Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

ALSÓ TAGOZAT

II. évfolyam

1. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

Dávid király

  3. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Dávid király hálás volt. Isten megtartotta ígéretét, királlyá tette őt és nem kellett többé barlangokban és erdőségekben bujdokolnia. Most szép otthonban élt Izrael fővárosában, Jeruzsálemben. A szent Frigyláda is ott volt egy különleges sátorban, ahelyett, hogy valakinek az otthonában tartották volna.

A Frigyláda! Amikor a Frigyládára gondolt, Dávid úgy érezte, hogy különb helyen kellene állnia. Milyen dolog, hogy ő egy palotában lakik, a Frigyláda pedig egy sátorban áll? Egy napon úgy döntött, beszél erről Nátán prófétával. 2Sám 7:2.

Nátán meghallgatta Dávid tervét egy gyönyörű templom építetéséről, ahol majd a Frigyládát tartják. Szerinte is nagyszerű ötlet volt. Mit mondott Dávidnak? 3. v.

Ám még azon az éjszakán Isten hosszan beszélt Nátánnal. Isten azt mondta, az Ő terve nem az, hogy Dávid építse fel neki a templomot. Nátánnak emlékeztetnie kellett Dávidot, hogy Isten még alázatos fiatal pásztorfiú korában választotta ki őt királynak. Támogatta és megóvta őt és Izrael királyává tette. A templomot azonban majd halála után az egyik fia fogja felépíteni. 12-13. v.

Másnap Nátán átadta Dávidnak Isten üzenetét. 17. v.

A legtöbb ember csalódott, sőt még mérges is lett volna, ha Isten nemet mond egy különleges tervükre, amit Őérte akartak tenni. Dávid azonban csalódott volt, vagy hálás, amikor a Frigyládát őrző sátorba ment? 18-20. v.

 További elmélkedésre: Úgy akarod szeretni Istent és bízni benne, ahogy Dávid tette? Ha ezt választjuk, biztosak lehetünk abban, hogy Isten mindig azt fogja tenni, amiről tudja, hogy a legjobb nekünk.

HÉTFÖ

Dávidnak eszébe jutott egy ígéret, amit legjobb barátjával, Jonatánnal tettek egymásnak. Megígérték, hogy mindig jók lesznek egymás családjához.

Dávid most azon tűnődött, hogy maradt-e vajon valaki Jonatán családjából, akin valahogyan segíteni tudna. 2Sám 9:1.

Valakinek eszébe jutott, hogy Dávid egyik szolgája, Siba talán tud valamit. 2-4. v.

Jonatán fiát Mefibósetnek hívták. Elég hosszú név, ugye? Még csak ötéves kisfiú volt azon a szörnyű napon, amikor apja, Jonatán és nagyapja, Saul meghaltak. Amikor Saul táborában megtudták mi történt, dajkája felkapta és futni kezdett vele, hogy elrejtse. Valahogy leejtette és a kisfiú lába csúnyán megsérült. Soha többé nem tudott rendesen járni. 2Sám 4:4.

Jonatán fia mostanra fiatalemberré cseperedett. Nagyon megijedt, amikor Dávid hívatta. Tudta ugyan, hogy apja és Dávid barátok voltak, de Dávid ellenségei olyan szörnyű hazugságokat terjesztettek Dávidról, hogy a fiú félt tőle. Hogyan segített neki Dávid, hogy ne féljen? 2Sám 9:5-7.

Dávid ezután Sibát hívatta és elmondta neki, hogy mit tegyen. 9-11. v.

Jonatán fia most megtudta, hogy azok az emberek hazudtak neki Dávidról. Láthatta, Jonatán és Dávid miért voltak olyan jó barátok, és úgy megszerette Dávidot, mintha a saját apja lett volna.

 További elmélkedésre: Óvatosnak kell lennünk, hogy elhisszük-e a rosszat, amit másokról mondanak az emberek? Gyakran rádöbbenünk, hogy nem igaz, amit az emberek beszélnek? Tetszik, amit Dávid tett?

