|
VASÁRNAP
 Absolon
végül egy tervet eszelt ki féltestvére megbüntetésére azért, amit a húgával tett. Nagy fogadást rendezett, ahol
minden fivére, köztük Amnon is megjelent. Mi történt? Hogyan végződött az összejövetel?
2Sám 13:28-29.
Még mielőtt a fivérek hazaértek volna, valaki már sietve értesítette Dávidot.
30-31. v.
Egy másik ember egészen mást mondott Dávidnak. Melyik hír volt igaz?
33. v.
Dávid mindegyik fiát szerette. Mi lesz, ha legidősebb fiát, Amnont tényleg megölték? Hogyan
tehetett Absolon ilyen kegyetlenséget?
Valaki, aki az utat figyelte felkiáltott: „Igaz, itt jönnek a fiaid.”
34-36. v.
Igaz volt, Dávid fiai mind életben voltak, elsőszülöttjét, Amnont kivéve. Még egy hiányzott
közülük. Ki volt az? 37. v.
Absolon tudta, hogy Dávid nagyon szomorú lesz. Azt is tudta, mit fog apja érezni, ha
megtudja, hogy Amnont a saját féltestvére ölte meg. Ezért úgy döntött, jobb lesz, ha egy ideig távol marad
apjától.
Absolon tette szörnyű bűntény volt. Dávid azzal büntette őt, hogy nem engedte hazatérni.
Milyen hosszú ideig volt száműzetésben? 38. v.
További elmélkedésre:
Dávidnak azért esett volna nehezére megbüntetni
Amnont, amikor meg kellett volna tennie, mert bűntudata volt a saját szörnyű bűne miatt. Most Amnon meghalt
emiatt. Azonban amit Amnon tett, az is nagyon helytelen volt. Ilyen sok szomorú dolog történt Dávid bűne miatt.
Szörnyűek lehetnek a következmények szörnyűek, ugye? Végül mindig boldogtalansághoz vezet, ha azt választjuk,
hogy Sátánra hallgatunk.
HÉTFÖ
 Absolon büntetése, amit
Amnon meggyilkolásáért kapott, sokkal tovább tartott, mint várta volna. Milyen hosszú ideig nem térhetett haza?
2Sám 13:38.
Dávid azonban soha nem szűnt meg szeretni Absolont. Mit érzett?
39. v.
Joáb, Dávid hadvezére végül úgy döntött, itt az ideje, hogy Absolon
hazatérjen. Felkért egy másik városból való okos asszonyt, hogy valami olyasmit tegyen, mint amit Nátán tett,
amikor a gazdag és a szegény ember bárányáról szóló történetet mondta el Dávidnak. Joáb még a történetet is
kigondolta, amit az asszonynak el kell mondania a királynak. Két fivérről szólt, akik harcoltak egymás ellen.
2Sám 14:2-3.
Mikor az asszony befejezte a történetet Dávid megkérdezte, hogy
Joábnak van-e valami köze a látogatásához és a történethez, amit előadott. Az asszony elmondta, hogy Joáb bízta
meg őt. Ezért Dávid beszélt Joábbal. Mit mondott neki, mit tegyen? 21. v.
Absolon bizonyára nagyon örült, hogy végre hazamehet. Azonban
csalódott is volt. Miért? 23-24. v.
Azok után, hogy Amnont nem büntette meg, ahogy kellett volna, az
embereknek most úgy tűnt, hogy Dávid túl nagy büntetést szabott ki Absolonra. Nem értették. Azon tűnődtek, hogy
miért bánik ilyen keményen Absolonnal. Nemsokára sajnálni kezdték Absolont és rövidesen már hősként gondoltak
rá, nem, mint arra, aki valami rosszat tett.
További elmélkedésre:
Jól alakultak Dávid dolgai? Szerette őt még mindig
Isten? Ó, igen, nagyon is! Bölcsen tette Dávid, hogy hazaengedte Absolont, de nem engedte a színe elé járulni?
