|
VASÁRNAP
A jólét veszélye
(2Sám 24.)
Absolon életét
vesztette, miközben megpróbálta apjától, Dávidtól a trónt megszerezni. Sok katonája meghalt, a többiek pedig
hazamentek.
Dávid nem akart Jeruzsálembe visszatérni, amíg az Absolonhoz átpártolt emberek hűségét vissza
nem szerezte. Ez eltartott egy darabig, de végül mindnyájan belátták, hogy Dávid valóban jó vezető, és a
királyság ismét egyesült és virágzott.
Sátánnak ez természetesen nem tetszett. Következő kísértése Dávid számára az volt, hogy
büszkeségre csábította azért, amilyen jól mennek a dolgok. Úgy gondolta, hogy ha nagyobb hadserege lenne, mint
más királyoknak, még több idegen népet is leigázhatna, és királysága hatalmasabb lehetne.
Elfeledkezett vajon Dávid arról, hogy Izrael a győzelmeit az Úrnak, és nem egy nagy
hadseregnek köszönheti? Igen. Ő, és az izraeliták többsége egyre inkább önmagában, mint az Úrban bízott. Amikor
utasította Joábot, hogy számlálja össze Izrael népét, az volt a célja, hogy kiderüljön, hányan voltak megfelelő
korban a katonai besorozáshoz. Joáb ellenezte az ötletet, mert tudta, hogy az nem Isten terve, de Dávid
ragaszkodott hozzá és Joáb engedelmeskedett neki. Csaknem tíz hónapig tartott, míg végrehajtotta!
Még a népszámlálás befejezése előtt a Szentlélek olyan behatóan szólt Dávid lelkéhez, hogy
végül ráébredt, mennyire büszkévé vált gondolkodásmódja. 2Sám 24:10.
Ám ez nem óvta meg őt és a népet a büszkeség következményeitől. Gád prófétán keresztül Isten
három választási lehetőséget adott Dávidnak. Ő választhatta büntetésül közülük az egyiket.
(1.)Hét esztendeig
tartó éhínség. (2.) Három hónapig tartó bujkálás és menekülés az ellenség üldözése elől. (3.) Három napig tartó
döghalál. Hogyan reagált Dávid? 11-14. v.
A büntetőítélet tehát elkezdődött. Amikor Dávid meglátta a pusztító angyalt Jeruzsálem
közelében, könyörgött Istenhez, hogy inkább őt pusztítsa el, mint még több embert. Az Úr kegyelemmel válaszolt
Dávid imájára és elfogadta az áldozatot, amit azon a helyen mutatott be, ahol az angyalt látta.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Mindig meghallgatja Isten, ha bocsánatáért imádkozunk?
Zsolt 86:5.
HÉTFÖ
Dávid utolsó napjai
(2Sám
1; 2:1-12)
Tegnapi
leckénkkel Sámuel második könyvének végére értünk. Ma megnyitjuk a Királyok első könyvét, ami Dávid egy másik
fiának, Adóniának történetével kezdődik. Adónia királlyá akart válni, még mielőtt az apja, Dávid meghalt volna!
Tudta, hogy Isten Salamont választotta következő királynak, de ő idősebb volt Salamonnál, és úgy érezte, hogy
neki kell átvennie Dávid helyét.
Adónia koronázási ünnepséget szervezett magának, de Salamon édesanyja, Betsabé és Nátán
próféta szóltak Dávidnak, hogy mi folyik. Dávid azonnal rendeletet adott ki, amely aznap királlyá tette
Salamont. 1Kir 1:39-40.
Adónia és vendégei megrémültek a Salamon koronázó ünnepségéről hallatszó hangos üdvrivalgások
hallatán. Mindnyájan szétszéledtek, és Adóniát Dávid halála után halálra ítélték.
Nátán történetére reagálva Dávid azt mondta, hogy a gazdag embernek néggyel kell
visszafizetnie a saját juhaiból, az egy helyett, amit önző módon elrabolt. Most Dávid negyedik fia is életét
veszti az ő önző bűne miatt. Betsabé újszülött fiának halálán kívül Ammon, Absolon, és most Adonia is meghaltak.
