Bibliatanulmány gyerekeknek

Szomorú nap volt az, amikor Saul a fia, Jonatán felé hajította dárdáját, mert szót emelt kedves barátja, Dávid védelmében. Mikor másnap reggel a mezőn találkoztak, mindketten belátták, hogy Dávidnak el kell rejtőznie Saul elől. Könnyezve vettek búcsút egymástól, nem tudván, hogy találkoznak-e még valaha.

Dávid Nóbba sietett, ahol akkoriban a Szenthely állt. Dávid nyugtalan volt és aggódott, amikor megérkezett. Ahimélek, a főpap megkérdezte, hogy mi bántja, de mit felelt Dávid az igazság helyett? 1Sám 21:1-3.

A Szent sátorban csak a Szent kenyerek asztalán álló kenyerek voltak kéznél. Csak a papok ehettek azokból, de Ahimélek odaadta őket Dávidnak. Mit mondott Dávid, mire van még szüksége? 6-9. v.

Dávid bízott Istenben, amikor Góliáttal harcolt, de a hite most elbukott. Talán megijedt, amikor meglátta Doégot, Saul szolgáját. Biztos volt benne, hogy Doég elmondja majd Saulnak, hogy ott látta őt. Így elfeledkezvén Isten őt óvó hatalmáról, hazudott a főpapnak. A hazugságra azonban soha nincs mentség.

Dávid szökése után egy napon Saul gyanakodni kezdett, hogy áruló van a táborában és gazdag jutalmat ígért annak, aki elárulja, hogy ki támogatta Dávidot. Doég elmondta Saulnak, hogy látta Dávidot a Szent hajlékban, és ez úgy hangzott, mintha Ahimélek lett volna a támogató. Ezért Saul Ahiméleket és egész családját a halálba küldte. Csak Ahimélek egyik fia, Ebjátár menekült meg. Egész Izrael elborzadt, amikor tudomást szereztek Saul bosszújáról.

Milyen szörnyű következményei lettek Dávid hazugságának! Ha elmondta volna az igazat Ahiméleknek, jó tanácsokat kaphatott volna és Ahimélek megvédhette volna magát és családját.

Nóbot elhagyva Dávid úgy érezte, hogy nagyobb biztonságban lenne Izrael ellenségei közt, mint a saját hazájában, ahol Saul megtalálhatja őt. Ez nem volt egy bölcs ötlet, de Dávid egyenesen a filiszteusok királyához ment. Mi történt ott? 10-15. v.

Alkalmazd a gyakorlatban: Hogyan tud valaki megszabadulni a hazugság szörnyű bűnétől? Zsolt 120:1-2.

HÉTFÖ

Mint űzött vad

(1Sám 22:1-5; 23:24.)

Úgy tűnt, sehol sincs biztonságos hely Dávid számára. A családja is tudta, hogy mivel a rokonai, ők sincsenek biztonságban, ezért egy időre csatlakoztak hozzá egy nagy barlangban, ahol bujdosott. Emberek százai, akik ezért, vagy azért nem voltak elégedettek a királlyal, szintén csatlakoztak hozzájuk. Mivel Dávid még mindig aggódott szülei biztonságáért, hol talált végül menedéket nekik? 1Sám 22:3.

Dávid vezetésért imádkozott, amikor a filiszteusok egy a búvóhelyéhez közeli város ellen harcoltak. Az Úr azt mondta neki, hogy fogja az embereit és mentse meg a várost. Dávid engedelmeskedett, annak ellenére, hogy katonái féltek, hogy Saul rájuk talál. És úgy is lett. A város megmentése után Dávidnak az embereivel a pusztaságba kellett menekülniük, ahol egyik helyről, a másikra vándoroltak.

Menyire megörült és felbátorodott Dávid, amikor Jonatán Saul tudta nélkül megtalálta őket és ismét együtt lehettek egy kis időre. Jonatán bíztatta Dávidot, hogy továbbra is bízzon az Úrban.

Saul hamarosan megtudta, hogy merre bujkál Dávid, és háromezer katonával a keresésére indult. Mikor Saul otthagyta katonáit és egy kis időre betért egy nagy barlangba, sejtelme sem volt arról, hogy Dávid és emberei ott rejtőznek a barlang belsejében. Dávid katonái azonnal meg akarták ölni Sault, de Dávid tudta, hogy az nem lenne helyes. Ezért egyértelműen nemet mondott embereinek.

