VASÁRNAP
Családi problémák
(4Móz 12. fejezet)
Az
izraeliták elhagyták a Sínai-hegyet és úton voltak Kánaán földje felé. Még mindig nem bíztak őszintén Istenben.
De Ő nagyon türelmes volt velük, annak ellenére, hogy olyan hamar visszatértek régi szokásaikhoz.
Mózesnek most újabb súlyos gondja támadt. Áron, és Mirjam, a saját testvérei
boldogtalanok voltak. Áron volt a köztiszteletnek örvendő főpap; Mirjam pedig zenész volt, költő és erős vezető,
akit mindenki szeretett. Mindketten sokat segítettek Mózesnek az izraeliták Egyiptomból való kivezetése során.
(Mik 6:4.)
Ám az irigység magja kezdett lelkükben növekedni. Áron tudatában volt saját
fontosságának és Mirjam nem örült annak, hogy Mózes Cippórát vette feleségül, aki nem izraelita volt. Cippóra,
aki természettől fogva kedves, nyugodt és szerény volt, valószínűleg megbántódott. A bőre egy kicsit sötétebb
volt, mint az izraelitáké, de szerette és tisztelte Istent.
A féltékenykedés akkor kezdődött, amikor Jetro, Mózes apósa meglátogatta őket
és elhozta Cippórát és két fiukat, hogy újra Mózessel legyenek. Áron és Mirjam úgy gondolták, hogy ők
ugyanannyira felelősek az izraeliták vezetéséért, mint Mózes és nem tetszett nekik, hogy Mózes Jetrotól, vagy
Cippórától fogad el tanácsokat anélkül, hogy velük tanácskozott volna.
Mirjam különösen féltékeny lett, és Áron együtt érzett vele. Lassan mások is
tudomást szereztek érzéseikről. Mit mondott erről Áron és Mirjam? 4Móz 12:1-3.
Isten természetesen tudta, hogy mi történik, és beszélt Áronnal és Mirjammal a
felhőből a Szent sátorban. Miután Isten otthagyta őket, Áron látta, hogy Mirjam hirtelen leprás lett.
Elborzadtak és megalázkodtak; őszintén megbánták szavaikat. Áron kegyelemért könyörgött és Mózes is imában kérte
Istent, hogy gyógyítsa meg nővérüket. Isten meggyógyította őt, de milyen megalázó büntetésben volt még Mirjamnak
része? 15. v.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Számunkra is fontos, amit Isten Áronnak és Mirjamnak mondott, amikor
kísértésbe esünk, hogy bármit szóljunk a próféta ellen, akit Isten adott gyülekezetünknek. Elvárja tőlünk Isten,
hogy tiszteljük vezetőit? 5-8. v.
HÉTFÖ
A hamis jelentés
(4Móz 13. 14:1-25.)
Tizenegy napja hagyták el az
izraeliták a Sínai-hegyet. Mirjam ismét velük volt és most Kánaánhoz közelebb táboroztak. Mikor a nép kémeket
akart előreküldeni, hogy körülnézzenek az országban, Isten belegyezett.
Micsoda izgalom volt, amikor a kémek negyven nap múlva visszatértek! A
gyümölcsökből hozott minták bámulatosak voltak. Képzeljünk el egy akkora szőlőfürtöt, amit két embernek kellett
cipelnie! Hogyan írták le az országot? 4Móz 13:27.
Aztán váratlanul megváltoztatták a beszámolót. Fallal körülvett városokról
meséltek és óriásokról, akik mellett szöcskéknek látszottak! A nép boldogsága azonnal rettegéssé változott.
Két kém, Józsué és Káléb azonban hitt és bízott Istenben. Ők emlékeztek rá,
hogy mit tett értük Isten a múltban, ezért tudták, hogy nem kell félniük a jövőtől. És nekünk sem kell félnünk a
saját és egyházunk jövője miatt, ha nem felejtjük el mit tanított nekünk Isten, és hogyan vezetett bennünket a
múltban.
Káléb bátran érvelt amellett, hogy el tudják foglalni azt a földet.
Melyik jelentést fogadta el a nép? 4Móz 14:1-4.
Mózes és Áron elmondhatatlanul szomorúak voltak. Káléb és Józsué ismét
megpróbálták meggyőzni a népet, hogy bízzanak Istenben, de majdnem megkövezték őket.
Isten is szomorú volt és újra felajánlotta, hogy Mózes családját teszi nagy
néppé. Ám Mózes most is visszautasította. Tudta, hogy más népek azt mondják majd, hogy Isten nem tudta elvezetni
őket az országba, amit megígért nekik.
