Bibliatanulmány gyerekeknek

Akik még mindig hűségesek voltak Jézushoz és Silóban jártak istentiszteleten és áldozatot bemutatni, hazatérve elmondták a többieknek, hogy Jézus szólt Sámuelhez. Hamarosan már mindenki tudta, hogy Sámuelből vezető lesz. Tudták, hogy ő Isten prófétája. 1Sám 3:19-21.

A filiszteusok még mindig Izrael ellenségei voltak. Amint azt látták, hogy az izraeliták a bálványimádásukkal egyre inkább hasonlítanak a pogányokra, már nem is tartották olyan hatalmasnak Izrael Istenét. Hamarosan éppúgy, mint Gedeon idejében a midiániták, erőszakkal szolgáikká akarták tenni az izraelitákat.

Az izraeliták végül úgy döntöttek, hogy visszavágnak és elüldözik a filiszteusokat. Tehát, anélkül, hogy megbánták volna Jézussal szembeni engedetlenségüket, az izraeliták már tervezték a harcot a filiszteusok ellen. Nem kérték Jézust, hogy segítsen nekik, és Éli sem értett egyet terveikkel. Azt tervezték, hogy egy Silóhoz,- ahol a Szent sátor állt -, közeli helyen vívják meg a csatát a filiszteusokkal.

Amikor a két hadsereg találkozott, a filiszteusok készen álltak a harcra. Mit gondolsz, az izraeliták is készen álltak? Nem! Ki nyerte meg aznap a csatát? 1Sám 4:2.

Még az izraeli vének sem értették, hogy miért nem ők győztek. Elfeledkeztek vajon a Jézus ígéretében található nagy „HA” szócskáról? Józs 23:12-13.

Most pedig ahelyett, hogy eszükbe jutottak volna a szörnyű dolgok, amiket műveltek, és megbánták volna őket, egy tervet próbáltak ki, amiben biztosak voltak, hogy működni fog. 1Sám 4:3-4.

Siló csupán alig harminc kilométernyire volt. Gyorsan üzenetet küldtek, hogy szállítsák a szent Frigyládát a táborba. A Frigyláda a Szentek szentjében állt, ahová a főpap is csak egyszer mehetett be évente. Éli fiai azonban elszállították a szent ládát a csatatérre.

Amikor az izraeliták meglátták Éli fiait, akik a Frigyládával közeledtek a tábor felé olyan üdvrivalgásban törtek ki, hogy a föld is beleremegett! Biztosak voltak abban, hogy most majd minden megváltozik, és az izraeliták könnyedén megnyerik a csatát.

A filiszteusok hallották az izraeliek kiáltozásait. „Mi lehet ez a nagy üdvrivalgás?” – tanakodhattak. „Velük van a Frigyládájuk!”- jött a válasz.

Ó, Izrael Istenének Frigyládája! A filiszteusok hirtelen nagyon megijedtek. Minden kánaánita tudta, hogy mi történt Jerikónál, amikor az izraeli hadsereg a város körül hordozta a Frigyládát és a városfalak leomlottak. A filiszteusok kétségkívül nagyon meg voltak ijedve! A végén még ők lesznek az izraeliták szolgái! Mit határoztak el? 7-9. v.

KEDD - SZERDA

Az izraeliták úgy viselkedtek, mintha a Frigyláda varázserejű tárgy lenne, ami bizonyára megvédi őket aznap az ellenségtől. Mit mondott azonban Jézus, hogyan lehetnek biztonságban az ellenségeiktől? Csak, ha Őbenne bíznak! Ezt tették? Nem! Mi történt aznap? 1Sám 4:10-11.

Gondoljunk csak bele! Az sok ezer izraelita katona, aki aznap meghalt! Ahogyan Éli gonosz fiai is. A legrosszabb azonban, hogy Isten szent Frigyládáját is elrabolták. A Szövetség ládájában volt a két drága kőtábla, amikre Jézus maga írta fel szeretet törvényét, a Tízparancsolatot az ujjával. És a gonosz filiszeusok elrabolták. Ez szörnyűség volt és szomorú, ugye?

Silóban a szegény, vak Éli a városkapuban ülve aggodalommal várta a csatáról szóló híreket. Leginkább a Frigyláda miatt aggódott. Mi történik vele?
Végre egy követ érkezett futva a csata helyszínéről, és Éli hallhatta az emberek sírásának és jajgatásának hangjait.

