Bibliatanulmány gyerekeknek

Mielőtt továbblépnénk a mannáról szóló múlt heti történetünktől, nézzünk meg egy másik csodát, amit Isten tett, hogy segítsen népének mindig emlékezni arra, hogy neki egyáltalán nem gond élelmezni őket. Éppen a nagyon finom „angyalok eledelét” adta nekik. Mire kérte Mózes Áront? 2Móz 16:43-33.

1 ómer körülbelül 8 csésze (2,2Liter) volt. Miután a szentélyt megépíttették, ezt a mannát ott kellett tárolniuk. Soha nem fog megromlani és mindig emlékeztetőül szolgál arra, hogy milyen hatalmas és szerető Istenünk van.

Most olvassuk el a 35. verset! Lehetséges, hogy ez 40 évvel azelőtt történt, hogy az izraeliták végre Kánaánban lehettek? Miért? Megtudjuk, ha továbbmegyünk történetünkben.

Refidim volt a következő hely, ahol a nép letáborozott. Ez egy oázis volt, tehát az utazók általában találtak itt vizet. Ám mit tapasztaltak most ott? 2Móz 17:1.

Emlékszel, mi történt legutóbb, amikor nem volt elég vizük? Gondolod, hogy az emberek megváltoztak azóta? Olvassuk el a 2. verset!

Úgy hangzik, mintha ezt már hallottuk volna? Igen, csak most még rosszabb. Ezúttal olyan mérgesek voltak, hogy szinte készek lettek volna megölni Mózest! 4. v.

Mit tesz Isten? Mit tud Isten tenni, amikor népe megtagadja, hogy bízzon Benne?

További elmélkedésre: Könnyű azt mondani, hogy bízunk Istenben, amikor minden rendben van, ugye? Az egyetlen mód számára megtudni, hogy valóban bízunk-e Benne, hogy megenged olyan dolgokat az életünkben, amiről tudja, hogy mi magunk nem tudjuk megoldani! Eddig minden alkalommal, ha Isten ilyesmit engedett meg, az izraeliták mindig elbuktak, ugye? Mi lesz, ha Isten neked ad egy próbát? A rendületlen bizalmat választod? Ez az, amit Ő vár tőlünk. Azt akarja, hogy ezt mondjuk:”Azt választom, hogy Benned bízom, bármi történjen is. Még ha meghalok is!”

HÉTFÖ

Mózes mindig beszélt Istennek arról, ha valami gond volt. Mit mondott neki Isten ezúttal, amikor Izrael gyermekeinek vízre volt szükségük, hogy mit tegyen? Olvassuk el: 2Móz 17:5-6.

Az emberek bizonyára kíváncsiak voltak, hogy hová megy Mózes a vénekkel és mi fog történni. Szemükkel követték őket, amint elhaladtak előttük ki a táborból a Hóreb felé. Ki állt a ragyogó felhőben Mózes, Áron és a vének előtt? Olvassuk el még egyszer a 6. verset!

Mikor Mózes és a vének odaértek a sziklához, Mózes fogta pásztorbotját és rásújtott vele a sziklára, ahogyan Isten mondta neki. Azonnal víz ömlött ki a sziklából és folyóként zúdult le! Olvassuk el: Zsolt 78:15-16.

El tudod képzelni, hogyan reagáltak erre az emberek? „Víz! Van vizünk! Hurrá!” Valószínűleg a gyerekek kaptak először. Mindnyájan csak ittak és ittak. Senki nem volt már szomjas.

Mostanra az izraeliták már bizonyosan tudták, hogy Istennek semmit sem lehetetlen megtennie. Bizonyára mostantól bízni fognak Benne. Vagy mégsem?

További elmélkedésre: Olvassuk el: Péld 3:5-6.! Gondoljátok, hogy érdemes ezeket a verseket kívülről megtanulni? Próbáljuk meg!

KEDD

Amálék Ézsaunak, Jákob ikertestvérének unokája volt. Ő volt a vezetője annak a vad és kegyetlen törzsnek, akik amálekitáknak hívták magukat.

Az amálekiták tudtak róla, hogy az izraeliták rabszolgák voltak Egyiptomban. Tudtak a Vörös-tengeri átkelésükről és a csodákról, amiket Isten tett értük. Csúfolták az egyiptomiakat, amiért elengedték az izraelitákat. Azt mondták, hogy az ő isteneik sokkal erősebbek, min az egyiptomi istenek és még hatalmasabb csodákat tudnak tenni, mint Izrael Istene.

Mikor az izraeliták elindultak a Sínai-hegy felé, az amálekiták úgy döntöttek, itt a jó alkalom, hogy megtámadják őket. Nem akarták, hogy az izraeliták azon a földön legeltessék nyájaikat és csordáikat, amelyen ők szoktak legeltetni.

Néhány izraelita, akik fáradtak voltak, vagy gyengélkedtek, még a többieknél is lassabban haladt. Az amálekita katonáknak könnyű volt megtámadni őket. És azt is tették! Isten megmutatta, hogy nem elégedett azzal, ahogyan Izrael gyermekei Vele és hűséges vezetőjével, Mózessel viselkednek.

