Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

ALSÓ TAGOZAT

III. évfolyam

3. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

Jézus visszatér a Mennybe

  3. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Feltámadása után csak tizenegy kiválasztott tanítványa volt Jézusnak. Júdás már nem volt velük.

Halála előtt Jézus elmondta, hogy csupán három napon belül ismét életben lesz. Még az ellenségei is emlékeztek erre. Mt 27:63.

Jézus tanítványai és barátai közül azonban hányan emlékeztek erre az ígéretre? És vajon hányuknak jutott eszébe Jézus ígérete, hogy Galileában találkoznak? Mt 26:32.

Térjünk ma vissza egy kicsit ahhoz az estéhez, amikor Jézus váratlanul megjelent a tanítványok között, pedig a szoba ajtaja zárva volt, és gondolkodjunk el az akkor történteken! Tamás akkor nem volt ott velük, de később ő is elhitte, hogy Jézus életben van. Jn 20: 24-29.

Sokan voltak Jeruzsálemben a húsvéti ünnepek idején, akik hittek Jézusban. Sokan kifejezetten azért jöttek, hogy vele találkozzanak. Nagyon elszomorodtak és csalódottak voltak, amikor haláláról értesültek. Az után az este után, amikor megjelent nekik, a tanítványok mindenkinek elmondták, akinek csak tudták, hogy Jézus életben van. Az ígéretéről is beszéltek a barátainak, hogy Galileában majd ismét találkozhatnak vele.

 További elmélkedésre: El tudod képzelni, mennyire ürültek Jézus barátai? Te is szerettél volna elmenni, meghallgatni őt, akkor is, ha nagyon sokat kell gyalogolni odáig?

HÉTFÖ

Jézus tanítványai Jeruzsálemben maradtak a Húsvét hetének végéig. Hazatérve pedig elterjesztették a jó hírt, hogy Jézus életben van, és Galileában találkozhatnak majd vele. Különböző helyekről legalább ötszázan mentek oda, hogy Jézussal találkozzanak. Pál apostol évekkel később beszélt erről egyik levelében. 1Kor 15:6.

Az emberek más-más úton érkeztek, így nem tűntek fel ellenségeiknek. Kis csoportokba verődve beszélgettek. Jézus tanítványai csoportról csoportra jártak és Jézus feltámadásáról beszéltek az embereknek. Egyesek még soha nem is látták személyesen Jézust, de mindenki lelkesen figyelt.

Tamás elmesélte, mennyire nem akart hinni, csak a saját szemének, és úgy döntött, csak akkor hiszi el, hogy Jézus életben van, ha megérintheti a sebhelyeit. Elmondta, hogyan jelent meg Jézus váratlanul a szobában, ahol a tanítványok együtt voltak, mit mondott és mit tett. Tamás elmondta mindenkinek, hogy már nem kételkedik, hiszen tudja, Jézus él.

A tanítványok azt is elmondták mindenkinek, hogyan bizonyította nekik Jézus a Szentírásból, hogy Ő az igazi Messiás. Ő valóban Isten Fia, aki eljött világunkba, hogy megmentsen minket. Milyen szomorú, hogy a papok és a vezetők nem fogadták el Őt!

Miközben az emberek a tanítványokat hallgatták, Jézus egyszer csak megjelent közöttük. Mit mondott? Mt 28:18.

 További elmélkedésre: Ismerték már sokan az összegyűltek közül Jézus hatalmát? Sorolj fel néhány csodát, amivel Jézus kimutatta hatalmát!

KEDD

Jézus egy hegyoldalban sok emberhez beszélt. Emlékszel mit mondott, amikor váratlanul megjelent? Mt 28:18.

Minden hatalom! Mind Jézusé! Milyen csodálatos! Az emberek most még jobban megértették, hogy Jézus valóban Isten és egyben emberi lény is. Kiválasztott tanítványainak már elmondta, hogy miután Ő visszatér a Mennybe, mindenfelé beszélniük kell arról, hogy Ő az igazi megváltó. Most, hogy egyre inkább megértették Jézus életének és halálának jelentőségét, alig várták, hogy mindenkinek beszéljenek róla. Lk 24:46-49.

Jézus bebizonyította, hogy be lehet tartani a Tízparancsolatot. Igazi ember volt, mégsem sértette meg egyetlen parancsolatát sem soha. Bebizonyította, mi is meg tudjuk tartani, ha engedjük, hogy segítsen benne, ahogyan neki is segített mennyei Atyja.

Jézus helyettünk halt meg, hogy nekünk ne kelljen örökre elpusztulnunk. Most pedig, ha engedjük, hogy bennünk éljen, hamarosan mindörökre vele élhetünk! Milyen csodálatos! Mennyire szeret minket Jézus!

Az evangélium szó azt jelenti: jó hír. Azon a galileai találkozón Jézus az emberek tudomására hozta, hogy nekik kell ezt a jó hírt elmondaniuk a többieknek világszerte. Mt 24:14.

