Bibliatanulmány gyerekeknek

A Kánaán középső és déli része között utazó emberek időnként áthaladtak rajta. A kánaánita királyok természetesen nem akarták, hogy az izraeliták elfoglalják Gibeont. Mit terveztek el, annak ellenére, hogy tudtak a csodálatos dolgokról, amiket Isten Jerikónál és Ajnál tett az izraelitákért? Józs 9:1-2.

Hettiták is voltak a királyok között. A Gibeonban élő hettiták azonban úgy gondolták, hogy Izrael Istene biztosan erősebb az ő isteneiknél. Ezért, annak ellenére, hogy a többi kánaánita király harcolni akart az izraelitákkal, a gibeoniták tervet szőttek az életük megmentésére, amennyiben az izraeliták is beleegyeznek. Mi volt a terv? Józs 9:3-5.

A követek olyan emberek, akik a hazájukat képviselik egy másik országban. Amikor látogatóba mennek más országokba, a legjobb ruhájukat viselik és fontosnak látszanak, mert fontosak is! Miért akarnának ezek a követek koldusnak látszani? Nem volt semmi értelme. A tervük része volt, hogy ezt tették.

Amint mindennel elkészültek, neki is indultak. Az izraeliták táborában Józsuéval akartak beszélni. Megpillantva őket Józsué és a vének valószínűleg tanakodtak, hogy vajon kik lehetnek, és mit akarnak. Hogyan mutatkoztak be? 6. v.

További elmélkedésre: Mit gondoltál volna azokról az emberekről, ha ott lettél volna aznap, hogy igazat mondanak-e, vagy hazudnak? Ki tudta megmondani Józsuénak és a véneknek, hogy melyiket teszik? Akar Jézus segíteni nekünk, hogy ne kövessünk el súlyos hibákat, amikor mások hazudnak nekünk?

HÉTFÖ

Józsué és segítői alaposan szemügyre vették a látogatókat. Hazudnak vajon? Vagy igazat mondanak? Teljesen biztosnak kellett lenniük, hiszen Isten azt mondta nekik, hogy ne barátkozzanak a kánaánitákkal. Emlékszel, hogy mennyire komoly dolog egy szövetség? Mindkét fél ígéretet tesz és mindkét félnek be kell azt tartania. Izrael gyermekei ünnepélyes szövetséget kötöttek Istennel a Sínai-hegynél. Isten megígérte nekik, hogy megáldja őket, amennyiben engedelmeskednek az Ő Tízparancsolatának. A nép pedig megígérte, hogy engedelmeskedni fog. Az emberek hamar megszegték a szövetség őket kötelező részét, amikor az aranyborjú imádását választották.

Az izraeliták képtelenek voltak megérteni, hogy Isten segítsége nélkül nem tudják megtartani az ígéretüket. Isten folyamatosan emlékeztette őket arra, hogy ígéretük megtartásának egyetlen lehetséges módja, ha hisznek Őbenne, bíznak benne és engedelmeskednek Neki. Ők újra és újra megígérték, hogy engedelmeskedni fognak, de újra meg újra nem hittek és nem bíztak. Amikor a hitet választották, Isten csodálatos dolgokat tudott tenni értük, amikor azonban nem, akkor Sátán ártani tudott nekik.

Látogatóikat figyelmesen hallgatva Józsué és a vezetők láthatták, hogy azok elég sokat tudnak a dolgokról, amiket Isten az izraelitákért tett. A vének alaposan megnézték az áporodott kenyereket és a borostömlőket. Józs 9:14. Észrevetted a „de” szócskát pontosan a mondat közepén?

További elmélkedésre: Előfordult már veled, hogy megkérdezés nélkül tettél valamit, és emiatt bajba kerültél?

KEDD

Ha ott lettél volna aznap és hallgattad volna azokat a gibeonita férfiakat, te is könnyen elhitted volna, hogy igazat mondanak? A kinézetük, a tárgyaik, amiket megmutattak, és amit Isten csodálatos segítségéről mondtak, talán veled is elhitették volna, hogy őszinték.

