Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Figyelmeztetö jelek

  11. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

A liszaboni földrengés

Isten megváltási terve- a terv melyet az ember bűntől való megmentésére és Sátán összes vádja alaptalanságának bizonyítására állított fel-, folyamatosan haladt előre. Nyomon követtük eddig a bibliai időktől, a korai keresztény egyház történetén, a sötét középkoron (amikor a Biblia birtoklása és ismerete tiltott volt), és a reformáció korán át, amikor elkezdték újra felfedezni a Biblia igazságait. Bár a Földön élő emberek csak próbálták megérteni, amit Isten tesz, Ő végig mindenről tudott. Istent soha nem éri meglepetés.

Mit mondott Isten, mi történik az „idők végén”, a katolikusok rettenetes keresztényüldözésének végén? Jel 6:12-13. Talán a Mt 24:29. igeverset jobban ismered, ami szintén a Nap, a Hold és a csillagok jeleiről szól, de nem említi földrengést.

Azért íratta Isten ezeket a jeleket a Szentírásba évszázadokkal korábban, hogy felhívja a figyelmet e világ végének és az Ő második eljövetelének közelségére. És pontosan ezt is tette.

E jelek közül az első 1755 November 1.-én vált valóra. Délelőtt, 9 óra 40 perckor rázkódni kezdett a föld, és egyes jelentések szerint hat teljes percen át nem is hagyta abba. Mivel Portugália közelében volt a rengés centruma, a legnagyobb pusztítás a fővárost, Lisszabont érte.

60-90 ezer ember lelte halálát Lisszabonban és további tízezer Marokkóban. Grönlandtól Afrikáig érezhető volt a föld rázkódása és a rákövetkező cunamik (hatalmas, robogó hullámfalak, melyek némelyike a 20 méteres magasságot is elérte) óriási pusztítást végeztek több tengerparti városban is. Egyes helyeken öt méter mély árkok is keletkeztek a szétnyílt földben utakat és hidakat rongálva meg. Kályhák és kemencék parazsából hatalmas tűzvészek keletkeztek és lángtengerbe borítottak több várost.

Európa még soha nem látott semmi hasonlót. Sokan hitték akkor, hogy elérkezett a világ vége. Gondoljunk csak bele! Mindenszentek napján történt, a „szent napon”, amikor sokan a templomban tartózkodtak. Az eseménynek akkora hatása volt, hogy még egy évszázad múltán is beszéltek és írtak róla az emberek.

 Alkalmazd a gyakorlatban: A lisszaboni földrengés nem volt a történelem legnagyobb és legtöbb halálos áldozatot követelő földrengése. Mégis megtette a hatását, amire Isten szánta. Európa és Észak-Amerika keresztényei „felébredtek”. Mit gondolsz, mi juthatott a természeti katasztrófákról eszükbe? Lk 21:25-28.

HÉTFÖ

A sötét nap

A lisszaboni földrengés megrázkódtatása ellenére nem sokaknak jutottak azonnal eszébe a Jelenések könyve 6:12-13. igeversei. Egyszerűen azt hitték: „Ez a világ vége”. A földrengés azonban elmúlt, és a világ mégis fennmaradt.

Ez mindenfelé sokakat arra késztetett, hogy elgondolkodjanak, vajon milyen is lesz valójában a világ vége. Vagyis tanulmányozniuk kellett a Bibliát. Hol máshol találhatnának bármi használhatót a világ végéről?

Nemsokára bekövetkezett a következő nagy jel. 1780 Május 19. a „Sötét nap”-ként híresült el. Még ma is olvashatsz róla a lexikonokban. Az Egyesült Államok északkeleti részén, Kanada egyes területein és az Atlanti-óceán északi felén különös sötétség halványította el szinte teljesen a Nap fényét. Olyan sötétség támadt fényes délben, hogy a jószágok és a baromfik éjszakai nyugovóra tértek. Az állami törvényhozás Cunnecticutban ülésezett, de annyira sötét lett, hogy félbe kellett szakítaniuk és hazamentek.

Akkor éjjel sűrű sötétség borította a tájat és vörös színű, majdnem telihold kelt fel. Ismét a világvége gondolata foglalkoztatta az embereket. Rendkívüli igehirdetések szóltak Jézus közeli eljövetelének és a világ végének jeleiről. Mindenkinek eszébe jutott a lisszaboni földrengés is. A Joel 2, Mt 24, Mk 13, és Lk 21 bibliai fejezetekre terelődött a figyelem. Olvassuk el: Joel 2:31; Mk 13:24!

Érdemes ezeket a hivatkozásokat megtanulni, mert mind Jézus eljövetelének jeleiről szólnak.

 Alkalmazd a gyakorlatban: A „sötét nap” nem olyan esemény volt, amit könnyen figyelmen kívül lehetett volna hagyni, vagy elfeledkezni róla. Az Uránusz bolygó felfedezője, Sir William Herschel, aki a világ addigi legnagyobb teleszkópját készítette, így szólt róla: „Az Észak-Amerikában bekövetkezett sötét nap egyike volt azoknak a csodálatos természeti jelenségeknek, melyekről mindig nagy érdeklődéssel fognak olvasni, de a filozófia képtelen lesz magyarázatot adni rá.”

