Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Áldások és átkok

  12. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

„Izrael Istene lerombolta Jerikó erős falait!” Biztosak lehetünk benne, hogy a hír gyorsan eljutott Kánaán összes városába. Most már senki sem érezte magát biztonságban az izraelitáktól. Volt azonban egy nagy probléma. Az izraeliták, még maga Józsué is elfeledkeztek róla, hogy valójában Isten volt az, aki a csatát megnyerte. Ők semmiképpen nem tudták volna megtenni azt, amit Isten tett értük.

Józsué most úgy döntött, hogy Ai városát veszik be legközelebb, ezért kémeket küldött oda, hogy megvizsgálják a körülményeket. A kémek visszatérve azt jelentették Józsuénak, hogy a város olyan kicsi, hogy elpusztítására nem kell két-háromezernél több katonát küldeniük. Ezért Józsué így is tett. Olvassuk el: Józs 7:3-4.

Senki sem aggódott, amikor a katonák elmasíroztak Ai felé. Mindenki biztos volt benne, hogy az izraeliták újabb győzelmet fognak aratni. Hamarosan megváltoztak azonban az érzéseik. El sem tudták hinni a történteket. Mit éreztek? 5-6.v.

Józsué elfeledkezett valami nagyon-nagyon fontos dologról. Elfelejtette megkérdezni Istent, hogy terveik megegyeznek-e az Ő terveivel. És nem egyeztek! Ha Józsué megkérdezte volna, Isten elmondta volna neki, hogy előbb meg kell oldaniuk egy súlyos problémát.

Isten szerette népét, de meg kellett érteniük, hogy milyen fontos az, hogy bízzanak Őbenne és pontosan kövessék utasításait. Akkor tudja megáldani őket.

Sátán minden tőle telhetőt megtett, hogy lerombolja Istennek a népe biztonsága és boldogsága érdekében készített terveit. De követhették-e vajon egyszerre Isten és Sátán terveit is?

Mit tehettek most Józsué és az izraeliták? Holnap megtudjuk.

 További elmélkedésre: Ma is azt akarja Jézus, hogy megbeszéljük Vele terveinket? Bízhatunk benne, hogy Ő velünk lesz minden körülmények között, ha ezt tesszük?

HÉTFÖ

Ai városa győzött és az izraeliták veszítettek. Józsué és a vezetők alig tudták elhinni a történteket. Emlékszel, milyen szörnyen érezték magukat? Józs 7:6.

Józsué fejében még az is megfordult, hogy jobb lett volna az izraelitáknak, ha a Jordán-folyó túlsó partján maradnak. 7. v.

Hogyan is gondolhatott ilyesmit Józsué? Maga Isten mondta nekik, hogy keljenek át a folyón és Ő tette a hatalmas csodát, amivel segítette őket. Sőt, biztosította őket, hogy el fogják pusztítani Jerikó városát. Még a falakat is Ő rombolta le helyettük.

Mi volt az igazi oka Józsué és a vezetők szomorúságának? Józsué őszintén, teljes szívéből szerette Jézust. Mindenkivel tudatni akarta, hogy milyen csodálatos és hatalmas Isten. Most biztos volt benne, hogy a csata elvesztése Ainál mindent tönkretett. A kánaániták most azt fogják hinni, hogy Istenben nem lehet bízni és egyáltalán nem is olyan hatalmas. 8-9. v.

Jézus természetesen szerette Józsuét és ismerte az ő, és vezetői érzéseit. Most munkába kellett fogniuk. Volt egy súlyos probléma, amivel foglalkozniuk kellett.

Mi történt? Miért veszítették el az izraeliták a csatát Ai ellen? 10-13. v.

 További elmélkedésre: Minden tervünket meg kell beszélnünk Jézussal? Természetesen! Őt érdekli, nekünk pedig mindig szükségünk van az Ő segítségére. Olvassuk el: Péld 3:6. Ez egy csodálatos ígéret, ugye?

KEDD

Ákán körülnézett. Senki sem figyelte! Gyorsan elrejtett valamit.

Ki volt ez az Ákán? Júda törzséből származó izraelita katona volt. A többi katonával együtt menetelt be Jerikóba a lerombolt városfalakon keresztül aznap, amikor az ott élő gonosz nép – Ráháb és családja kivételével – mind elpusztult.

Isten azt mondta az izraelitáknak, hogy teljesen fel kell égetniük Jerikót – a házakat, a palotákat, a templomokat az összes bennük lévő szép holmival együtt. Mindent! Amit nem lehet elégetni, azt különleges áldozatként Istennek kell felajánlani. Bárki, aki a lopás kísértésébe esik, átkot fog hozni a saját fejére és Izrael egész táborára. Józs 6:18-19.