Ha megengedte volna embereinek, hogy megtegyék, az emberek azt gondolhatták volna, hogy Dávid azért keresi Sault, hogy megölje, ahogyan Saul azért kereste őt. Dávid ehelyett olyan közel kúszott, hogy le tudjon vágni egy darabot Saul köntöséből és újra elrejtőzött, amíg Saul távozott. 1Sám 24:4; 6-7.

Amikor Saul már biztonságos távolságra volt a barlangtól, Dávid előjött és a köntöséből származó kelmedarabot felmutatva szólította őt. Saul megdöbbent, hogy Dávid olyan közel volt hozzá és mégsem bántotta. Haragja elpárolgott, amint Dávidnak válaszolt. 16-20. v.

Alkalmazd a gyakorlatban: Nem jobb mindig jóindulattal kezelni az ellenséget?

KEDD

Megmenekülve a bosszútól

(1Sám 25.)

Mostanra Sámuel már nagyon öreg volt, és amikor meghalt egész Izrael gyászolta őt. Hiányolni fogják hűséges bírájukat, papjukat és prófétájukat. Többet segített nekik, mint bárki Józsué óta. Látták az óriási különbséget Sámuel és Saul között és már megtapasztalták a király utáni vágyuk szörnyű következményeit. Dávid különösen gyászolta Sámuelt, de nem mert elmenni a temetésére.

Dávid és emberei búvóhelyének közelében sok pásztor és juhász őrzött több ezer juhot és kecskét. Egy Nábál nevű önző és gazdag ember tulajdonában voltak. Dávid embereivel együtt segített a pásztoroknak a nyájak gondozásában, és bár szükségük volt élelemre, nem kértek és nem is vettek el Nábál állataiból.

Milyen üzenetet küldött Dávid Nábálnak, és ő mit válaszolt, amikor elérkezett a birkanyírás ideje? 1Sám 25:4-12.

Továbbra is óvatosan gondolkodva, Dávid azt tette, amit mi is sokan teszünk, bár nem lenne szabad: vakmerően reagált. Szerencsére Nábál egyik pásztora gyorsan közbelépett. 13-17. v.

Nábálnak és Abigélnek nem lehetett több ellenvetése. Abigél könyörületes, jószívű asszony volt, és egy percet sem vesztegetett, megrakodta a szamarakat élelemmel Dávid és emberei számára. Előre küldte őket, és Nábálnak egy szót sem szólva követte őket, amíg Dáviddal és csapatával nem találkoztak. Kit hibáztatott a történtekért, amikor Dávid lábai elé borult? 23-28. v.

Abigélt hallgatva Dávid nagyon hálás volt, hogy Isten odaküldte az asszonyt, megakadályozva ezzel, hogy olyant tegyen, amit majd meg kellene bánnia. 32-33. v.

Mikor Abigél hazaért, a férje részeg volt, úgyhogy másnap reggelig nem tudott beszélni vele. Mikor elmondta neki, hogy ő és emberei milyen közel álltak ahhoz, hogy meghaljanak, Nábál összeesett és mintegy tíz nap múlva meg is halt. Nem sokkal ezután Abigél Dávid felesége lett.

Alkalmazd a gyakorlatban: Istennek ma is könyörületes, békéltető keresztényekre van szüksége. Ha valaha is bosszúvágyat éreznél, mint akkor Dávid, olvasd el a következő igeverseket! Róm 12:19-21.

SZERDA

„Parázs”

(1Sám 26; 27.)

Saul megígérte, hogy felhagy Dávid üldözésével, de Dávid tudta, hogy nem bízhat Saul ígéreteiben. Valójában még saját izraelita társaiban sem bízhatott, mert időről időre elárulták Saulnak, hogy hol rejtőzik Dávid.

Dávid nem lepődött meg, amikor kémei azt jelentették neki, hogy Saul ismét az életére készül törni. Embereivel továbbra is gondosan elrejtőzött, amikor Saul és katonái a közelben táboroztak.

Egyik éjjel , amikor Dávid megkérdezte társait, hogy ki megy el vele Saul táborába, az unokaöccse, Abisaj jelentkezett. Halkan odaosontak, ahol Saul és serege mélyen aludt. Ott, a tábor közepén feküdt Saul. Mellette a dárdája a földbe szúrva. Hadseregparancsnoka, Abnér mellette aludt.

