Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

ALSÓ TAGOZAT

I. évfolyam

 3. negyedév

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

Isten gyönyörü Szent Sátra

  5. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Ezen a héten befejezzük a Szent sátorban tett látogatásunkat. Emlékszünk, mit láttunk a múlt héten? A fehér vászonkerítést, a szép függönyt a bejáratnál, az oltárt a napi bárányáldozat számára, és a pitvart, ahol a nép figyelt és imádkozott.

Ma észrevesszük, hogy az oltár és a sátor bejárata között egy nagy, fémből készült medence áll, ami ugyanolyan fényes, mint az oltár. Idegenvezetőnk azt mondja, hogy mosdómedencének hívják. A papoknak tisztának kell lenniük, amikor bármilyen szolgálatot végeznek a Szenthelyen. Ezért mindig leveszik saruikat és megmossák kezüket-lábukat a mosdómedencénél, mielőtt a felajánlott áldozatot meggyújtanák az oltárnál, vagy mielőtt a Szent sátorba belépnének.

A medence sok asszony fémtükreiből készült, amiket a szenthely építéséhez ajánlottak föl. Önzetlen adományuk segíti széppé tenni az Istennek való szolgálatot.

Ahogyan a fehér kerítésnek, a Szent sátornak is csak egy bejárata van. Itt is függöny takarja a bejáratot ugyanolyan színű: kék, bíbor és karmazsinvörös hímzésekkel. Az egyetlen ajtó és a függöny is arra emlékeztetnek bennünket, hogy csak egyetlen módja van, hogy megbocsátást nyerjünk, és visszakerüljünk mennyei Atyánk szeretetébe. Ez az egyetlen mód az, hogy bízunk Jézus értünk élt életében és halálában. Olvassuk el: Ján 10:7-9.; 14:6.

 További elmélkedésre: Azt akarja Isten, hogy tiszta legyen a testünk és a ruhánk, különösen, ha a gyülekezetbe megyünk Őt imádni? Azt akarja, hogy a lelkünk is tiszta legyen? Ugyanazokról a dolgokról elmélkedünk szombaton, mint más napokon? Örülsz, hogy Isten annyira szeret bennünket, hogy Jézus akart a Sátán csapdájából kivezető ajtó lenni?

HÉTFÖ

Ma a Szent sátor belsejében nézünk körül és megcsodáljuk a gyönyörű kincseket. Kizárólag a papok mehetnek be, ezért idegenvezetőnk fogja elmondani nekünk, hogy hogyan néz ki.

Alig tudjuk elhinni, amit mond! Az egész terem csillámlik és fénylik, és csodálatos illata van! A falak és minden bútordarab visszatükrözik a fényeket. Miért? Mert a falak és a bútorok is mind színtiszta, fénylő arannyal vannak borítva!

Idegenvezetőnk azt mondja, hogy két helyiség van odabent. Az első termet Szenthelynek hívják. A második terem a Szentek szentje. A két helyiséget pompás függöny választja el, amely még annál a kettőnél is szebb, amiket már láttunk.

A függöny nem ér fel egészen a mennyezetig és a papok láthatják a másik teremből kiáradó fényt. Vezetőnk azt mondja, hogy ez a fény Isten valóságos jelenlétéből árad. Néha annyira fényes, hogy a papoknak el kell hagyniuk a helyiséget!

Ablakok nincsenek a Szenthelyen. A fény, amitől minden ragyog egy gyönyörű arany gyertyatartóból származik, ami a szoba bal oldalán áll.

A gyertyatartónak hét ága van. Minden ágán egy kicsi, olajjal telt tálka található. Amikor a papok megkurtítják a gyertyabelet, megtisztítják és olajjal töltik fel a tálkákat, soha nem oltják ki egyszerre az összes gyertyát. Így éjjel-nappal mindig van égő lámpás.

A gyertyák arra emlékeztetnek minket, hogy Jézus a világ világossága. Isten soha nem alszik és folyamatosan szemmel tart minket. Az olaj a Szentlélek jelképe, aki segít nekünk jó döntéseket hozni és engedelmeskedni a gyönyörű szeretet törvénynek. Ha ezt tesszük, mi is Jézus fényét tükrözzük!

 További elmélkedésre: Ott van Isten különleges jelenléte a gyülekezetünkben, amikor istentiszteletre megyünk? Hogyan kell viselkednünk? Mondjunk legalább három példát! Így viselkedünk?

KEDD

Képzeletbeli látogatásunkon idegenvezetőnk már beszélt nekünk a Szent sátor Szenthelynek nevezett első terméről. Az arany gyertyatartó a baloldalon volt. A terem jobb oldalán egy arannyal borított asztal áll. A tetején két rendezett oszlopban különleges, szent kenyerek sorakoznak.

Vezetőnk elmondja, hogy minden szombaton frissen sült kenyereket helyeznek oda. Az előző heti kenyereket a papoknak adják.

A kenyéren elmélkedve eszünkbe jut, hogy Jézus az élet kenyere. Esszük az Ő kenyerét, amikor róla tanulunk az Ő szavát, a Bibliát tanulmányozva. Eszünkbe jut, hogy mindennapi eledelünket is Ő adja. Mindkettőre szükségünk van minden nap.

