Bibliatanulmány gyerekeknek

Dávid az összes izraelita királyává lett, és mindenki tudta róla, hogy szereti Istent és engedelmeskedik neki. Mivel engedelmes és kedves volt, Isten békességgel és boldogsággal áldotta meg. Most saját szép otthonában élt, ahelyett, hogy a féltékeny Saul elől barlangokban és sziklák között bujkált volna.

Dávid körülnézett szép, királyi otthonában és eszébe jutott Isten Frigyládája. Örült, hogy elhozta a ládát Jeruzsálembe, de rosszul érezte magát, hogy míg ő szép, új otthonban lakik, a láda egy sátorban áll. Mennyire szeretett volna gyönyörű templomot építeni Istenének, akit szeretett!

Dávid egy nap elmondta ezt az ötletét Nátán prófétának. 2Sám 7:2-3.

Azon az éjszakán Isten Dávidnak szóló üzenetet adott Nátánnak. Isten örült, hogy Dávid templomot akar építeni neki, ahol a nép imádhatja Őt. Dávid azonban sok csatát vívott az őket körülvevő bálványimádó népek elűzésére. Ezért Isten azt üzente Dávidnak, hogy ne építsen templomot.

Isten azt is elmondta Dávidnak, hogy ki fogja majd a templomot felépíteni. 1Krón 22:9-10.

Isten Salamont, Dávid fiát bízta meg a neki szentelt templom felépítésével. Megígérte Dávidnak, hogy fia, unokái, dédunokái és ükunokái lesznek a királyok őutána. Azt is mondta Isten Dávidnak, hogy utódainak is mindig szeretniük, tisztelniük kell Őt, és engedelmeskedni neki.

HÉTFÖ

Amikor Dávid király templomot akart építeni Istennek, Ő különös üzenetet küldött neki Nátán próféta által. Dávid nem építheti fel a templomot, mert sok háborút viselt. Isten azt is mondta, hogy fia, Salamon, aki a király lesz őutána, fogja majd felépíteni a templomot. Isten azt mondta, hogy Dávid fiai és unokái lesznek majd a királyok őutána.

Dávid csalódott volt, amiért nem teheti, amit szeretne, de nem panaszkodott Isten tervére. Szívesen megváltoztatta elhatározását és hálát adott Istennek az ígéretért, hogy leszármazottai lesznek utána a királyok.

Ettől kezdve Dávid azon fáradozott, hogy minden készen álljon fia számára, aki majd a templomot felépíti.

Miután elfogadta Isten tervét, Dávid újabb háborúkat vívott Izrael ellenségeivel. Segítette őt Isten és megőrizte biztonságát, bárhová is ment? 2Sám 8:6.

Ammonitáknak hívták az egyik Izraelhez közel lakó népet. Amikor királyuk meghalt, Dávid együttérző üzenetet küldött fiának, Hánonnak, az új királynak. 2Sám 10:2. Hánon azonban félreértette Dávid kedvességét és hatalmas sereget gyűjtött az izraeliták elleni harcra. Még a szíriai sereget is rávette, hogy az ő oldalukon harcoljon.

Dávid ezért elküldte főparancsnokát, Joábot, hogy beszéljen velük. Vajon mi történik? Megsegíti Isten újra a népét?

KEDD

Hánon, az ammoniták királya nem jól értelmezte Dávid kedves üzenetét, ezért két hatalmas sereget is küldött az izraeliták elleni harcba. Dávid seregének vezére, Joáb két csoportba osztotta katonáit.

Az egyik csoport élére fivérét osztotta be, és elküldte őket az ammonitákhoz. Maga Joáb, a másik csoport élén a szíriaiak ellen vonult harcba. Így szólt fivéréhez: „Ha erősebbek lesznek a Szíriabeliek nálamnál, nékem segítségül légy. Ha pedig az Ammon fiai náladnál hatalmasabbak lesznek, elmegyek, hogy megsegítselek.” 2Sám 10:11.

Mit mondott még Joáb a katonáinak a csata kezdete előtt? 12. v.

Joáb katonái derekasan harcoltak és még Dávid király is segítségükre sietett. Végül megnyerték a háborút.

Dávid tudta, hogy nem a katonáik, kardjaik vagy lovaik nyerték meg a háborút. Tudta, hogy Isten adta nekik a győzelmet. Dávid hálát adott Istennek és dicsőítette Őt a segítségéért. Zsolt 20:7.

Most már az izraeliták birtokában volt az egész föld, amit Isten Ábrahámnak oly régen megígért. Milyen boldog lehetett Dávid!

