Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

OVODÁSOK

I. évfolyam

 3. negyedév

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

Lázadás a pusztában

  8. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Izrael gyermekei ismét nem bíztak Isten hatalmában. Úgy döntöttek, hogy annak a tíz kémnek hisznek, akik azt állították, hogy nem lesznek képesek kiűzni Kánaán földjéről az ott élő, erős népeket.

Isten azt mondta nekik, hogy a Sínai-hegynél megszámlált katonák közül, akik akkor húsz évesek vagy annál idősebbek voltak csak Káleb és Józsué mehet majd be Kánaánba, és még harmincnyolc hosszú évnek kell addig eltelnie. 5Móz 2:14.

Nem örült a nép, amikor ezt meghallotta, és gyorsan meggondolták magukat. Beismerték, hogy bűnt követtek el. Azt mondták Mózesnek, hogy mindenképpen Kánaánba akarnak menni. Isten és Mózes is tudta, hogy az emberek igazából nem változtak meg. Annak ellenére, hogy Mózes figyelmeztette őket, hogy Isten nem lesz velük, néhányan megpróbáltak azonnal továbbmenni! Ám mivel Isten nem volt velük az amálekiták és a kánaániták visszaverték őket, és sok izraelitát megöltek.

Legutóbb, amikor az amálekitákkal harcoltak, az izraeliták győztek, mert Józsué hadserege bízott Istenben. Emlékszel, hogyan győztek azon a napon, amikor Áron és Húr tartották Mózes karjait, amíg ő imádkozott? Talán azt gondolták, hogy ismét győzni fognak, de ezúttal Isten nem áldotta meg őket. Amikor valóban megbánunk valamit, azonnal elfordulunk, és ismét engedetlenek leszünk? Igazán bűnbánók voltak azok az emberek?

Ismét összecsomagoltak és elindultak vissza a pusztaságba. Nem voltak boldogok.

 További elmélkedésre: Honnan tudhatjuk, hogy tényleg megbántuk a rosszat, amit tettünk? Mit szeretnénk tenni, azon kívül, hogy azt mondjuk, sajnáljuk? Lehetünk igazán boldogok, ha nem sajnáljuk őszintén, hogy rosszat tettünk, vagy mondtunk?

 

HÉTFÖ

Ismét gond támadt a táborban, és ezúttal három vezetője volt. Kóré volt a főkolompos. Dátán és Abirám volt a másik kettő. Mindhárman fontos emberek voltak és hamarosan sok más vezető is csatlakozott hozzájuk. Kóré már hosszú ideje elégedetlen volt. Féltékeny volt Mózesre és Áronra.

Mivel Kóré lévita volt, ő is segédkezett a Szent sátorban, és nem látta be, hogy miért ne lehetne ő is pap. Valójában úgy gondolta, hogy neki kellene a főpapnak lennie!

Kóré barátai, Dátán és Abirám Rúben törzséből származtak. Rúben Jákob elsőszülött fia volt, és bár Isten egy másik fiúnak adta az elsőszülött jogait, Dátán és Abirám biztosak voltak benne, hogy őket illeti Mózes tisztsége, a nép vezetése.

Kóré és barátai nagyon kedvesen beszéltek az emberekkel, Mózest vádolva mindenért, ami velük történt. Rövid időn belül olyan sokan álltak az ő oldalukra, hogy úgy döntöttek, megmondják Mózesnek, hogy szerintük mit kell tennie. 4Móz 16:2-3.

Mózes azonnal imádkozott. majd azt mondta nekik, hogy Istennek kell választania, ki az igazán szent és kit akar főpapnak. Mi lesz a próba? 4-7. v.

Másnap Kóré megjelent, de a másik két vezető nem volt ott. Milyen udvariatlan választ küldtek, amikor Mózes értük küldetett? 12. v.

Mit mondott ezután Mózes, mit tegyenek? 16-18. v.

 További elmélkedésre: Milyen hamar elfelejtette a nép, hogy mi történt Mirjammal, amikor Isten vezetőire panaszkodott! Most majd egy még nehezebb leckét kell megtanulniuk. Mi lesz az?

KEDD

Jézus szerette Kórét, Dátánt és Abirámot. Egészen a legutolsó pillanatig választhattak, hogy megbánják-e a gonoszságot, amivel olyan sok gondot okoztak. Megbánták?

Másnap reggel Kóré és a 250 vezető a tabernákulumnál voltak füstölőikkel. A nép kíváncsian figyelt, hogy mi fog történni. Dátán és Abirám még saját sátraikban voltak és Kóré meghagyta nekik, hogy majd akkor csatlakozzanak, amikor Mózes odamegy, hogy utoljára beszéljen velük. Azért ment, hogy segítsen nekik meggondolni magukat, de ők nem tették. És Isten tudta, hogy soha nem is fogják.

„Szólj a népnek, hogy menjenek el a sátraik közeléből!” – szólt Isten Mózesnek. „Még csak ne is érintsenek semmit, ami az övék!”

Az emberek gyorsan hátrább húzódtak. Féltek, hogy valami szörnyűség következik. Mózes szavai hallatán valószínűleg még hátrább tömörültek. Olvassuk el, hogy mit mondott! 4Móz 16:28-35.

