Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

ALSÓ TAGOZAT

I. évfolyam

 4. negyedév

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

Isten új királyt választ

  11. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Saul megnyerte az amálekiták elleni csatát és nagyon elégedett volt magával. Sámuel viszont szomorú volt, nagyon szomorú! Most el kell mennie és beszélnie kell Saullal.

Saul találkozott Sámuellel és azt mondta a prófétának, hogy ő csak azt tette, amire Isten kérte. Igaz volt ez? Nem!

Isten azt mondta, hogy el kell pusztítaniuk mindent, ami az amálekitáké. Saul katonái azonban sok jószágukat megtartották. Mentségként azt hozta fel, hogy a katonái azért tartották meg az állatokat, hogy áldozatként Istennek bemutassák. Talán azért akarták ezt a katonák, hogy ne a sajátjukból kelljen áldozni.

Sámuel emlékeztette Sault, hogy Istennek nincsen szüksége az állatokra. Neki engedelmességre van szüksége. Az engedelmesség minden másnál fontosabb. Most, mivel Saul még mindig nem tanult meg engedelmeskedni, Istennek másik királyt kell választania népe számára. 1Sám 15:22-23.

Saul ettől pánikba esett. Azonnal beismerte, hogy bűnt követett el. De mint mindig, most is mentegetőzött. 24-25. v.

Saul őrjöngött, amikor Sámuel távozni akart. Még Sámuel köpenyét is megragadta, hogy visszatartsa. Mit mondott Sámuel, amikor a köpeny elszakadt? 27-28. v.

Sámuel nagyon szomorúan tért vissza otthonába, Rámába. Folyton csak Saulra gondolt. Szerette őt és remélte, hogy az Istennek való engedelmességet választja. Isten is szomorú volt. Ám Ő tudta, hogy Saul nem fog megváltozni. Mit mondott Sámuelnek? 1Sám 16:1.

 További elmélkedésre: Isten mindennél jobban szeretné, hogy boldogok legyünk, és Sátántól szabadok, ugye? Nem örülsz, hogy a szüleid segítenek neked megtanulni, milyen fontos az engedelmesség?

HÉTFÖ

Sámuel először félt megtenni, amit Isten mondott neki. Mit mondott Istennek, és Ő mit válaszolt neki? 1Sám 16:2-3.

Sámuel megtanulta, hogy mindig engedelmeskedjen és bízott benne, hogy Isten mindig megvédi őt. A város vénei idegesek lettek, amikor a próféta Betlehembe érkezett. Mit mondott Sámuel nekik? 4-5. v.

Isai bizonyára csodálkozott, hogy miért hívja őt és fiait Sámuel egy különleges áldozatbemutatásra. Hét fiával együtt mégis odament. Csak a legkisebb fia nem ment velük, mert ő a juhaikat őrizte.

Az áldozat bemutatása után, még a különleges étkezés előtt Sámuel egyenként végignézte Isai fiait. A magas és jóképű Éliáb volt az első. Saulra emlékeztette Sámuelt. Mire gondolt Sámuel, amikor megpillantotta? Mit mondott azonban Isten? 6-7. v.

Amit Isten mondott, azt nagyon fontos megjegyeznünk. Bár Isai mindegyik fia megfelelőnek tűnt Sámuel szemében amint egymás után végignézett rajtuk, Isten továbbra is csak ugyanazt mondta. 10. v.

Sámuel tanácstalan volt. Isten azt mondta neki, hogy Isai egyik fia lesz a következő király. Mi a baj? Miért nem választja ki egyiküket? Mit kérdezett Sámuel Isaitól, miután az utolsó fiú is távozott? 11. v.

 További elmélkedésre: Gyakran gondoljuk arról, aki csinos, helyes vagy okos, hogy különleges? Mi van, ha az illető durva és önző? Mitől lesz valaki tényleg különleges? Nevezzünk meg néhány tulajdonságot!

KEDD

Isten azt mondta Sámuelnek, hogy a következő király Isai egyik fia lesz. Ám amikor egyenként elhaladtak előtte, Isten mindegyikre azt mondta, hogy nem ő az! Sámuel kiderítette, hogy van még egy fia, aki nincsen ott, ezért érte küldetett. Dávidnak hívták azt a fiút.

Dávid feladata volt a család juhainak őrzése. Nem volt egy könnyű munka. Meg kellett bizonyosodnia róla, hogy egyik sem kóborolt el, vagy veszett el. Figyelnie kellett, nehogy valamilyen vadállat settenkedjen arra és elragadja az egyik bárányt.

Isten különleges tehetséget adott Dávidnak és ő szívesen használta is azt, míg a juhokat őrizte. Napról napra amint elnézte a hegyeket és a fákat, éjjelente pedig az eget és a csillagokat és a sok-sok egyéb csodálatos dolgot, amit Isten alkotott, költeményeket írt, amiket megzenésített és a hárfáján eljátszott.

