe a hálót. Az az oldal volt
közelebb a parthoz, ahol Jézus állt. Ha egyre közelebb kerülnek hozzá és rábízzák magukat, akkor soha nem kell
aggódniuk.
János hirtelen megszólalt: „Hiszen ez Jézus!” Mindenki az idegenre bámult.
Igen, ez valóban Ő, Jézus! Péter olyan izgatott lett, hogy azonnal kiugrott a hajóból és a vízben gázolva
sietett Jézushoz a partra, amilyen gyorsan csak bírt. A többi tanítvány követte, maguk után vonszolva a hallal
teli hálót, ami olyan nehéz volt, hogy a hajóba be sem tudták volna emelni. 7-8. v.
További elmélkedésre:
Mit gondolsz, Jézus emlékeztetni akarta tanítványait, milyen hatalmas is
Ő? Nekünk is minden körülmények között észben kell ezt tartanunk?
SZERDA
A tanítványok üres
halászhálója most roskadozott. Erről bizonyára eszükbe jutott az a reggel, amikor Jézus felszólította őket, hogy
mesterségüket odahagyva kövessék Őt, és kiválaszozott tanítványai legyenek. Azon a reggelen is fáradtak és
csüggedtek voltak, mert bár egész éjjel dolgoztak, egyetlen halat sem fogtak. Jézus akkor felszólította őket,
hogy vessék a vízbe hálójukat még egyszer, és ugyanaz a csoda történt, mint most: a hálójuk színültig telt
hallal. Tudták, hogy Jézus képes gondoskodni róluk, és Ő meg is tette. Most már tudták, hogy ezután is gondot
visel majd róluk.
Olyasmit láttak, miközben hajójukat a partra húzták, amitől bizonyára
meglepődtek. Jézus tudta, hogy üres gyomrukat is meg kell tölteniük, ahogyan a hálójukat. Mit mondott ezután
nekik? Jn 21:9-14.
Mindez olyan csodálatos volt, hogy a tanítványok megszólalni sem tudtak. Drága
Jézusuk ismét kimutatta, mennyire szereti őket.
További elmélkedésre:
Mit gondolsz, Péternek eszébe jutott, mennyire kérkedett, hogy ő soha
nem hagyná el Jézust? Hányszor jelentette ki mégis, hogy nem is ismeri Őt? Nagyon megbánta Péter, amit tett?
CSÜTÖRTÖK
Reggeli után Jézus egy
kérdéssel fordult Péterhez. Mit kérdezett Jézus, és mit válaszolt neki Péter? Jn 21:15.
Mit értett azon Jézus, hogy Pétert a bárányai legeltetésére kérte? Állatokról,
vagy emberekről beszélt vajon? A bárányok vajon gyermekeket, vagy felnőtteket jelentenek?
Jézus arról beszélt, hogy segítenie kell a gyermekeknek megtanulni Őt szeretni,
Őbenne bízni és neki engedelmeskedni. A tanítványoknak talán eszükbe jutott, hogyan próbálták elküldeni az
anyákat, amikor kicsinyeikkel együtt Jézushoz jöttek. Jézus tudatni akarta velük, mennyire fontosak a
kisgyermekek. Meg kellett tanulniuk, hogyan törődjenek kifejezetten a gyerekekkel. Jézus a felnőttekkel való
törődésről is beszélt, akik még csak most kezdik tanulni, hogyan tartozzanak az Ő országába.
Kis idő múlva Jézus ismét feltette Péternek ugyanazt a kérdést. Mit felelt
Péter, és mit mondott rá Jézus? Kiről beszélt vajon ezúttal Jézus, a gyerekekről, vagy a felnőttekről?
16. v.
Kérkedett most Péter, ahogy régebben szokott? Nem. Péter nagyon megváltozott az
este óta, amikor háromszor is letagadta, hogy ismerné Jézust. Akkor zokogva sietett vissza a Gecsemáné – kertbe
és ugyanazon a helyen imádkozott, ahol nem sokkal azelőtt Jézus.
Jézus rövidesen harmadszor is feltette ugyanazt a kérdést Péternek. Péter
elszomorodott. Elfúló hangon válaszolhatott Jézusnak.
