Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

SERDÜLŐKNEK

III. évfolyam

3. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

 

Még több, félelmet nem ismerö reformer

  5. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

A német fejedelmek protestálnak

1529-ben, 25 esztendővel azután, hogy Luther a wittenbergi templom kapujára kifüggesztett 95 pontban tiltakozott a bűnbocsátó búcsúcédulák árusítása ellen, az általa kezdeményezett mozgalom rászolgált a protestáns névre.

V. Károly császár ismételten kifejezte, ragaszkodik hozzá, hogy Németország egész területén elfogadják a Katolikus Egyház tanításait. Ezért éveken át tervezte Luther kivégzését és Szászország, a reformátor lakhelyének megbüntetését. Ám valahányszor csak e célra összegyűjtötte seregét, mindig valami más vészhelyzet adódott. A törökök, a franciák, sőt még a pápa is meg akarta támadni. Most azonban mindent kézben tartott és teljes figyelmét Lutherre fordíthatta.

Károly azonban rájött, hogy az azonnali fegyveres támadás nem a legbölcsebb megoldás, ezért a háború helyett inkább az egyházi tanácson keresztül próbálta meg elérni célját. Újabb rendi országgyűlést (diétát) hívott össze, ezúttal Spire városába, ahol minden német tartományi hercegnek meg kellett jelennie.

A császár követelte, hogy egész Németország hódoljon be a pápának. A kijelentését követő vita során sok herceg is tiltakozott (protestált), és a császár képviselőinek be kellett látniuk, hogy kompromisszumokra lesz szükség.

Azt javasolták, hogy ahol szilárdan áll, ott folytatódjon a katolikus tanítás, de azokon a területeken, ahol már elfogadták a reformáció tanait, csupán „kisebb korlátozásokkal” kell egyetérteniük. Vallásszabadságot kapnak, de nem hirdethetik bibliaértelmezésüket és nem téríthetnek át katolikusokat a református hitre.

Egyes hercegek megfelelőnek tartották ezt a megoldást, mások szerint azonban rossz volt. A személyüket érintő, nagyon is valós veszély ellenére így szóltak: „Engedjék meg, hogy elutasítsuk ezt a határozatot. Lelkiismereti kérdésekben nincs hatalma a többségnek.”

A nemzeti tanácsban sok fejedelem bártan tiltakozott a császár javaslata ellen. Mi volt a gond ezzel a javaslattal? Mk 16:15-16.

Ennek bizonyára nem örült a császár, viszont a fejedelmek tiltakozásáról, protestálásáról nevezték el a protestánsokat.

 Alkalmazd a gyakorlatban: A jó ügyért kiállni nem mindig könnyű. Hasonlítsuk össze Eszter királyné esetével! Milyen elvet kell alkalmazni? Eszter 4:13-14.

HÉTFÖ

Kálvin János Genfben

A reformáció mozgalmának növekedésével a vitakérdések és az események egyre bonyolultabbá váltak. Jóval több érdekes történetről tudunk ezekből az évekből, minthogy mindet megismerhessük tanulmányunkban, tekintsünk át mégis néhányat a legfontosabbak közül.

Kálvin János először papnak, majd ügyvédnek tanult. Egy protestáns mártír tanúbizonyságának hatására azonban mindent feladott, hogy a Bibliában fellelt igazságokat mindenkivel megoszthassa. Mint Luthernek és Zwinglinek, Kálvinnak is sok „elfelejtenivalója” volt. Bármelyiküket is nézzük, láthatjuk tévedéseiket, de vajon hibáztathatjuk-e őket? Egyes dolgok, amiket mi a tisztán értünk, nem voltak annyira világosak akkoriban.

1536-ban William Farel, miután Franciaországban Lefevre-el dolgozott, a svájci Genfbe érkezvén hívta Kálvint, hogy csatlakozzon hozzá. Bár Genf hivatalosan protestáns város volt, a nép nem változtatott katolikusként gyakorolt régi szokásain. Farel és Kálvin az emberek mindennapi életének gyakorlati részévé igyekezett tenni a vallást. Mt 7:21; Jak 2:14-18.

Ezt eleinte nem fogadták szívesen és a két reformátort kiutasították a városból. Ám a katolikus nyomás és fenyegetés növekedésének hatására Genf városának lakói visszahívták őket. Kálvin 23 esztendőn át próbálta teljesen „keresztény várossá” tenni Genfet.