A gibeoniták végül rávették Józsuét és segítőit, hogy higgyenek nekik. Miről feledkeztek el megint Józsué és a vének? Józs 9:14.

Mit tettek Józsué és a vének, mivel úgy gondolták, hogy biztonságos ígéretet tenni az ilyen messze lakó embereknek? Mennyi időbe telt, míg az izraeliták rájöttek az igazságra? Mit érzett a nép a történtek miatt? 16-18. v.

Az izraeliták egyáltalán nem örültek. Harcolni akartak a gibeonitákkal, annak ellenére, hogy szövetséget kötöttek velük, hogy életben hagyják őket. Végtére is a gibeoniták hazudtak nekik. Mit mondott azonban erről Józsué és Izrael főemberei? 19-20. v.

Helyesen cselekedtek, ugye? Fontos volt, hogy megtartsák ígéretüket. A gibeonitáknak azonban rá kell jönniük, hogy nem volt helyes hazugság útján segítséghez jutni.

További elmélkedésre: Elmondta volna Jézus Józsuénak az igazat a gibeonitákról, ha eszébe jutott volna megkérdezni? Akarsz te is időnként olyan dolgokat tenni, amik szerinted rendben vannak, de a szüleid szerint nem? Miért mondanak rá nemet? Tudják a szülők, hogy a gyerekek nem mindig értik meg a dolgokat?

SZERDA

Tegyük fel, hogy fehér és fekete papírlapokat adunk vak emberek kezébe, és azt mondjuk nekik, hogy válasszák ki a fehéreket. Hibáztathatjuk őket, ha rosszul választanak? A fekete papírlap választása vajon fehérré teszi a fekete színt? Nem! A fekete, az fekete a fehér pedig fehér!

Ismerték a gibeoniták a Tízparancsolatot? Nem. Olyanok voltak, mint a vakok, akik a fekete és a fehér papírlapok között válogatnak. Megértette ezt Isten? Természetesen! Változtatott ez azon, hogy amit tettek, az hazugság volt? Nem. Az igazság mindig igazság, a hazugságok pedig hazugságok. Isten igazat szól, Sátán pedig hazugságokat.

Isten Kánaánt választotta az izraelitáknak lakóhelyül, ahol az Ő tanúságtevő népévé válhatnak. Olyanná kellett ott válniuk, mint az Ő ragyogó fénye, amit az egész világra visszatükröznek. Isten számtalan lehetőséget adott a Kánaánbeli népeknek, hogy Őt válasszák, bízzanak benne és engedelmeskedjenek neki, de ehelyett ők azt választották, hogy Sátán hazugságaira hallgatnak. Mostanra már olyan gonosszá váltak, hogy olyanok voltak, mint egy fertőző betegség, ami mindenkit megöl, aki elkapja. Semmi kétség, Isten azt mondta, hogy el kell pusztulniuk.

Sose felejtsük el azonban, hogy Isten minden egyes embert szeret. Arra vágyik, hogy mindenki Őt válassza Sátán helyett. Emlékszel Ráhábra? Isten tudta, hogy az asszony azt választotta, hogy Őbenne bízik. Azt is tudta, hogy a gibeoniták azt választották, hogy hisznek az Ő hatalmában. Be akarták szüntetni a bálványimádást, és Isten nem fogja engedni, hogy az izraeliták elpusztítsák őket. Tehát nem kellett volna hazudniuk, hogy megmentsék az életüket.

Az egyik legfontosabb törvény, amit Isten Mózesnek és az izraelitáknak adott, azokról az emberekről szól, akik nem héberként csatlakozni akartak Isten népéhez. Pontosan előírta, hogy hogyan kell bánni velük. Olvassuk el: 3Móz 19:33-34; 4Móz 15:14-16.

További elmélkedésre: Isten terve az volt, hogy népe világosságot sugározzon az egész világra. Ma is ez a terve? Hogyan lehetsz te és a családod világosság? Hányféle módja jut eszedbe?

CSÜTÖRTÖK

„Segítség! A gibeoniták átálltak az izraelitákhoz!” Nem kellett hozzá sok idő, hogy ez a hír elterjedjen. Kánaán királyai féltek és nagyon dühösek voltak. Olvassuk el: Józs 10:1-2.