KEDD
 Absolon tudta, hogy az
emberek szeretik őt. Azt is tudta, hogy sajnálják, amiért Dávid még csak nem is szólt hozzá amióta hazatért,
pedig ott lakott Jeruzsálemben. 2Sám 14:28.
Absolon úgy döntött megszerzi Joáb segítségét. Együttműködött vele
Joáb? 29. v.
Absolon nagyon boldogtalan volt. Elhatározta, hogy olyasmit tesz,
amire Joáb biztosan hallgatni fog. Bevált a terve? 30-33. v.
Végül Dávid és Absolom ismét barátok lettek. De valóban azok
lettek? Lehet, hogy Dávid úgy gondolta, mert őszintén szerette Absolont. Absolon azonban már kezdte megkedvelni
a népszerűséget. Kezdte magát nagyon fontos embernek érezni. 2Sám 15:1-5.
Hűséges volt Absolon
Dávidhoz, az apjához? Nem. Fokozatosan egyre több ember kezdte azt hinni, hogy Absolon jobb király lenne, mint
Dávid. 6. v. Azt gondolták, hogy mindenképpen Absolon lesz a király Dávid után, de sokan azonnal király
akartak csinálni belőle. Titokban megszerezte a hűségüket.
Dávid egész idő alatt azt hitte Absolon viselkedéséről, hogy így
akarja kifejezni örömét, amiért ismét barátok lettek. Fogalma sem volt róla, hogy mi folyik valójában.
További elmélkedésre:
Absolon kétszínű volt. Másképp viselkedett, amikor
az apjával volt, és máshogy, amikor a néppel. becsületes dolog volt ez? A gyerekek is kísértésbe esnek vajon,
hogy így viselkedjenek? Mindig tudják a szülők, hogy mit csinálnak a gyermekeik? Isten tudja? Tudta azt is, amit
Absolon művelt?
SZERDA
 Absolon végül is
terveket kovácsolt, hogy a királyságban apja helyére lépjen. Dávid még mindig nem tudott semmit arról, hogy mi
folyik a háttérben.
Egy napon Absolon azt mondta Dávidnak, hogy el kell mennie egy
helyre, Hebrontól kb. 33 km-re, ahol először tették királlyá Dávidot. Azt mondta, hogy száműzetése idején
fogadalmat tett Istennek, hogy ha segít neki, hogy ismét Dáviddal lehessen, akkor elmegy Hebronba és valami
különlegeset tesz Istenért. Dávid örült, hogy Absolon hálát akar adni Istennek, ezért örömmel elengedte. Miért
akart Absolon igazából elmenni? 2Sám 15:9-10.
Dávid végül rájött, mi történik és tudta, hogy ebből háború lesz.
Kitekintett palotájából a gyönyörű városra és nem tudta elviselni még a gondolatát sem, hogy Jeruzsálemben
harcok dúljanak, és embereket öljenek meg ott. Nem, ez semmiképpen nem történhet meg.
13-14. v.
Sokan voltak még, akik szerették Dávidot, és hűségesek voltak
hozzá, készek voltak bármit megtenni érte. Katonáival és szolgáival együtt gyorsan elhagyta a várost. Szörnyű
volt a saját fia elől menekülni, akit szeretett, és akiben megbízott.
Mikor Dávid látta, hogy a pap, Sádók kivitte a Frigyládát a
városból, felszólította, hogy vigye vissza, de megkérte Sádókot, hogy üzenjen majd neki arról, mi történik,
amikor Absolon serege Jeruzsálembe érkezik. 28-29. v.
Ahogy továbbsiettek, Sibával, Saul régi szolgájával találkoztak,
aki Jonatán fiának birtokait igazgatta. Dávid bizonyára egyszerre örült és szomorú is volt.
2Sám 16:1-3.
Dávid folytatta útját és Saul egyik rokonával, Sémeivel
találkoztak, aki szörnyű jelzőkkel illette Dávidot, sőt még köveket és port is szórt rá. Dávid egyik katonája
meg akarta ölni, de Dávid azt mondta, hogy hagyják csak rá. Végtére is, amit a saját fia, Absolon tett, az
sokkal rosszabb volt Sémei tetténél. 11-13. v.