Kálvin írásain meglátszott ügyvédi vénája, ezért messze rendszerezettebbek voltak, mint bármelyik reformátoréi. „.A keresztény vallás intézményrendszere” című munkáját ma is tanulmányozzák.

Genf akkoriban a reformáció jelentős fellegvára volt. Más országokból menekülő protestánsok százainak adott menedéket. Az angliai üldözések miatt egy időben több mint kétszáz angol protestáns élt Genfben. Több száz misszionáriust is képeztek ott. Legtöbbjük Franciaországban dolgozott, de némelyek a távoli Brazíliába is eljutottak.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Nem furcsa, hogy az üldözések idején sokkal inkább tesznek tanúbizonyságot az emberek? Mit gondolsz, mért van ez így? ApCsel 8: 1,4; 11:19-21.

KEDD

John Knox Skóciában

John Knox Skócia nagy reformátora lehetett volna, de alighogy protestánssá lett, francia katolikusok fogságba ejtették és gályarabságra ítélték.

Az evezéssel töltött 18 hónap alatt a franciák folyamatosan próbálták megtérésre bírni. Egyszer egy Szűz Mária szobrot tartottak elé, hogy csókolja meg a lábát. Knox azonban a következő szavakkal hajította tengerbe a bálványt: „Hadd tanuljon meg úszni!” Ez a bátor viselkedés jellemezte Knoxot egész életében.

Knox hosszú éveken át főként a svájci Genfben és a Németországbeli Frankfurtban dolgozott, de Skócia sorsát is még mindig a szívén viselte. Így szólt elhíresült imája: „Uram, add nekem Skóciát, vagy meghalok!”

1559-ven, feszült időszakban tért haza. A buzgó katolikus I. Mária uralkodott a skótok királynője, Stuart Mária helyett, aki akkor Franciaországban élt. Polgárháború volt készülőben a katolikusok és a protestánsok között, ami végül Mária 1560-ban bekövetkezett halála miatt végül nem tört ki.

Mialatt az ország uralkodó nélkül maradt, a skót protestánsok azzal erősítették meg helyzetüket, hogy még mielőtt Mária, a skótok királynője visszatért volna Franciaországból a parlament nemzeti vallássá tette a protestantizmust. Mária ennek természetesen nem örült.

Számtalan négyszemközti megbeszélés zajlott a királynő és Knox között, melyek során megmutatkozott a reformátor szokásos bátorsága. Egy alkalommal Knox így szónokolt:

„Mivel a helyes vallás sem egyedi erejét, sem hatalmát nem a világi uralkodóktól kapja, hanem egyes egyedül az örökkévaló Istentől, az alattvalók vallása nem az uralkodó vallási ízlésének függvénye. Gyakran előfordul, hogy éppen a fejedelmek a legtudatlanabbak Isten igaz vallásának tekintetében. Ha Ábrahám minden utóda a fáraó vallását követte volna, akinek uralma alatt álltak, könyörgöm, Asszonyom, akkor milyen vallás lenne ma a világon? Ezért hölgyem, bizony megértheted, hogy az alattvalók nem kötelesek uralkodóik vallását követni, holott egyébként engedelmességgel tartoznak nekik.”

A reformátor bátorságával szembesülve a királynő így szólt: „Jobban félek John Knox imáitól, mint egész Európa egyesített hadseregeitől.”

 Alkalmazd a gyakorlatban: Mi a bátorság titka? 2Tim 1:7; 1Jn 4:18.

SZERDA

Anglia és VIII. Henrik

Angliában VIII. Henrik király akadályozta a reformáció munkáját. Henrik a spanyol Ferdinánd király és Izabella királyné lányát, Aragóniai Katalint vette feleségül. Ferdinánd és Izabella buzgó katolikusok voltak egész életükben, és Katalint is annak nevelték.

Huszonkét esztendei házasság után Henriknek és Katalinnak csupán egyetlen élő leánya volt és egy fia sem. Ez nagy gond volt Henriknek, mert halála után a fiát szerette volna királynak.

Henrik elhatározta, hogy újranősül, de ehhez a pápa engedélyére lett volna szükség, hogy Katalintól elválhasson. A pápa talán engedett volna Henrik kérésének, de Európában megváltoztak a dolgok. A pápával folytatott viták felzaklatták V. Károly császárt. Igazság szerint annyira, hogy fogságba is ejtette a pápát. Ami még súlyosbította a helyzetet, Katalin, akitől Henrik el akart válni, éppen Károly nagynénje volt.