Egyetlen pillanat alatt mindennek vége lett. Isten megmutatta milyen szörnyű választás Sátánnak hinni és lázadni Isten ellen. Olvassuk el: 1Sám 15:23. Ha valaki azt választja, hogy Isten ellen lázad, az olyan mintha Sátánt imádná, ahogy a gonoszok teszik!

 További elmélkedésre: Volt már olyan, hogy engedelmeskedned kellett, akár akarták, akár nem? Ez azt jelenti, hogy nem választhatsz? Ó, nem! Mindig van választásod. Elhatározhatod, hogy örömmel és szívesen engedelmeskedni fogsz, vagy makacs leszel és duzzogsz? Választhatsz. Makacsnak lenni és duzzogni is a lázadás egy formája! Boldogok lesztek, te vagy a szüleid, ha azt választod, hogy így engedelmeskedsz? Hogyan lehettek boldogok?

SZERDA

Kóré lemásolta azt, ahogyan Sátán kísértette az angyalokat a mennyben. Ő és követői olyan okosan terjesztették el a lázadás szellemét Izrael táborában, hogy sokan még mindig meg voltak győződve róla, hogy jó emberek voltak.

Mit mondott a nép Mózesnek közvetlenül Kóré és a többi lázadó halálának másnapján? 4Móz 16:41.

Milyen csalódott volt Mózes és Áron! Milyen szomorú volt Jézus!

Az emberek látták Isten dicsőségét, amíg Mózeshez szólt. Látták Mózes arcát ragyogni, amikor visszajött. Semmi okuk nem volt rá, hogy azt gondolják nem Mózes az, akit Isten népének vezetésére kiválasztott.

Mialatt Mózes a néppel beszélt, Isten még egy jelet adott nekik. 42.v.

Hogyan fogja Isten minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ki a főpap, és ki választotta ki őt? Mit mondott Mózesnek, hogy mit tegyen? 4Móz 17:1-5.

Mindegyik törzs vezetője hozott egy vesszőt, amiken tisztán olvasható volt a törzs vezetőjének a neve. Áron vesszője is köztük volt. Mit tett velük Mózes? 7. v.

Másnap reggel a vezetők mind visszajöttek megtudni, hogy mi történt. Mózes bement a Szent sátorba és megnézte a vesszőket. Mit látott? 8. v.

El tudod képzelni, hogy milyen ámulatba estek a törzsek vezetői, amikor Áron vesszejére pillantottak? Természetesen nem volt semmi kétség, hogy kit választott Jézus, ugye? Most már mindnyájan tudták, hogy Kóré és a többiek tévedtek. Isten ellen lázadtak!

 További elmélkedésre: Melyik parancsolatot szegte meg Kóré? Fontos, hogy meggondoljuk, mit mondunk másokról, különösen Isten vezetőiről?

CSÜTÖRTÖK

Áron vesszejét gondosan a szent Frigyládába helyezték. Volt már ott valami más is a Tízparancsolat kőtábláin kívül. Az aranyedény tele azzal a mannával, amit Áron gyűjtött a legelső napon, amikor manna hullott. Zsid 9:3-4.

Mire segített Izrael gyermekeinek emlékezni a Frigyládában elhelyezett három dolog? Mindenekelőtt Isten azt akarja, ne feledjük, hogy az Ő törvénye soha nem változik. Boldogságunk és Sátántól való biztonságunk egyetlen módja, hogy engedelmeskedünk a Tízparancsolatnak. Ez az oka, hogy Ő saját kezűleg írta a törvényeket a kőtáblákra.

Áron vesszeje arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus vezet minket és embereket használ fel, hogy segítsenek Neki. Soha nem lázadhatunk követei, a próféták ellen.

A manna arra emlékeztet bennünket, hogy Isten képes gondot viselni rólunk. Bízhatunk Őbenne. Arra is emlékeztet, hogy minden reggel töltsünk időt vele imádkozva és a Bibliát olvasva, mielőtt még túl elfoglaltak lennénk. Olvassuk el: Mt 4:4.  A szombati nap szentségére is emlékeztet minket. Soha nem hullott manna azon a napon és nem is romlott meg.

 További elmélkedésre: Még ma is fontos ezekre a dolgokra emlékeznünk? Megtesz vajon Sátán mindent, hogy elfeledkezzünk róluk? Teljesen Istenre bízhatjuk magunkat, ahogyan Izrael gyermekei akkor, régen? Sátán mindnyájukat el akarta pusztítani, de Isten sohasem szűnt meg szeretni őket. Mit mondanak nekünk a következő igeversek az Atya Istenről és Jézusról, a Fiú Istenről? Mal 3:6.;Péld 3:12.

PÉNTEK

Hosszú időnek tűnik neked negyven év? Hány éves leszel negyven év múlva?

Mózes negyven éves volt, amikor el kellett menekülnie a fáraó elől. Majd, miután negyven évig őrizte a juhokat, negyven évig vezette Izrael gyermekeit a pusztában. Mennyi idős lehetett akkor Mózes?

