Bibliatanulmány gyerekeknek

Múlt héten tanultunk a missziós munka hirtelen növekedéséről az 1700-as években. Izgalmas időszak lehetett az sok keresztény számára. Mások viszont Isten munkájának akadályozásán dolgoztak ez idő alatt.

Sehol a világon nem volt olyan egyértelmű ez a szembenállás, mint Franciaországban. A történet nagyon tragikus, mégis el kell gondolkodnunk a tanulságain, mert hamarosan az egész világ olyan lesz, mint Franciaország abban az időben.

Franciaországot évszázadokon át „az egyház legidősebb leányaként” emlegették. Azt a néhány rövid időszakot leszámítva, amikor a francia királyok védelmet nyújtottak a hugenottáknak (a francia protestánsoknak), a Katolikus egyház szinte minden területen teljes felügyeletet gyakorolt az ország fölött. Az 1700-as években ez nagy zűrzavarhoz vezetett.

A francia népet három társadalmi csoportra, rendre tagolták. A felső rendbe az egyházi vezetők tartoztak. A második rend a nemességé volt. A harmadikba tartozott mindenki más. Az első két rend tagjai birtokolták Franciaország területének csaknem a felét, holott a népességnek csak nagyon kis részét alkották. Ráadásul még adót se kellett fizetniük. Igazad van, ez teljesen igazságtalan.

Mit mond a Biblia a szegények elnyomásáról? Péld 14:31; 22:22-23; Préd 5:8.. A Biblia szerint a gazdagok továbbra is elnyomják a szegényeket, egészen Jézus eljöveteléig. Jakab 5:1-4.

Feltűnt, kik alkották a francia társadalom legfelsőbb rétegét? Az egyház. Mit mond Jézus, milyennek kell az egyháznak lennie? Mk 10:42-45.

Alkalmazd a gyakorlatban: Általában milyen embereket tart a világ nagynak, vagy híresnek? Mit gondolsz, vajon hányan igazán boldogok közülük? Ha választhatnál a nagyság és a boldogság között, te melyik mellett döntenél? Lehetséges mindkettő együtt? Hogyan?

HÉTFÖ

Harc a Biblia ellen

A francia társadalmi rendszer igazságtalansága túl messzire ment. Az elnyomott harmadik rend boldogtalansága és haragja végül több évig tartó kegyetlen háborúhoz vezetett, amit a Nagy Francia forradalom néven ismerünk. A kormányt megbuktatták és a királyi párral együtt több, mint negyvenezer embert végeztek ki. Kapzsiságuk és gőgjük miatt a papokat is annyira gyűlölték, hogy sokukat szintén meggyilkolták.

Más forradalmaktól eltérően senki sem próbálta megváltoztatni, vagy helyettesíteni a katolicizmust. Ezúttal a nép annyira haragudott az egyház bánásmódjára, hogy az egész kereszténységtől meg akartak szabadulni. A rosszal együtt a jótól is megszabadultak.

A papokat Istenbe vetett hitük megtagadására kényszerítették. Sokan meg is tették, többek között Párizs érseke is. Tűzre vetették a Bibliákat és betiltották a vallási szertartásokat. Az új kormányzat új vallást hirdetett: az „Értelem” mindenhatóságát. Valójában nem is új vallás volt ez, hanem ateizmus, ami Isten létezését is tagadja. Talán meglepő, de a Biblia azokról is beszél, akik ebben hisznek. Zsolt 14:1.

Ami új volt benne, az hogy első alkalommal történt meg, hogy egy egész nép jelentette ki, nem hisz Istenben. Micsoda tragédia! A francia emberek többsége mégis örvendett neki. Nem kell több pénzt adniuk a kapzsi papoknak! Nem kell többé meggyónniuk bűneiket a papoknak és értelmetlen imákat mormolniuk a szentekhez, vagy még többet fizetniük a bűnbocsájtó cédulákért.

Jó dolog volt megszabadulni a katolicizmus hibáitól és visszaélésitől, de az ujjongás mögött egy másik eszme is meghúzódott: megszűnik a bűntudat. Miért? Mert nem létezett már a törvény. A Biblia és a Tízparancsolat hivatalosan megszűnt létezni.

Mostantól saját törvényeket alkothatnak. És azt is tették.