További elmélkedésre:
Mit gondolsz, úgy érezhette Dávid, hogy teljes
egészében ő a felelős a történtekért? Szeret minket Isten továbbra is, ha olyan döntéseket hozunk, amik bajba
sodornak bennünket? Igen.
CSÜTÖRTÖK
 Amikor Absolon seregével
megérkezett Jeruzsálembe, nem találta ott az embereket, akik ellen harcolni akart. Nem tudta mitévő legyen
ezután.
Két különböző ember tanácsát is meghallgatta. Úgy tűnt, mindkettő
segíteni akar neki, de az egyik valójában Dávidnak akart segíteni. Kinek a tanácsát fogadja meg vajon Absolon?
Végül úgy döntött, hogy Khúsai tanácsára hallgat, aki valójában Dávid oldalán állt.
Khúsai elmondta Sádóknak, a papnak, hogy mi történik. Két fiú várt
a városon kívül titokban, hogy Sádók híreit Dávidnak továbbíthassák. Valaki azonban meglátta őket, és ezt a fiúk
is észrevették. 2Sám 17:18-19.
Amint ismét biztonságban voltak, futottak, ahogy csak bírtak, hogy
Dávidot értesítsék, keljen át minden emberével a Jordán-folyón még aznap éjjel. Hosszú, nehéz éjszaka állt
mögöttük. Dávid és emberei nagyon fáradtak voltak, de mindenképpen tovább kellet menniük. Végül elértek egy
városba, ami elég nagy és biztonságos volt. A lakosok jók voltak hozzájuk és amennyire lehetett, kényelembe
helyezték őket.
Jeruzsálemben Absolon türelmetlen volt. Hatalmas seregével követte
Dávidot, de katonái közel sem voltak olyan jól képzettek, és nem tudtak olyan jól harcolni, mint Dávid katonái.
Ami ezután történt, olyan volt Dávid számára, mint egy szörnyű
álom. Az ő jóvágású fia harcra készült a saját apja ellen, még meg is öli, ha tudja, azért, hogy ő legyen a
király. Dávidnak fájt a szíve.
További elmélkedésre:
Nézzük meg a
3. Zsoltárt,
Dávid egyik szerzeményét. Mikor keletkezett? Dávid még mindig azt választotta, hogy bízik Istenben? Akarja-e
vajon Isten, hogy valaha is feladjuk belé vetet bizalmunkat, történjen bármi is? Isten nem szűnik meg szeretni
minket, még ha nagy hibákat követünk is el
PÉNTEK
 Bár gyűlölte, ami
történik, Dávid tudta, hogy gyorsan meg kell szerveznie a hadseregét. 2Sám
18:1-2.
Hogyan reagáltak katonái, amikor elmondta nekik, hogy ő is velük
megy? 3-4. v. Dávidnak egy nagy kívánsága
volt és minden egyes parancsnokának el is mondta, ahogy elvonultak előtte a városkapunál. Mi volt az?
5. v.
Dávid katonái gyorsan bebizonyították, hogy sokkal jobb harcosok,
mint Absolon katonái. 7. v.
Mi történt Absolonnal menekülés közben, amikor öszvérével egy fa
alá ért? 9., 15-16. v.
Valaki elsietett Dávid tudomására hozni, hogy a csata véget ért.
Dávidnak csak egy fontos kérdése volt. Abban a pillanatban tudta a választ, amikor a hírnök megszólalt.
32-33. v. és 19:1-4.
Szinte halljuk Dávidot, ugye? Mindenki szomorú volt. Mindenki,
Joábot kivéve. Szerinte Dávidnak inkább hálásnak kellene lennie, mint szomorúnak. Végül is katonái életüket
kockáztatták érte. Most úgy érezték, mintha az ő hibájuk lenne, hogy Dávid szomorú. 5-7. v.
 Dávid végül rájött, hogy
Joábnak igaza van. Őszintén hálás volt katonáinak, amiért olyan bátran és hűségesen harcoltak érte. Mit tett
annak ellenére, hogy nehéz volt a szíve? 8. v.