Dávid learatta a szomorú következményeket, ugye? Úgy érezte, hogy nem képes fegyelmezni
gyermekeit, hiszen mindegyik tudta, hogy ő maga is milyen súlyos bűnt követett el. Milyen hálás lehetett Dávid,
hogy fia, Salamon őszintén szerette Istent! És milyen hálás lehetett Salamon a bölcs tanácsért, amit Dávid adott
neki a halála előtt! 1Kir 2:1-4; 10-12.
Mindnyájan vétkeztünk. Mindnyájan követtünk el hibákat. És milyen könnyű mentségekre
hivatkozni! Dávid azonban mindenféle kifogáskeresés nélkül bevallotta, hogy vétkezett. Őszintén megbánta és
alázatosan megvallotta bűnét, és Isten megbocsájtott neki. (2Sám 12:13) Sőt, Isten még a szíve szerint való
embernek is nevezte őt. (ApCsel 13:22.)
Alkalmazd a gyakorlatban:
Isten azt akarja mondani, hogy ________________ (a te neved) egy
szíve szerint való ember.
KEDD
A zsoltárokról
Most
átugorjuk Bibliánk következő hét könyvét, mielőtt visszatérnénk Salamon történetéhez a Királyok első könyvében.
Ha középen nyitod ki Bibliádat, pont a Zsoltárokat találod ott. Ebben a könyvben található a
legrövidebb fejezet (Zsolt 117), a leghosszabb fejezet (Zsolt 119), és a Biblia központi verse (Zsolt 103:2)
Hány vers található a leghosszabb és a legrövidebb fejezetekben?
A 119.Zsoltár versei a héber ábécé 22 betűjével kezdődnek, mindegyik betű alatt nyolc
verssel. Az angol nyelvű Bibliákban még a héber ábécében szereplő betűkkel pontosan megegyező kis jelek is
olvashatók.
Mit válaszolnál, ha valaki megkérdezne, hogy mit jelent a „zsoltár” szó, és hogy ki a
szerzője a Zsoltárok könyvének?
Sokan nem biztosak a szó jelentésében és a legtöbben valószínűleg azt válaszolnák, hogy Dávid
írta őket.
Valójában a Zsoltárok könyve az izraeliták egyházi énekeskönyve volt, hiszen a zsoltár szó
egyházi éneket jelent. Míg a zsoltárok felének valószínűleg Dávid volt a szerzője, sok más író is szerepel
benne, akik Mózes idejétől (Zsolt 90) egészen 900 évvel későbbig éltek.
A zsoltárok fölött található megjegyzések megadják szerzőjük nevét, vagy, hogy mikor és
milyen alkalomból írták őket. Némelyiknél még azt is jelzik, hogy milyen hangszer kíséretével kell elénekelni
őket. Néhány példa erre a 3., az 5., az 52. és a 102. zsoltár.
Dávidot „Izrael kedvenc zsoltárosának (énekesének)” nevezik (2Sám 23:1). Zenébe öntötte imáit
és érzéseit. Jóval azelőtt, hogy király lett volna belőle, a bárányokat figyelve, hárfáján játszva gyönyörű
dalokat szerzett. Ezek a zsoltárok lecsillapították Saul király lelkét, amikor Sátán gyötörte és ma is
megnyugtatják az embereket.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Az Istent dicsőítő zsoltárok éneklése ma is segít nekünk, hogy a
világi dolgok szeretetétől Isten szeretete felé forduljunk. Próbáljuk ki ezen a héten!
SZERDA
Még több a zsoltárokról
Mint az összes
héber (izraelita) gyermek, Jézus is megtanulta kívülről a szent irodalom műveit. Korán reggel, amikor különleges
csendes időt töltött egyedül Mennyei Atyjával, dicsőítő énekeket énekelt. A következő három a kedvencei között
volt: Zsolt 66., 69., és 72.
Názáret lakói gyakran hallották Jézust énekelni munkába menet, vagy jövet a családi
asztalosműhelyből. Otthon, vagy a munkában, amikor a többiek fáradtak voltak és panaszkodtak, hamarosan jobban
érezték magukat, amikor Ő énekelni kezdett.
Jézus napjaiban az Ótestamentum volt a Biblia, amit az emberek ismertek. Jézus a Zsoltárok
könyvéből és Ézsaiás könyvéből sokkal többet idézett, mint bármelyik másik könyvből.