Alkalmazd a gyakorlatban: A katolicizmus és az ateizmus egymás szöges ellentétének tűnik, egy valamiben mégis nagyon hasonlítanak. Mindkettő támadja Isten törvényét. Nehémiás 9:26; Zsolt 119:126; Mk 7:7; Mt 5:17; Róm 3:31.

KEDD

A tragikus következmények

Nagyon fontos a Francia forradalom története, mert bemutatja, mi történik nemsokára világunkban. A franciák amint királyuktól megszabadultak, hivatalosan arra szavaztak, hogy Istentől és Törvényétől is meg akarnak szabadulni. Úgy érezték, joguk van szabadon teljesen új törvényeket hozni, amilyeneket csak akarnak. Milyen elégedett lehetett Sátán ezzel a sikerével!

Kormányozni azonban nem könnyű, és az önző emberek kormánya előbb, vagy utóbb mindig összeomlik, elpusztítja önmagát. A francia királyi udvarban és az egyházban oly sok éven át uralkodó szörnyű gonoszság és önzés oda vezetett, hogy senki sem maradt, aki képes lett volna a Nemzetgyűlést másképp vezetni, mint önző módon. Péld 29:12.

Több nagy kormányváltás és a „Terror uralmának” nevezett időszak után egy Napoleon Bonaparte nevű ifjú magához ragadta a hatalmat és Franciaország császárává koronáztatta magát.

A szörnyű zűrzavar során több ezer ember vesztette életét és a nemzet romokban hevert. Származott vajon bármi jó is a Francia forradalomból? Nos, komoly figyelmeztetés arra, mi történik, amikor egy nemzet elfordul Istentől és semmibe veszi törvényét.

Alkalmazd a gyakorlatban: Nehéz az önző embereket kormányozni. Minél önzőbbek, annál nehezebb. Érted mát, miért nem sikerülhet soha Sátán terve? Ézsa 14:12-15.

SZERDA

A prófécia beteljesedése

A Nagy Francia Forradalom története közismert. Talán te is tanultál már róla az iskolában. Sokan mégsem tudják, hogy egy prófécia beteljesedése volt. Sok száz esztendővel azelőtt, hogy megtörtént volna, Isten „titkos, rejtjeles” leírást adott János apostolnak az eseményről. Olvassunk róla a Jel 11:1-3. igeversekben!

A két tanúbizonyság megismerése előtt, azonban ki kell derítenünk, mit jelent a prófécia időre vonatkozó része, és hogyan illeszkedik a történelembe. Első pillantásra úgy tűnik, mintha az igeversek két különböző időszakról szólnának, 42 hónapról és 1260 napról. Gyors utánaszámolással azonban rájövünk, hogy valójában ugyanarról van szó. 30 napos hónapokkal számolva a 42 hét pontosan 1260 napot tesz ki.

Ez egy nagyon fontos időszak, annyira fontos, hogy a Jelenések könyvében még másik három helyen is olvashatunk róla (12:6; 13; 13:5), Dániel könyvében pedig kétszer (7:25; 12:7). Ezek az igeversek segítenek pontosan meghatározni, mikor kezdődik és végződik az 1260 napos időszak.

Olvassuk el Dániel könyve 7. fejezetének 23-25. verseit! Emlékezzünk, hogy a negyedik fenevad ugyanazt jelképezi, mint amit Dániel könyve 2. fejezetében a negyedik fajta fém, Rómát szimbolizálja. Ezeket az igeverseket a legkönnyebb megérteni a hat igehely közül, ahol a Biblia az 1260 napról beszél, mert az angyal sok mindent megmagyaráz a látomásból. A kis szarv, mely a tíz közül emelkedik ki, a nagyokat szóló száj, az, hogy véli az idők és a törvény megváltoztatását, és hogy üldözi a Magasságos szentjeit, mind egyértelműen a Római pápaságra utal.

Ahol csak az 1260 napról olvasunk, azt látjuk, hogy a Római pápaság üldözi Isten népét. A Jelenések könyvének 13:3. verse újabb tényt tesz hozzá, mégpedig a halálos sebről, ami begyógyul. Ez is sokat segít a megértésben.