„Miért sírnak az emberek?” – kérdezte Éli „Mi történt? Mondjátok el nekem is!” Mit mondott a hírnök Élinek, amikor visszajött hozzá? 16-17.v.

Éli természetesen szomorú volt a fiai halálhíre miatt, de amikor meghallotta, hogy mi történt a Frigyládával, az már túl sok volt neki. Mi történt vele? 18. v.

Éli hosszú időn keresztül volt Izrael vezetője. Nagyon sok jó elmondható róla, ugye? Mi volt azonban az az egy fontos dolog, amit nem tett meg fiai felnevelése során? Nem tanította meg őket engedelmeskedni.

Most a legszörnyűbb dolog történt. A Szentek szentje a Szent sátorban üres volt! A Frigyláda annak a jele volt, hogy Jézus ott van a közvetlen közelükben. De csak akkor tudja megáldani őket, ha bíznak benne és engedelmeskednek neki. A Frigyláda most eltűnt. Nemcsak hogy a gonosz filiszteus városban, Asdódban volt, hanem annak a városnak is a legrosszabb helyén. 1Sám 5:2.

El tudod képzelni a szent Frigyládát egy pogány templomban? Közvetlenül egy pogány bálvány mellett állt, amelynek felsőteste emberi alak volt, alfele pedig halat mintázott. A pogány istent Dágonnak hívták. A filiszteusok nagyon örültek, mert azt hitték, hogy a Frigyláda az izraeliták Istene. A filiszteusok most biztosak voltak abban, hogy két hatalmas istenük is van! Már másnap reggel rá kellett jönniük, hogy nem így van. Leckénk következő részében megtudjuk majd, hogy mi történt.

CSÜTÖRTÖK - PÉNTEK

Mit gondolsz, ki őrizte folyamatosan a szent Frigyládát? Az angyalok. Ők persze tudták azt is, hogy mit hisznek a filiszteusok.

Miután a Frigyládát elhelyezték pogány templomukban, Asdódban, másnap korán reggel odamentek az emberek. Képzeljük csak el, mennyire megdöbbentek amikor Dágont arccal a földön fekve találták a Frigyláda előtt. Milyen zavarba ejtő! Gyorsan visszaállították a bálványt a helyére. 1Sám 5:3.

Aznap este ellenőrizték, hogy a templom biztosan zárva legyen. Lehet, hogy még őröket is állítottak, hogy senki ne ismételhesse meg ezt a szörnyűséget. Mégis, amit másnap reggel találtak, még rosszabb volt, mint valaha.

És ez nem minden. Sok filiszteus testét váratlanul szörnyű fekélyek betegítették meg. Semmi kétség, az emberek meg akartak szabadulni a Frigyládától. Gáth városába küldték.

Mi történt azonban Gáthban? 9. v. Hamarosan Gáth is megszabadult a Frigyládától, ahogyan Ekron is!

A filiszteusok még azzal is megpróbálkoztak, hogy a mezőn tartották a Frigyládát. De Jézus rágcsálókat küldött, akik megtették a földeken a gabonát és még a csűrökben tároltat is pusztítani kezdték.

A hetedik hónap végére a filiszteusok már nem akarták tovább megtartani a Frigyládát. Megkérdezték a bölcseiket, hogyan küldhetnék vissza az izraelitáknak. Mit tanácsoltak a bölcsek, mit tegyenek? 1Sám 6:4-8.

Miből fogják a filiszteusok biztosan tudni, hogy Izrael hatalmas Istene hozta rájuk azt a sok szörnyű bajt, vagy csak véletlenül történtek? 9-11. v.

Minden készen állt a próbára. A filiszteusok feszülten figyelték, hogy mit fognak tenni a tehenek. Hamarosan kiderült. A tehenek otthagyták borjaikat és elindultak az Izrael felé vezető úton.

Az izraelita város, Béth-Semes határában dolgozó aratómunkások némelyike felpillantott. „Honnan jön ez a hangos tehénbőgés?” – kérdezhették. Aztán valaki felkiáltott: „Nézzétek, mi jön az úton!” Mi történt ezután? 13-16. v.

Az izgatott izraeliták a Frigyláda köré sereglettek. Rácsodálkoztak és azt tárgyalták, hogy mi történt. Bele szerettek volna nézni, bár ismerték az erről szóló rendelkezést. Még a filiszteusok sem nyitották ki a ládát. Egy merész izraelita azonban rövidesen levette a fedelét és sok kíváncsi ember belenézett.

