|
VASÁRNAP
Csodálatos és izgalmas dolgok történtek
Jeruzsálemben. A Szentlélek hatalmat és erőt adott a tanítványoknak,
akik csodákat műveletek. A papoknak és a vezetőknek ez nem tetszett, a
tanítványok mégis tovább tanítottak és prédikáltak. Nap, mint nap
tömegek jöttek el a templomba meghallgatni őket és egyre többen hittek
Jézusban. ApCsel 5:12-15.
A hír gyorsan terjedt és rövidesen a
Jeruzsálem körüli falvakból és városokból is érkeztek segítségre szoruló
emberek. 16. v.
A papok és főemberek dühöngtek.
Láthatták, hogy egyre többen hisznek Jézusban és egyre több csoda
történik. Mit gondolsz, dicsekedtek a tanítványok a csodatételeikkel? Ó,
nem! Elmondták mindenkinek, hogy Jézus hatalmával, a Szentlélek által
tették mindezt.
A papok még mindig naponta áldoztak
állatokat a templomban. Egyre többen elhitték azonban, hogy Jézus volt
Isten valódi Báránya. Jézus halála előtt nagyon fontos volt a naponkénti
bárányáldozat, mert mindenkit arra emlékeztetett, hogy Jézus el fog
jönni és meghal értünk. Most azonban már nem volt szükség a bárányok
naponkénti megölésére, hiszen Jézus már eljött és meg is halt
helyettünk.
A papok és vezetők viszont nem fogadták
el Jézust Messiásnak és Isten Bárányának. Azt akarták, hogy a nép
folytassa azokat a szertartásokat, amiket mindig is végeztek. Azt
akarták, hogy a nép nekik, és ember – alkotta rendelkezéseiknek
engedelmeskedjen.
További elmélkedésre:
Tisztában voltak a papok
és vezetők azzal, hogy valójában Sátánnak engedelmeskednek? Nem. Azt
hitték, Istennek engedelmeskednek? Igen Figyelmeztette Jézusa
tanítványokat az ilyen gondolkodásmódra? Jn
16:2.
HÉTFÖ
Jézus csodálatos tetteivel mutatta ki
hatalmát. El tudod képzelni, hogy emberek meggyógyultak attól, hogy
Péternek csak az árnyéka vetődött rájuk? Olvassuk el újra:
ApCsel 5:14-15!
Sem Péter, sem a többi tanítvány nem
hencegett azzal, hogy az erő tőlük származott volna. Mindnyájan tudták,
hogy Jézus ereje műveli a csodákat a Szentlélek által.
A papok és főemberek dühöngtek.
Elhatározták, nem engedik, hogy a tanítványok tovább tanítsák, hogy
Jézus Isten Bárányaként halt meg és most ismét életben van. Féltek, hogy
a nép ellenük fordul, ha nem állítják le időben a folyamatot. Ezért
börtönbe vetették Pétert és Jánost. 17-18. v.
A börtönben vajon úgy döntött a két
tanítvány, hogy nem beszélnek többé az embereknek Jézusról? Nem bizony!
Ez még csak eszükbe sem jutott. Jézus előre figyelmeztette őket, hogy
így lesz, a papok majd meg akarják akadályozni őket az Őérte végzett
munkában. A két tanítvány azonban nem félt. Jézus szenvedett értük és
most ők is készek voltak örömmel szenvedni érte. De mi történt az
éjszaka folyamán? 19-20. v.
További elmélkedésre:
Tegyük fel, hogy ott
lettél volna a tanítványokkal a tömlöcben! Mit éreztél volna az angyal
szavainak hallatán?
KEDD
Pétert és János börtönbe zárták, de az
éjszaka közepén egy angyal kinyitotta a kapukat és kiengedte őket. Azt
is mondta nekik, hogy reggel menjenek vissza a templomba és ők pontosan
úgy is tettek. ApCsel 5:21 a.
A papok és főemberek mit sem tudtak az
éjszaka történtekről. Reggel összehívták a tanácstagokat megvitatni,
hogyan tovább. Elhatározták, hogy zavarkeltéssel, Anániás és Safira
meggyilkolásával fogják a tanítványokat megvádolni.
A nép vezetői és a papok képesek voltak
feltüzelni a csőcseléket, hogy Jézus megfeszítését követeljék. Azt
remélték, most a tanítványok ellen is megtehetik ugyanazt. Azonnal
katonákat küldtek a börtönbe, hogy állítsák elő a tanítványokat.