Mikor is kezdődött tehát ez az időszak? Akkor kezdődött, amikor a pápaság teljesen megalapozódott a másik három „szarv”, vagyis birodalom elpusztításával 538-ban. (Emlékezzünk, hogy a bibliai próféciákban egy nap egy esztendőt jelent. Ezék 4:6). Az 1260 év 1798-ban ért véget. Akkor kellett a pápaságnak „halálos sebet” kapnia.

És mi történt? 1798-ban Bonaparte Napóleon Itáliába küldte a francia hadsereget és fogságba ejtette VI. Piusz pápát, aki a következő évben meg is halt. Bár rövidesen új pápát nevezetek ki, a pápaság intézménye sokat veszített hatalmából és tekintélyéből.

Alkalmazd a gyakorlatban: Újabb bizonyítékát láthatjuk, miért mondja Isten, hogy az Ő jövőt ismerő és előre megjelentő képessége minden más isten felett valóságát bizonyítja. Ézsa 44:6; 46:10.

CSÜTÖRTÖK

A két tanúbizonyság - 1.

Olvassuk el a következő igeverseket! Jel 11:3-4 és Zsolt 119:105. A két bizonyság az Ó - és Újszövetséget jelképezi. „Zsákruhában prófétáltak (nélkülözések és üldöztetés közepette) 1260 esztendőn át 538-1798-ig. De mi a helyzet a prófécia többi részével? Az vajon mit jelent?

Olvassuk el Jelenések könyvének 11:4-8. verseit, és figyeljük meg, milyen sok ószövetségi eredetű fogalmat használ a két tanúbizonyság jellemzésére! Először is két olajfához és két lámpatartóhoz hasonlítja őket. Ez Józsué látomására és az angyal magyarázatára utal Zakariás könyvének negyedik fejezetében.

Illéshez is hasonlítja őket. Emlékszel Illés próféta történetére, amikor három esztendeig nem esett az eső, majd végül tűz emésztette el Isten ellenségeit?

Az egyiptomi események, a víz vérré válása és a csapásokkal megvert ország, mind Mózesre és a kivonulásra emlékeztetnek. Végül láthatjuk a két tanúbizonyság halálát egy városban, mely egyszerre tűnik Szodomának, Egyiptomnak és Jeruzsálemnek is.

Érthető, miért tartják olyan zavarba ejtőnek mindezt azok, akik nem ismerik a Bibliát, különösen az Ószövetséget.

Először is vizsgáljuk meg a két tanúbizonyság hatalmát! Képesek voltak megállítani az esőt, tűzzel elemészteni ellenségeiket, és szörnyű csapásokat osztani. Ennek alapján te sem szeretnéd magadra haragítani őket, ugye?

Egy mélységből feljövő fenevad mégis mindkettejüket megölte? Hogyan történhetett ez meg?

Ne feledjük, a két tanúbizonyság az Ó –és Újszövetséget jelképezi, és a Biblia ítéleteinek többsége még mindig a jövendőben fog bekövetkezni. A végső megjutalmazás és büntetés napja még nem érkezett el. A Szentírás hatalma valóban olyan nagy, ahogy a Biblia állítja, de még nem használta a végső büntető ítéletre.

Alkalmazd a gyakorlatban: Vajon az, hogy a gonoszok büntetése nem látható most azonnal, kevésbé bizonyossá teszi azt? Préd 8:11.

PÉNTEK

A két tanúbizonyság - 2.

Mi történt ezután? Jel 11:7-12.

Miután a két tanúbizonyság befejezte tanúságtételét az 1260 nap vége felé megtámadta és megölte őket „a mélységből feljövő fenevad” és temetetlenül hagyta holttestüket a város utcáin, melyeket lelkileg Szodomának, Egyiptomnak és Jeruzsálemnek neveznek. Vajon mit jelent ez?

Kezdjük a földrajzi elhelyezkedéssel! Szodoma a gonoszságáról és erkölcstelenségéről volt leginkább ismert. 1Móz 19:4-7. Egyiptom pedig istentagadásától volt híres. 2Móz 5:1-2.

Jeruzsálem annyira gyűlölte Istent, hogy Jézust is beleértve minden küldöttét üldözték és kivégezték. Luk 11:49-51; ApCsel 7:52; 13:27-28.