KEDD

Beszélnek a bibliai történetek a jó döntésekről és a rossz döntésekről is? Olyan esetekről is olvashatunk a Bibliában, amikor Istent őszintén szerető, jó emberek is rosszul választottak? Igen.

Dávid nagyon szerette Istent. Egyszer azonban hallgatott Sátánra, amikor rossz döntésre csábította. Majd, ahogy oly gyakran történik, az első rossz döntés további rossz választásokhoz vezet, amikkel az elsőt akarjuk palástolni.

Egyszer, amikor serege távol volt valamelyik ellenségükkel harcolni, Dávid meglátott egy gyönyörű asszonyt, akit szeretett volna megszerezni magának. Kinyomozta, hogy a nő házas, és a férje az ő seregének egyik legbátrabb katonája, Uriás. Ám Dávid még így is meg akarta szerezni az asszonyt, akit Betsabénak hívtak.

Dávid utasította főparancsnokát, Joábot, hogy a csata során olyan helyre vezényelje Uriást, ahol biztosan megöli az ellenség. Dávid úgy gondolta, hogy ily módon mindenki megtudja majd, hogy a nő özvegy. Miután Joáb teljesítette a parancsot és Uriás meghalt az ütközetben, Dávid feleségül vette Betsabét.

Dávid egymás után többet is megszegett Isten Tízparancsolata közül. Megrontotta a parancsolatokat, amelyek azt mondják, ne kívánd, ne lopj, ne kövess el házasságtörést, ne ölj, és ne hazudj. Milyen szörnyű! És a nép nem is tudta, hogy mit tett Dávid.

 További elmélkedésre: Vajon Isten engedte, hogy Dávid „megússza” tetteinek következményeit, csak azért, mert ő volt a király? Tudjuk, hogy bármelyik bűn nagyon-nagyon veszélyes. Feltűnt-e már, hogy ha fontos emberek rosszat tesznek, azt az emberek mentségül használják a saját bűneikre? Eszedbe jutnak olyan esetek, amikor Istennek fontos embereket kellett megbüntetnie?

SZERDA

Abban az időben, amikor Dávid élt, sok férfinak volt egynél több felesége. A királyoknak általában sok feleségük volt. Magának Dávidnak is több mint egy felesége volt, de most egy másik ember feleségét lopta el. Megölette a férjet, és hazudott is. A pogány királyok nem tartották volna helytelennek, amit Dávid tett. Ők hatással voltak Dávidra. Azonban az, hogy ő király volt, nem jelentette, hogy tette Isten előtt is rendjén való lett volna. Nem engedelmeskedni a Tízparancsolatnak, bűn, és Dávid bűnt követett el.

Egy napon Isten elküldte Nátán prófétát Dávidhoz, hogy beszéljen erről vele. 2Sám 12:1-4.

Dávid egyre mérgesebb lett miközben a prófétát hallgatta. Hogy tehet ilyent egy gazdag ember, akinek mindene megvan egy becsületes, szegény emberrel? 5-6. v.

Nátán valószínűleg néhány másodpercig némán nézett Dávid szemébe, majd beszélni kezdett. Elmondta Dávidnak, amit Isten üzent neki elkövetett szörnyű bűnéről. 7-10. v.

Nátán ezután elmondta a királynak, hogy mi fog történni tetteinek következményeként. Nemcsak a saját családja, hanem az egész nemzet szenvedni fog.

Dávid hirtelen rádöbbent, hogy Nátánnak igaza van. Szörnyűséget tett. Olyan volt, mint a gazdag ember Nátán történetében. Beismerte szörnyű bűnét, anélkül, hogy bármilyen mentséget keresett volna rá. Tudta, hogy megérdemli a halált.

Nátán is láthatta Dávidon, hogy őszintén megbánta, amit tett. 13-15.