További elmélkedésre:
Hányszor tagadta le Péter, hogy ismeri Jézust? Hányszor kérdezte meg
tőle Jézus, hogy szereti-e Őt? Hányszor adta Jézus Péter tudtára, hogy továbbra is szeretné, hogy Őérte
dolgozzon?
PÉNTEK
Hányszor tette fel
Jézus Péternek ugyanazt a kérdést? Mi volt a kérdés?
Jézus a többi tanítványnak is tudtára akarta adni, Péter megbánta, hogy
megtagadta Őt. Azt is meg akarta nekik mutatni, hogy őszintén megbocsátott Péternek. Jézus szerette Pétert,
ahogyan Péter is Őt. Péter már nem volt többé büszke és magabiztos.
Jézus még valami nagyon fontosat is meg akart tanítványaival értetni. Jézust
szeretni, őszintén szeretni Őt, a legeslegfontosabb. Nem számít, hogy idősek, vagy fiatalok vagyunk. Nem számít,
hogy gazdagok, vagy szegények. A bőrünk, hajunk, vagy szemünk színe se számít. Az egyetlen, ami valóban fontos,
hogy teljes szívünkből szeressük Jézust. Akkor Jézus tud segíteni, hogy bármi történjen is, Őbenne bízzunk és
neki engedelmeskedjünk. Ő megtanít minket, hogyan legyünk hűséges munkásai.
További elmélkedésre:
Hajóra, vagy repülőre kell szállnunk, és távoli helyekre utaznunk
ahhoz, hogy jó tanítványai legyünk Jézusnak? Nem feltétlenül. Bárhol legyünk is, lehetünk jó munkatársai. Jézus
velünk van, ahogyan ott volt a tanítványokkal is. Ugye örülsz ennek? Jézusért dolgozol, ha örömmel, vidáman
segítesz otthon, vagy bárhol, ahol vagy? Sorolj fel példákat, miben lehetsz jó segítője Jézusnak!

| |
Történet sarok
Irta: Elsie Lewis Rawson
Rádzsa tollakat
növeszt 2. rész
|
 |
|
Ez egy kismadár igaz története.
Az indiai hegyi seregélyt egy misszionárius család kapta ajándékba.
Isten felhasználta Rádzsát, hogy sok örömöt okozzon az embereknek. |
Új élmény volt Rádzsának
az inkubátor nevű furcsa üvegkalitkában egy kis vattapamacsból készült fészekben csücsülni. Bőven volt ideje
elgondolkodni a mamájától kapott tanácsokon. Ó, bárcsak nyugton maradt volna! Akkor most a testvéreivel lehetne
a gyönyörű arany mohur-fa páfrányszerű ágai között himbálódzó kis fészekben. Nagyon vágyott drága anyukája
szárnyának melegére. Hogy elszomorodhattak a szülei, amikor hazatérve észrevették, hogy egyik drága fiókájuk
hiányzik a fészekből!
De mint már említettem,
Rádzsa nagyon kíváncsi kis fickó volt. Hibát követett el, de most meg kell próbálnia a legjobbat kihozni belőle.
Egy nap talán még viszontláthatja anyukáját. Talán még lesz módja elmondani neki, mennyire megbánta
engedetlenségét.
Néhány napon belül Rádzsa minden félelme elmúlt. Egészen szép helyen lakott.
Naponta többször is kapott enni egy vékony csövön keresztül. Biztonságban volt, nem kellett semmilyen
ellenségtől tartania és úgy vette észre, hogy új barátai is nagyon kedvelik.
Egyik reggel a kismadár valami csodálatosat fedezett fel. Észrevette, hogy a
testét addig borító pihék helyett erős tollai nőnek gyors ütemben. Rohamosan cseperedett.
Néhány nap múlva kivették az üvegházikóból és az íróasztalra tették. Gyönyörű
kalitkát készítettek neki, az lesz mostantól az otthona.
Aznap reggel Rádzsa különösen eleven volt. Úgy gondolta, kipróbálja a
szárnyait. Felemelte és szélesre tárta őket. Az öröm hulláma futott végig kicsi testén, és mielőtt még a
doktornő elkaphatta volna, már el is repült.
Rádzsa egy kókuszdió-fára szállt le és a pálmalevelek közül szemlélte az alatta
elterülő széles világot.
(Folytatása következik)

|