|
VASÁRNAP
Wichliffe munkásságának hatása
 John
Wycliffe volt az első a sokak sorában, akiket Isten azért támasztott, hogy megőrizzék a Bibliát az emberek
számára. Befolyása még jóval halála után is éreztette hatását. Egyesek szerin Anna, angol királyné is az ő
tanításának hatására tért meg. Annyi bizonyos, hogy udvartartásának tagjai megtértek és mivel Csehországból
származó hercegnő volt, a reformerek tanításai utat találtak kelet felé is.
Csehország fővárosában, Prágában egy hűséges igazságkereső papot, Husz Jánost mélyen
megérintették Wycliffe írásai. Husz komolyan vette Wycliffe reformációra hívó felszólítását, amiért az érsek
hamarosan eretnekké is nyilvánította. Husz Jánost többek között azzal vádolták, hogy a köznép nyelvén prédikált.
A pápa állítása szerint: „A Mindenhatónak (Istennek) tetszett, hogy a papok az istentiszteletet ismeretlen
nyelven tartsák.” De valóban ezt kívánná Isten? 2Kor 14:9-11; Mt 13.19, 23.
Valójában azonban a pápának tetszett, hogy a nép nem érti Isten igéjét. Husz nem
engedelmeskedett a pápai utasításnak ezért Prága városát „kiközösítéssel” sújtották. Ami azt jelentette, hogy
semmilyen szokásos egyházi szolgálatot nem volt szabad elvégezni. Sok babonás embernek ez szörnyű félelmet
okozott, mert azt hitték, ha papi áldás nélkül halnak meg, akkor soha nem üdvözülhetnek.
 Husz
János egy időre elhagyta Prágát, de számtalan más helyen örömmel fogadták az igazságra éhes emberek, mert
örültek, hogy olyan nyelven hallhatják a prédikációt, amit meg is értenek. Nagy szükség volt akkoriban Husz
reformációra szólító üzenetére. Több mint harminc esztendőn át három különböző pápa versengett a főhatalomért.
Mindegyikük Isten földi helytartójának állította magát és halálra ítélte azokat, akik nem engedelmeskedtek neki.
Mindegyik azt állította, hogy a másik kettő az ördögtől van.
Mindegyik pápa saját hadsereget állított fel az egyházi viszály erőszakos rendezésére, és
persze mindegyik hatalmas lelki áldásokat ígért azoknak, akik az ő ellenségeiket gyilkolják.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Lehetnek idők, amikor nehéz eldönteni, hogy egy bizonyos tanítás helyes-e, vagy téves. Honnan tudhatjuk, mi
az igazság és mi a hamis? Mt 7:15-20; Ézsa 8:20.
HÉTFÖ
Husz János meghal Jézusért
 Zsigmond
császár uralkodása alatt nagy zűrzavar volt. A három egymást átkozó pápa egyházszakadást idézett elő. Husz
másokkal együtt felhívta a figyelmet a gonoszságokkal teli egyház változásának szükségességére. Mitévő legyen
hát Zsigmond császár? Attól félt, ha az egyház szétesik, ő is elveszíti uralmát birodalma felett.
Zsigmond kérésére végül is az egyik pápa egyetemes egyházi zsinatot hívott össze Konstanz
városába. Magához hívatta mindhárom pápát és Husz Jánost is. Mivel Husz nyilvánvaló veszélynek volt kitéve a
zsinaton, a császár a védelem hivatalos ígéretével menlevelet adott neki.
 A
zsinat először is mindhárom pápát elítélte és újat választott. Husz Jánost is letartóztatták és tömlöcbe
vetették. Zsigmond tiltakozott, mondván, hogy ő menlevelet adott Husznak. A papok és a püspökök viszont azzal
érveltek, hogy Husz János eretnek, aki nem ért egyet az egyház tanításaival, ezért a császárnak nem kell
megtartania az ígéretét.
Több hónapon át tartó rettenetes bánásmód után Husz Jánost a zsinat elé vitték. Amikor
emlékeztette a császárt védelmének ígéretére Zsigmond úgy elpirult, hogy az egész közönség láthatta szégyenét.
Mégsem tartotta meg a szavát. Zsolt 119:76-78.
Husznak mindenesetre tiszta volt a lelkiismerete. Ő csak az igazságot tanította. A papok,
miután mindent megtettek, hogy Huszt nevetségessé tegyék és megszégyenítsék, „a lelkét az ördögnek áldozták” „Én
pedig –szólt Husz szemét az égre emelve - rád bízom lelkemet, ó Úr Jézus, mert Te megváltottál engem.”