A pápa emiatt természetesen óvakodott Katalin jogait sérteni. Henrik végül belefáradt, hogy a pápa engedélyére várjon és 1534-ben váratlanul „elfogadta” a reformáció igazságát, miszerint a pápa nem Isten képviselője és az egyház feje.

Saját kényelme sajnos jobban érdekelte Henriket, mint az igazság. Ezért itt-ott néhány változtatást eszközölt a papi szertartásokban és kijelentette, hogy ő az angol egyház feje. Micsoda felfordulás! Soha nem létezett még ilyen egyház azelőtt. Ettől kezdve minden angol állampolgár automatikusan az Anglikán egyház tagja lett. Henrik pedig engedélyezte magának a válást.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Mi a természetes emberi reakció, amikor olyasmit szándékozunk tenni, amiről tudjuk, hogy Isten törvénye szerint helytelen? Mk 7:5-13.

CSÜTÖRTÖK

Próbálkozások a reformok megállítására

Csupán tizenhét esztendő telt el attól fogva, hogy Luther 1517-ben kiszögezte 95 pontját, addig, hogy Henrik az Anglikán egyház fejének kiáltotta ki magát. Említenünk sem kell, milyen nehéz évek voltak ezek a Katolikus egyház számára.

A pápaság nem nézte ölbe tett kézzel, hogy elveszíti hatalmát, inkább minden lehetséges módon visszavágott. Három módszere különös figyelmet érdemel. Az első, hogy 1540-ben létrehozták a Jezsuita rendet, amit hivatalosan „Jézus társaságának” neveztek. E csoport erejét teljes egészében a pápa hatalmának növelésének szentelték.

Híres jelszavuk így hangzott: „A cél szentesíti az eszközt.” Más szóval hitték, hogy semmi rossz nincs a hazugságban, gyilkolásban és egyéb bűnökben, mindaddig, amíg a pápáért teszik. Ez a gonosz gondolat számtalan becstelen rendszer létrejöttéhez vezetett. A leghírhedtebb tettük a „Lőpor-összeesküvés” volt, amit az angol parlament épületének felrobbantására és a király megölésére szerveztek, hogy katolikus uralkodót állítsanak a helyére. Az összeesküvésre azonban valahogy fény derült és a merényletet meghiúsították. November 5.-én még ma is ünneplik Angliában az esemény évfordulóját.

Hatalmának visszaszerzésére a pápa második erőfeszítése a Tridenti zsinat volt. Ez 1545 és 1563 között tartott megbeszélések sorozata volt. Sokféle kérdéssel foglalkoztak az összejöveteleken, de a legfontosabb téma a reformáció fejlődésének megállítása volt. Emiatt nevezik Ellenreformációnak a zsinat határozatait.

A zsinat kimondta, hogy senki sem értheti meg a Bibliát a „hagyományok”, a Katolikus egyház története és tanításai nélkül. Kimondták, hogy a keresztényeknek imádniuk kell a szenteket és azok szobrait, képeit, valamint kijelentették, hogy a pápa Isten helytartója (képviselője) a Földön.

Az egyik nagy gond, amivel szembesültek, hogy a protestánsok rámutattak, Dániel könyve és A jelenések könyve elítéli a katolikus egyházat, különösen magát a pápaságot. Néhány héten belül részletesebben is foglalkozunk majd ezzel a kérdéssel.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Ezek bizony nem mondvacsinált ellentétek voltak a Katolikus egyház és a protestáns reformerek között, hiszen embereket gyilkoltak meg miattuk. Mi a természetes emberei válasz a támadásra? Milyen a keresztény ember reagálása? Mi a különbség a kettő között? Lk 22:47-53; Eféz 6:10-18.

PÉNTEK

A spanyol Armada

A Katolikus egyház elveszítette hatalmát Németország nagy része, Svájc egy része és Anglia egésze felett. Természetesen úgy érezték, tenniük kell valamit ez ellen. A Jezsuita rend létrehozása és a Tridenti Zsinat után még egy jelentős erőfeszítést tettek.

Tervük az volt, hogy Angliát ismét katolikussá teszik. Összegyűjtötték hát a „Legyőzhetetlen Armadát” a valaha is létező legerősebb vitorlás hadihajó-flottát, amivel egy egész országot akartak vallásuk felvételére kényszeríteni.

1588-ban 130 spanyol hadihajó 2560 ágyúval, 10000 matrózzal és 20000 katonával felszerelve elindult, hogy találkozzon további 30000 holland katonával és megtámadják az angol partokat.

