Jézus Krisztus az ószövetség evangéliumában

A megváltás jelképei és szimbólumai

I. A papi szolgálat feltételei

1. Miután az előzőekben már megismerkedtünk magával a templommal és annak berendezéseivel, így most a papok szolgálatával és a főpap különleges ruházatával ismerkedünk meg.

2. A papok minden időben az Isten és az ember közötti közbenjárás szolgái voltak.

• A pátriárkák idejében az elsőszülöttség jogaihoz tartozott a papi szolgálat.

• Izrael kiválasztásakor azonban az Istenhez való hűség alapján, a Lévi törzse lett kiválasztva erre a szolgálatra.

• Egyetemes vonatkozásban úgy az Ó, mint az Újszövetség idején, szintén az Istenhez való hűség alapján történik a kiválasztás.

• Ennek csak az a feltétele, hogy engedjem meg Istennek, hogy kihívjon a sötétségből az Ő világosságára. I. Pét. 2,9.

• Feladatom pedig az, hogy elmondjam ezt másoknak, és életem által be is mutassam, hogy ez megtörtént.

3. A kiválasztás azonban még nem jelenti az alkalmasságot is.

• Izraelben az Isten előtti szolgálatot csak olyan papok végezhették, akik minden testi fogyatkozástól, azaz hibától mentesek voltak. III. Móz. 21,16-23.

• Bizonyos előjogok részesei lehettek ugyan ők is, de az Isten színe elé nem mehettek be.

• Azért volt ez a szigorú rendelkezés, mert a közbenjárást végző papok az igazi és tökéletes Közbenjárót, Jézus Krisztust jelképezték.

• Az Újszövetségi időben lelki vonatkozásban hasonló feltételek határozzák meg, hogy eljuthatunk-e az Isten színe elé vagy sem?

• Ha valaki azt mondja, hogy ő nem akar ilyen pap lenni, akkor ezzel együtt kimondta azt is, hogy nem akar az Isten gyermeke lenni.

• A kettő ugyanis nem választható el egymástól.

4. Áron, a mi nagy főpapunk, Jézus Krisztus előképe volt, fiai pedig ránk mutató előképek voltak, mivel mi szintén papoknak neveztetünk.

• A papok mindig a főpap oldalán álltak, és mindenben engedelmeskedtek parancsainak.

• Hasonlóképpen tartozunk engedelmességgel mi is a nagy Főpapunknak.

II. A dicsőséges és ékességes ruhák

1. Isten azt parancsolta Mózesnek, hogy “csinálj szent ruhákat Áronnak, a te atyádfiának, dicsőségére és ékességére”. II. Móz. 28,2.

• Áron ruhái közül az efód volt az, amire igazán el lehetett mondani, hogy dicsőséges és ékességes ruha.

• Az efód két részből állt: a gazdagon díszített felsőruha és alatta az egyszínű kék palást. II. Móz. 28,31.

• A felső részét a már ismert négy színből szőtték, de a mennyei dicsőség jelképeként még arany szálakat is szőttek bele.

• Ezzel is jelezve az igazi főpap mennyei szolgálatát.

• Ugyanakkor azt a dicsőséget, amiben részesül majd eme szolgálata közben. Zsid. 8,1-2.

2. Az efód palástjának az aljára háromszínű fonálból gránátalmákat készítettek és minden alma közé egy-egy aranyból készített csengettyűt is tettek.

• Az arany csengettyű a hallgató szolgálat jelképe, a Szentlélek által megtisztított és ihletett emberi szó, vagyis a beszéd.

• Az ilyen beszéd az élet bármilyen területén tud kellemesen, tisztán és szelíden szólni, hiszen evangéliumot kell hirdetnünk az embereknek.

• Az ilyen beszéd sohasem riasztó és kellemetlen, mint egy sziréna, hanem kellemes, mint az arany csengettyű.

• Ezeket a csengettyűket aranyból készítették.

• Az arany a legszebb, a legnemesebb fém az emberek szemében.