Abisaj izgatott volt. Biztos volt benne, hogy Isten adta nekik ezt a lehetőséget, hogy megszabaduljanak az ellenségeiktől. Súgva kérte Dávid engedélyét a végrehajtásra. Dávid nemet intett a fejével. Mit súgott válaszul az unokaöcsének? 1Sám 26:9-11.

Amikor biztonságos távolságban voltak Dávid nagyot kiáltott, hogy felébressze az alvó katonákat. Leszidta Abnért, amiért nem őrzi jobban a királyt, és megkérdezte Saultól, hogy miért üldözi még mindig őt. Sault mélyen megindította Dávid iránta tanúsított meg nem érdemelt jóindulata és beismerte, hogy vétkezett. Még azt is mondta, hogy az Úr meg fogja áldani Dávidot.

Saul egy katonát küldött a dárdájáért és a vizeskorsójáért. Dávid és unokaöccse visszatértek a táborukba, Saul pedig hazatért seregével.

Dávid ismét úgy döntött, hogy nagyobb biztonságban lesz a filiszteusok között, mint a saját hazájában. Tisztában volt vele, hogy nem tudna Saulban, vagy az izraelitákban bízni. Tehát, ahelyett, hogy Istenben bízott volna, és megkérdezte volna Tőle, hogy mit tegyen, az embereivel és családjukkal együtt Ákishoz, a filiszteus királyhoz ment Gátba.

Ákisnak hízelgett, hogy Dávid hozzá fordult védelemért, és nekiadta Ciklág városát, hogy embereivel ott éljen. Fogalma sem volt róla, hogy Dávidék rajtaütöttek a város környékén vándorló pogány törzseken.

Alkalmazd a gyakorlatban: Tud Isten segíteni nekünk minden gondunkban, még a legnagyobban is? Meg tud óvni minket még a legerősebb kísértésben is? Zsid 7:25.

CSÜTÖRTÖK

Felkészülés a csatára

(1Sám 28:1-6; 29; 30.)

Amikor a filiszteus vezérek megint összegyűltek az izraeliták elleni harcra, Ákis biztos volt benne, hogy Dávid az embereivel majd velük fog tartani. Azt mondta nekik, hogy a gyülekezőhelyeken találkozzanak a többi csapatokkal.

A filiszteus vezérek azonban nem engedték, hogy Dávid a seregükhöz tartozzon, amikor rájöttek kilétére. Azt mondták, ellenük fordulhat a csata során és átállhat az izraelitákhoz. Mit mondott ezért Ákis Dávidnak, mit tegyen? 1Sám 29:7.

Dávid bizonyára nagyon megkönnyebbült. Nagy megrázkódtatás érte azonban őket, amikor a Ciklágba visszaértek! Az amálekiták megtámadták a várost és elhurcolták családjukat, vagyonukat és felégették a várost.

Dávid emberei annyira elkeseredettek voltak, hogy őt kezdték okolni. Ő ezúttal megkérdezte Istent, hogy mit tegyen, és az Úr azt mondta, hogy menjenek tovább és szabadítsák ki az elhurcolt embereket.

Dávid engedelmeskedett. Kétszáz embere annyira kimerült volt, hogy útközben meg kellett állniuk pihenni. Maradék négyszáz emberével utolérte az amálekitákat és mindent visszaszerzett tőlük, a családokkal együtt. Azonkívül azt is elvették, amit az amálekiták másoktól raboltak. Ezt nevezik hadizsákmánynak. 1Sám 30:10-19.

A négyszáz katona közül többen azt gondolták, hogy a pihenni hátramaradt kettőszáznak nem jár a zsákmányból, de Dávid azt mondta, hogy mindent egyenlően fognak elosztani. Amikor visszaértek Ciklágba, Dávid küldött a zsákmányból azoknak a Júda déli részén lakó barátainak is, akik segítettek neki, amikor embereivel Saul elől bujdokolt.

Eközben a filiszteusok összegyűltek az izraeliták elleni harcra. Azokban az években, amiket Dávid üldözésével töltött, Saulnak a filiszteusok ellen kellett volna harcolnia, akik mostanra nagyon megerősödtek. Hadseregük mérete megfélemlítette és elbátortalanította Sault. Semmilyen választ nem kapott, amikor megkérdezte az Urat, hogy mit tegyen. 1Sám 29:5-6.