Jeruzsálem királya gyorsan felvette a kapcsolatot másik négy királlyal. Mit mondott, mit kell tenniük? 3-5. v.

El tudod képzelni, hogy mit érezhettek a gibeoniták amikor rájöttek,hogy mit csinál az az öt király? A gibeoniták szövetséget kötöttek Izraellel, de előzőleg hazudtak nekik. Megtartja-e vajon Izrael továbbra is az ígéretét, hogy barátok? Mit tettek a gibeoniták, és mit tett Józsué? Eszébe jutott ez alkalommal megkérdezni Istent? 6-9. v.

Mennyire megkönnyebbülhettek a gibeoniták! Ellenségeiknek alig volt idejük felsorakozni Gibeon városa előtt, amikor az izraeliták váratlanul rájuk támadtak. Az ellenség visszafordult és a hegynek felfelé menekült az izraelita üldözőikkel a nyomukban. Mi történt, amikor az ellenség lefelé szaladt a hegy túloldalán? 11. v. Jégeső! Isten hatalmas jégdarabokat küldött rájuk. Képzeljük csak el!

Amikor Józsué felért a hegytetőre és felnézett az égre, láthatta, hogy nem lesz elég idejük sötétedés előtt megnyeri a csatát. Tudta, hogy ha abbahagynák az ellenség üldözését, ők el tudnának rejtőzni a hegyekben. Ott újra egyesíthetnék erőiket és visszajönnének a gibeoniták ellen harcolni. Józsuénak és katonáinak folytatniuk kellett a harcot. De hogyan tehetnék? Nem lesz elég idejük sötétedés előtt. Senki nem gondolt a fáradtságra, annak ellenére, hogy egész éjszaka meneteltek és majdnem egész nap az ellenséget üldözték. Csak annyit tudtak, hogy meg kell nyerniük a csatát.

További elmélkedésre: Szerinted megtanulták már az izraeliták, hogy Istennek semmit sem túl nehéz megtennie? Olyasmi ez, amit nekünk is mindig észben kell tartanuk?

PÉNTEK

Ugye hallottad már ezt a közmondást: „Segíts magadon, az Isten is megsegít!” ? És azt hallottad már valakitől, hogy Isten azokon segít, akik nem tudnak magukon segíteni?

Tudtad, hogy bizonyos értelemben mindkettő igaz, bár nem találhatók a Bibliában?

Mivel az izraeliták minden tőlük telhetőt megtettek, Jézus segített nekik. Most újabb csodára volt szükségük. Isten segített Józsuénak, hogy legyen elég hite valami meglepő dolgot kérni. És Isten olyasmit tett, amit még soha azelőtt. Olvassuk el, mi történt: Józs 10:12-15.

Mit gondolsz, hálásak voltak a gibeoniták és az izraeliták, amiért Isten segített nekik? Igen, nagyon is!

A gibeoniták nem tudták, hogy az izraeliták szeretettel fogják fogadni őket, mert az igaz Isten tiszteletét és a neki való engedelmességet választották. Annak ellenére, hogy hazudtak nekik, Isten nem mondta Józsuénak, hogy bontsák fel a velük kötött szövetséget. Olvassuk el, mit határozott Józsué a vénekkel, amikor Izrael gyermekei el akarták pusztítani a gibeonitákat a hazugságuk miatt: Józs 9:21, 25-27.

Azzal együtt, hogy már nem voltak olyan fontosak, mint előtte és ezentúl szolgák lesznek, a gibeoniták nem panaszkodtak. Hálásak voltak, amiért Józsué megtartotta az ígéretét, és Isten megőrizte az életüket.

További elmélkedésre: Az aznapi csata megnyerésének titka az volt, hogy az izraeliták minden tőlük telhetőt megtettek és egyúttal Istenre bízták magukat. Szerinted nekünk is így kell Sátánnal harcolnunk, amikor megkísért bennünket? Először is válasszuk azt, hogy helyesen cselekszünk. Aztán, mivel komolyan gondoljuk, elkezdjük azt tenni, amit választottunk, akár van hozzá kedvünk, akár nem. És Isten ad nekünk erőt hozzá, hogy jót tegyünk. Ha újra és újra ezt tesszük, egyre könnyebbé válik helyesen cselekedni.

