Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

ALSÓ TAGOZAT

III. évfolyam

3. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

Eljö a Szentlélek

  4. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Hogyan éreznéd magad, ha egy olyan országban élnél, ahol nem vagy biztonságban, mert egy hatalmas ellenség az életedre tör? Mi lenne, ha a szüleid azt mondanák, magadra hagynak, mert hosszú útra indulnak egy távoli ország felé? És ha azt mondanák, hogy nem lesz senki, aki megvédene attól a szörnyű ellenségtől? És ha tudnád, hogy soha többé nem láthatod viszont a szüleidet? Félnél vajon, és nagyon szomorú lennél?

A szüleid természetesen soha nem tennének veled ilyesmit, a tanítványok viszont így érezhették magukat, miután Jézus meghalt.

Mi lenne, ha a szüleidnek el kellene utazniuk, de elmondanák, hogy teljes biztonságban leszel az ellenségtől, míg ők távol vannak? Azt is megígérnék, hogy egy nagyon erős rokon jön, hogy vigyázzon rád. Mi lenne, ha egy gyönyörű országba utaznának csodálatos otthont építeni, és megígérnék, hogy majd visszajönnek érted, hogy biztonságban és boldogságban mindörökre együtt éljetek? Félnél akkor továbbra is, vagy inkább boldog lennél?

Így éreztek a tanítványok Jézus feltámadása és mennybemenetele után. Lk 24:50-53.

 További elmélkedésre: Tegyük fel, hogy Jézus egyik tanítványa lettél volna aznap, amikor Ő a Mennybe ment! Minek örültél volna akkor?

HÉTFÖ

Jézus halála után a tanítványok biztosra vették, hogy soha többé nem látják Őt viszont. Ám minden megváltozott, amikor megbizonyosodtak róla, hogy Mesterük ismét életben van. Még ha fel is ment a mennybe, Jézus megígérte, hogy visszajön.

Mindenki láthatta, hogy a tanítványok Jézus nélkül tértek vissza Jeruzsálembe. De egyáltalán nem látszottak szomorúnak, sokkal inkább boldognak. Ezt furcsállották az emberek, mert ők nem tudtak Jézus ígéretéről, hogy visszajön. Nem tudták, hogy megígérte, elküldi a csodálatos segítőt, aki mindig velük lesz majd. Jn 14:16-17.

Jézus emberi alakot vett fel és mindig is emberi lény marad, ahogyan mindig Isten is. Emberi mivoltában nem lehet ott személyesen mindenkivel, de segítője, a Szentlélek által mindenkivel ott lehet. Jézus tanítványai soha nem lesznek magukra hagyva. Milyen csodálatos! Jn 16:7.

Mialatt Jézus a világunkban járt, követői állandóan vele akartak lenni. De rövidesen az egész világon lesznek követői, és mivel Jézus emberi lény, képtelen mindenütt, mindenkivel a világon egyszerre ott lenni. A Szentlélek viszont mindenkivel ott tud lenni mindenkor. Kizárólag a bennünk élő Szentlélek által vagyunk képesek Jézusnak engedelmeskedni és munkatársaivá válni. Ezék 36:27.

Mit mondott Jézus a tanítványoknak, hol várakozzanak a Szentlélekre, aki különleges erővel ruházza fel őket? Lk 24:49.

 További elmélkedésre: Biztosított minket Jézus, hogy soha nem hagy magunkra? Hogyan?

KEDD

A tanítványok visszatértek a felső szobába, ahol Jézus halála előtt a húsvéti vacsorát vele együtt fogyasztották. Ugyanabban a teremben bujkáltak Jézus keresztre feszítése után is a papoktól és vezetőktől való félelmükben, és ugyanabban a szobában látogatta meg őket Jézus a feltámadása után. Egyikük most hiányzott: Iskariótes Júdás. ApCsel 1:12-14.

Miközben Jézus különleges ajándékára, a Szentlélekre várakoztak, aki erővel és hatalommal tölti majd be őket, a tanítványok Jézus csodáin és tanításain elmélkedtek. Ó, bárcsak jobban odafigyeltek volna Rá! Bárcsak elhitték volna, amit országáról mondott, és arról, hogy milyen király is Ő!

Az is eszükbe jutott, mennyire elszomorították Jézust a veszekedéseik és vitáik. Emlékeztek, mennyire irigyek és féltékenyek voltak akkoriban egymásra. Most mindnyájan bocsánatot kértek Jézustól és egymástól is. Meg akarták tisztítani a szívüket, hogy befogadhassák a Szentlelket.

 További elmélkedésre: Azt akarja Jézus, hogy mi is úgy szeressük egymást, mint a tanítványok? Mivel mutathatjuk ki egymás iránti szeretetünket? Sorolj fel néhány példát!

SZERDA

A tanítványok a Szentlélekre várakoztak, aki különleges erővel és hatalommal tölti majd be őket, hogy jó misszionáriusai lehessenek Jézusnak. ApCsel 1:14.