Zsoltároknak nevezik a dalokat, amiket Dávid írt. A Bibliánkban szereplő zsoltárok közül soknak ő a szerzője. Ott kint a mezőkön annyit játszhatott a hárfáján és annyit énekelhetett, amennyit csak akart. És milyen gyönyörű hangja volt! És milyen szépen játszott a hárfán!

Isai küldönce megtalálta Dávidot és szólt neki, hogy gyorsan menjen vele, mert Sámuel látni akarja. Dávid bizonyára meglepődött. El sem tudta képzelni, hogy isten prófétája és bírája miért akar vele beszélni.

Nemsokára tiszteletteljesen állt Sámuel előtt. Mit mondott Isten ezúttal Sámuelnek, amikor Dávid előtte állt? Mit tett ezután Sámuel? 1Sám 16:12-23.

 További elmélkedésre: Sámuel felkente Dávidot. Mit gondolsz, te mit éreztél volna Dávid helyében?

SZERDA

Isai családja tudta, hogy ha valakit felkentek, az valami különleges okból történt. Sámuel azonban nem mondta el nekik, hogy miért jött Betlehembe, és Dávid felkenése után hazament Rámába anélkül, hogy bárkivel beszélt volna.

Dávid visszament a juhokat őrizni. Tudta azonban, hogy Isten kiválasztotta őt, hogy majd egy napon valami különlegeset tegyen érte. Többet imádkozott, mint valaha, és a legjobb tudása szerint őrizte a nyájat. Készen akart állni a különleges munkára, amivel Isten meg akarja bízni őt. Ha ott lettél volna hallhattad volna őt szép dalait énekelni és hárfázni.

Dávid összes védelmi felszerelése a pásztorbotja és a parittyája volt. Ezeket használta a vadállatok megölésére vagy elijesztésére. Egy nap oroszlán támadta meg a nyájat és el akart ragadni egy bárányt. Dávid használta a botját és a parittyáját és biztonságba helyezte a bárányt az oroszlántól. Mikor az oroszlán rávetette magát és meg akarta ölni, Dávid megragadta és puszta kézzel megölte. Egy másik alkalommal ugyanez történt egy medvével.

A Biblia szerint Isten lelke Dávidra szállt, amikor Sámuel felkente őt. 1Sám 16:13. Dávid tudta, hogy bár bátor volt, Isten segítsége nélkül nem lett volna képes elbánni az oroszlánnal és a medvével.

Olvassuk el Dávid két dicsőítő énekének szavait! Zsolt 28:7.; Zsolt 23.

 További elmélkedésre: Egy napon, pontosan ugyanazon a helyen, ahol Dávid a juhokat őrizte, ragyogó angyalok kara énekel majd néhány pásztornak. Miről fognak énekelni? Luk 2:8-14.

CSÜTÖRTÖK

A Szentlélek segített Dávidnak, mert azt választotta, hogy bízik Istenben és engedelmeskedik neki. Mi történt azonban Saullal? 1Sám 16:14-15.

Gonoszok Isten angyalai? Nem! Honnan jönnek a gonosz angyalok? Sátántól! Ha Isten nem engedte volna meg Sátán angyalainak, hogy Sault háborgassák, Sátán ezt mondhatta volna: „Nem vagy igazságos! Saul azt választotta, hogy nekem engedelmeskedik. Meg kell engedned, hogy kísértsem őt!”

Sátán soha nem mondhatja, hogy Isten nem tisztességes. Isten nem akadályozza meg Sátán angyalait, hogy kísértsenek bennünket, és nem akadályozta meg Saul megkísértését sem; Saul választotta, hogy nekik engedelmeskedik.

Isten mindig igazságos. Soha nem kényszerít minket arra, hogy neki engedelmeskedjünk, pedig nagyon szeretné, hogy biztonságban éljünk és boldogok legyünk.

Saulnak most csak azon járt az esze, hogy egy napon majd nem lesz király többé. Azon aggódott, hogy vajon mikor következik ez be. Arra gondolt, hogy az amálekiták elleni bátor harca miatt Istennek el kell tekintenie attól, hogy nem pontosan azt tette, amit Isten mondott neki. Saul egyre inkább lázadó lett.

Egyes napok rosszabbak voltak a többinél. Saul időnként úgy viselkedett, mintha megőrült volna. Máskor senkivel sem akart beszélni, mert nagyon lehangolt volt. Ilyenkor a szolgáinak támadt egy jó ötletük. Mi volt az? 16. v.

Beleegyezett Saul? 17. v. Isten eszébe juttatta az egyik szolgának, hogy kit kellene odahívatni. Vajon kit? Fel tudsz sorolni hat dolgot, amit a szolga mondott róla? 18-19. v.

 További elmélkedésre: Mit mondana rólad a barátod, vagy a tanárod, ha valaki megkérdezné őket? Elmondhatnák, hogy szereted Jézust? Hogy engedelmes vagy? Vidám? Kedves és segítőkész?

PÉNTEK

Nagyon meglepődhetett Isai egész családja, amikor Saul követei Dávidért mentek, hogy a palotába vigyék a királynak hárfázni és énekelni.