Áron idősebb volt Mózesnél és Mirjam volt a legidősebb. Bizonyára gyakran gondolt arra a napra, amikor olyan gondosan figyelte a folyón úszó kis kosarat benne Mózessel Egyiptomban. Olyan sok minden történt azóta! A negyven éves pusztai vándorlás vége felé azonban meghalt.

A pusztában töltött idő alatt a nép egyik helyről a másikra vándorolt. Most azonban végre majdnem eljött az ideje, hogy bemenjenek a földre, amit Isten oly régen megígért nekik. Visszatértek Kádésba, Kánaán közelébe. A táborukból láthatták az Isten által nekik ígért ország szép hegyeit. Különböztek az emberek lázadó szüleiktől? Mózes és Áron hamarosan megtudják.

 További elmélkedésre: Kinek engedelmeskedünk inkább természettől fogva, amióta csak a bűn világunkba jött, Istennek, vagy Sátánnak? Örülsz, hogy választhatjuk Istent, és hogy Jézus megígérte, hogy segít nekünk engedelmeskedni, ahelyett, hogy Sátánt szolgálnánk? Milyen csodálatos, szertő Istenünk van!

 

 

 

 

Történet sarok

Flóra születésnapi zsúrja - 2. rész

Átdolgozta: Amy Sherrard

 

Flóra számolt, miközben a következő hely felé igyekeztek. „Meghívtam a vak Maryt, a béna Jancsit, és az öreg Dadust. Most menjünk Emmáék házához.” – mondta Anna kisasszonynak.”Ő csak egy kicsivel idősebb nálam.”

A ház még szegényesebb volt, mint az előzők. Emma egy hangosan visító csecsemővel a karján nyitott ajtót. Szomorúnak és fáradtnak látszott, de nagyon megörült Flóra láttán. „Nem tudtam elmenni múlt héten a szombatiskolába, nagyon sajnálom!”- mondta Emma Flórának. „Megtanultam az összes igeverset kívülről, de a baba beteg lett és nekem kellett vigyázni rá.”

„Szerinted anyukád elenged a holnapi születésnapi zsúromra,” – kérdezte Flóra.

Éppen akkor lépett be a szobába Emma anyukája. Örült, hogy egy ilyen kedves kislány, mint Flóra azt akarja, hogy Emma elmenjen a születésnapi zsúrjára. Boldog mosoly ült ki Emma arcára, amikor Flóra és Anna kisasszony távoztak.

„És most hová?” –kérdezte Anna kisasszony, amikor elhagyták Emmáék házát. „Fehérékhez.”- felelte Flóra. „Ott lakik Tomi. Süketnéma, de mindenképpen meg fogom hívni. Tudom, hogy a többi gyerek kedves lesz vele és szeretni fogja Dadust.”

Tomi anyukája, Fehér néni alig tudta elhinni a meghívást. Boldogan megígérte, hogy elviszi Tomit másnap.

„Már csak egy maradt hátra.” – mondta Anna kisasszony, amikor Toméik házát elhagyták.

„Tudom, de most menjünk haza.” – határozott Flóra. „Megírom az utolsó meghívót.” És úgy is tett! Nagyon gondosan! „Kedves Fülöp asszony! - írta. „Fülöp Flóra meghívja Önt a holnap délután egy órakor tartandó születésnapi zsúrjára.”

Flóra kuncogott amint a papírt átadta Anna kisasszonynak. „Kérem, adja ezt át az anyukámnak.” – suttogta. „És természetesen Önnek is el kell jönnie! Kérem, ne mondja el a Mamának, hogy még kik jönnek a zsúrra.”

Édesanyja nagyon finom ételt készített Flóra vendégeinek, bár nem tudta, hogy kik lesznek azok.

„Jönnek a vendégeid” – mondta Anna kisasszony Flórának másnap. És egy órára mindnyájan ott is voltak. Flóra gondosan leültette őket a finom ételekkel megrakott asztal köré. Édesanyja ült az asztalfőre és mindenkinek nagyon ízlett az ebéd.

Miután desszertnek megették a születésnapi tortát, mindnyájan átmentek a nappaliba. Anya zongorázott és ők énekeltek. Azután társasjátékoztak és képeskönyveket nézegettek.

Távozáskor mindnyájan köszönetet mondtak Flórának és édesanyjának a kellemes délutánért.

„Miért ilyen különleges embereket választottál?” - kérdezte édesanyja Flórát aznap este, amikor már egyedül voltak

„Anya, a szombatiskolai tanító azt mondta múlt héten, hogy Jézus boldog, ha megetetjük az éhezőket, vezetjük a bénákat és segítünk a szükségben lévőkön, vagy valami ilyesmi. Boldoggá akartam tenni Jézust. Gondolod, hogy sikerült?”

„Igen drágám.”- mondta édesanyja.”Jézus azt mondja, hogy ha olyan kedves dolgot teszünk, amit te tettél, akkor azt magával Jézussal tesszük. Biztos vagyok benne, hogy nagyon boldoggá tetted Őt.”

Flóra mosolyogva bújt oda anyukájához: „És engem is boldoggá tett.” – mondta neki.

(Vége)