Ezután idegenvezetőnk az arany füstölőoltárról beszél nekünk, ami a két helyiséget elválasztó függöny előtt áll. Elmondja, hogy Isten maga gyújtotta meg a tüzet azon az oltáron. A papoknak mindig ezt a szent tüzet kell használniuk a füstölő égetéséhez a Szenthelyen.

Minden reggel és minden este ugyanabban az időben, amikor a pitvarban az áldozatot mutatják be és az emberek imádkoznak és megvallják bűneiket, egy pap füstülőket éget a füstölőoltár szent tűztől izzó parazsán. Mialatt ezt teszi, a Szentek szentje felé néz, ahol Isten jelenléte ragyogó fényként világít.

Odakint az emberek érezhetik, amint az édes illat betölti a levegőt. Tudják, hogy mivel bíznak Jézusban, Isten Jézus tökéletes életét nézi, az ő bűnnel teli életük helyett. Isten hallja az imáikat!

 További elmélkedésre: A Bibliatanulmányok olvasása és az igeversek megtanulása Jézus szavainak ”megevése”. Segítenek, hogy Jézus erős segítőjévé válj. Azt szeretné, hogy minden nap beszélj Vele. Amikor így fejezzük be imánkat: „Jézusért, ámen”, vagy „Jézus nevében, ámen”, az ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy bízunk abban, amit Jézus tett értünk, és tudjuk, hogy Isten meghallgatja az imánkat, ha így teszünk.

SZERDA

Vezetőnk elmondja, hogy ő személyesen soha nem látta a Szentek szentjét. Az a legszentebb és legfontosabb hely. Kizárólag a főpap léphet be oda. Ő is csak évente egyszer, az Engesztelés napján. Csak egyetlen bútordarab van a Szentek szentjében, a megszentelt arany Frigyláda. A ládában két kőtábla van elhelyezve. Emlékszünk rá, hogy mi volt rájuk írva, ki és hogyan írta azt rájuk? A Tízparancsolat, a szeretet törvények, amiket Sátán gyűlöl, amikről hazudik. Mindennél jobban el akarja pusztítani őket, és rávenni minket, hogy felejtsük el őket.

Vezetőnk elmondja, hogy a Frigyláda olyan, mint egy szép, kívül-belül arannyal borított doboz. A teteje színarany. A Kegyelem királyi széke a neve. Mindkét végén szépen faragott tömöraranyból készült angyal áll. Tiszteletteljesen néznek le a Frigyládára. A két angyal között dicsőséges fény ragyog, ami Isten jelenlétét jelzi.

A Kegyelem királyi széke Isten hatalmas szeretetére és kegyelmére emlékeztet minket. Remélhetné-e bármelyikünk, hogy örökké élhet Jézussal, ha nem lenne Isten csodálatos terve? Nem! Egyikünk sem. Mindnyájan engedetlenek voltunk a Tízparancsolattal szemben. Ám az Ő terve miatt minden egyes ember választhatja Sátánt és a halált, vagy Jézust és az életet.

 További elmélkedésre: Ha nem lenne a Tízparancsolat, tudnánk-e, hogy mi a bűn? Nem! Olvassuk el, mit mond erről Pál apostol: Róm7:7. Akarja vajon Sátán, hogy megtudjuk mi az a bűn? Természetesen nem! Sátán tudja, hogy a Tízparancsolat megmutatja nekünk, hogy mi a bűn, és hogy választhatjuk azt, hogy engedelmeskedünk a parancsolatoknak. Azt is tudja, hogy ha az engedelmességet választjuk, nem vagyunk képesek azt Jézus segítsége nélkül megtenni. Sátán nem akarja, hogy megértsük Isten csodálatos tervét, ami megmutatja nekünk, hogyan utánozzuk Jézus földi életét. A Tízparancsolat beszél nekünk Jézus csodálatos hatalmáról, amivel segít minket. Elmondja, hogyan fizetett a bűneinkért, hogy az Ő élete elfedezhesse a miénket, amikor hibákat követünk el. Akarunk köszönetet mondani Jézusnak mindazért, amit értünk tett, és folyamatosan tesz értünk?

CSÜTÖRTÖK

A pap, aki vezet minket, elmondja, hogy a mennyezet vászonból készült. Nem sima, mint a pitvar kerítése, hanem úgy néz ki, mintha angyalok felhője lenne! Gondosan hímezték őket a vászonra. Tudjuk, hogy valódi angyalok is jelen vannak mindkét helyiségben, de nem láthatjuk őket. Folyamatosan dicsőítik Istent az Ő nagy szeretetéért.

„Miből készült a mennyezet külső borítása?” – kérdezzük. Idegenvezetőnk elmagyarázza, hogy négyféle, különböző anyagokból készült lepel egymásra rétegezésével készült a Szent sátor teteje.

A vászon anyagon egy kecskeszőrből készült takaró van. A következő réteg kosok bőréből készült. A legfelső réteg borz-bőrből készült. Ez megvédi a tabernákulumot az esőtől.