21. b v.
A poroszlók teljesítették a parancsot,
de amikor az őrök kinyitották a cella zárját, senkit sem találtak
odabent.
A katonák bizonyára nagyon siettek
vissza a tanácshoz, és izgatottan számoltak be Péter és János
eltűnéséről. 22-23. v.
A tanácstagok összenéztek. Vajon mi
történhetett? Hogyan szabadulhattak ki a tanítványok?
További elmélkedésre:
Miért nem vették észre a
tanács tagjai, hogy egy náluk sokkal nagyobb hatalom ellen próbálnak
harcolni? Ma is sok ember gondolkodását uralja Sátán?
SZERDA
Amikor a poroszlók visszatértek a két
tanítvány eltűnésének hírével a tanácstagok összenéztek és azon
tanakodtak, mitévők legyenek. ApCsel 5:24.
Váratlanul egy hírnök érkezet a
tanácsterembe. Milyen hírt hozott? 25. v.
A kapitány és katonái azonnal a
templomba indultak Péter és János letartóztatására. Tudták azonban, hogy
jól kell bánniuk velük, különben a prédikációjukat hallgató nép meg is
kövezheti őket. Ezért figyeltek, hogy udvariasan szóljanak a
tanítványokhoz, akik el is indultak a katonákkal.
26. v.
Péter és János ismét a tanács előtt
állt, akik megtiltották nekik, hogy Jézusról szóljanak a néphez. Péter
így szólt: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek.
27-29. v.
Péter bátran még azt is elmondta a
papoknak, és főembernek, hogy ők gyilkolták meg Jézust. Képzelheted,
mennyire feldühítette ez őket. Készek lettek volna még a rómaiak
engedélye nélkül is, gyűlésüket megszakítva azonnal megölni Pétert és
Jánost. 30-33. v.
További elmélkedésre:
Mit éreztek szerinted a
tanítványok? Féltek vajon, vagy nem? Mit gondolsz, miért?
CSÜTÖRTÖK
A tanácstagok annyira feldühödtek, hogy
meg akarták ölni Pétert és Jánost. Talán a két hűséges tanítvány is azt
hitte, hogy rövidesen meghalnak Jézusért. Ha úgy lesz, készek rá.
A tanács egyik tagja azonban tudta,
hogy a papok és vezetők terve nem bölcs dolog. Gamálielnek hívták a
köztiszteletben álló törvénytanítót. Mindenki tisztelettel hallgatta
felszólalását.
Gamáliel először is azt kérte, vigyék
ki a tanítványokat a teremből egy időre. A tanítványok távozása után
Gamáliel elmondta a tanácstagoknak, hogy nagyon óvatosan kell a két
tanítvány ügyében dönteniük. ApCsel 5:34-35.
Gamáliel emlékeztette a tanács tagjait
más férfiakra, akik követőket gyűjtöttek maguk köré. A követők általában
szétszéledtek, amikor vezetőjüket kivégezték. Azt mondta, ha a
tanítványok a saját eszméiket terjesztik, Isten nem fogja megáldani őket
és a nép sem fog tovább figyelni rájuk. 38. v.
Gamáliel ezután nagyon fontos dolgot
mondott, amit meg kell jegyeznünk, és amiről a tanács tagjai is tudták,
hogy igaz. Olvassuk el a 39. verset!
A tanácstagok még mindig mérgesek
voltak, de azt semmiképpen sem akarták vállalni, hogy Isten ellen
harcoljanak. Ezért beleegyeztek, hogy nem végzik ki a tanítványokat.
További elmélkedésre:
Mit gondolsz, ma is sokan
harcolnak Isten ellen? Eszedbe jut néhány mód, hogyan? Mit teszünk,
amikor olyasmi mellett döntünk, amiről tudjuk, hogy helytelen?
PÉNTEK
Gamáliel felszólalása után a
tanácstagok meggondolták magukat, és nem akarták kivégezni Pétert és
Jánost, de még mindig nagyon dühösek voltak. Ezért megverették a terembe
visszavezetett tanítványokat. Majd ismét figyelmeztették őket, hogy ne
beszéljenek többé Jézusról, Ezzel elengedték őket.
ApCsel 5:40.
Fájt a verés, a tanítványok mégis
örültek. Jézus is örült, mert készek lettek volna meghalni érte. Istent
dicsőítve távoztak és nem hagyták abba a Jézusról szóló prédikálást.