SZERDA

Dávid még királlyá válása előtt megígérte barátjának, Jonatánnak, hogy mindig jó lesz a családjához. Most, hogy már király volt, eszébe jutott az ígérete. Beszélt ezért Sibával, aki régen Saul szolgája volt.

„Maradt-é még valaki a Saul háznépe közül, hogy cselekedjem vele az Isten irgalmasságát?”– kérdezte Sibától Dávid. 2Sám 9:3.

Siba így felelt: „Van még Jonatánnak egy fia, aki mind a két lábára sánta.” 3. v.

Jonatán fiát Mefibósetnek hívták. Azon a napon, amikor Jonatán meghalt, az asszony, aki az ötéves kisfiúra vigyázott, karjába kapva megpróbált elmenekülni vele, de elejtette a gyermeket és Mefibóset lába olyan súlyosan megsérült, hogy többé nem tudott járni.

Dávid örömmel hallott Mefibósetről, és érte küldetett. Mit mondott Dávid, amikor Mefibóset megjelent előtte? 7. v.

Mivel Mefibóset nem tudott járni, Dávid Sibát bízta meg, hogy viseljen gondot a földekről, amiket a fiatalembernek adott. Siba feladata volt a vetemények és a szántóföldek gondozása és az aratás.

Sibának tizenöt fia volt és húsz szolgája, tehát volt segítsége. „Valamit az én uram, a király parancsol nékem, szolgájának, akképpen cselekszik a te szolgád.” 11. v.

Dávid így szólt Sibához: „És Mefibóset az én asztalomnál eszik, mint a király fiainak egyike.” 11. v.

Felcseperedvén Mefibóset nem szerette Dávidot, mert a király ellenségei hazugságokat mondtak neki róla. Dávid azonban olyan jó volt hozzá nap, mint nap, hogy Mefibósef úgy megszerette Dávidot, mint annak idején apja, Jonatán.

Könnyű összebarátkozni az emberekkel, ha kedvesek vagyunk velük?

CSÜTÖRTÖK

Dávid király sok nagy dolgot vitt véghez. Bátran végigharcolt számos háborút, megbocsájtott ellenségének, Saulnak és jószívűen bánt Mefibósettel. Ki tette Dávidot ilyen naggyá? 1Krón 11:9.

Isten harminchét különleges embert adott Dávid mellé, hogy segítségére legyenek. Ezek az emberek annyira erősek és bátrak voltak, hogy Dávid „erős vitézei” – nek nevezték őket. Ők vezették Dávid többi katonáját és nagyon nehéz csatákat vívtak meg. A Biblia beszél nekünk néhányukról.

Joseb-Bassebet olyan erős volt, hogy egy ízben több száz katona ellen vívott egymaga.

Máskor a filiszteus sereg úgy megijesztette Dávid katonáit, hogy mind megfutamodtak, kivéve az egyik „erős vitéz”- t, Sammát. Ő egyedül kiállt a mező közepére és addig harcolt a filiszteusok ellen, amíg nem győzött. Ki segített Sammának? 2Sám 23:12.

A Benája nevű „erős vitéz” szintén sokat tett az izraelitákért. Ő mentette meg az izraelitákat két kegyetlen moábita fővezértől. Egy téli napon egy oroszlánt is megölt a veremben. Másik alkalommal Benája egy egyiptomi óriással harcolt, csupán egy pálcával a kezében. Végül elvette az óriás dárdáját, és azzal győzte le.

Isten segített ezeknek az embereknek az ellenséges katonákkal harcolni. Segít neked is Isten Sátán kísértései ellen harcolni? Segít, hogy jó döntéseket hozz? Ef 6:10-11.

PÉNTEK

Isten nagy gazdagságot és hatalmat adott Dávidnak. Erős nemzetté tette az izraelitákat. Ám ahelyett, hogy Istenben bíztak volna, és Őt dicsőítették volna, Dávid és népe egyre büszkébbek lettek erejükre és hatalmunkra.

Dávid úgy döntött, megnöveli hadserege létszámát, hogy még több földet meghódíthasson és ezáltal még nagyobb hatalomra tegyen szert. Ehhez tudnia kellett, hogy mennyien vannak az izraeliták, hány férfit tud még a seregébe sorozni. Mire utasította ezért Dávid Joábot? 1Krón 21:2.

Joáb tudta, hogy Dávid terve nem helyes ötlet, ezért megpróbálta őt lebeszélni. Dávid azonban nem hallgatott rá, így végül Joáb engedelmeskedett.

Még mielőtt Joáb befejezte volna a népszámlálást Izraelben, Dávid már tudta, hogy bűnt követett el. Mit mondott Istennek? 8. v.