1868-ban a híres költő, John Greenleaf Whittier verset írt a sötét napról, amihez 1934-ben hatalmas freskót készítettek illusztrációként a Cunnecticuti Legfelsőbb Bíróság épületében, Stamford városában.

.

KEDD

A csillaghullás

Előbb a lisszaboni földrengés, majd a sötét nap észak Amerikában. Mi következik ezután? Nos, ha 1700-as évek végén, vagy a korai 1800-as években éltél volna, és tanulmányoztad volna a Bibliát, valószínűleg rájöttél volna, mi következik. Mk 13:25.

Az ebben a versben szereplő csillagok nem azok a távoli hatalmas, lángoló égitestek voltak, melyeket csillagként látunk az éjszakai égbolton, hanem olyanok, mint amiket az emberek évszázadok óta „hullócsillag”-nak neveznek. Hivatalosan természetesen meteoroknak nevezzük őket. Általában apró kődarabkák, vagy csupán homokszem-méretűek, melyek olyan hihetetlen sebességgel száguldanak a Föld felé, hogy annak légkörébe érve meggyulladnak.

1833 November 13.-án olyan sűrűn lepték el a légkört a hullócsillagok, amilyent még soha senki sem látott azelőtt.

A jelenség ismét Észak-Amerikában volt leginkább látható. Szemtanúk szerin olyan világos volt, hogy olvasni is tudtak a meteorok fényénél. Néhányan megpróbálták megszámolni őket, de senki sem volt képes pontos számot mondani. Egyik tanú szerint feleannyi hullócsillagot lehetett látni, mint amennyi hópelyhet a förgetegben. Mások szerint olyan sűrű volt, mint a jégeső.

Azok szerint, akik megpróbálták a meteorok pontos számát megbecsülni, óránként 35-50 ezer hullócsillag látszott az égen. Ez több mint negyven meteor másodpercenként.

Több ezer álmából ébredt ember tódult az utcákra és figyelte a meteorok hullását egészen addig, míg fényük a napkeltével el nem halványodott.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Olvassuk el a Jel 6:12-17. igeverseket! Mit gondoltak szerinted az emberek 1833 November 13.-ról?

SZERDA

Vajon valódi jelek voltak ezek?

Ez a három jel, a lisszaboni földrengés, a sötét nap és a csillaghullás fontos mérföldkövei a prófécia beteljesedésének. Nem meglepő, hogy Sátán azt akarja, feledkezzünk el róluk, vagy egyszerűen ne vegyük komolyan őket.

Kedvenc támadása az utóbbi időkben így hangzik: „Hiszen ezek egyike sem volt csoda. Akkoriban talán annak tűntek, de ma már meg tudjuk magyarázni őket. Valójában semmit sem jelentettek.”

Ez nagyon ravasz érv, mert részben igaz is. A tudomány valóban rengeteget fejlődött a történtek óta. Az 1700-as években még senkinek sem volt reális fogalma a földrengések működéséről. Ma már sokkal többet tudunk róluk. Ha az iskolában tanultál róluk, és oda is figyeltél, valószínűleg többet tudsz, mint bárki az 1700-as években.

A meteor-esőkről is többet tudunk. Az elhaladó üstökösökről leváló porszemcsékből állnak. Még azt is tudjuk, melyik üstökös okozta az 1833-as meteoresőt. Tempel-Tuttle meteornak hívják, és 33 évenként kerüli meg a Napot.

Minden bizonnyal a sötét nap volt a három esemény közül a legtitokzatosabb. Földrengésről és hullócsillagokról már hallottak Európában, csak nem ilyen erősről és ilyen sűrűségűről. De a sötét nap? Az vajon tényleg csoda volt?

Sokaknak, még a csillagászoknak is annak tűnt abban az időben. Az utóbbi években azonban történészeknek és meteorológusoknak sikerült adatokat gyűjteniük sokfelől New England és Kanada területéről. Először is kiderült, hogy hatalmas erdőtűz pusztított Kanadában, amiről New Englandben senki sem tudott. Sokan kormos szagról számoltak be, aminek senki sem tudta a magyarázatát. Így az erdőtűz koromfekete füstje és a szokatlan széljárás miatt már a sötét nap sem tűnik olyan titokzatosnak, mint akkoriban.

De azt jelenti vajon mindez, hogy ezek az események ne lettek volna jelek? Semmi esetre sem! Csupán azt jelenti, hogy ma már jobban megértjük a természeti jelenségeket, mint egykor. Egyesek ettől annyira okosnak hiszik magukat, hogy elfeledkeznek róla, Isten előre kijelentette bekövetkezésüket és népének felébresztésére használta őket.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Mit kell Istennek kijelentenie azokról, akik úgy vélik, „mindent tudnak”? Péld 26:12.