 További elmélkedésre: Beismerte Saul a bűneit, vagy mentségeket keresett rájuk? Milyen hamar bocsátott meg Isten Dávidnak, amikor beismerte és őszintén megbánta bűnét? Milyen csodálatos, szerető Istenünk van! Megszünteti a megbocsájtás a bűn következményeit? Nem. A bűn árt nekünk, és másoknak is. Dávid is hamarosan megtudja ezt.

CSÜTÖRTÖK

A következmények. Hallottad már ezt a szót? Szokták a szülők figyelmeztetni gyermekeiket, hogy ha nem engedelmeskednek, annak következményei lesznek? Ó, igen. Néha elnadrágolás, vagy valami más büntetés, ugye? Máskor megsérülünk, vagy valaki mást sebesítünk meg, és ettől rosszul érezzük magunkat.

Amikor Dávid azokat a szörnyű bűnöket elkövette, Nátán próféta figyelmeztette őt a következményekre. Azok mind Dávid bűne miatt következnek majd be. Nem Isten okozza őket, egyszerűen így működnek a rossz döntések. Mindig vannak következményeik. Sátán természetesen pontosan ezt akarja. Arra próbálja rávenni az embereket, hogy Istenre haragudjanak és Őt okolják, mintha Ő tehetne róla.

Amikor Nátán elmondta Dávidnak a gazdag emberről szóló történetet, aki elvette a szegény ember bárányát, Dávid azt mondta, hogy a gazdagnak négyszer annyit kell visszafizetnie, mint amennyit elvett. Dávid nem tudta, hogy bűnének következménye az lesz, hogy négy fia is meg fog halni. Az első a Betsabétól született kisfiú volt, aki csecsemőkorában megbetegedett és meghalt. Dávid könyörgött Istenhez, hogy gyógyítsa meg az ártatlan kisbabát. Isten szereti a kisbabákat, de tudta, hogy nem tehet olyasmit, ami miatt bárki azt hihetné, hogy Dávid tette végső soron nem is volt helytelen.

 További elmélkedésre: Olvassuk el annak az éneknek egy részét, amit Dávid bűnének felismerése után írt! Zsolt 51:1-12. Válasszunk ki egy verset, amit kívülről is megtanulunk!

PÉNTEK

Dávid szerette Istent, és soha nem szűnt meg a szörnyű tette miatti bűnbánata. Ám ez a bűne nehézzé tette számára gyermekei megbüntetését, ha valami rosszat tettek. Tudta, hogy az ő tettét bármikor mentségként hozhatják fel saját bűneikre. Tehát, mivel Dávid nem büntette őket, némelyik gyermeke büntetlenül helytelen dolgokat tett.

Dávidnak nagy családja volt. A legtöbben úgynevezett féltestvérek voltak. Dávid volt az apjuk, de az anyukájuk más és más volt.

Dávid legidősebb fiát Amnonnak hívták. A legjóképűbb fia pedig Absolon volt. Mit mond róla a Biblia? 2Sám 14:25.

Absolon mérges volt, mert a féltestvére, Amnon nagyon rossz dolgot tett az ő édes húgával. Dávid tudott a történtekről és meg kellett volna büntetnie Amnont, de nem tette.

Absolon két éven át még csak szóba sem állt a féltestvérével. Nem beszélt róla senkinek, de gyűlölte Amnont. Végül tervet kovácsolt a bosszúra. Nagy fogadást szervez, meghívja az összes fivérét, még apját, Dávidot is. Sok alkoholt fognak felszolgálni, és amikor már mindenki lerészegedett, ő utasítja a szolgáit, hogy öljék meg Amnont.

Dávid megköszönte fia meghívását, de úgy gondolta, hogy olyan sok ember megvendégelése túl nagy teher lenne Absolonnak.2Sám 13:25.

Absolon arra kérte Dávidot, hogy legalább a féltestvérét, Amnont engedje el az összejövetelre. Dávid végül az összes fivért elengedte. Ám ő még mindig úgy döntött, hogy nem megy el. 26.27. v.