Isten természetesen megbocsátott Dávidnak. Dávid és a nép büszkeségének megbüntetésére azonban egy csapást küldött rájuk, amelyben több ezren életüket vesztették.

Dávid nagyon szomorú volt, mert tudta, hogy a csapás részben az ő hibája miatt érte őket. Őszintén megbánta, amit tett. Mit gondolsz ez a csapás segített Dávidnak észben tartani, hogy ha bűnt követünk el az mindig árt nekünk is és másoknak is?

További elmélkedésre:

- Mindig könnyű megváltoztatni a terveinket, és azt tenni, amit Isten mond? Mindenképpen vidáman kell engedelmeskednünk?

- Hogyan barátkozott össze Dávid Mefibósettel? Hogyan köthetsz barátságot valakivel, aki nem kedvel téged?

- Ki őrizte meg Dávid „erős vitézei”-nek biztonságát a harcok során?

- Boldoggá, vagy szomorúvá tette Dávidot a bűn?

- Megbocsájtott Isten Dávidnak, amikor megbánta bűnét? Neked is megbocsát Isten, ha megvallod neki a bűnödet?

- Megbánta Dávid, hogy népszámlálást rendelt el Izraelben? Megbocsájtotta neki Isten? Neked is megbocsát Isten, ha megvallod neki a

bűneidet?

Imádságom: Drága Istenem, kérlek, segíts nekem, hogy kedves és megbocsátó legyek. Kérlek, segíts, hogy soha ne legyek büszke és soha ne szűnjön meg a bizalmam irántad. Jézus nevében. Ámen

Történet sarok

Amy Burmában – 3. rész

Égdörgés és villámlás

Írta: Amy Sherrard

„Melegem van!” – panaszkodott Amy. Mindenki másnak is melege volt. Az év fele napsütéses és forró volt Burmában. Az év másik felében nyirkos és meleg volt az időjárás. A napsütéses forróságban barna por lepte a faleveleket, bokrokat és mindent odakint. Ám amikor beköszönt a nyirkos meleg időszak, minden egy szempillantás alatt megváltozik.

„Figyelj csak, égdörgést hallottam!” – szól Anya. Valóban, fekete felhők borítják az eget. Fénylő villámok cikáznak, hangos égdörgés és morajlás hallatszik, és hatalmas esőcseppek hullanak egyre sűrűbben és gyorsabban.

Anya arra tanította Amyt, hogy soha ne féljen a vihartól. Amy azt is tudta, hogy villámlás idején soha nem szabad kint lennie, mert az veszélyes lehet. „Amikor tényleg nagy vihar van, az embernek a lakásban kell maradnia távol az ablakoktól, amíg a villámlás abba nem marad.” – mondta neki Anya.

Apa és Anya nem voltak éppen otthon egyik alkalommal, amikor az első nagy esőzés elkezdődött. Mikor Amy meghallotta a mennydörgés morajlását teljesen elfeledkezett a villámlásról. Kiszaladt a verandára és onnan figyelte, ahogy a kövér esőcseppek hullani kezdtek. Végignézett a kertjükben álló szép fákon és növényeken és észrevette, hogy az egyik növénynek olyan nagyok a levelei, mint az ő esernyője.

Amy gyorsan odaszaladt a növényhez és poros levele alá kuporodott. Az esőcseppek egyre sűrűbben estek. Kikandikálva a nagy levél alól látta, hogy a növények leveleiről eltűnt a barna por, az eső lemosta róluk a piszkot. Ó, milyen gyönyörű volt! Nemsokára a szomjas barna föld is zöldre változik majd.

Mikor szülei hazaértek, Amy elmesélt nekik mindent. Anya mosolygott, de aztán megkérdezte: „Amy, elfelejtetted, hogy milyen veszélyes lehet a villámlás?”

Amynek hirtelen eszébe jutott. Annyira tetszett neki a vihar, az eső és a tiszta fényes udvar, hogy nem is gondolt a villámlásra. „Figyeltem, ahogy minden megváltozik és eszembe sem jutott a villámlás.” – mondta.

Anyának soha többé nem kellett emlékeztetnie őt, Amynek mindig eszébe jutott, ahogy szép falevél -„esernyője” alatt kuporgott és figyelte amint az eső lemossa a port a levelekről és fűről.

Nem sokkal ezután egyik reggel Apa egy kérdést tett fel Amynek, amitől a kislány nagyon izgatott lett. Elég hosszú ideig várt az „igen” válsz kimondásával. Mit gondolsz, mi volt a kérdés? Jövő héten megtudjuk.

(Folytatása következik)