Jézus tudta, nem engedheti meg, hogy azok az izraeliták azt higgyék, semmi rossz nem volt tettükben. Nem hagyhatja, hogy engedetlenek legyenek, ahogyan Éli megengedte a fiainak. Nagyon sok tiszteletlen Béth-Semesbeli ember azonnal halálát lelte ott.

Az emberek nagyon féltek. Gyorsan emberekért küldettek egy másik, közeli városba, hogy elszállítsák a Frigyládát. Hol volt a Frigyláda az elkövetkező 20 évben? 1Sám 7:1-2.

Ma is azt akarja Jézus, hogy ne feledjük, van, amikor fontos tiszteletteljesnek lennünk? Mikor? Milyen alkalmakkor? Hogyan fejezzük ki tiszteletünket? (Beszéljük meg!)

Történet sarok

Kifutófiút felveszek - 2. rész

Átdolgozta: Amy Sherrard

Péteri úr táblája visszakerült a kirakatba, és még mindig ez állt rajta: „Segédet keresek”.

Jancsi és Karcsi csak nevettek rajta és úgy döntöttek, hogy Péteri úr egészen biztosan a legfurcsább ember, akit valaha is ismertek. Mindketten megpróbálták megszerezni az állást, de egynapi munka után Péteri úr egyiküket sem alkalmazta.

Malmos Tomi nem tudott Jancsiról és Karcsiról, amikor bement az üzletbe az állásra jelentkezni. És természetesen a sötét, hideg padláson álló, rozsdás csavarokkal és szögekkel teli hosszú ládáról sem tudott, amikor Péteri úr felvette őt. Nem tudta, hogy már Jancsit és Karcsit is megkérte, hogy tegyék rendbe a ládát.

Második munkanapján délelőtt, amikor éppen nem volt kiszállítanivaló, Péteri úr felküldte Tomit a padlásra, hogy csináljon rendet a ládában.

Ebédidőben Tomi még mindig a padláson volt. „Elkészültél? –kiáltott fel neki Péteri úr.

„Nem, uram, sok tennivaló van még itt.” – felelte Tomi.

„Rendben, de most ebédidő van, evés után visszamehetsz, és még dolgozhatsz rajta.” – mondta neki Péteri úr.

Tomi így is tett. Egész délután a padláson dolgozott. Végül pont, amikor Péteri úr már hívni akarta, Tomi jött lefelé a lépcsőn.

„Minden tőlem telhetőt megtettem uram,” – mondta – „és a láda legalján ezt találtam.” Ezzel Péteri úr felé nyújtott egy tízdolláros arany érmét. „Szokatlan hely aranyat lelni, ugye?” – mondta Péteri úr miközben átvette az érmét Tomitól és zsebre tette. Örülök, hogy megtaláltad, és holnap is várlak.”

Miután Tomi hazament, Péteri úr fölment a padláslépcsőn. Ott állt a hosszú láda, és benne minden gondosan szétválogatva külön-külön rekeszekbe. Minden rekesz takarosan felcímkézve.

Péteri úr arcán széles mosoly terült szét. „Nos, – mondta magában – azt hiszem, végre megtaláltam a fiút, akit szerettem volna. Azt hiszem ez a fiú megtalálta a szerencséjét. Jó, lelkiismeretes munkaerő, és becsületes. Könnyen zsebre vághatta volna az arany érmét, hiszen nem tudta, hogy én tudok róla.” Amikor Jancsi és Karcsi megtudták, hogy Tomi megkapta az állást, nem hitték, hogy túl sokáig meg is tudja tartani. Ám a tábla nem került vissza a kirakatba, és Tominak volt munkája iskolaidőben is a tanítás után.

Jancsi és Karcsi soha nem jöttek rá, hogy miért küldte el őket Péteri úr, és miért tartotta meg Tomit. Ám jó néhány évvel később az arra járók a következő feliratot olvashatták Péteri úr üzletének bejáratán: „Péteri és Malmos”. Tomi már nem volt többé kifutófiú. Gazdag fiatalember volt. Irodájának falán az a bekeretezett mondat függött, amit még Péteri úrtól kapott nem sokkal az után, hogy elkezdett nála dolgozni. A mottó a következő Bibliaidézet volt: „Aki a kevesen hű, az a sokon is hű.” (Luk 16:10)

(Vége)