|
VASÁRNAP
- HÉTFÖ
 Az
izraeliták boldogok voltak, mert Jézus megtartotta ígéretét, és segített nekik. „Izrael hatalmas Istene
lerombolta Jerikó erős falait!” Ez volt az a hír, amiről hamarosan Kánaán minden lakója értesült. Nagyon féltek,
egyik nép sem volt biztonságban!
Józsué úgy döntött, hogy Ai városa lesz a következő, amit bevesznek. Az
izraeliták biztosak voltak benne hogy könnyű dolguk lesz. Még csak eszükbe sem jutott megkérdezni Jézust, hogy
ez jó ötlet-e. Elfeledkeztek róla, hogy Jézus volt az, aki Jerikó falait ledöntötte. Ezért az izraeliták nem
aggódtak, amikor katonáik elmasíroztak Ai városa felé.
Ai gonosz királya és népe viszont aggódtak. Mint sok más kánaánita nép, ők is
gyűlölték az izraelitákat és Istenüket. Nem kétséges, hogy féltek azok után, hogy hallották, mi történt
Jerikóval.
Aggódtak az izraeliták? Nem. Hamarosan megváltoztak azonban az érzéseik. Alig
tudták elhinni azt, ami aznap a katonáikkal történt. Józs 7:5-6.
Túl későn jutott az izraeliták eszébe, hogy nem kérdezték meg Jézust, hogy
tervük a harcra megegyezik-e az Ő tervével. Ha Józsué megkérdezte volna, Jézus elmondta volna neki, hogy van még
egy nagyon nagy probléma, amit meg kell oldani, mielőtt az izraelita katonák ismét harcolni indulnának.
Most a kisváros, Ai
katonái legyőzték az izraelitákat, és 36 katonát elveszítettek! Milyen szomorú! Milyen zavarba ejtő!
Józsué és a vének szörnyen érezték magukat. Józsué teljes szívéből, igazán
szerette Jézust. Mindenkivel meg akarta ismertetni szerető és hatalmas Istenüket. Most azonban biztos volt
benne, hogy az ainál történt csata elvesztése mindent tönkretett. A kánaániták azt fogják gondolni, hogy Isten
egyáltalán nem hatalmas. 8-9. v.
Jézus szerette Józsuét. Ismerte Józsué és a vének érzéseit. De Jézus azt is
tudta, hogy mennyire fontos népének, hogy Neki engedelmeskedjenek, mert csak akkor tudja megáldani őket. Nem
engedelmeskedtek Neki? Mi volt a baj?
Mikor az izraelita katonák bevették Jerikó városát, Jézus azt mondta nekik,
hogy csak az arany, ezüst, réz és vastárgyakat őrizzék meg a tűztől. Azok a holmik Jézus tulajdonát
képezték. Minden mást el kellett pusztítaniuk.
Józsué nem tudta, hogy valaki nem engedelmeskedett ennek az utasításnak. Ő és a
vének nagyon-nagyon szomorúak voltak az ainál történt csata elvesztése miatt. 6. v.
Jézus elmondta Józsuénak, hogy mi történt és utasította, hogy azonnal
intézkedjen az ügyben. Jézus segíteni akart az izraelitáknak, de meg akarta értetni velük, hogy milyen fontos
engedelmeskedniük Neki. 10-13. v.
Mi történhetett? Ki merészelte megszegni az utasítást és oly sok bajt hozni a
többiekre? Leckénk következő részében megtudjuk.
KEDD
-
SZERDA
Tudod,
mit láttál volna, ha az izraeliták táborában lettél volna azon a napon, amikor Jerikó falai leomlottak?
Láthattál volna egy izraelita katonát valami holmival a kezében sátra felé sietni, hogy elrejtse azt. A katona
neve Ákán volt, és Júda törzséből származott. Ákán gyorsan körülnézett, hogy megbizonyosodjon róla, senki sem
figyeli. Majd ellenőrizte, hogy sátra bejárata zárva legyen, mielőtt családjának megmutatta azt, amit el akart
rejteni.
„Gyorsan, hozzátok a lapátot!” – mondhatta. „Ásnunk kell egy gödröt, amibe
ezeket a holmikat elrejthetjük. Jerikóból hoztam őket! Gazdagok vagyunk!” A családtagok szemei tágra nyíltak az
ámulattól, amint meglátták, amit Ákán lopott. Arany! Ezüst! Egy gyönyörű köntös, ami egyenesen Babilonból
származott! Gazdagok voltak! Azt hitték, hogy senki sem tud a titkukról.
Ákán és családja nem törődött azzal, hogy Ákán Jézus tulajdonát lopta meg.
Olyasmit vett el, amire Jézus azt mondta, hogy nem szabad. Annak a díszes ruhának el kellett volna égnie aznap
abban a tűzben, amivel Jerikót felégették. Józs 6:24.