Az eset híre gyorsan elterjedt az izraelita táborban. Mindnyájan tudták, hogy nincsen hadseregük. Hogyan harcolhatnának az amálekitákkal? Sokan gondolták azt, hogy Isten bünteti őket a sok zúgolódásért és panaszkodásért.

További elmélkedésre: Bíztak Izrael gyermekei Istenben, hogy gondoskodik róluk és ad nekik ételt és vizet? A földön, ahová tartottak sok kiűznivaló ellenség volt. Isten azt akarta, hogy megtudják, mennyire magukra maradnak, ha nem bíznak Őbenne.

SZERDA

Mózes egyik hűséges, bátor vezérét Józsuénak hívták. Mit mondott Mózes Józsuénak, amikor megtudta, hogy mi történt? 2Móz 17:9.

Másnap reggel Mózes, Áron és egy másik hűséges segítője, Húr fönt voltak a hegy tetején. Józsué és emberei pedig alattuk a völgyben. Ott voltak az amálekita katonák is. Mikor harcolni kezdtek, valami nagyon különleges dolog történt. Olvassuk el a 11. versben!

Mózes karját az ég felé emelve imádkozott. Tudta jól, hogy csak Isten tudja megmenteni őket az amálekitáktól. Tudta, hogy az izraelitáknak minden egyes perecben Isten segítségére van szükségük. Ezért egyfolytában imádkoznia kellett.

Ám Mózes emberi lény volt, mint te, vagy én, és karjai elnehezültek. Mit tett Áron és Húr, hogy segítsenek neki? 12. v.

Áron és Húr egész nap hűségesen Mózes mellett állt. Mi történt naplementére? 13. v.

Isten azt mondta Mózesnek, hogy írja le, hogy mi történt aznap. Nem akarta, hogy bárki is elfelejtse.

További elmélkedésre: Ma is olyan nagy az imádság ereje, mint amikor Józsué katonái az amálakitákkal harcoltak? Ki az az ellenség, aki ellen minden nap küzdenünk kell? Nem kell egész nap a magasba tartanunk karjainkat, ahogy Mózes tette, de szólhatunk Istenhez a szívünkben, amikor Sátán kísért bennünket, ugye? Anélkül, hogy Isten segítene nekünk, ahogyan Józsuénak is segített, semmiképpen nem tudunk győzelmet aratni Sátán fölött, ahogy Józsué sem tudta volna legyőzni az amálekitákat Isten segítsége nélkül. Ugye boldog vagy, hogy Isten, aki oly hatalmas, ennyire szeret bennünket?

CSÜTÖRTÖK

Az izraeliták most azon a földön jártak, ahol Mózes negyven évig élt és pásztorkodott. Miután el kellett menekülnie Egyiptomból, úgy gondolta, hogy Isten soha nem fogja tudni őt felhasználni arra, hogy segítsen az izraelitáknak a rabszolgasorból kiszabadulni. Mindennek ellenére most ő volt a vezérük. Ami nem volt könnyű, ugye?

Az évek, amelyeket a juhok őrzésével töltött sok mindenre megtanították Mózest. Türelmet és gyengédséget tanult. Nagyon türelmesen kellett Izrael gyermekeivel bánnia, ugye? Mózes megtanulta azt is, milyen csodálatos Isten. Ő, és Jézus a legjobb barátok lettek. Mikor Mózes visszaindult apósa, Jetro házából Egyiptomba, felsége, Cippóra és két fiuk vele mentek. Mózes mégis úgy gondolta, hogy túl nehéz lenne nekik Egyiptomban, ezért visszaküldte őket Jetrohoz, ahol biztonságban lesznek. Természetesen, nagyon hiányoztak neki.

Most Mózes és Izrael gyermekei nagyon közel voltak Jetro otthonához. Bizonyára nagyon vágyott rá, hogy meglátogassa Cippórát és fiait, de persze nem tehette. Mindig olyan sok dologra kellett ügyelnie. Egy napon aztán üzenetet kapott Jetrotól. Miről szólt az üzenet és mit tett Mózes? 2Móz 18:6-9.

Végre Mózes együtt volt szeretett családjával. El tudod képzelni, milyen boldog volt?

További elmélkedésre: Mennyi idős volt mostanra Mózes? Negyven éves volt, amikor először elhagyta Egyiptomot. Negyven évig dolgozott Jetronak. Tehát Mózes nem volt már fiatal, ugye? Nem számit, mennyi idősek vagyunk, Jézus tud használni bennünket, hogy a segítségére legyünk.

PÉNTEK

Jetro nagyon bölcs ember volt. Rövid ideje volt náluk látogatóban, amikor észrevett valamit, amin szerinte Mózesnek változtatnia kellene.