Eltartott egy ideig, de végül mindenki úgy döntött, hogy Dávid az
igazi királyuk és úgy döntöttek, hogy ismét hűségesek lesznek hozzá.
További elmélkedésre:
Lehetett volna Absolon nagy segítsége és vigasza
apjának? Kit sértett meg azonban? Isten Tízparancsolatának melyik rendelkezését szegte meg?
| |
Történet sarok
Ellen Jézusnak
adja a szívét
A „Kicsi Ellen” című mű alapján átdolgozta:
Amy Sherrard |
 |
 Ellen
nem gondolt arra, hogy az arca máshogy nézhet ki, mint a sérülése előtt. Most azonban, ahogy a tükörbe nézett,
megdöbbent. Az arc, amit a tükörben lát, valóban az övé lehet? Keskeny volt és sápadt. Az orra egészem más volt,
mint amit eddig megszokott a tükörben. Valójában az arcán semmi sem volt olyan, mint azelőtt.
Ellen szíve elszorult. Hogyan bírna bárki is ránézni? És a gondolat, hogy ilyen lesz az arca
élete hátralévő részében! Ez több volt, mint amit el tudott viselni.
Amikor édesapja visszatért hosszú útjáról, és üdvözölte gyermekeit, körülnézett Ellent
keresve. „Hol van Ellen?” – kérdezte. Aztán meglátta őt. Ez a sovány kislány a megváltozott arccal valóban
Ellen? Ó, mennyire sajnálta a kislányt!
Ellen hamarosan rájött, hogy mennyit számít a külső abban, ahogyan az emberrel bánnak. Sok
barátja sajnálta őt, és kedvesek, segítőkészek voltak. Mások azonban nem kedvelték annyira, mint régebben. „Most
már nem helyes.” – mondták. Nem csoda, hogy Ellen gyakran magányosnak érezte magát. Bár vidáman viselkedett,
belül szörnyű sebet hordozott.
Ellennek vissza kellet térnie az iskolába. Már alig várta. Mekkora csalódást élt azonban át,
amikor elérkezett az ideje! Az olvasástól szédült és hányingere lett. Amikor írni próbált, a keze annyira
remegett, hogy nem tudott betűket formálni. Tanárai is csalódottak voltak, de meg kellett mondaniuk neki, hogy
mégy túl gyenge ahhoz, hogy iskolába járjon. És bár ellen újra meg újra megpróbálta, mégsem sikerült azt az
iskolai végzettséget megszereznie, amire annyira vágyott.
Ellen 12 éves lehetett, amikor egy napon egy William Miller nevű prédikátor érkezett
Portlandbe, ahol szüleivel éltek. Néhány barátjával Ellen is elment meghallgatni. A prédikátor Jézus életéről
beszélt, és arról, hogy Jézus hamarosan visszajön.
 „Örülök,
hogy Jézus mindent tud rólam.” – mondta Ellen. „Örülök, hogy Ő szeret, annak ellenére, hogy nem vagyok csinos,
és nem tudok iskolába járni.”
Miller úr azt mondta, hogy a Bibliában szereplő jelek közül, amelyek Jézus közeli eljövetelét
jelzik, már sok beteljesedett. Ezért úgy gondolta, hogy Jézus eljövetele nagyon közel van. Alapos
Bibliatanulmányozás után úgy döntött, hogy Jézus 1844 októberében jön el. Sok helyen Amerikában és a világ más
részein is lelkipásztorok hirdették az embereknek, hogy készüljenek. Milyen érdekes és izgalmas!
Boldog nap volt Ellen számára, amikor megkeresztelkedett és egyházuk tagjává vált. Szíve
csordultig tele volt boldogsággal, annyira, hogy mindenkinek beszélni akart Isten szeretetéről.
Nővéreivel együtt könyveket szerettek volna ajándékozni az embereknek, de az
pénzbe került, és nekik nem volt pénzük. Azon tanakodtak, hogyan tudnának segíteni.
(Folytatása következik)
|