Aztán Mózes emlékeztette Istent szavára, miszerint Ő kegyelmes és megbocsájtó,
és könyörgött neki, hogy még egyszer bocsásson meg a népének. Beleegyezett Isten?
17-20.v.
Isten megbocsátott nekik, de az Ő kegyelmes megbocsátása nem változtatta meg
annak a választásuknak a következményeit, hogy nem bíztak Benne. Nem bízni Istenben egyenlő azzal, hogy Sátán
oldalára állunk a közdelemben. Akkor, természetesen Isten nem tud segíteni rajtunk.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Nagyon gondosan meg kell válogatnunk szavainkat. Amit mondunk,
bátoríthatja az embereket, hogy bízzanak Istenben, vagy arról győzi meg őket, hogy ne bízzanak Benne.
KEDD
Következmények
(4Móz 14:26-45.)
Az
izraeliták azt választották, hogy annak a tíz kémnek hisznek, aki szerint lehetetlen bevenniük Kánaán földjét.
Sírtak és azt kívánták, bárcsak a pusztában maradtak volna. Még arról is beszéltek, hogy új vezetőt választanak
Mózes helyére – valójában Isten helyére – és visszamennek Egyiptomba, a rabszolgasorba!
Másnap Isten azt mondta nekik, hogy vissza kell menniük a pusztaságba. És attól
kezdve, hogy elhagyták Egyiptomot, addig, amíg gyermekeik bemehetnek Kánaán földjére ugyanannyi év fog eltelni,
mint ahány napot a kémek távol voltak- negyven év!
Káléb és Józsué, valamint a húsz
évesnél fiatalabb izraelita gyermekek kivételével mindnyájan a pusztaságban fognak meghalni.
A 4Móz 14:34. és az Ezék 4:6 segít nekünk megérteni, hogy a bibliai
próféciákban egy nap általában egy évet jelent.
Mi történt a tíz kémmel, akik a rossz jelentést hozták:
4Móz 14:37.
Mikor az emberek meghallották választásuk következményét, beismerték, hogy bűnt
követtek el, és azt mondták, hogy azonnal elindulnak és leigázzák azt a földet, amit Isten ígért nekik. Isten és
Mózes azonban tudta, hogy nem bánják őszintén. Olyanok voltak, mint a gyermekek, akik hirtelen úgy döntenek,
„jók” lesznek, mert el akarják kerülni a büntetést.
Isten azt mondta, vissza kell menniük a pusztaságba. Tehát amikor úgy
döntöttek, hogy harcba szállnak a kánaánitákkal és az amálekitákkal, még midig megtagadták az engedelmességet.
Mózesen keresztül Isten figyelmeztette őket, hogy semmiképpen nem tudnak csatát nyerni az ellenségeik felett.
Hittek neki? Mi történt? 41-45.v.
A kánaániták féltek az izraelitáktól, mert hallottak a csodákról, amiket Isten
értük tett. Legutóbb is, amikor az amálekitákkal harcoltak, győztek, mert Isten segített nekik.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Mit gondolsz, mit éreztek ez után a második ütközet után? Fog ezek
után bármelyik nép is félni az izraelitáktól?
SZERDA
Lázadás a táborban
(4Móz 16; 17.)
A
történtek után az izraeliták egy darabig nem panaszkodtak, de változatlanul lázongó érzelmeik voltak. És az
egyik legfontosabb lévita lelkében a féltékenység és a lázadás magvai növekedtek. Kóré volt a neve, Mózes és
Áron egyik unokatestvére volt. Úgy érezte, hogy neki sokkal inkább joga van főpapnak lenni, mint Áronnak. Két
másik fontos ember, Dátán és Abirám is lázadókká váltak. Úgy érezték több joguk van az izraelitákat vezetni,
mint Mózesnek, mert ők Rúben törzséből származtak, aki Jákob elsőszülött fia volt.
Ez a két ember összefogott Kóréval és hamarosan 250 más vezető is csatlakozott
hozzájuk. Mivel együtt éreztek a panaszkodó izraelitákkal, a legtöbbjüket sikerült a saját oldalukra állítaniuk.
Mikor biztosak voltak benne, hogy véghez tudják vinni lázadó terveiket, szembeszálltak Mózessel. Hogyan reagált
ő erre? 4Móz 16:4.
Mózes imájára válaszolva Isten elmondta neki, hogy mit tegyen. Kórénak,
Dátánnak és Abirámnak, valamint a 250 vezetőnek másnap reggel kellett visszatérnie a füstölőikkel, amiben tüzet
hoznak. Kóré már ott volt, de mivel Dátán és Abirám nem jöttek el, Mózes értük küldött, mert remélte, hogy ők
nem annyira lázadók. De mit üzentek vissza? 12-14.v.