Alkalmazd a gyakorlatban: Mit gondolsz, valóban engedelmeskedett volna Saul, ha Isten válaszolt volna és tanácsot adott volna neki?

PÉNTEK

Szomorú vég

(1Sám 28:7-25; 31.)

Saul el volt keseredve. Másnap a csatában szembe kellett néznie a filiszteusokkal és tudni akarta, hogy mit tegyen. Engedetlensége és makacssága elszakította őt Istentől reménytelenségben és magányban hagyva őt. Mit tett elkeseredettségében Saul? 1Sám 28:7-15.

Micsoda látvány! Izrael királya, akinek lelke eleinte csordultig volt Szentlélekkel, végül megszomorította azt a Lelket és most gonosz lelkeknél keres segítséget.

Az asszonyt, akihez Saul elment médiumnak, vagy halottlátónak nevezték. A médiumok Sátán eszközei, akikről az emberek azt hiszik, hogy általuk kapcsolatba kerülhetnek a halottakkal. Saul azért ment ahhoz a médiumhoz, mert az akkor már halott Sámuellel akart kapcsolatba lépni.

Sámuel volt az, aki megjelent és Saulhoz szólt? Nem! Sámuel halott volt, nem tudott beszélni. A halott emberek nem tudnak semmit. Préd 9:5. Egy gonosz lélek volt az, aki megjelent és úgy nézett ki, mint Sámuel és úgy beszélt, mint ő. Mit mondott a gonosz lélek? 19. v.

Saul átadta magát Sátán irányításának. Aztán a gonosz lélek Sámuelnek adva ki magát emlékeztette őt bűneire és megjósolta a vereségét és a halálát. Semmi kétség, Saul a földre rogyott kétségbeesésében!

Másnap a csata pontosan úgy zajlott, ahogyan Sátán megjósolta. Saul és három fia, köztük Jonatán is, meghaltak. Valójában Saul megsebesült és hogy ne az ellenség fogja el és ölje meg, inkább azt választotta, hogy kardjába dől és úgy öli meg magát. Mi történt, amikor az izraeliták rájöttek, hogy elveszítették a csatát? 1Sám 31:7

A csata majdnem pontosan ugyanazon a helyen volt, ahol sok évvel azelőtt Gedeon csupán háromszáz emberével menekülésre késztetett egy hatalmas hadsereget. Mi volt a különbség a két ütközet között?

Alkalmazd a gyakorlatban: Amikor Saul először választotta az engedetlenséget, valószínűleg nem gondolt arra, hogy majd ennyire gonosszá válik. Soha, de soha nem biztonságos engedetlennek lenni Istennel szemben, még egyetlen „kis” dologban sem!

Gondolkodjunk el Saul választásain! Melyik oldalra állította őt büszkesége és féltékenysége – Jézuséra, vagy Sátánéra? A szörnyű háború Jézus és Sátán között ebben a pillanatban is zajlik. Mit választasz, kinek az oldalán akarsz állni?

Feladatok:

1./ Gondoljuk végig a különbségeket Dávid és Saul között, valamint Abigél és Nábál között! Melyikük akart Jézusra hasonlítani?

______________________________________________________________________________

2./ Az alább felsorolt jellemvonások közül válaszd ki azokat, amelyek megfelelnek annak, amit Jézus vár el tőlünk, és jelöld „I” betűvel (igen), és „N” betűvel (nem) azokat, amelyeket Jézus segítségével legyőzhetünk.

__________imádságos lelkületű __________makacs

__________bűnbánó __________szerény, alázatos

__________Istenben bízó __________büszke

__________türelmetlen __________gyáva

__________engedelmes __________bolond

__________rosszindulatú __________tanulékony

__________hűséges __________bátor

__________türelmes __________én-központú

__________alávaló __________szava hihetetlen

__________megbízhatatlan __________könyörületes

__________kedves __________gonosz

__________nagylelkű __________önző

__________engedetlen __________megbízható

__________önfeláldozó __________bölcs

__________istenfélő __________becsületes

3./ Kösd össze vonalakkal a neveket a megfelelő meghatározásokkal!

Abnér Nábál felesége

Ahimélek Gát filiszteus királya

Abisáj Saul hadvezére

Ákis Izrael királya

Abigél gonosz, önző ember

Ebjátár város, amit Dávid és emberei kaptak

Nábál a főpap, akit Saul megölt

Ciklág Ahimélek fia, aki megmenekült

Saul Dávid unokaöccse