Ákán nem engedelmeskedett. Mikor az izraelita katonák visszatértek a táborba, Ákán a sátrához sietett. „Gyorsan! Takarjátok el a bejáratot! Hol a lapát? Siessünk!”  Ákán családjának bizonyára nehezére esett csöndben maradni, amikor megmutatta nekik a holmikat, amiket Jerikóból lopott. Arany! Ezüst! És gyönyörű kelmék, amik egyenesen Babilonból érkeztek! Ákán gyermekei és felesége bizonyára el voltak ragadtatva.

Gyorsan ástak egy gödröt, belerejtették a becsomagolt holmikat és talán egy szőnyeggel takarták el a helyét. Gazdagok voltak! Senki sem tudott a titkukról! Valóban nem? Olvassuk el: Zsolt 139:1-4.

 További elmélkedésre: Hány dolgot tudsz felsorolni, amit eddig megtanulhattunk ebből a történetből? Miről feledkezett meg Józsué? A Tízparancsolat melyik törvényének nem engedelmeskedett Ákán?

SZERDA

Az izraeliták elveszítették a csatát Ajnál. Józsué most már tudta, hogy miért. De hogyan találják meg a tettest?

Jézus elmondta Józsuénak, hogy pontosan mit tegyen. A népnek fel kellett sorakoznia törzsenként. Legelőször az összes törzs nevét Isten elé kellett vinniük. Isten majd megmutatja, melyik az. Azután a törzsek nagycsaládjai közül jelöli meg Isten a megfelelőt. Majd a nagycsaládok neveit hozzák Isten elé, és Ő megmutatja majd, hogy melyik család tagja a bűnös.

Ily módon Isten számtalan lehetőséget ad a tettesnek, hogy bűnét bevallja és bocsánatot kérjen. Ha azonban senki nem vallja be, Isten végül rá fog mutatni a személyre, aki a bűnt elkövette.

El tudjuk képzelni, milyen aggodalommal figyelt minden törsz? Végül bejelentették az Isten által megjelölt törzs nevét. Melyik volt az? Józs 7:16.

Ákán ahhoz a törzshöz tartozott! Aztán Isten megnevezte a családfőt. Biztosak lehetünk benne, hogy Júda egész törzse feszülten figyelt. 17. v.

Ákán annak a családnak a tagja volt! Most ellenőrizték az összes családot! Isten ismét rámutatott a megfelelőre. Mi történt ezután? 18-19. v.

Ákánt megfogták! Még mindig nem bánta igazán, de be kellett ismernie, hogy amit tett, az rossz. Tudta, hogy a bűne 36 katona halálát okozta és most neki és a családjának is meg kell halnia.

Ákánnak nem tanították meg a szülei megfelelően, hogy tiszteletben kell tartani Isten Tízparancsolatát, és ő sem úgy tanította gyermekeit, ahogyan kellett volna. Milyen szomorú!

Mózes óva intette Izrael gyermekeit az engedetlenségtől. Valóra vált, amit Mózes mondott, ugye? Olvassuk el: 4Móz 32:23.

 További elmélkedésre: Örülsz, hogy a szüleid nem „hagyják rád”, hogy haszontalan legyél? Ők igazán szeretnek téged! Mi is folyamatosan tanuljuk, hogy a bűneink ártanak nekünk, és általában másoknak is kárt okoznak.

CSÜTÖRTÖK

Mindenki megkönnyebbült. A nép sajnálta Ákánt, és amit tett, de hálásak volta, hogy Isten újra meg tudja áldani őket. Mit mondott most nekik Jézus, mit tegyenek? Józs 8:1-2.

Mi az a lesben állás?  Más szóval ez azt jelenti, hogy el kellett bújniuk, hogy meglephessék az ellenséget. Az izraelita sereg egy része a város mögött fog elbújni, ahol senki sem láthatja majd őket. A többiek a város előtt lesznek Józsuéval.

Mit gondolsz, Ai lakói féltek ezúttal? Valószínűleg nem. Biztosak voltak benne, hogy ismét győzni fognak.

Az éjszaka folyamán az izraelita sereg egy része csöndesen búvóhelyére osont. Józsué a sereg másik felével maradt. Korán reggel Ai királya látta, hogy az izraelita hadsereg közeledik városához, hogy ismét harcoljanak. Ezért katonáival kisietett, hogy megállítsa őket. Azt hitte, hogy ismét könnyen elzavarhatja az izraelitákat. 14-17. v.

„Figyeljetek! – mondta előzőleg Józsué a rejtőzködő katonáknak. – „Amikor megállok és lándzsámmal Ai felé mutatok, az lesz a jel, hogy fussatok elő rejtekhelyetekről és vegyétek be a várost.” Mi történt, pont a megfelelő pillanatban? 18-21. v.

Ez alkalommal Az Úr seregének parancsnoka, Jézus is ott volt velük, és megnyerték a csatát. És ezúttal Isten azt mondta nekik, hogy megtarthatnak maguknak valamennyit  Aj lakóinak holmijából. Emlékszel, mik voltak ezek? 2. v.

 További elmélkedésre: Minden sokkal jobban alakult ezúttal? Miért?