Nagy pompával rendezett szertartás keretében égették meg Husz Jánost a máglyán 1415-ben.
Istent dicsőítő énekkel ajkán halt meg.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Mit szeretnél inkább, hatalmat, hogy megtedd amit csak akarsz, még ha ígéreted megszegésével is járna, vagy
tiszta lelkiismeretet? 1Pét 4:12-16.
KEDD
A csehországi keresztények
 Amikor
Husz Jánost először börtönözték be, barátja Jeromos (nem az, aki a Vulgatát fordította) Konstanzba ment és
megpróbált segíteni neki. Ám semmit sem tehetett, és őt magát is rövidesen börtönbe vetették. Jeromos még hosszú
hónapokat töltött egy rettenetes tömlöcben Husz János kivégzése után.
A hideg, nyirkos cellában, minimális élelem mellett Jeromos nagyon legyengült és elcsüggedt.
Végül rávették egy nyilatkozat aláírására, amiben elítélték Husz munkásságát, kivéve az egyház által is „szent
igazságoknak” tartott tanait. Jeromos hamar rájött, az egyház vezetői azt akarják a néppel elhitetni, hogy
mindent megtagadott, amit Husz valaha is leírt, vagy hirdetett.
Amikor Jeromos rádöbbent, hogy valójában Jézust tagadta meg, elhatározta, hogy vállalja érte
a hűséged mártíromságot. Visszavonta hát előző vallomását és bátran kiállt az igazságért, bár tudta, hogy ezért
ő is a lángnyelvek között leli halálát. Péld 14:32.
E két hős befolyása azonban nem halt el. Ellenségeik soha nem végezték volna ki Husz Jánost
és Jeromost, ha ismerték volna a mártírok példájának befolyását, ha tudták volna hány ezren követik majd Jézust
az ő bátorságuk hatására.
 A
rendelet ellenére, hogy Husz és Jeromos minden írását meg kell semmisíteni, egyre több példányuk terjedt el és
ezrek tanulmányozták őket. Zsigmond császár és a pápa végül hadsereget küldött a bibliai igazságok terjedésének
megállítására.
Szégyenszemre a császár csapatai újra meg újra vereséget szenvedtek a sokkal kisebb létszámú
cseh hadseregtől, amit egy Ziska nevezetű bátor, világtalan hadvezér irányított. Amikor néhány esztendő múltán
Ziska meghalt, a pápa keresztes hadjáratot hirdetett Csehország ellen azt remélve, hogy most meg tudja
semmisíteni Husz követőinek táborát. Európa szerte katonákat toboroztak s a biztos Mennybe jutást ígérték neki,
ha csatlakoznak a kicsiny Csehország elpusztítására induló keresztes hadhoz.
De nem úgy történt. Amikor a két sereg találkozott a folyónál, a pápa serege némán
farkasszemet nézett a huszitákkal. Aztán megmagyarázhatatlan félelem tört rájuk és kincseiket, fegyvereiket
hátrahagyva, hanyatt-homlok menekülni kezdtek. Jó pár év múlva megismétlődött ugyanez.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Gondolod, hogy egy ilyen helyzetben Isten ígéretei bátorították a cseheket? Zsolt
3:1-6; 53.5.
SZERDA
Luther rátalál a Bibliára
 Senki
nincs, akinek a reformációról ne Luther Márton jutna eszébe. Amikor szülőföldjén, a Németországbeli
Szászországban először ismertté vált, Európa többi részén a szászországi Husznak nevezték. Ugyanazt tanította,
amit Husz János, de az ő befolyása még sokkal nagyobb hatást gyakorolt az egyház történelmére.
Luther történetét az ifjú, szorgalmas egyetemi hallgató megismerésével kezdjük. Kegyes, de
szegény családban cseperedett, a legjobb oktatásban részesült, amit csak a szülei megengedhettek maguknak.
Az egyetem könyvtárában egy nap véletlenül ráakadt a Vulgata (a latin nyelvű Biblia) egy
példányára. Még soha nem látott Bibliát azelőtt.