Dávid hamarosan úton volt a hárfájával, hogy megjelenjen Saul előtt. 1Sám 16:20.

Saul szerette Dávid hárfajátékát hallgatni. Megnyugtatta őt és elűzte aggodalmát, haragját és lehangoltságát.

Most olvassuk el a 23. verset! Emlékszel, hogy ez mit jelent? Származhat a gonosz lélek Istentől? Emlékezzünk, hogy semmi sem történhet, csak ha Isten megengedi. Nem kell félnünk, ha bízunk Istenben és neki engedelmeskedünk, bármi történik velünk, még ha meghalunk is! Saul azonban a saját útját választotta. Isten természetesen megengedte ezt neki, mert Ő soha nem kényszerít minket az engedelmességre, még ha meg is tudná tenni. Isten megengedte a gonosz angyaloknak, hogy gyötörjék Sault. Isten soha nem akadályozza meg a választásunkat.

Dávid akkoriban sok időt töltött Saullal, de mindig örült, ha hazamehetett. A juhok őrzése közben Saulról gondolkodott. Tudta, hogy Saul gondjait a gonosz angyalok okozzák és hogy Saul nem boldog. Örült, hogy hárfajátéka és dicsőítő énekei távozásra bírják a gonosz angyalokat.

 További elmélkedésre: Ahogy te is, Dávid már kisgyermekkorában kezdett bízni Istenben és engedelmeskedett neki. Bár nem tudott róla, napról napra azért tanult, hogy egyszer majd Jézus különleges munkása legyen.

 

 

 

Történet sarok

Betyár és a gödör - 1. rész

Átdolgozta: Amy Sherrard

 

Betyár várakozásteljesen ült a padlón tálkája mellett. Fel-alá csóválta rövid farkincáját, és figyelte, ahogy Hajni ételt tölt a tálkájába és a tetejére, plusz kényeztetésként még két szelet pirítóst helyez. Hajni rámosolygott Betyárra és megsimogatta, de valójában a szomszédban lakó Kovács néni járt az eszében.

Mikor kirakta az ételt a konyhaajtó előtti verandára, Hajni a szomszéd házra nézett és Kovács néni kiskutyájára, Vakkancsra gondolt. Már három és fél hete, hogy Vakkancs váratlanul eltűnt. Kovács néni mindenütt kereste, hirdetéseket ragasztott ki és mindenkit végigkérdezett, aki esetleg láthatta a kutyust. Hajni tudta, hogy mennyire hiányzik a szomszéd néninek a kutyája.

„Bárcsak megtalálhatnám!” – mondta magában Hajni, miközben figyelte, hogy Betyár félretolja a két szelet pirítóst az étel tetejéről és falatozni kezd. Biztos volt benne, hogy Betyárnak is hiányzik a kicsi Vakkancs, hiszen minden nap együtt játszottak és hancúroztak.

Betyár gyorsan kiette az ételt a tálkájából és tisztára nyalta az edényt. Hajnit megnevettette, ahogyan a kutya megpróbálta egyszerre a szájába venni mindkét szelet pirítóst. Fogaival megragadta az egyiket, de ahogy újra kinyitotta a száját, hogy a másikat felvegye, az első kiesett belőle. Végül Hajni összefogta a két darabot és Betyár szájába tette.

„Ejnye, Betyár, mit gondolsz, hová tudnád elásni a tartalék ennivalódat, hiszen mindenütt fagyos a talaj?” – kérdezte Hajni. Tudta, hogy a kutya időnként elás dolgokat, majd később kikotorja őket. Nézte, ahogy a kutya elüget a sövény végéig, és átvág egy üres telken a szomszédos mező felé.

Hideg volt és Hajni didergett, mégis végig szemmel követte Betyárt egészen a mező széléig, ahol a kutyus lefeküdt és a feje eltűnt a föld alá.

„Mit csinál ez a kutya?” – tanakodott Hajni. Lábnyomaiból a hóban világosan látszott, hogy már sokszor megtette ezt az utat.

Hajni tudta, hogy el kell mosogatnia, de úgy döntött, az várhat. Látni akarta, hogy mit csinál Betyár, ezért követte a keskeny ösvényen, amit a kutyus taposott ki.

Mikor Betyár észrevette a közeledő Hajnit, eléfutott. Izgatottan ugrált körülötte, majd visszafutott a mező szélére. Hajni követte, de hirtelen megtorpant. Betyár olyan hely felé szaladt, amivel kapcsolatban apukája szigorúan intette őt és a környék összes gyerekét, hogy maradjanak távol tőle. Ott, a mező szélén egy régi, beomlott, szeméttel félig teli kút volt. Bár le volt fedve, apukája azt mondta, hogy veszélyes a közelébe menni.

Betyár úgy ugatott, mintha könyörögne neki, hogy menjen közelebb. Hajni végül nagyon óvatosan elindult felé. Minél közelebb ért, Betyár annál izgatottabb lett. „Talán ide rejti Betyár a tartalék ennivalóját?”- tanakodott magában Hajni.

(Folytatása következik)