Másnap füstölőikkel mindnyájan bátran jöttek a Szenthelyre. Kóré odament
Dátánhoz és Abirámhoz és a nép követte őt. Mózes figyelmeztette őket, hogy távolodjanak el azoknak az embereknek
a sátraitól. Azután mondott valamit, ami a három lázadó kivételével mindenkit megfélemlített. Olvassuk el a
28-34. verseket!
Milyen büntetés várt a többi 250 vezetőre, akik a lázadás szításában
segítettek? 35. v.
Az emberek megrettentek, de vajon megváltoztak-e a lázadó érzelmeik? Nem.
Közvetlen másnap azzal vádolták Mózest, hogy megölte „az Úr embereit”! Ez után Isten egy csodát tett, hogy
megmutassa, kit választ vezetőnek. 4Móz 17:1-11.
Isten teljesen világossá tette, ugye? Áron vesszejét a rügyekkel és mandulákkal
a bizonyság ládája elé helyezték a szenthelyen. Ez majd mindig emlékezteti a népet arra, hogy kit választott
Isten.
Alkalmazd a gyakorlatban:
A csoda és a lázadók büntetése emlékeztette az izraelitákat – és
minket -, arra, hogy milyen veszélyes Isten egyházának vezetői ellen dolgozni.
CSÜTÖRTÖK
Nagyon hosszú év
(4Móz 20:1-11.)
Attól kezdve, hogy az izraeliták
elhagyták Egyiptomot, addig, amíg beléphettek Kánaán földjére, negyven év telt el. Abból harmincnyolc a
pusztában vándorlással telt. De Isten nem feledkezett el róluk. Bárhová is mentek, a szenthely mindig ott volt a
táboruk közepén. A naponkénti áldozatbemutatás folytatódott, ahogy a manna és a friss, tiszta vízellátás
is.(5Móz 2:7).
A pusztai vándorlások során már minden ember, aki részt vett a kádési
lázadásban, meghalt. Mózes, Áron, Mirjam és a két hűséges kém kivételével mindenki hatvan évesnél fiatalabb
volt. Mózes kb. 120 éves volt, Áron és Mirjam még annál is több.(14. v)
Most elérkezett az ideje, hogy az izraeliták ismét elinduljanak Kánaán földje
felé. Ismét Kádésba mennek, ahol akkor voltak, amikor vissza kellett térniük a pusztaságba. Ki halt meg most
Kádésban? 4Móz 20:1.
Az volta tervszámukra, hogy Edom földjén keresztül menjenek. Isten megígérte,
hogy az edomiták (Edom, vagy Ézsau leszármazottai) nem fognak harcolni ellenük, és az izraeliták élelmet és
vizet vásárolhatnak tőlük.(5Móz 2:2-6.)
Egy ilyen ígérettel az izraelitáknak nem volt többé szükségük a sziklából ömlő
vízre. Tehát még mielőtt Kádésba értek volna a víz nem folyt többé a táboruknál lévő sziklából. Ez volt a jele,
hogy hamarosan elhagyhatják a pusztaságot, és ennek boldoggá kellett volna tennie őket. Így volt?
4Móz 20:2-5.
Ismerősen hangzanak a szavaik? Ez egy próba volt úgy a nép, mint Mózes számára,
és mindnyájan megbuktak. Olvassuk el, mit mondott Isten Mózesnek mit tegyen, majd azt, hogy mit tett valójában.
Találunk különbséget? 7-11.v.
A sziklát, amelyből a víz jött Mózes első alkalommal csak egyszer ütötte meg.
(2Móz 17:6) Most Mózesnek csak szólnia kellett volna a sziklához, nem kellett volna ráütnie.
Alkalmazd a gyakorlatban:
A szikla Jézust jelképezte (1Kor 10:4), és az egyszeri megütése azt,
hogy Jézus csak egyszer halt meg értünk.
PÉNTEK
Következmények
(5Móz 20:12-29.)
Végig
az egész úton az izraeliták mindig Mózest okolták, ha bármi gond adódott. Most, oly sok év után a türelme
megingott, és mérgében megrontotta a szikla jelképét azzal, hogy nem hogy csak egyszer, hanem kétszer is
ráütött, ahelyett, hogy szólt volna hozzá.
Amellett okot adott az embereknek arra, hogy azt gondolják, nem Isten, hanem ő
vezeti őket. Vádolták is őt emiatt (4Móz 20:4); és amikor megkérdezte: „Hát e kősziklából fakasszunk-e nektek
vizet?”, azt gondolhatták, beismeri, hogy igazuk volt.