• Ezzel fejezik ki vagyoni helyzetüket nemcsak a magánemberek, hanem még a hatalmas birodalmak is.

• Az aranyra nem tud hatni még a rossz környezet sem.

• A belső összetételét ugyanis nem változtatja meg sem a sav, sem lúg, sem víz, sem tűz, sem a levegő.

• Az arany minden körülmények között megőrzi kellemesen ragyogó sárga fényét.

• A Szentírás az Úr Jézust is úgy írja le, mint egy csodás, izzófényben ragyogó aranyszobrot. Én.Én. 5,11-15.

• Azért kapunk Jézusról ilyen képet, mert Ő a változhatatlanság, az abszolút hűság szimbóluma. Zsid 13,8.

3. Az efód palástjának az alján viszont nemcsak az arany csengettyűket, hanem a gránátalmákat is ott találjuk.

• A csengettyűk csak arra szolgáltak, hogy hangot adjanak.

• Istennél azonban nem elég csupán a szó és a beszéd, még akkor sem, ha annak hangja olyan kellemes, mint az arany csengettyűké.

• Az almák az Istennel összeforrt ember életének lelki gyümölcseit jelképezik. Gal. 5,22.

4. A gránátalma, mint gyümölcs, csodálatos dolgokat jelképez részünkre.

• Külsejére nézve nemigen vonzó, de belül annál értékesebb.

• Külsejét tekintve piros és lila színű, de négy oldaláról meglapított gömb alakú gyümölcs.

• A leve azonban a benne lévő gyógyerők következtében rendkívül értékes gyógyszer.

• A gránátalmának vagy egy rendkívüli jellegzetessége, éspedig a magvainak sokasága.

• Egy jól fejlett példányban akár még 1200 szem is található.

• Éppen ezért került a főpap palástjára és a templom függönyeire.

• A termékeny igeszolgálat és az isteni áldások jelképévé lett.

• Ahol megjelenik a “gránátalma”, vagyis az Ige szolgája, ott ezrével kezd hullani a szívekbe az isteni kijelentések és áldások magva és ömlik a hallgatók lelkébe az Isten gyógyító itala, az evangélium.

5. Ahogy a főpap ruhájának alján levő csengettyű és gránátalma egyforma mértékben arányosan volt felvarrva, ezzel a jelképpel arra int bennünket Isten, hogy a mi bizonyságtevő szolgálatunkban mindig legyen arányosan összhangban egymással a szó és a cselekedet.

• Az emmausi úton az egyik tanítvány Jézusról is ezt a bizonyságtételt mondta: “cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt”. Luk. 24,19/b.

6. Az efód gazdagon díszített felső ruhájának vállpántjain egy-egy hatalmas drágakő volt aranyfoglalatban feltéve.

• Mindegyik kőbe Izrael törzseinek neveiből hat-hat volt belevésve.

• A főpap ezzel jelképesen a vállain hordozta, azaz a vállain vitte be Isten színe elé Izrael egész népének ügyét.

• Hasonlóképpen hordoz Jézus bennünket is Isten előtt, és a gondjainkat is, mindazok ügyét, akik az övéi.

7. Az efód elején pedig az ítélet hósenét kellett viselje a főpap.

• A mellén lévő hósen egy négyszögletes, négy színből hímzett anyag volt, amely arany lánccal és karikákkal volt a vállához és a derékövhöz erősítve, hogy mindig a szíve fölött legyen a főpapnak.

• A hósenen négy sorba 12 db különböző fajtájú és más-más színű drágakő volt aranyfoglalatban felrögzítve.

• Mindegyik kőbe Izrael egy-egy törzsének a neve volt belevésve.

• A hósenben lévő kövek a föld legszebb termékei voltak és esetenként felbecsülhetetlen értékűek.

• Ez a jelkép azt hirdeti, ha valóban megtértem és Jézus tanítványává lettem, akkor:

• Engem is ilyen értékesnek tekint Jézus, Zakariás szerint “mint korona kövek ragyognak az Ő földén”. Zak. 9,16/b.