PÉNTEK

Izrael gyermekei hosszú-hosszú ideje sátrakban laktak. Most már szerettek volna igazi otthonokba letelepedni, ezért alig várták, hogy kiűzzék azt a sok ellenséget, akik még mindig Kánaán földjén maradtak. Józsué azonban azt mondta nekik, hogy mielőtt tovább harcolnának, egy nagyon fontos gyűlést kell tartaniuk.

Mielőtt meghalt volna, Mózes kétszer is beszélt Józsuénak arról a fontos gyűlésről, amit az izraelitákkal meg kell tartania. Pontosan elmondta neki, hogy mit kell tennie és mondania. Az egész népnek meg kellett jelennie. Mindenkinek? Igen! Anyáknak, apáknak és gyermekiknek is. Sikemben tartották a gyűlést.

Ez volt az a hely, ahol Ábrahám az első oltárt építette. Ezen a helyen élt ősapjuk, Jákob. Milyen izgalmas!

Sikem a veszélyes ellenségek által körülvett területen volt. Józsué emlékeztette a népet, hogy ha engedelmeskednek Istennek, akkor biztonságban lesznek. És ők engedelmeskedtek. Egy lélek sem zavarta meg őket az odavezető úton.

Sikemben egy gyönyörű völgy húzódott két hegy között. Az egyik a Garizim-hegy volt, amit Mózes utasítása szerint az áldások hegyének kellett nevezni. A másik az Ébál-hegy volt, amit az átkok hegyének neveztek. Hat törzs állt fel az egyik hegyen és hat a másikon.

Miután Józsué felolvasta az engedelmességgel járó áldásokat a Garizim-hegyen álló törzsek népe áment mondott rá. Miután az engedetlenséggel járó átkokat olvasta fel, az Ébál-hegyen állók mondtak áment.

Józsué hatalmas áldozati oltárt épített az Ébál-hegyen emlékeztetőül a népnek, hogy bár kiérdemelték az átkokat az engedetlenségük miatt, ha megbánják, Jézus örömmel megbocsájt nekik Isten csodálatos terve miatt, amit Sátántól való szabadulásunkra készített.

 További elmélkedésre: Ez valóban egy nagyon fontos gyűlés volt, ugye? Emlékeztette a népet a csodálatos áldásokra, amelyeket Isten áraszthat rájuk, ha engedelmeskednek a Tízparancsolatnak. Megismerhették a szörnyű dolgokat is, amik akkor történnek, ha Isten nem tudja megáldani őket, mert a Sátánnak való engedelmességet választották. Olvassuk el a gyönyörű szavakat, amiket Mózes írt!  5Móz 30:11-20.

Történet sarok Gondok Hilda szénapajtájában - 2. rész Írta: Yvonne Durst

„Hilda, mi történt?” – kérdeztem. Aztán rájöttem, hogy ez egy buta kérdés volt. A pajta egész padlóját piszkos, büdös víz borította. A padló egész éjjel ázott és Hilda éppen a vizet próbált elzárni.

A teheneknek speciális víztartályuk volt, olyasmi, mint egy óriási pohár egy csőhöz illesztve. Ha egy tehén megszomjazott, orrát a pohárba dugta és ettől az megtelt vízzel. Az elmúlt éjszaka, amikor az egyik tehén ivott, a víz valahogy tovább folyt azután is, hogy a tehén kihúzta az orrát a pohárból. Mivel egész éjszaka folyt a víz, elárasztotta a padlót és a kicsi öreg Hilda most próbálta elzárni a vizet. Láthatóan segítségre szorult.

„Nagyon kínos nekem, hogy tőled kérek segítséget.” – mentegetőzött Hilda. „Nagy munka lesz kitakarítani innen ezt a sok vizet, és elég büdös is, mert a víz tele van trágyával és baromfipotyadékkal.”

Mondtam neki, hogy ne aggódjon, örülök, hogy segíthetek.

Elmondtam neki, hogy milyen erős késztetést éreztem arra, hogy meglátogassam. „Szerintem a te védőangyalod szólt az enyémnek, hogy segítségre van szükséged.” – magyaráztam mosolyogva.

Hilda is mosolygott: - „Szerintem is pontosan ez történt” – értett egyet velem. „Ez segít nekem észben tartani, hogy bár öreg hölgy vagyok, aki már egyenesen állni sem tud többé, Jézus ugyanúgy szeret, mint mindig is tette, és még most is gondot visel rólam.”

Hildának igaza volt. Elmondtam neki, hogy mennyire örülök, hogy engedelmeskedtem az üzenetnek, amit Isten küldött nekem aznap reggel.

Megállapítottam, hogy nagyon fontos mindig szívesen megtenni azt, amit Jézus akar, még ha az piszkos munka is. Mint például segíteni egy kedves idős hölgynek a pajtája padlóját borító piszkos, bűzös víztől megszabadulni.

Nektek mi a véleményetek?