Meglepő módon olyan titokban folytak az előkészületek, hogy az angol kormány egészen a támadást megelőző hetekig nem vette komolyan a fenyegetést. Akkor már nem sokat tehettek, mégis megpróbáltak egy képzetlen sereget szervezni az elérhető kereskedelmi hajókat is bevonva. A briteknek mindössze 34 hadihajójuk volt, a spanyol gályáknál sokkal kisebbek.

Minden jel arra mutatott, hogy Anglia kudarcra van ítélve. Isten azonban nemet mondott. Bár az Anglikán egyház igen távol állt az isteni eszménytől, neki tervei voltak vele az elkövetkezendő évekre és nem engedte, hogy eltöröljék.

A csata története igen izgalmas. Viharok, ágyúk, lángoló hajók, ügyes tengerészek merészsége, kicsinyes érvek, ostoba mulasztások, és mindezek felett a Gondviselés keze, mindez szerepet játszott benne. A végén a „Legyőzhetetlen Armada” nem kapott erősítést és el volt vágva az utánpótlástól, egyszer sem támadt a partra és kénytelen volt a brit szigetek körül körözni, majd visszatérni Spanyolországba.

Nagyon kevesen tértek vissza. Mivel nem készültek ilyen hosszú útra, kifogytak az élelemből és az ivóvízből. Az ismeretlen vizeken sokan hajótörést szenvedtek az Ír partoknál. A hadba indult 30000 emberből 20000 soha nem tért vissza. Hogy a spanyolok helyzetén tovább rontson, kudarcukról értesülve Sixtus pápa nem fizette ki nekik a megígért egymillió koronát sem.

Anglia, bár még mindig nagyon messze volt a tisztaságtól, legalább nem lett katolikus.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Olvassuk el figyelmesen a következő igéket és állapítsuk meg, mit mondanak az országokról, és Istenhez való viszonyukról? Zsolt 33:8-22!

 

 

Feladatok:

Írd a vonalra a megfelelő válasz betűjelét!

 

A    VIII.Henrik                     H    Kálvin János                                  O    Aragóniai Katalin

B    Genf                              I      német választófejedelmek            P    Ferdinánd és Izabella

C    Skócia                         J     William Farel                                   Q   Anglikán Egyház

D    Németország              K    John Knox                                        R   V. Károly

E    1540                             L    Spirei országgyűlés                        S   Mária a skótok királynője

F    1545-1463                   M    Luther Márton                                 T    Római Katolikus

G    1588                             N    95 tétel                                            U    A fejedelmek protestálása

 

  1. ____ Ő írta az „Erős vár a mi Istenünk” című himnuszt.

  2.  ____ Ők mondtál:”Lelkiismereti kérdésekben a többségnek nincs hatalma.”

  3. ____ Ő írta a „A keresztény vallás intézményrendszere” című könyvet.

  4. ____ Ő írta a 95 tételt.

  5. ____ A sok ország üldözött keresztényeinek menedéket adó európai város.

  6. ____ A hivatalos összejövetel, ahol a német választófejedelmek tiltakoztak (protestáltak) a császár törekvése ellen, mely a vallási élet felügyeletére irányult.

  7. ____ Ő imádkozott így: „Add nekem Skóciát, vagy meghalok!”

  8. ____ Ő mondta a királynőnek: „Az alattvalók nem kötelesek királynőjük vallását követni.”

  9. ____ Ő mondta: „John Knox imáitól jobban félek, mint Európa egyesített hadseregeitől.”

  10. ____ Luther tiltakozó irata a bűnbocsátó, búcsúcédulák árusítása ellen.

  11.  ____VIII. Henrik az ______ egyház fejévé tette meg magát.

  12. ____ VIII. Henrik első felesége.

  13. ____ Aragóniai Katalin szülei, Spanyolország uralkodói.

  14. ____ A király, aki az Anglikán egyházat megalapította.

  15. ____ A német-római császár Luther Idejében.

  16.  ____ Ebben az esztendőben indított inváziót a Spanyol Armada Anglia ellen.

  17. ____ A Jezsuita rend megalapításának éve.

  18. ____ A Tridenti Zsinat időszaka.

  19. ____ Ebben az országban írtak tiltakozó iratot a választófejedelmek.

  20. ____ Ő hívta Kálvint, hogy dolgozzon vele Genfben.

  21. ____ Ebben az országban dolgozott reformátorként John Knox.

  22. ____ Az irat, melyről a protestantizmus a nevét kapta.

  23. ____ A Spanyol Armada célja az volt, hogy Angliát ismét ______-sá tegye.