Az hogy egy akaraton voltak, azt jelentette, hogy már nem vitatkoztak állandóan. Nem voltak már önzők sem. Még mindig a felső szobában voltak, és Jézus ajándékára várakoztak. Jézus Pünkösd napját választotta az ajándék kitöltésére. Sok zsidó gyűlt össze Jeruzsálembe erre az ünnepre a világ minden részéről, akik természetesen sok különféle nyelvet beszéltek. ApCsel 2:1, 5.

Elmélkedés és imádkozás közben a tanítványok váratlanul szél zúgását hallották, melynek ereje az egész házat megrázta. Ezután kis lángnyelvek jelentek meg minden tanítvány feje felett. 2-3. v.

A Szentlélek, Jézus ígérete szerint azonnal különleges képességgel ruházta fel a tanítványokat, most már képesek voltak mindenkinek a saját anyanyelvén beszélni Jézusról. 4. v.

Az emberek el sem akarták hinni, mi történik. Tudták, hogy a tanítványok soha nem tanulták azokat az idegen nyelveket, mégis tökéletesen szóltak hozzájuk. „Ezek a férfiak Galileából származnak, hogyan tudnak ennyi nyelven tökéletesen beszélni, ha nem is tanulták őket?” – kérdezgették egymástól. 6-8. v.

 További elmélkedésre: Számoljuk össze, hány idegen nyelven tudtak a tanítványok megszólalni! 9-11. v. Egyes gyerekek több nyelven is beszélnek. Te hány nyelvet beszélsz? Arra használod szavaidat, hogy másokkal is megismertesd Jézust?

CSÜTÖRTÖK

A tanítványok nagy tömegeknek beszéltek Jézusról, és akármilyen nyelvet is beszéltek a hallgatóság tagjai, mindenki a saját anyanyelvén hallotta a prédikációt. Jézus a Szentlélek ajándékával ruházta fel a tanítványokat, az emberek pedig csak ámultak. „Mi folyik itt? – tanakodtak – Hogy-hogy Jézus tanítványai egyszer csak tudnak idegen nyelveken beszélni?” ApCsel 2:11-12.

Lenyűgöző volt. Hát nem csoda lenne, ha a mondjuk, egy héber embernek szeretnél Jézusról beszélni és hirtelen képes lennél tökéletes héberséggel szólni hozzá?

Mit gondolsz, tetszett Sátánnak, ami történt? Persze, hogy nem! A tanítványok kigúnyolására vett rá egyeseket a tömegből, akik azt állították, a tanítványok részegek. 13. v.

Emlékszel, milyen gyáván viselkedett Péter a Jézus halála előtti éjszakán? Ám Péter már nem volt gyáva többé. A Szentlélek adta szájába a szavakat, amivel megválaszolta a gúnyolódók vádjait. Péter elmondta nekik, hogy a tanítványok nem ittasak. Emlékeztette őket Jézus ígéretére, hogy elküldi a Szentlelket, aki segít az embereket Jézusról tanítani. 14-18. v

Péter elmondta a tömegnek, hogy Jézus csodatételei mind bizonyították, hogy Ő Isten Fia. Azt is elmondta nekik, hogy Jézus a kereszthalála ellenére ismét életben van és már vissza is tért a mennybe. 22, 32-33. v.

 További elmélkedésre: A Szentlélek tette képessé a tanítványokat, hogy bemutassák az embereknek Jézust?

PÉNTEK

Péter bátran prédikált a hatalmas tömeg előtt, akiknek szívét megérintette a Szentlélek. Rettenetesen érezték magukat, mintha hirtelen rádöbbentek volna, hogy ők ölték meg a Messiást. „Mit cselekedjünk?” – kérdezték. Péter örömmel elmondta nekik. ApCsel 2:38.

A nép végül megértette, hogy Jézus, a világ hatalmas teremtője, emberré lett, és bebizonyította, hogy Isten erejének segítségével mi, emberek is képesek vagyunk a Tízparancsolat megtartására.

Jézus három és fél esztendőn át tanította és segítette az embereket. Halálakor azonban úgy tűnt, minden szeretete és gondoskodása hiábavaló volt. Még saját tanítványai is futva menekültek a Gecsemáné – kertből és magára hagyták Őt a csőcselékkel.

Most azonban sokan figyeltek Péterre, akik azelőtt Jézust is hallgatták. Most kezdték megérteni Jézus szavait, és sajnálták, hogy akkor nem hitték el, amit országáról mondott. Belátták, hogy helytelenül gondolkodtak azelőtt. Most már tudni szerették volna, hogyan tartozhatnának Jézushoz és az Ő országához. Hányan keresztelkedtek meg aznap? 41. v.