Eszünkbe jut még egy kérdés. „ A főpap ruhája más, mint amit ön visel?” – kérdezzük vezetőnket. Ő erre leírja nekünk a gyönyörű főpapi viseletet. A főpap a fehér köntös fölött egy kéket is visel. Vállairól egy úgynevezett mellvért lóg, amin tizenkét szép drágakő van, amik a tizenkét törzset jelképezik. Vezetőnk elmondja, hogy a mellvért emlékeztet minket arra, hogy minden pillanatban Isten szívében és gondolataiban vagyunk, és nagyon drágák vagyunk neki. Milyen szép módja az emlékeztetésünknek!

Miközben kifelé megyünk, idegenvezetőnk elmondja, hogy hat hónap alatt készült el a Szent sátor építése. milyen keményyen dolgozhatott mindenki!

 További elmélkedésre: A Szenthelyen minden Jézusról és a Sátántól való megmentésünk tervéről beszélt, ugye? Segít nekünk a Szenthely jobban megismerni Őt és az Ő nagy szeretetét?

PÉNTEK

Mennyire emlékszünk a Szenthely-látogatásból?

Mi volt a Szenthely körül? Milyen színű, és miből készült? Belülről kiláttunk fölötte?

Hány függöny volt összesen? Milyen színű fonalakból voltak szőve, és hímezve? Emlékszünk, mit jelentenek a színek?

Mit láttunk meg először, amikor a bejáraton át a pitvarba léptünk? Mi történt ott naponta kétszer? Mit jelentett? Végeztek más áldozati szertartásokat is azon az oltáron?

Mi a neve a Szent sátor első helyiségének? Fel tudjuk sorolni az ott álló bútordarabokat? El tudjuk mondani a jelentésüket?

Mi a második helyiség neve? Mi volt benne? Hogyan nézett ki? Ki volt az egyetlen személy, aki oda bemehetett? Milyen volt a köntöse, a díszruhája? Különbözött a többi papétól? Kiről és mit mond nekünk a Szenthely?

Tetszett a látogatás?

 

 

 

 

Történet sarok

A kis világítótorony-őr - 2. rész

Írta: Amy Sherrard

 

Mary nem tudta, hogy a közeli sziklák mögött gonosz hajóroncs-fosztogatók bujkáltak. Mikor látták Mary apját távozni, tudták, hogy csak egy kislány maradt a világítótoronyban. Azonnal kitervelték, hogy megakadályozzák édesapja visszatérését és így nem lesz, aki meggyújtsa a lámpákat és figyelmeztesse a hajósokat a veszélyes sziklákra.

Az arra járó hajók közül némelyik drága holmikat szállított. A fosztogatók abban bíztak, hogy a torony fénye nélkül a hajók majd zátonyra futnak a viharban. Akkor ők odasietnek és mindent ellopnak a hajókról, amit csak bírnak. Nem érdekelte őket, hogy a tengerészek meghalnak, vagy megsérülnek-e.

Mary apukája a városban megpakolta a besárló kosarát és indult vissza a toronyba. Tudta, hogy nemsokára ideje lesz meggyújtani a lámpákat. Amikor az átkelőhely közelébe ért, a rablók rárontottak leshelyükről. Földre lökték, és kezét-lábát összekötözték. Aztán egy pajtába hurcolták és reggelig ott hagyták. Egyszerűen csak kinevették, amikor könyörgött nekik, hogy engedjék el. Ketten vele maradtak, míg a többiek visszasiettek a tengerpartra.

„Szegény, drága kicsi Marym, mit fogsz most csinálni?” - sírt Apa magában a viskó padlóján fekve. „Nem lesz, aki meggyújtsa a lámpákat. Sok hajót kifoszthatnak, és sok matróz odaveszhet.”

A világítótoronyban eközben Mary egyre jobban félt, ahogy besötétedett. Hol van az apukája? Mi lesz a hajókkal és a szegény matrózokkal? Arra gondolt, esetleg ő meg tudná gyújtani a lámpákat. Ám azok sokkal magasabban voltak, mit hogy ő elérhetné őket. Ennek ellenére fogta a gyufát és a lámpák alá húzott egy asztalt. Felmászott rá és lábujjhegyre állva olyan magasra nyújtózkodott, ameddig csak bírt, de így sem érte fel a lámpabelet.

„Ha lenne egy botom – mondta magának – hozzáköthetnék egy gyufaszálat és úgy talán elérném és meggyújthatnám a lámpabelet.” Botot azonban sehol sem talált.

Odakint a vihar egyre jobban tombolt. Mary hallotta a szél süvítését és a hullámok csapkodását a veszélyes sziklákon.

A tengerészek aggodalommal pásztázták szemükkel a partot a fényeket keresve. Merre lehetnek? Rossz irányba haladnak talán? Nem tudták, merre menjenek. A fosztogatók pedig türelmetlenül várták, hogy egy hajó végre a szikláknak csapódjon.

A pajtában Mary apukája azért imádkozott, hogy vigyázzon az ő drága kislányára a sötét, magányos világítótoronyban, és valahogy őrizze meg a tengerészeket a hajótöréstől.

(Folytatása következik)