Vannak zsoltárok a boldog időkre, a szomorú és ijesztő időkre és különleges ünnepi
alkalmakra. Arra emlékeztetnek minket, hogy soha nem vagyunk egyedül. Isten nem hagy el bennünket, ha bajba
kerülünk. Isten megérti, ha panaszkodni van kedvünk, vagy magányosnak érezzük magunkat, vagy ha
elbátortalanodunk. Szeret bennünket, annak ellenére is, hogy meg kell engednie engedetlenségünk
következményeinek elszenvedését.
A héber zene és a hangszereik, amiken játszottak, különböztek a mieinktől. Akárcsak a
költészetük, ami nem rímel, de számos érdekes megjelenési formája van.
Az első sor mondhat valamit, amit a második más szavakkal megismétel. Nézzük meg ennek
példájául a Zsolt 71:9.-et. Előfordul, hogy a második sor az elsőnek az ellenkezőjét mondja, mint például a
Zsolt 20:7. Sok zsoltárban találhatjuk a dicsőítés és a hit gyönyörű kifejezéseit.
A zsoltárok ma is jelentős helyet foglalnak el az egyházi zenében és dicsőítésben. Nézzük meg
Hetednapi Adventista Énekeskönyvünk végén található énekeket. Látni fogjuk, hogy az énekek szerzői sokkal több
gondolatot vettek a Zsoltárok könyvéből, mint a Biblia más könyveiből.
Mai dicsőítő énekeink szövegének legalább egyharmada a Zsoltárok könyvéből származik.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Dávid Istenhez énekelte imáit, amikor boldog, vagy szomorú volt,
vagy amikor bajba került. Mi is közelebb kerülhetünk így Istenhez?
CSÜTÖRTÖK
Salamon bölcsessége
(1Kir 3.)
Halála előtt
Dávid elmondta Salamonnak isten útmutatásait, amelyeket követve sikeres király lehet, és Salamon azt
választotta, hogy követi őket. Mikor tisztjeivel a Gibeonban álló szent sátorba ment egy különleges
felszentelési szertartásra, Isten álmában megkérdezte tőle: „Mit adjak neked?”
Te mit kérnél, ha Isten ilyen ajánlatot tenne neked? Mennyire örült az Úr, hogy Salamon csak
egy dolgot kért! Mi volt az? 1Kir 3:6, 9-10.
Tény, hogy amíg Salamon Istent teszi az első helyre életében, addig nem veszélyes többet is
adni neki, mint amennyit kért, és Isten többet adott neki. Ám azok a plusz ajándékok együtt jártak azzal a
bizonyos kétbetűs szóval, amiről már oly sokszor beszéltünk: ez a „HA” szócska. 11-14.
v.
Salamon bölcsessége világszerte ismert volt. Úgy tűnt, semmi nincs, amit ő ne értene meg.
1Kir 4:29-31., 34.
Egyszer két anya jött Salamonhoz egy olyan problémával, amit senki más nem tudott megoldani.
Együtt laktak, és mindkettejüknek újszülött kisfia volt, akik három nap különbséggel születtek. A csecsemők
édesanyjukkal együtt aludtak, és egy éjszaka az egyik anya álmában véletlenül ráfeküdt a kisbabájára, aki
megfulladt.
Mikor az anya felébredt és észrevette, hogy mi történt, halkan kicserélte babáját a másik
anyáéval.
Reggel az élő csecsemő anyja megrémült. Ám amikor közelebbről megnézte a gyermeket, tudta,
hogy az nem az övé, hiába erősködött a másik anya, hogy az. Hogyan tudná bárki is biztosan megállapítani, hogy
melyik anya mond igazat?
Salamon figyelmesen végighallgatta a két anya vitatkozását, majd egy kardot kért. Mit
mondott, mit kell tenni, és mi történt? 1Kir 3:23-28.
Ha Dávid még élt volna, nagyon örült volna, hogy Salamon ennyire áldott, mert Istent tette
első helyre az életében.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Ad Isten nekünk bölcsességet, ha kérjük tőle?
Jak 1:5.
PÉNTEK
Salamon arany évei
(1Kir 8; - 10:1-13.)
Saját palotája
megépítése előtt Salamon Isten templomának építésébe kezdett, amire Dávid olyan gondos terveket készített és
drága ajándékokat adott halála előtt. A világ legszebb épülete lesz. Jeruzsálemben, a Moríjá-hegyen fog állni,
pontosan azon a helyen, ahol sok-sok évvel azelőtt Isten utasította Ábrahámot fia, Izsák feláldozására..