A Biblia olvasása közben Isten megérintette Luther szívét. Rádöbbent, hogy bűnös, és
megbocsátásra van szüksége, de nem tudta, hogyan kaphatja azt meg. Bűntudattól vezérelve kolostorba vonult és
szerzetesi életet élt. Ám ez sem sokat segített rajta. Ahelyett, hogy Jézusról beszéltek volna neki, a
szerzetesek még jobban elcsüggesztették a tanáccsal, hogy neki kell megszabadulnia bűneitől.
Luther böjtölt, imádkozott, korbáccsal sanyargatta magát, gyertyákat égetett és imákat
kántált, mindent megtett, amire a szerzetesek a bűnökért való vezeklésül utasították. Ám mindez nem hozott
békességet a lelkébe. Bűntudata egyre csak növekedett.
Végül egyik barátja beszélt Luthernek Jézustól és arra bíztatta, az Ő megbocsátásában bízzon.
Ettől némi békére lelt, de gondolatai még mindig össze voltak zavarodva. A Jézusba vetett hit és a bűnért való
vezeklés saját erőfeszítései kavarogtak benne.
Római látogatása során Luther látta, mennyire hiábavaló a próbálkozás bűneinek jóvátételére.
Egy napon, amikor a „Pilátus lépcsőjén” haladt térden állva felfelé Isten kegyelmét keresve, hirtelen
mennydörgésszerű hangot hallott: „Az igaz ember.. hitből él.” Azonnal felpattant és távozott onnan.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Neked mit jelentenek a következő, fontos igeversek? Róm 1:16-17; Eféz 2:8-9?
CSÜTÖRTÖK
A 95 tétel
 Luther
visszatért Németországba és most még világosabban látta, mennyire téves dolog megpróbálni megdolgozni a
megváltásért. Hogyan érdemelhetne ki bárki is egy ingyenes ajándékot?
Még alaposabban tanulmányozta a Bibliát, mint valaha és ámulattal látta, milyen sokat beszél
a hitről. Hogyan nem vette ezt addig észre? Végre békességre lelt a lelke. Prédikációiban mindent elkövetett,
hogy könnyen érthetővé tegye a Jézusba vetett hit gyönyörű igazságát.
Olyasmi történt akkoriban, amit Luther alig akart elhinni. Egy Tetzel nevű szerzetes járta a
várost és búcsúcédulákat árult.
Úgy tűnik, a pápa új templomot akart építtetni Rómában (Ma Szent Péter székesegyháznak
hívják). A pápa, bár Jézus képviselőjének állította magát, nem akart olyan szerényen élni, mint Ő. A Tetzel
által árult búscédulák bevételéből akarta az építkezés költségeit fedezni.
A búcsúcédula vásárlásával megbocsátást lehetett nyerni. Ez esetben bármire és mindenre.
Tetzel állítása szerint, ha valaki eleget fizet, minden addig elkövetett bűnére bocsánatot nyer, sőt, még azokra
is, amiket a jövőben fog elkövetni.
Luther ezt már nem bírta szó nélkül hagyni. „Hogyan vásárolhatná meg bárki is a megbocsátás
ingyenes ajándékát?” – kérdezte. Hogyan árulhatná a pápa azt, amit Jézus ingyen biztos? Ez egyszerűen nem igaz!
ApCsel 8:18-22.
Luther tudós volt, így azt tette, amit akkoriban a tudósok. A templomhoz ment és annak
kapujára tűzte hittételeinek listáját, a búcsúcédulákról szóló véleményét és egy felszólítást, hogy aki nem ért
egyet vele, azzal szívesen megvitatja a problémákat. Fogalma sem volt róla, hogy ezzel mit indított el.
A 95 tétel másolatának nyomtatott példányai egy-két hónapon belül egész Európába eljutottak.
Ezrek értetettek egyet vele és ezrek voltak ellene, de mindenki aggodalommal várta, mi történi a szerzetessel,
aki azt meri állítani, hogy a pápának nincsen igaza. Bátor szerzetes vajon Luther, vagy csupán egy bolond?
Alkalmazd a gyakorlatban:
Milyen bátornak kell egy kereszténynek lennie? Róm 8:31-39; Jel 2:10.
PÉNTEK
A visszavonást megtagadva
Körülbelül egy esztendővel azután, hogy 1517-ben 95 tételét a templom kapujára kiszögezte,
nézeteiért számadásra hívták Luthert Augsburg városába. Luther a Bibliával készült alátámasztani hittételeit, a
pápa képviselője, Cajetan bíboros pedig minden hitét az egyházi hagyományokra alapozta.