• Ésaiás pedig arról tesz bizonyságot, hogy Jézus név szerint ismer engem is. Ésa. 43,1.

• Főpapi közbenjáró szolgálata pedig azt bizonyítja, hogy mindig a szívén viseli életem és sorsom az Isten előtt.

8. A hósent kétrétű anyagból készítették, zsebszerűen, és ennek belső részében helyeztek el még másik két drágakövet. II. Móz. 28,16.  30.   III. Móz. 8,8.

• A hósennek ezt a két kövét “Urim” és “Tumim”-ként nevezték.

• A nevük azt jelenti, hogy “Világosság” és “Tökéletesség”.

• Az Urim és Tumim tette a hósent az ítélet hósenévé.

• Az Isten akaratát és ítéletét lehetett megismerni általa, mert ezen keresztül válaszolt népe kérdéseire.

• “A jobb oldalon levő kő fényének fokozódása Isten beleegyezését jelentette, míg a baloldali kő elhomályosulása az Úr tiltakozását fejezte ki.” (P.P. 359. f.)

• A főpap volt tehát az Isten határozatainak és tanácsainak a közvetítője.

• Mi is Jézuson keresztül kapjuk az Ige kinyilatkoztatásait, amiből az Isten bölcs gondoskodását ismerhetjük meg. Jel 1,1. II. Tim. 3,16-17.

9. Az efód kék színű palástja alatt még egy köntöst kellett viselnie a főpapnak, ami fehér lenvászonból volt elkészítve.

• Az áldozatok bemutatásakor csak ebben az egyszerű fehér köntösben lehetett még a főpap is.

• Hasonlóképpen kellett Jézus Krisztusnak is letenni az isteni dicsőségét, és egyszerű emberi természetben bemutatni az áldozatát a Golgotán.

10. A hófehér vászonból készült süvegének elejére pedig egy arany lapocska volt felerősítve, amire az volt felírva: “Szentség az Úrnak!” II. Móz. 28,36.

• Ezt a süveget állandóan viselnie kellett a főpapnak.

• Így az egyszerű fehér öltözet mellett a szemlélő figyelmét azonnal az arany lapocska és a rá írt szöveg ragadta meg.

• Jézus Krisztus egyszerű emberi természetéből is ugyanúgy vált láthatóvá az isteni természete.

• Mert Ő ugyan hozzánk hasonló emberként született meg, de az angyal azt mondta Róla: “ami születik is szentnek hívatik”, vagyis Ő születésétől fogva “Szentség az Úrnak.” Luk. 1,35.

III. A szent kenet olaja

1. Amikor a templom építése teljesen befejeződött, akkor minden templommal kapcsolatos dolgot felszenteltek egy arra a célra szolgáló különleges olajjal.

• Ennek az olajnak az összetételét maga Isten határozta meg. II. Móz. 30,23-25.

• Isten a kenet olaját úgy tekintette, mint a sajátját. “Szent kenetnek olaja legyen ez nékem.” 31. vers.

• Mivel a szent kenet olaja az Úr tulajdona volt, ezért az Isten feltétlen igénye terjedt ki mindazokra a személyekre és tárgyakra, amit ezzel az olajjal megkentek.

• Ez a kenet a Szentlélek jelképéül szolgált. I. Ján. 2,27.

• Legyen az személy vagy tárgy, amit ezzel az olajjal megkentek, egyedül az Ő használatára és rendelkezésére állhatott csak.

2. Mivel a felkenetés Isten kizárólagos tulajdonaivá tett mindent, ezért az olajjal való felkenésnek bizonyos előfeltételei voltak.

• Áronnak és fiainak a mosdómedencénél tetőtől-talpig meg kellett mosakodniuk.

• Ezt a mosakodást azonban nem végezhették el ők maguk, hanem Mózesnek kellett megmosni őket. III. Móz. 8,6.