Szóval, hol találunk az 1260 esztendő vége felé (ami 1789-ben volt), egy olyan eseményt, ami szörnyű erkölcstelenséggel, ateizmussal, gyilkolással, Isten és igéje elleni különös támadással járt? Csak egyetlen eseményre igaz mindez, a Nagy Francia forradalomra.

De mi a helyzet a három és fél nappal, valamint a két tanúbizonyság feltámadásával?

Emlékszel az egy nap egyenlő egy év elvére? Isten sok próféciában használja az egy nap kifejezést egy esztendő jelölésére. Ebben az esetben három és fél év telt el a Biblia „halála” és feltámadása, valamint felmagasztalása (és felmenének az égbe felhőben) között.

Pontosan így is történt. A kereszténységet törvényen kívül helyező és Bibliaégetést elrendelő törvényeket 1793 novemberében vezették be és három és fél év múlva, 1797 júniusában törölték el. A Biblia ismét élt Franciaországban, és még nagyobb tiszteletnek örvendett, mint annak előtte valaha is.1804-ben megalakult a Brit –és Külföldi Bibliatársulat és néhány évvel később az Amerikai Bibliatársulat is.

Akkoriban talán csak 4 millió példány volt a Bibliából a földön csupán mintegy 51 különböző nyelven, de rövidesen több százmillió újabb példány jelent meg egyre több nyelven. Milyen csodálatos!

Alkalmazd a gyakorlatban: A Jelenések könyvében sok utalást találhatunk az Ószövetség irataira. Egyesek „Újszövetségi keresztényeknek” nevezik magukat, és nem törődnek az Ószövetséggel, mert szerintük az már nem fontos. Mit mond a Biblia a teljes Szentírásról? 2Tim 3:16.

Feladatok:

Karikázd be a megfelelő választ a zárójelben szereplő állítások közül!

Az 1800-as években (Anglia, Németország, az Egyesült Államok, Olaszország, Franciaország) egyértelműen és tevékenyen ellenezte a kereszténységet és Isten munkáját.
Franciaország felett évszázadokon át a (protestánsok, katolikusok, lollardok, lutheránusok) gyakorolták szinte a teljes hatalmat.
(Az egyházi vezetőket, a nemességet, az egyszerű embereket) nevezték első osztálynak és a társadalom felső szintjén álltak. (Az egyházi vezetők, a nemesség, az egyszerű emberek) alkották a második osztályt. Ez a két csoport birtokolta Franciaország területének (a felét, harmadát, háromnegyedét) és fizette az adók (felét, teljes egészét, nem adózott).
(Az egyházi vezetőket, a nemességet, az egyszerű embereket) nevezték a harmadik osztálynak. Ők alkották a lakosság legnagyobb részét, de a földnek csak (felét, egyharmadát, háromnegyedét) birtokolták. Ráadásul még (az adók nagy részét, felét, az összes adót) is ők fizették.
A nagy francia forradalom célja az volt, hogy (megöljék a parasztokat, bevezessék a protestantizmust, elpusztítsák a kereszténységet, megszabaduljanak a királytól).
A nagy Francia forradalom idején (egyik pap sem, csak néhány pap, sok pap) állította, hogy nem hisz Istenben.
Franciaország új vallását (Mária, a szentek, az értelem) tiszteletének nevezték.
Az 1260 napos időszak (Kr.e 457-ben, Kr u.538-ban) kezdődött, és (Kr.u 1517-be, 1798-ban, 1844-ben) végződött.
A „kis szarv” jelképét Dániel könyvének 7:23-25. verseiben Isten a (protestánsok, lollardok, pápaság, valdensek) bemutatására használta.
A Jelenések könyvének 11. fejeztében szereplő „két tanúbizonyság” (Pétert és Jánost, Husz Jánost és Jeromost, az Ó –és Újszövetséget, a katolicizmust és a protestantizmust) jelképezi.
Az 1260 éves időszak végén (Olaszország, Franciaország, Németország, az Egyesült Államok, Egyiptom, Izrael) élete Szodoma jellemzőit mutatta.
(Szodoma, Jeruzsálem, Egyiptom) istentagadó ország volt. (Szodoma, Jeruzsálem, Egyiptom) gonosz erkölcstelenséggel és korrupcióval teljes város volt; (Szodoma, Jeruzsálem, Egyiptom) pedig megölte Isten prófétáit, Jézussal, a világ megváltójával együtt.