Miután végighalgatta a bíborost, aki szerint a Szentírásnak semmi jelentősége, Luther azzal
lepte meg őt, hogy a saját fegyverét, az egyházi hagyományokat fordította ellene, és rámutatott, azok milyen
reménytelenül ellentmondanak egymásnak.
A bíboros magából kikelve kiabálta: „Lépj vissza, különben Rómába küldelek!” Kiközösítéssel
fenyegette meg Luthert, és mindenkit, aki segíti őt. Ki fogják taszítani őket az egyházból. A bíboros végül így
kiáltott: „Lépj vissza, vagy soha többé ne lássalak!”
A bíboros legnagyobb meglepetésére Luther és társai felálltak és nyugodtan elhagyták a
termet. A bíboros nem számított a szerzetestől ilyen bátor viselkedésre. Arra számított, hogy Luther visszalép
és visszavonja tanításait. Mit tehetett most a bíboros?
Luther jól ismerte Husz János történetét és Zsigmond császár mit sem érő menleveléről is
tudott. Nem bízott ellenfelei szava tartásában és még másnap hajnal előtt elhagyta a várost.
 Mit
mond Jézus arról, mivel vegyítsük a bátorságot? Mt 10:22-23.
Frigyes, a szász választófejedelem egy ideig védelmébe vette Luthert, aki számos könyvet és
röpiratot írt, terjesztve ezzel az igazságot amilyen gyorsan csak bírta. Tisztában volt vele, nem számíthat
hosszú életre, aki a római egyházzal szembeszáll.
Luther különösen a szívén viselte a megfelelő oktatási intézmények szükségességét. Tudta,
hogy a legtöbb diák a kapott oktatást tükrözi vissza. Ezt írta: "Attól tartok, hogy az egyetemek a pokol széles
kapuinak fognak bizonyulni, hacsak nem fáradoznak szorgalmasan azért, hogy a Szentírást magyarázzák, és nem
vésik be tanításait a fiatalok szívébe.”
Alkalmazd a gyakorlatban:
Valóban ennyire veszélyesek lehetnek az iskolák, melyek nem ragaszkodnak a Biblia alapelveihez? Mit mondanak
az 1Kor 3:18-20. igeversek a világ bölcsességéről?
Feladatok:
Egy ráadás
történet
  „Ez
idő tájt Angliából két idegen érkezett Prágába. Tanult emberek voltak. Elfogadták a világosságot, és azért
jöttek, hogy e távoli országban elterjesszék. Első dolguk volt, hogy nyílt támadást indítsanak a pápai
fennhatóság ellen. A hatóságok csakhamar elhallgattatták őket. De ők nem mondtak le szándékukról, és ezért más
eszközökhöz folyamodtak. Mivel nemcsak prédikálni, hanem festeni is tudtak, felhasználták e művészetet. Olyan
helyen, ahol mindenki láthatta, két képet rajzoltak. Az egyik Krisztust ábrázolta, amint "alázatosan és szamáron
ülve" (Mt 21:5) bevonul Jeruzsálembe, az utazástól elnyűtt ruhájú, mezítlábos tanítványai kíséretében. A másik
egy pápai körmenetet jelenített meg: a pápa gazdagon díszített palástban, a hármas koronával a fején, pompásan
felcicomázott lovon ül, előtte kürtösök haladnak, utána pedig kápráztató díszbe öltözött bíborosok és főpapok.
Ez olyan prédikáció volt, amely minden rendű és rangú ember figyelmét
megragadta. Tömegek jöttek, hogy a rajzokat megnézzék. Mindenki megértette az erkölcsi tanulságot, és sok
emberre mélységes benyomást gyakorolt a Krisztus, a szegény, alázatos Mester, és állítólagos szolgája, a gőgös
és fennhéjázó pápa közötti kirívó ellentét. Nagy volt a felbolydulás Prágában, és az idegenek egy idő után
jobbnak látták, ha saját biztonságuk érdekében eltávoznak. De tanításuk nem ment feledésbe. A képek mély
hatást gyakoroltak Husz lelkére. A Biblia és Wycliffe írásainak alaposabb tanulmányozására indították. Jóllehet
ekkor még nem tartott ott, hogy teljes egészében elfogadja a Wycliffe által képviselt reformokat, de
világosabban látta a pápaság igazi jellegét, és még szenvedélyesebben bélyegezte meg a papság gőgjét, becsvágyát
és romlottságát.” (E.G.White: A nagy küzdelem 99-100.o.)
|