A templom hét esztendeig épült. Öröm lehetett nézni, ahogy évről évre emelkedik. Minden
részét külön előre elkészítették, mielőtt a templomhoz szállították és a pontos helyére illesztették volna.
1Kir 6.7.
Még csak el sem tudjuk képzelni, hogy milyen gyönyörű lehetett kívül és belül, amikor
elkészült. 22., 29-30.,32.v.
Salamon a papokkal, a lévitákkal és Izrael vezetőivel együtt vitte a Frigyládát az új
templomba. Sok izraelita gyűlt ott össze a felszentelési szertartásra várakozva.
Amikor az összes szent bútordarab a helyére került, a léviták gyönyörű dicsőítő zsoltárokat
énekeltek Istennek. A léviták húros hangszereken kísérték őket és 120 pap kürtszóval. Hogyan mutatta ki Isten,
hogy elégedett? 1Kir 8:10-11.
Salamon a templom udvarában álló magaslaton térdelt és szép felszentelési imát mondott.
Elolvashatjuk a 2Krón 6-42. versekben.
Sokfelől érkeztek emberek a templomot és Salamont meglátogatni, mert hallották bölcsessége és
gazdagsága hírét. Egyszer Sába királynője is eljött, mert személyesen akart meggyőződni róla, hogy amit
Salamonról hallott, az valóban igaz-e. Kíváncsi volt, hogy meg tud-e felelni néhány nagyon nehéz
kérdésére, amiket fel szándékozott tenni neki.
Mikor szolgálóival és a Salamonnak szánt ajándékokkal megrakott tevéivel megérkezett,
a király nagyon udvariasan és
barátságosan fogadta. Mindent megmutatott neki, ami csak érdekelte és könnyen megválaszolta nehéz kérdéseit. Sok
értékes ajándékot is adott neki.
Tartózkodása végére a királynő már tudta, hogy minden igaz volt, amit Salamonról hallott. Ami
a legjobb volt: Istenről tanította őt. 1Kir 10:6-7.,9.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Mi nem vagyunk olyan bölcsek, mint Salamon volt, de ahogy az
embereknek Istenről beszélünk, a Szentlélek megerősíti a mi elménket is.

Feladatok:
1.
Írd a vonalakra a megfelelő neveket és
meghatározásokat!
Mindketten próféták voltak
Dávid Dávid
_________ és__________ Adónijjá
a papok
Mindketten Dávid fiai voltak a
léviták Nátán
_________és___________ Absolon
Jézus
Mindketten királyok voltak
Gád
Salamon
__________és___________
Mindegyikük a templomban dolgozott
___________és____________
Mindketten énekeltek zsoltárokat
___________és_____________
2.
A zsoltárok mindig segítenek
nekünk, mindegy milyenek az érzéseink. Írd a megfelelő betűjeleket a vonalra!
A hálás
B megterhelt C
elbátortalanodott D félelemmel teli
E boldog
F gondban lévő G összezavarodott
H bűnös
_______ „Megsegített, ezért örvend a szívem és hálát adok neki énekemmel.”(Zsolt 28:7)
_______ „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rólad. Nem engedi sohasem, hogy ingadozzék
az
igaz.”(55:23.)
_______ „Az igazak megmaradása azonban az Úrtól van, ő az erősségük szükség idején.” (37:39)
_______ „Mert te, Uram, jó vagy és megbocsátó, igen kegyelmes mindazokhoz, akik hozzád
kiáltanak.”
(86:5)
_______ „Kerestem az Urat, és meghallgatott engem, minden félelmemből kimentett engem.”
(34:5.)
_______ „Miért csüggedsz el lelkem, miért nyugtalankodsz bennem? Bízzál Istenben!” (42:6)
_______ „Utaidat, Uram ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.” (25:4)
_______ „Áldjad, én lelkem az Urat és ne feledkezzél el semmi jótéteményéről!” (103:2)
3.
A 119.Zsoltár minden egyes verse
Isten nekünk szóló szavairól szól. Találjunk legalább öt különböző kifejezést az Ő szavainak megnevezésére az
első nyolc versben! (pl.: törvény)
________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________

|