Ákán és családja biztos volt benne, hogy senki sem tud Ákán tettéről. De így
volt-e valójában? Olvassuk el, mit mond erről a Biblia! Zsolt 139:1-4.
Jézus elmondta Józsuénak, hogy pontosan hogyan találják meg azt, aki az Ai
elleni csata elvesztéséért felelős. Józsuénak fel kell sorakoztatnia a népet törzsek szerint. Józsuénak az
összes törzs nevét Jézus elé kell vinnie, és Ő majd segít kiválasztani, melyik az.
Ezután az ahhoz a családhoz
tartozó nagycsaládok neveit sorolják föl és Jézus ismét segíteni fog kiválasztani a megfelelőt. Majd a
nagycsalád összes családjának nevei közül Jézus megmutatja, hogy melyik családban van a bűnös.
A törzsek izgatottan várakoztak. Melyik törzsre esett a választás?
Józs 7:16.
Ó! Júda törzsére, amihez Ákán tartozott. Ákán azonban csönden maradt. Ezután
Jézus kiválasztotta a törzs egyik nagycsaládját. 17. v.
Ákán annak a nagycsaládnak a tagja volt, de még mindig hallgatott. Ezután a
családok nevei következtek, és Jézus megmutatta a megfelelőt. Mi történt ezután? 18-19.
v.
Ákánnak be kellett ismernie, amit tett. Ám sem ő, sem a családja nem bánták meg
őszintén, még azzal együtt sem, hogy 36 katona meghalt Ákán engedetlensége miatt. jézus most azt mondta, hogy
Ákánnak és családjának meg kell halnia.
A nép szomorú volt a történtek miatt, de mindenki hálás volt, hogy Jézus most
majd újra meg tudja áldani őket.
Ákánnak nem úgy tanították meg a szülei, hogy tisztelje Isten Tízparancsolatát
és engedelmeskedjen neki, ahogyan azt tenniük kellet volna. És Ákán sem úgy tanította erre a saját családját,
ahogyan tanítania kellett volna. Mózes óva intette Izrael gyermekeit az engedetlenségtől, és most bekövetkezett,
amit mondott. 4Móz 32:23.
Örülsz, hogy anyukád és apukád azt tanítja neked, hogy soha ne
vedd el azt, ami nem a tiéd, és hogy mindig igazat mondjál?
CSÜTÖRTÖK
-
PÉNTEK
Most Jézus elmondta Józsuénak,
hogyan vegyék be a gonosz kisvárost, Ait. Józs
8:1-2.
Tudod, hogy mi az a lesből támadás? Ez egy terv arra, hogy
elrejtőzve kell várakozni, és váratlanul előretörve támadni. Az izraelita sereg egy része olyan helyre fog
elbújni, ahol senki sem láthatja őket. A többiek Józsué vezetésével egyenesen a város felé fognak vonulni.
Mit gondolsz, féltek ezúttal Ai gonosz lakói az izraelitáktól?
Bizonyára nem. Biztosak voltak benne, hogy ismét győzni fognak, ahogyan először is.
Az éjszaka folyamán az izraelita sereg egy része csöndesen a
Józsué által kijelölt búvóhelyére osont. Józsué a sereg másik felével maradt. Ai városa mellett táboroztak. Kora
reggel Ai királya látta, hogy az izraelita hadsereg közeledik városához, hogy ismét harcoljanak. Ezért
katonáival kisietett, hogy megállítsa őket. Bizonyára azt hitte, hogy ismét könnyen elzavarhatja az
izraelitákat. 14-17. v.
Józsué előzőleg pontosan elmondta a rejtőzködő katonáknak, hogy
mit kell tenniük. „Engem figyeljetek,és amikor megállok és lándzsámmal,
Ai felé mutatok, az lesz a jel, hogy fussatok elő rejtekhelyetekről. Az ellenséges katonák a városon kívül
lesznek. Akkor bemehettek és bevehetitek a várost.” Tehát, éppen a megfelelő pillanatban Józsué lándzsájával, Ai
városa felé mutatott. Mi történt? 18-21. v.
Ez alkalommal az izraeliták megnyerték a csatát, mert alárendelték magukat
Jézusnak. És ezúttal Jézus azt mondta nekik, hogy miután elpusztították Ai gonosz lakosságát, megtarthatnak
maguknak a holmijukból. Milyen boldogok voltak aznap az izraeliták! 27. v.
Mielőtt meghalt volna, Mózes kétszer is beszélt Józsuénak arról a
fontos gyűlésről, amit egy Sikem nevű helyen kell az izraelitákkal megtartania. Most, mielőtt bármilyen újabb
harcba kezdtek volna, Józsué összehívta az izraelita törzseket erre a különleges gyűlésre. Mindenki eljött,
anyák, apák és gyermekeik. Sikem pontosan az ellenséges területek közepén volt, de mivel az izraeliták
engedelmeskedtek Jézusnak, senki sem bánthatta őket.