41-42. v.
Jézus előre figyelmeztette őket, hogy
aki Őt akarja követni az szenvedni fog az iránta való hűsége miatt. Ez
ma is igaz, és így lesz egészen Jézus eljöveteléig.
2Tim 3:12.
További elmélkedésre:
Gamáliel tudta aznap,
hogy a tanítványok beszéde igaz és Isten velük van. Szerinted a
Szentlélek segített Gamálielnek ilyen bölcsen és bátran felszólalni? Ma
is segít nekünk a Szentlélek bátran fellépni Jézusért? Ismersz olyant,
aki szenvedett a Jézushoz való hűségéért? Nem mindig könnyű helyesen
cselekedni, de tudnunk kell, hogy Jézus mindig velünk van a Szentlélek
által, ezért semmitől sem kell félnünk.

| |
Történet sarok
Irta: Elsie Lewis Rawson
8.
rész
Elrabolva
|
 |
|
 |
Ez egy kismadár igaz története.
Az indiai hegyi seregélyt egy misszionárius család kapta ajándékba.
Isten felhasználta Rádzsát, hogy sok örömöt okozzon az embereknek. |
Rádzsának volt egy nagyon rossz szokása, amit nem
tudott legyőzni, és ami nagy bajba keverte.
A madár inzultálta a bejáratunk előtt elhaladó
embereket. Azt hitte, övé az egész világ. Amikor csak lehetősége nyílt
rá a kerítésre ugrott, mint egy őrszem, és szidalmazta a járókelőket.
Büszke lelkülete volt, amiért aztán nagyon meg kellett szenvednie.
Az emberek nagyon meglepődtek a kapuban álló madár
látványától, aki emberi módon beszélt hozzájuk. Felnőttek és gyerekek
sokasága verődött össze a mutatványait és fecsegését figyelni.
Egy nap, amikor a gyerekek iskolában voltak, Rádzsa
megint a kapu felé vette útját. Néhány falusi kisfiú várt rá
kíváncsiságtól fűtve. Arra vágytak, hogy az övék legyen, ezért
elhatározták, hogy elrabolják a madarat. Gyorsan körülnéztek, figyeli-e
őket valaki, majd egy régi rongyot dobtak Rádzsára és a falu felé
futottak vele.
Rádzsa egy kis nádfedeles faluszéli kunyhóban találta
magát, amikor végre kiszabadult a büdös régi rongyból. Nagyon dühös
volt. Nekirepült elrablóinak és a szemüket próbálta megcsipkedni. Amikor
ez nem sikerült, szidni kezdte őket. Hangosan, hosszasan veszekedett
velük. Bár nem tudott róla, ez a hangos perlekedés mentette meg, mert
rövidesen a falu minden lakója rájött, hogy beszélő madár van abban a
kunyhóban.
Azonnal felhívást tettünk közzé és magas jutalmat
ajánlottunk a megtalálónak, amint észrevettük, hogy Rádzsa eltűnt.
Szolgákat küldtünk mindenfelé, de nem jártak sikerrel.
Végül a rendőrséget hívtuk. Ők végigjárták az egész
várost egy beszélő madár után kérdezősködve. Valaki szólt az egyik
rendőrnek, hogy menjenek a bennszülöttek falujába a város szélén.
- Látott errefelé valaki egy beszélő madarat? –
kérdte a rendőr.
- Igen, igen! –kiáltotta mindenki egyszerre. – Néhány
fiú bezárta a házába. A rendőrt a kunyhóhoz vezették. Hosszan és
hangosan kopogtatott Rádzsa börtönének ajtaján.
- Ki vagy és mit akarsz? – hallatszott Rádzsa hangja.
A rendőr nem várta meg, amíg kinyitják az ajtót, hanem azonnal belökte.
A sokaság, aki követte, szintén benyomult vele együtt a szobába, de nem
találtak ott senkit. Ó, nem! Rádzsa az egyik sarokban ült búsan és
magányosan. Rövidesen biztonságba került a rendőr nagy tenyerében.
Rádzsa néhány percen belül hazakerült szeretett
barátai körébe. Ó, mennyire örült, hogy újra láthatja játszópajtásait!
Nagy tanulság volt ez a kaland a mi kis
hegyi seregélyünknek. Rádzsa megtanulta, jobb, ha a saját dolgával
törődik, semmint hogy az emberek előtt akarná mutogatni magát.
(Folytatása következik)

|