Történet sarok

Hogyan gondoskodott magáról Liza

Átdolgozta: Amy Sherrard

„Ha megnövök, és lesz egy kislányom, mindig meg fogom engedni neki, hogy azt tegye, amit szeretne. Ha iskola után ott akar maradni játszani, nem fogom rákényszeríteni, hogy hazajöjjön!” – jelentette be Liza, amikor egy nap az iskolából hazaért. Látható volt, hogy nagyon sajnálja magát.

Édesanyja gondolkodott néhány percig. Liza alig akarta elhinni, amit hallott, mikor anyukája megszólalt. „Liza, kedvesem, holnap megengedem, hogy egész nap azt csinálj, amihez kedved van.”

„Komolyan mondod, Anya?” – kérdezte meglepetten Liza. Anyukája biztosította róla, hogy komolyan gondolja.

„Ó, bárcsak már holnap reggel lenne!” – kiáltozta a kislány, miközben örömében körbeugrándozta a lakást.

Másnap reggel a szokásosnál később elfogyasztott reggeli után Liza így szólt: „Azt hiszem, ma nem megyek iskolába.”

„Tedd csak azt, amihez kedved van.” – mondta udvariasan anyukája. Tehát Liza visszament a szobájába egy kis időre. Úgy döntött, hogy nem veti be az ágyát és rendet sem rak. Hamarosan meggondolta magát, és inkább kiment egy kis időre. Nemsokára az udvaron hintázott. Úgy fél órán belül azonban elunta magát, és visszament a házba.

„Anya, kaphatnék valamit enni?”- kérdezte.

„Vegyél csak, bármit, ami tetszik, kislányom!” – mondta neki édesanyja, és Liza megevett egy nagy szelet gyümölcstortát.

Délelőtt lassan vánszorgott az idő. Nem volt túl érdekes teljesen egyedül játszani, de Liza túl büszke volt anyukáját megkérni, hogy együtt csináljanak valamit.

Mikor végre elérkezett az ebédidő, Liza nem volt igazán éhes. „Azt hiszem, délután elmegyek az iskolába.” – mondta az asztaltól felállva. A piszkos edényeket is otthagyta, hogy majd anyukája egyedül mosogasson. „De ne aggódj, egyenesen hazajövök utána,” – tette hozzá és anyukája azt válaszolta, hogy rendben.

Tanítás után Lizát elhívták a barátnői a patakhoz. Tudta, hogy édesanyja szerint ez nem jó ötlet, mert éppen hogy felgyógyult egy súlyos megfázásból, és újra megbetegedhet, de úgy döntött, hogy akkor is elmegy velük.

A patakban gázolás nem volt olyan jó, mint amilyennek gondolta. A lányok egymásra fröcskölték a vizet, és Lizát is jól lelocsolták. Mikor elsírta magát, a lányok csak kinevették.

Egy átfagyott, szerencsétlen és szomorú kislány érkezett haza csuromvizesen. Édesanyja vajon a következőkkel fogadta: „Nos, kislányom, egész nap azt csináltál, amit szerettél volna, most is csinálhatsz, amit akarsz, hogy megszáradj és felmelegedjél.” ?

Ó, nem! Édesanyja segített neki, meleg fürdőt készített és száraz ruhát adott rá. Aztán finom, meleg vacsorát adott neki. És amikor eljött a lefekvés ideje, mesét olvasott neki és szeretettel fektette kényelmes ágyába.

Mikor anyukája fölé hajolt, hogy jóéjt-puszit adjon, Liza átölelte a nyakát, és így szólt: „Szerintem Jézus nagyon jó, hogy anyukákat adott a kislányoknak, hogy vigyázzanak rájuk. A gyerekeknek szükségük van rájuk, mert az anyukák sokkal többet tudnak, mint a gyerekek!” Édesanyja boldogan mosolygott és megpuszilta kislánya homlokát.

Neked mi a véleményed? Igaza van Lizának?