Sikemben egy gyönyörű völgy húzódott két hegy között.
Az egyik a Garizim-hegy volt, amit Mózes utasítása szerint az áldások hegyének kellett nevezni.
A
másik az Ébál-hegy volt, amit az átkok hegyének neveztek. Hat törzs állt fel az
egyik hegyen és hat a másikon. Józsué közöttük állt a völgyben. Miután Józsué felolvasta az engedelmességgel
járó áldásokat a Garizim-hegyen álló törzsek népe áment mondott rá. Miután az engedetlenséggel járó átkokat
olvasta fel, az Ébál-hegyen állók mondtak áment.
Józsué hatalmas áldozati oltárt épített az Ébál-hegyen
emlékeztetőül a népnek, hogy bár kiérdemelték az átkokat az engedetlenségük miatt, ha megbánják, Jézus örömmel
megbocsájt nekik Isten csodálatos terve miatt, amit Sátántól való szabadulásunkra készített.
Mit tanulhatunk Ákán történetéből?

| |
Történet sarok
Gondok Hilda
szénapajtájában - 2. rész
Írta:
Yvonne Durst
|
 |
„Hilda,
mi történt?” – kérdeztem. Aztán rájöttem, hogy ez egy buta kérdés volt. A pajta egész padlóját piszkos, büdös
víz borította. A padló egész éjjel ázott és Hilda éppen a vizet próbált elzárni.
A teheneknek speciális
víztartályuk volt, olyasmi, mint egy óriási pohár egy csőhöz illesztve. Ha egy tehén megszomjazott, orrát a
pohárba dugta és ettől az megtelt vízzel. Az elmúlt éjszaka, amikor az egyik tehén ivott, a víz valahogy tovább
folyt azután is, hogy a tehén kihúzta az orrát a pohárból. Mivel egész éjszaka folyt a víz, elárasztotta a
padlót és a kicsi öreg Hilda most próbálta elzárni a vizet. Láthatóan segítségre szorult.
„Nagyon kínos nekem, hogy tőled kérek segítséget.” – mentegetőzött Hilda. „Nagy
munka lesz kitakarítani innen ezt a sok vizet, és elég büdös is, mert a víz tele van trágyával és
baromfipotyadékkal.”
Mondtam neki, hogy ne aggódjon, örülök, hogy segíthetek.
|
Miután sikerült a vizet elzárni,
segítettem Hildának átterelni a teheneket a pajta egyik oldalára. Aztán felmásztam a rozoga létrán a felső
szintre és ledobtam a talicskába néhány köteg szalmát. Majd leeresztettem a takarmányos vödröket. A
lábasjószágok és a tyúkok nagyon örültek, hogy végre megkapják a reggelijüket. Aztán következett a szennyes
munka: lapátoltuk, toltuk, söpörtük a trágyával vegyes vizet kifelé a pajtából. Először kitakarítottuk az
egyik oldalt, majd az állatokat |

|
áttereltük a tiszta oldalra és a másik oldalon folytattuk tovább. Végül a
padló ismét tiszta volt. Micsoda egy munka!
A házba visszaérve letisztítottuk és megszárítottuk a kutyákat, aztán mi is
tisztálkodtunk és száraz ruhába bújtunk. Milyen jól esett!
Az ízletes forró leves kanalazása közben Hilda megkérdezte: „Miért pont
akkor jöttél, amikor jöttél? Csak pár perce voltam a pajtában, amikor megjelentél. Biztos voltam benne, hogy
beletelik egy egész napba, mire eltakarítom azt a nagy rendetlenséget.” |
Elmondtam neki, hogy milyen erős késztetést éreztem arra, hogy meglátogassam.
„Szerintem a te védőangyalod szólt az enyémnek, hogy segítségre van szükséged.” – magyaráztam mosolyogva.
Hilda
is mosolygott: - „Szerintem is pontosan ez történt” – értett egyet velem. „Ez segít nekem észben tartani, hogy
bár öreg hölgy vagyok, aki már egyenesen állni sem tud többé, Jézus ugyanúgy szeret, mint mindig is tette, és
még most is gondot visel rólam.”
Hildának igaza volt. Elmondtam neki, hogy mennyire örülök, hogy
engedelmeskedtem az üzenetnek, amit Isten küldött nekem aznap reggel.
Megállapítottam, hogy nagyon fontos mindig szívesen megtenni azt, amit Jézus
akar, még ha az piszkos munka is. Mint például segíteni egy kedves idős hölgynek a pajtája padlóját borító
piszkos, bűzös víztől megszabadulni.
Nektek mi a véleményetek?

|