 További elmélkedésre: Jézus megígérte, hogy visszajövetele előtt lesz egy olyan időszak, mint akkor a Pünkösd napja. Ha a Szentlélek segít nekünk egyre jobban szeretni egymást és jól együtt dolgozni, akkor majd minket is olyan erővel és képességekkel ruházhat fel, mint aznap a tanítványokat. Napjainkban is több ezren keresztelkednek meg nap, mint nap. Te hogyan segíted Jézus munkáját?

 

 

 

Történet sarok

Irta: Elsie Lewis Rawson

4. rész

A vendégek

 

Ez egy kismadár igaz története.

Az indiai hegyi seregélyt egy misszionárius család kapta ajándékba.

Isten felhasználta Rádzsát, hogy sok örömöt okozzon az embereknek.

 

Egy darabig minden rendben volt Rádzdával. Sok mindent megtanult. Már az árusokat is jól utánozta, akik folyamatosan kiáltozva kínálták portékájukat.

Egy napon azonban árnyék vetült Rádzsa életére. A doktor néni már nem beszélt hozzá annyit, mint azelőtt. A kismadár észrevette, hogy valami mást tart most a kezében és azt dédelgeti. Rádzsa féltékeny lett, nagyon féltékeny. Ez az új valami elfoglalta az ő helyét! A haragos madár minden alkalmat megragadott, hogy megcsipkedje a doktornő lábujjait, vagy az arcának repüljön és éles csőrével azt is összecsipdesse. Amikor az anyuka kezébe vette kisbabáját, hogy megetesse, Rádzsa azonnal az ölébe szállt és mindenáron meg akarta támadni a kis jószágot. Amikor ez nem sikerült neki, a kisbaba ruháját ragadta meg csőrével és ki akarta rángatni őt a doktornő öléből. De bármit tett is Rádzsa, a kisbaba több szeretetet és törődést kapott, mint ő. A madár pedig egyre több korholást és meglegyintést.

A boldogtalan hegyi seregély órákon át egy sarokban gubbasztva duzzogott. Egy ilyen alkalommal nagyon csintalan ötlete támadt, amit rögtön valóra is váltott.

Az alvó csecsemő kiságya felett körözött, majd éles csőrével belecsípett a babába. Szegény kisbaba felvisított az ijedségtől. Ettől Rádzsa is megijedt. Visszarepült a sarokba és fejét szárnyaiba temetve várta, mi következik.

A doktornő nagyon mérges lett, amikor meglátta mit csinált Rádzsa. Eleinte úgy gondolta, ártalmatlan a kismadár duzzogása, de most már látta, hogy annyira irigy és féltékeny, hogy veszélyes a kisbabával egy helyen tartani.

Rádzsát azonnal kalitkájába zárták és megmondták neki, hogy mindaddig ott marad, amíg nem tanul meg rendesen viselkedni.

Egyszer a doktornő levélben meghívott minket a férjemmel látogatóba. Jobban meg akart ismerkedni a csodálatos igazsággal, amit mi annyira szeretünk. Megérkeztünk a házához, bekopogtunk és vártunk. Egy pillanat múlva ezt hallottuk tamil nyelven: „Ki az, és mit akar?”

Válaszoltunk neki, bemutatkoztunk és elmondtuk, kihez jöttünk. Őrült kacagást hallottunk a házból, majd síri csend lett.

Újra kopogtattunk. Néhány pillanat múlva valaki így kiáltott? „Ki az, és mit akar?”

Nagyon meglepődtünk és én el is akartam menni, de a férjem ragaszkodott hozzá, hogy próbáljuk meg még egyszer. Ezúttal hangosabban és hosszabban dörömböltünk.

„Ki az, és mit akar?” – hallottuk ismét a kérdést.

Harmadszor is bemutatkoztunk hát és elmondtuk jövetelünk célját.

Még eszelősebb kacagás, köhögés és sírás következett, majd csend lett.

Már éppen távozni készültünk, amikor nyílt az ajtó és megjelent az orvosnő. Azt kérdezte, régóta várunk-e. Mondtuk, hogy igen. Mentegetőzve magyarázta, hogy fent volt az emeleten, éppen a kisbabáját etette. Megkérdeztem, hogy akkor ki volt az, aki többször is kikiabált nekünk?

- Gyertek, megmutatom! – felelte ő nevetve.

Miután helyet foglaltunk, a doktornő kiengedte Rádzsát a kalitkából és felszólította, hogy köszönjön „szálem”-el a hölgynek és az úrnak. A madár hozzánk repült, elénk állt, szárnyait széttárva felborzolta tollait és a legbarátságosabb búgó, kotyogó hangjával kísérve a lábunk elé borult. Háromszor megismételte ezt a mutatványt, majd peckesen elvonult. El voltunk ragadtatva tőle. Úgy viselkedett, mint egy ember! A doktornő elmesélte, milyen okos madár. Jövetelünk céljáról majdnem el is feledkeztünk, annyira meglepődtünk Rádzsától.

 (Folytatása következik)