 További elmélkedésre: Nekünk is ugyanezt a jó hírt kell megosztanunk az emberekkel? Beszélj róla, hogyan teszed ezt te és a családod, a gyülekezeted!

SZERDA

Negyven nappal feltámadása után Jézus a tanítványaival együtt ismét Jeruzsálemben volt. A tanítványok nem is sejtették, hogy utoljára lehetnek együtt vele. Ha ott lettél volna, láthattad volna a tizenegy tanítványt amint Jézust követve kimennek a városból Jeruzsálem egyik kapuján át. Az emberek csodálkozva bámulták őket, hiszen tudták, hogy Jézust keresztre feszítették.

Menet közben Jézus sok fontos dologra emlékeztette a tanítványokat, amiket már korábban is hallhattak tőle. A Gecsemáné – kert előtt Jézus megállt egy kis időre. Elmondta nekik ugyanazokat, amiket azon az estén, amikor Őt egyedül hagyva mindnyájan elfutottak. Nem rótta meg őket. A tanítványok minden szavát figyelmesen hallgatták. Sok-sok emlék járt a fejükben. ApCsel 1:1-3.

A kis csoport nemsokára megállt az Olajfák hegyén, ahol Jézus azelőtt is sokszor tartózkodott. Közel voltak Bethániához, ahol Mária, Márta és Lázár lakott. Különleges fény áradt Jézus arcából miközben kiválasztott tanítványaihoz beszélt.

Jézus azt akarta, a tanítványok tudják, hogy nem lesznek egyedül, miután Ő elmegy. Különleges segítőt, a Szentlelket küldi nekik, aki mindig velük lesz. 8. v.

 További elmélkedésre: Ha a Szentlélek mindig velünk van, az olyan, mintha Jézus lenne velünk állandóan. Jézus velünk van a Szentlélek által. Nem vagyunk magunkra hagyva.

CSÜTÖRTÖK

Jézus a tanítványokhoz beszélt az Olajfák-hegyén. Áldásra emelte karját és közben lassan emelkedni kezdett az ég felé. A Mennybe indult. Ó, milyen fezsülten figyelték! Látni szerették volna Őt, ameddig csak lehet. Nemsokára angyalok ragyogó felhője vette körül Jézust, és már nem láthatták. Lk 24:50-51; ApCsel 1:9.

Jézus eltűnt szemük elől az angyalok felhőjében, de a tanítványok még egyszer hallhatták szép hangját. Milyen izgatottan figyelhették, amit mondott: „És íme, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig!” Mt 28:20.

Álomnak tűnhetett a tanítványok számára az egész. De nem álom volt, Jézus valóban elment. Visszament a Mennybe, pontosan, ahogyan előre megmondta.

A tanítványok még mindig az ég felé néztek, amikor gyönyörű hangot hallottak, mely hozzájuk szólt. Gyorsan körülnéztek és két fehér ruhába öltözött embert láttak. De nem emberek, hanem angyalok voltak. Mit mondtak a tanítványoknak? ApCsel 1:10-11.

 További elmélkedésre: Milyen érzések kavaroghattak a tanítványokban szerinted, miközben Jézus nélkül gyalogoltak vissza Jeruzsálembe?

PÉNTEK

Jézus éppen visszatért a Mennybe, de az Őt körülvevő felhő egyik angyala emlékeztette a tanítványokat, hogy vissza fog térni. Ugyanez a Jézus, ahogy az angyal mondta. Igaz, hogy Jézus visszament a Mennybe, de még mindig emberi lény volt. Ugyanaz a csodálatos Jézus volt, akivel három éven át együtt jártak. Velük evett, együtt gyalogoltak hosszú kilométereket, éhes és fáradt volt, mint ők és oly sokszor segített rajtuk. Jézus, ugyanez a Jézus jön majd vissza egy napon. Jeruzsálem felé tartva a tanítványoknak bizonyára eszükbe jutott Jézus Ígérete. Jn 14:1-3.

Amikor az emberek Jézus nélkül látták a tanítványokat visszatérni, biztosra vették, hogy nagyon búslakodni fognak, de a tanítványok arcáról éppen ellenkezőleg, öröm sugárzott. Tudták, hogy Jézus megtartja ígéretét és visszajön.

Jézus azt mondta tanítványainak, Jeruzsálemben várakozzanak, amíg Ő ígérete szerint elküldi a Szentlelket. Ezért visszatértek a felső szobába, ahol Jézussal a húsvéti vacsorát elfogyasztották. Ám nem csak egyserűn ültek ott és vártak. Mit csináltak várakozás közben? Lk 24:49; ApCsel 1:12-14.

 További elmélkedésre: Mi is várjuk Jézus visszajövetelét? Velünk van a Szentlélek, akit Jézus megígért? Jövő héten megtudjuk, honnan tudták a tanítványok biztosan, hogy a Szentlélek velük van?

 

 

 

Történet sarok

Irta: Elsie Lewis Rawson

3. rész

Rádzsát megoperálják

 

Ez egy kismadár igaz története.