Emberek hosszú sora ment Mózeshez a gondjaival és tanácsát kérték, mit tegyenek. Ez lefoglalta Mózest reggeltől késő éjszakáig. Olvassuk el: 2Móz 18:13-18.

Mózesnek meg kellett osztania munkáját másokkal, akik elég bölcsek és képesek a népnek segíteni. Jetro elmagyarázta Mózesnek, hogyan szervezze meg a dolgokat, úgy, hogy ő csak a nagyon komoly problémákkal küzdő embereknek adjon tanácsot.

Egyes vezetők túl büszkék lettek volna, hogy mástól tanácsot fogadjanak el. Mózes is ilyen volt? 24-26.v.

Minden sokkal jobban működött miután Mózes megosztotta a munkát másokkal. Nagyon hálás volt apósának.

Mózes bizonyára szerette volna, ha Jetro velük marad, de ő úgy döntött, visszamegy otthonába. 27.v.

További elmélkedésre: Ahogy idősödsz, megtanulsz „csapatjátékos” lenni, sőt még vezető is lehetsz. Egyes emberek csodálatos vezetők, mások csodálatos követők, de mindenkinek meg kell tanulnia más emberekkel együtt dolgozni. Tudod, hol van a legeslegjobb hely ennek gyakorlására? Pontosan ott, ahol vagy, az otthonodban és az iskolában, ahová jársz!

Történet sarok

Jeremiás öszvérei – 2. rész

Írta: Yvonne Durst

Jeremiás szegény volt, de a két öreg, hűséges öszvére segítségével meg tudta termeszteni a családja és állatai számára szükséges élelmet. Aztán az öszvérek elpusztultak. Egy este, amikor családjával együtt Jézus elé vitték nagy gondjukat, úgy érezték, hogy Jeremiásnak másnap el kell mennie a városi vásárba. Pedig nem volt pénze vásárolni és eladnivalója sem volt.

Egész éjszaka szakadt az eső. Jeremiás napkeltekor elindult és hosszú kilométereken át gyalogolt a sáros úton a városig. A vásárban mindenféle állatot, lovakat, teheneket, malacokat, csirkéket és gabonát, kukoricát és sok minden mást is árultak. Miután körülnézett, úgy döntött, hogy ideje elindulnia, ha még sötétedés előtt haza akar érni. Még mindig nem értette, hogy miért ösztönözte őt Jézus, hogy a vásárba menjen.

Ahogy elhagyta a várost, szemből egy szekeret látott közeledni. Két nagy öszvér húzta. Két másik nagy öszvér pedig a végéhez kötve ballagott utána. A kocsis megállította a szekeret.

„Helló, Jeremiás!” Kiáltott a kocsis. Jeremiás régi barátja volt az!

„Helló Sanyi, hogy vagy? Hogy van a családod?” Jeremiás és Sanyi már régóta nem látták egymást.

Beszélgettek egy ideig, majd Sanyi így szólt:” Megyek a vásárba a hátra kötött öszvéreket eladni. Nem akarom eladni őket, de nem tudok télire négy öszvért etetni. Olyan kevés eső esett és a szél is kárt tett a földjeimben a nyáron, hogy alig volt termés! Úgy aggódom, hogy valami alávaló ember veszi meg őket, aki korbácsolni és éheztetni fogja őket. Mégis el kell adnom őket, de bízom az Úrban, hogy rendes emberhez kerülnek.”

Sanyi nagyon szomorúnak látszott. Megkérdezte: „És te Jeremiás, miért gyalogolsz, hol vannak az öszvéreid?”

Jeremiás elmesélte neki, hogy mi történt az öszvérekkel, és hogy csak körülnézni jött el a vásárba.

Sanyi arcán a szomorúság lelkes mosollyá változott. „Jeremiás, ismertem apádat, és tudom, hogy mindig jól bánt az állataival. Tudom, hogy te is így teszel. Kérlek, vedd meg az öszvéreimet te!”

Ó, mennyire szeretett volna Jeremiás igent mondani! Helyette azonban így szólt:” Szeretném őket megvenni tőled Sanyi, de nincsen pénzem, hogy kifizethessem.”

„Nem kell most fizetned, elég, ha jövő nyáron fizeted ki őket. Neked egyenként öt dollárért adom őket.” Sürgette Sanyi.”Neked adom a hámokat és a köteleket is.”

Sanyi leugrott a szekérről, kikötötte az öszvéreket és a kötelüket Jeremiás kezébe adta.”Erősek, egészségesek és szelídek.” Mondta Jeremiásnak.”Kérlek, fogd őket, tudom, hogy nálad jó helyük lesz.”

Jeremiás most már tudta, miért akarta Jézus, hogy a városba menjen. Felült az egyik öszvér hátára, barátja pedig megfordította a szekerét. A két hálás barát nemsokára búcsút mondott egymásnak és ki-ki a saját tanyája felé vezető útra fordult.

Jeremiás a tíz dollárra gondolt, amivel Sanyinak tartozott. Hogyan fog tudni valaha is olyan sokat megtakarítani?

(Folytatása következik)