 További elmélkedésre: Helyes gyűlölni a bűnt? Igen. Helyes a bűnt elkövető embert is gyűlölni? Nem. Jó indok a „megtorlás” vágya bárkinek a bántására? Tett ilyent valaha Dávid? Mit mond erről Isten? Róm 12:17-19.

 

 

 

Történet sarok

Kicsi Ellen megbetegszik

A „Kicsi Ellen” című mű alapján átdolgozta: Amy Sherrard

 

Ellen kilenc éves volt, amikor édesapja elhatározta, hogy postakocsival hosszú útra indul egy másik államba, ahol több kalapot tudna eladni. Felpakolta a kalapos dobozait és elköszönt drága családjától. Miután biztonságosan elhelyezte a kalapos dobozokat a postakocsi tetején, ő is beült a többiekkel együtt az utastérbe. Onnan integetett Ellen édesanyjának és nyolc gyermekének. Még nem tudta, hogy amikor legközelebb látja Ellent, a kislány úgy fog kinézni, hogy rá sem ismer majd, mintha sohasem látta volna. Vajon miért? Mi történt?

A Harmon család csupán néhány háztömbnyire lakott az iskolától, ahová a gyerekek jártak. Egyik nap tanítás után az ikrek egy osztálytársukkal együtt hazafelé tartottak, amikor meghallották, hogy egy lány mérgesen kiabál mögöttük. Hátrafordultak és látták, hogy egy kővel a kezében szalad, hogy utolérje őket.

A gyerekeket arra tanították, hogy soha ne vágjanak vissza, ezért szaladni kezdtek hazafelé, amilyen gyorsan csak tudtak. Abban a pillanatban, amikor Ellen hátrapillantott, hogy megnézze, milyen közel került a lány, a kő eltalálta, pontosan az orrán. Eszméletét vesztve a földre zuhant és az orrából ömlött a vér.

A következő, amire Ellen emlékezett az volt, hogy amikor kinyitotta a szemét, egy üzletben ült és az emberek aggodalommal néztek le rá. Egy kedves idegen felajánlotta, hogy kocsiján hazaviszi, de Ellen félt, hogy összevérezné a kocsi belsejét. Tehát megköszönte és azt mondta, hogy biztosan haza tud menni gyalog.

Ikertestvére és az osztálytársa segítették, de Ellen végül belátta, hogy mégsem tud gyalogolni. Elgyengült és szédült, ismét a földre esett. Akkor már majdnem otthon voltak. Elizabeth és az iskolatársuk cipelték onnan haza. Anyukája gyorsan ágyba fektette Ellent.

Akkoriban az orvosok még közel sem tudtak annyit, mint manapság. Segíteni akartak Ellenen, de nem tudták, mit tegyenek. Biztosak voltak benne, hogy sérülése súlyossága és a nagy vérveszteség miatt meg fog halni.

Ellen hetekig feküdt csendben az ágyán, nem látott és nem hallott semmit. Édesanyját kivéve mindenki azt hitte, hogy meg fog halni. Egy kedves szomszéd még a segítségét is felajánlotta a temetés megszervezéséhez, de Ellen édesanyja azt mondta: „Nem!” Ő biztos volt benne, hogy Ellen nem fog meghalni.

Amikor Ellen magához tért, semmire sem emlékezett abból, ami vele történt. Úgy érezte magát, mintha nagyon sokáig aludt volna és csodálkozott, hogy miért olyan gyenge és fáradt.

Egy napon, amikor az egyik szomszéd átjött látogatóba, Ellen hallotta amint azt mondja, hogy rá sem ismerne, annyira máshogy néz ki.

Ellen kíváncsi volt, miről beszélt a szomszéd, és most először, kért egy tükröt. Látni szerette volna, hogy miért mondott a szomszéd ilyen furcsaságokat a külsejéről

(Folytatása következik)