Az indiai hegyi seregélyt egy misszionárius család kapta ajándékba.

Isten felhasználta Rádzsát, hogy sok örömöt okozzon az embereknek.

 

Új élmény volt Rádzsának kint lenni a vad világban. Annyiféle zaj volt és különös dolgok. A fiúk kiabáltak és tapsoltak, furcsa állatok portyáztak és nála sokkal nagyobb madarak repültek hozzá nagy felhajtást csapva. Rádzsának nem tetszett ez a világ. Úgy vélte kis üvegkalitkája mégsem volt olyan rossz hely. Eszébe jutott, milyen örömmel játszottak vele ott a gyerekek.

Új otthon reményében ugrált fáról fára, de nem talált nyugalmas helyet. Figyelte, ahogy a napkorongot elnyeli a forró, lángvörös homoktenger. Az éjszaka árnyi vették át a világosság helyét. Rádzsa éhes volt. Nagyon megijedt egy bagoly huhogásától. Sehol nem akadt egy megfelelő hely a madárfiókának, akit addig egy inkubátorban neveltek gondosan.

Valami belső megérzés arra ösztönözte, hogy menedéket keressen. Tétovázás nélkül azonnal visszarepült a kórházba, az egyetlen biztonságos helyre, amit ismert.

A doktornő repesett az örömtől, amikor meglátta kis barátját az ablakon belibbenni. Rádzsa is végtelenül boldog volt. Peckesen körbejárt a helyiségben, mintha csak az övé lenne. Szerette ezt az ismerős helyet. Ez volt az otthona, ahol biztonságban érezte magát. Csakhamar letelepedett a gyönyörű kalitkában, ami oly sok napon át a lakása volt.

Rádzsa kalitkája a verandán lógott a mennyezetről pontosan a doktor néni irodájának ablaka előtt. A kis madárfióka nagy érdeklődéssel figyelt mindent, ami a kórházban zajlott. Vajon miért sírnak azok a szegény kisbabák? Miért köhögnek olyan csúnyán az idős bácsik és nénik? Miért nevetnek a kisfiúk és kislányok, amikor ő produkálja magát? Mit jelenthet, amikor ezt mondják neki: -Szálem, Rádzsa! Mi az a fura nyelv, amire tanítani akarják? Ilyen kérdések járhattak többek között kis fejében.

Különleges nap volt, amikor Rádzsa rájött, hogy ki tudja mondani: - Szálem, fiúk! Hamarosan több szót is ki tudott már mondani tamil nyelven. Nos, a tamil nyelvet nagyon nehéz megtanulni és beszélni is. Úgy hangzik, mintha a beszélő szája apró kavicsokkal lenne tele. Rádzsa mégis addig gyakorolta, amíg több szót is ki tudott ejteni. Később megtanulta utánozni a gyereksírást, az idősek köhögését, és a vidám gyermekek nevetését is. Nagyon jól szórakozott.

Néhány nappal a nagyvilágba tett kiruccanása után Rádzsát a doktor néni asztalára tette egy ápolónő. A kismadár az asztalon fekvő műszerekre pillantott és megborzongott a félelemtől. Egy ollót és egy nagyon éles szikét látott.

- Vajon mit tettem, amiért ezt érdemlem? – tanakodott magában.

A doktornő a tenyerébe vette és megpróbálta megnyugtatni. Gyengéden kifeszítette a csőrét és mielőtt Rádzsa egyet csipoghatott volna már el is vágta a nyelve alatt a kis szalagot. Ez természetesen nem fájt neki, de Rádzsának a legkevésbé sem tetszett.

A következő, amire eszmélt, hogy gyönyörű szárnyait is megrövidítették. Ezután gyengéden a kalitkájába tették.

Rádzsa szenvedett, nagyon szenvedett. Tollaiba temetett fejjel járkált fel-alá a kalitkában és vigasztalni sem engedte magát. Bármivel is próbálkoztak, a kisfiúk és kislányok egyetlen hangot sem hallottak tőle aznap.

Másnap reggel kora hajnalban ébredt, mint mindig. Mivel született utánzó volt, nem tehetett róla, de válaszolgatott a kalitkája körül tolongó gyerekeknek.

Néhány nap múlva, nagy meglepetésére kalitkája ajtaja szélesre tárult. Szabad madár volt. Szabadon járkálhatott ki és be, amikor csak akart. A kalitkán kívül töltötte a napot a közelben álldogáló gyerekek előtt parádézva.

Rádzsát még nagyobb meglepetés is érte. Örömmel fedezte fel, hogy a legnehezebb tamil szavakat is könnyen ki tudja ejteni. Addig ismételgette ezeket a szavakat, amíg meg nem tanulta őket.

Sajnos el kell mondanom, hogy Rádzsa nagyon büszke lett beszédtudományára. Büszkesége miatt később bizony nagy bajba keveredett.

 (Folytatása következik)