Vétkezett Mózes és Áron? Vannak bűnök, amelyek rosszabbak más bűnöknél?
Szerette Isten még mindig őket? Nem tudott csak megbocsátani és felejteni? Hogyan válaszolnál te ezekre a
kérdésekre?
A bűnnek mindig következményei vannak, és ha a vezetők követnek el bűnöket, a
következmények nagyobbak, mert sok ember tekinti őket példaképnek. Mirjam már meghalt, és most Mózesnek és
Áronnak is meg kell halnia. Nem léphetnek be Kánaán földjére azért, amit mondtak és tettek ott a sziklánál.
Kádésból az izraeliták Edomon keresztül kelet felől léphettek volna be
Kánaánba. De a panaszkodásuk és késedelmeskedésük miatt Isten nem ültetett félelmet irántuk az Edomitákba. Edom
királya megtagadta tőlük az áthaladási engedélyt, ezért meg kellett kerülniük azt az országot.
Az izraeliták elhagyták Kádést, és a Hór-hegynél táboroztak le. Ott
végignézték, ahogy két fehér hajú ember és egy pap mászik felfelé a hegyre. Mózes, Áron és Eleázár voltak azok.
Micsoda emlékeket osztottak meg a közös munkáról!
A Hór-hegy tetején Áron főpapi
palástját levették és fiára, Eleázárra adták. Majd Mózes végig karjában tartotta Áront, amíg csöndesen meghalt.
Mikor a nép látta Mózest és Eleázárt Áron nélkül visszatérni, tudták mi történt, és megsiratták.
4Móz 20:27-29.
Mikor az izraeliták elhagyták a Hór-hegyet, hogy megkerüljék Edomot, kietlen
pusztaságon át gyalogoltak. Hamarosan ismét panaszkodni kezdtek. Mi történt, amikor Isten visszavonta oltalmának
egy részét? Megtudjuk a jövő héten.

Feladatok:
Mennyire emlékszel?
Húzd alá a második oszlopban azokat a szavakat, amelyek nem
illenek oda!
1 |
Mózes rokonai |
Kóré, Cippóra, Nádáb, Józsué |
2 |
hűséges kémek |
Áron, Józsué, Káléb |
3 |
lázadás a pusztaságban |
Kóré, Gerzson, Dátán, Abiraám |
4 |
Izrael törzsei |
Lévi, József, Rúben, Dán |
5 |
Szenthely |
Frigyláda, gyertyatartó, füstölő, szent kenyér |
6 |
Pitvar |
bárány, oltár, gyertyatartó, mosdómedence |
7 |
Kánaán |
szőlő, fallal körülvett városok, sivatag, méz |
8 |
Isten kiválasztott vezetői |
Kóré, Mózes, Áron |
9 |
aki féltékeny Mózesre |
Cippóra, Áron, Mirjam |
10 |
az izraeliták |
panaszkodók, lázadók, hűségesek |
Húzd alá a második oszlopban azokat a
szavakat, amelyek odaillenek!
1 |
a hegy, ahol Áron meghalt |
Sínai, Hór, Nébó |
2 |
a lázadás vezetője |
Eleázár, Kórah, Edom, Kádés |
3 |
aki féltékeny volt Mózesre |
Jetro, Cippóra, Mirjam,Kkáléb |
4 |
aki beléphetett Kánaánba |
Mózes, Áron, Józsué, Kórah |
5 |
aki Kádésban halt meg |
Áron, Mirjam, Mózes, Dátán |
6 |
az edomiták őse |
Ézsau, Efraim, Lót, Izmael |
7 |
amit a kőszikla jelképezett |
Mózes, Jézus, víz, biztonság |
8 |
a második főpap |
Áron, Ítámár, Eleázár, Hór |
9 |
Mózes Kórah lázadása idején |
mérges volt, átkozódott, imádkozott, megadta magát |
10 |
a tíz kém |
hűséges volt, csapásban halt meg, megbánta |
11 |
ahogy Isten vezetőt választott |
mandulával, sorsolással, csodatétellel |
Igaz, vagy hamis? Karikázd be a megfelelő betűt!
I / H |
Kóré, Dátán és Abirám tiszteletben tartották
Isten választott vezetőit. |
I / H |
Rendben van, ha valaki csúnyán beszél a
lelkész, vagy a gyülekezet vezetői ellen. |
I / H |
A gyülekezet vezetői követhetnek el hibákat. |
I / H |
Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk Isten
választott vezetőinek támogatására. |
I / H |
Tisztelem a szüleimet, a tanárokat és a
gyülekezeti vezetőket. |
I / H |
Néha jó következményi vannak annak, ha nem
engedelmeskedünk Istennek. |

|