CSÜTÖRTÖK

Tökéletes időzítés

Isten elkezdte felébreszteni az érdeklődést az idők végezete iránt. Számunkra talán furcsának tűnhet, de tényleg szükség volt rá. Évszázadokon át igen kevés hangsúlyt fektettek a végidőről és Krisztus második eljöveteléről szóló igazságokra. Az emberek úgy gondolták, csupán haláluk után vágyakozhatnak a Mennyre. Isten változtatni akart ezen.

A lisszaboni földrengéssel, a sötét nappal és a csillaghullással Isten sokak figyelmét a helyes irányba terelte. (Lásd a lap alján található idővonalat!) Az események önmagukban is elég hatásosak voltak, de az időzítésük bizonyos szempontból még fontosabb volt.

A világ közeledett a Dániel által „az idők végezetének” nevezett korszakhoz. Fontos események következtek és csak azok érthették meg Isten tervét az emberekkel, akik tanulmányozták a próféciákat. Dániel 8:17-19; 12:1-4, 9-10.

Isten tervének utolsó szakasza került a figyelem középpontjába, amikor is megcáfolja Sátánnak az Ő kormányzása ellen emelt kifogásait. Új igazságokat kellett megérteni, különben az értelmesek nem lesznek képesek fényleni, „mint az égnek fényessége”. Dániel látomásainak és próféciáinak sok része „bepecsételt”-nek tűnt. Isten most arra ösztönözte népét, hogy kutassák az igazságot, addig kutassák az Írásokat keresztül-kasul, míg az Ő terveinek ismerete meg nem növekszik.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Beköszöntött a földi történelem legizgalmasabb korszakának hajnala, és Isten népének fel kellett ébrednie. Ám mivel az ember szívesen visszaalszik, Isten hármas ébresztőórát is adott nekünk. Nem akarta, hogy egyháza csupán a másik oldalára forduljon és aludjon tovább. Ezért figyelemfelkeltő események sorát adta, pontosan a megfelelő időben, és pontosan abban a sorrendben, ahogyan Jézus évszázadokkal korábban előre kijelentette őket.

PÉNTEK

Az érdeklődés felkeltése

Isten azt akarta, hogy az emberek tanulmányozzák az idők végét és Jézus második eljövetelét. Felkelti vajon a figyelmet egy szörnyű földrengés, egy titokzatosan sötét nap, vagy egy káprázatos meteoreső?

Igen, minden bizonnyal felkeltették. Sok lelkész és író a világvége jelének tekintette a lisszaboni földrengést, ami mélyebb gondolkodásra és írásra ösztönözte őket. A sötét nap csak elmélyítette ezt a benyomást. Sőt, igen sok író és előadó felismerte az események sorrendjét a Jelenések könyve 6. fejezetéből és állították, hogy a következő figyelemre méltó jel a csillaghullás lesz.

És igazuk is volt. Több tucat ember kiáltott fel: „én megmondtam!” , amikor 1833-ban záporozni kezdtek a hullócsillagok.

Úgy az Egyesült Államokban, mint Európa országaiban egyre általánosabb lett a Jézus második eljövetele iránti érdeklődés.

Egy történész több mint nyolcvan olyan szerzőt és előadót talált, akik meggyőződéssel állították, hogy ezek a jelek a bibliai próféciák teljesedésére, különösen a második eljövetelre utalnak.

Való igaz, hogy nem mindnyájan egyformán értelmezték a próféciákat, és egyikük sem értett meg mindent, amit tudni kell a próféciákból. Az viszont igaz, hogy sokkal nagyobb volt az érdeklődés a próféciák iránt, mint az előző évszázadok során. S ami még fontosabb, nem a világvégétől való homályos félelem hajtotta őket, mint néhány száz évvel korábban, amikor milliók életét követelte a Fekete halál, a bubópestis.

Most, az 1800-as évek elején a Biblia hozzáférhető volt az összes főbb nyelven és országban. Isten előkészítette a terepet a komoly bibliatanulmányozás számára.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Jézus eljövetelének melyik négy előjele következett már be? Mire vár még Jézus? Mt 24:14.

Feladatok:

                   Egészítsd ki a következő mondatokat!

1. A Biblia könyve, mely az idők végezetéig bepecsételt marad: _________________

2. 1833-ban e hónap 13.-án hullottak tömegesen a csillagok a bibliai prófécia beteljesedéseként:  _______________________________________

3. A bibliai igazságok újrafelfedezése időszakának elnevezése: _________________

4. Ennek beteljesedése volt a lisszaboni földrengés, a sötét nap, vérvörös hold és a csillaghullás: ________________________________________

5. Az 1800-as évek elejére a Biblia sok különböző ______________-en elérhető volt.

6. Isten sok különböző jelet adott népének felébresztésére és, hogy a ___________ tanulmányozására irányítsa figyelmüket.

7. 1780 Május 19.-ének éjszakáján a  ___________________ vérvörös színűre vált.

8. 1755 November 1.-én történt a nagy ____________________________________

9. A hat pecsét feltörésének első eseménye: ________________________________

10. 1870 Május 19. a  ___________________________________ -ként vált ismertté.

11.  Isten arra használta ezeket a jeleket, hogy megértesse népével, a világ elérkezett az idők __________-hez.

                Idővonal:

.