• Így történik ez a mi esetünkben is az újjászületés fürdőjében a keresztségkor, amikor a bemerítő lelkész és a diakónusok működnek közre, mert egyetlen ember sem képes önmagát megtisztítani.

• A mosdatás azonban csak akkor történhetett meg ott a templomban, ha előtte a levetkőzés is megtörtént.

• Isten nekünk is azt mondja: “vetkőzzétek le amaz Ó embert, az ő cselekedeteivel együtt.” Kol 3,9/b.

• Miután Mózes megmosdatta Áront és fiait, felöltöztette őket először az Isten által rendelt fehér ruhába és csak ezután adta rájuk a szentség ékességeit. III. Móz. 8,7-9.

• Ez a fehér ruha Jézus Krisztus igazságának, a bűn nélküli tisztaságnak a szimbóluma. Jel 19,8/b.

• Ezt az egész cselekményt csodálatosan teszi világossá és érthetővé előttünk Zakariás próféta. Zak. 3,3-5.

3. Áron minden utóda születési jog alapján lehetett pap Izraelben, de csak a megmosdatás és felkenetés után végezhetett papi szolgálatot.

• Ez az isteni alapelv és törvény minden időkre nézve változhatatlan.

• Az Isten előtti szolgálatra nem a tanulmány, a teológiai fokozat elérése vagy a többségi határozatra épülő elhívás jogosít, hanem egyedül az isteni elhívás jogosít, amely a megtisztulás és a felkenetés következménye.

4. Isten bizonyos tilalmakat állított fel a szent kenet olajának használatával kapcsolatban, ami a Szentlélek általi felkenetés jelképe volt.

• “Ember testét azzal meg ne kenjék.” II. Móz. 30,32/a.

• Isten előtt nincs szent test, “mert ami testtől született, test az”. Ján. 3: 6.

• “Ha valaki azzal idegent ken meg, kitöröltessék az ő népe közül.” II. Móz. 30,33.

• Mert az idegen nem szent célra használja a Lélek adományait, miként az Simon mágus esetéből is megérthetjük.

• “Ahhoz hasonló kenetet készíteni sem lehet.”

• Mivel a szent kenet a Szentlélek szimbóluma, ezért azt utánozni nem szabad.

• Pedig nagyon sokan próbálják utánozni:

• Az úgynevezett lélek keresztség, miközben nyilvános bűnökben élnek.

• Szép imák utánzása és megtanulása, miközben a szív távol van Istentől.

• Lelki ébredések utánzása, ami nem más, mint az érzelmek lázas izgatása.

5. A Szentlélek általi felkenetés soha nem marad rejtetten, titokban.

• Amikor Áron felkenetése megtörtént, akkor a rajta lévő illatos olaj állandóan árasztotta illatát, bárhová is ment.

• Az Istentől felkent emberek ma is így árasztják Krisztus jó illatát maguk körül, bárhová is mennek. II. Kor. 2,15.

IV. A papi szolgálat lényege

1. A főpapoknak naponként kellett áldozatot bemutatni, először önmagukért, azután az egész népért.

• Mivel Jézus Krisztusnak önmagáért nem kellett áldozatot bemutatni, ezért ahogy Pál apostol mondja, Ő különb áldozatot hozhatott a népért. Zsid. 7,22-27.

• Ezzel az áldozattal, mivel tökéletes volt, teljes bűnbocsánatot és szabadulást tud adni részünkre.

• Az előző áldozatok csak a bűntehertől való szabadulást tudták biztosítani, Ő azonban az üdvösséget is.

• Az előző főpapok mind meghaltak, a mi Főpapunk azonban örökké él, hogy esedezzék érettünk.

• A mi Főpapunk tökéletesen együtt tud érezni velünk, és kész segítségünkre lenni, mindig alkalmas időben és módon. Zsid. 4,15-16.

2. A papok szolgálata nagyon fontos és sokrétű volt Izraelben, de tökéletes előképe volt annak, amit ma tőlünk vár el Isten.

• A papok szolgálata segítség volt a bűnért való áldozat bemutatásánál.

• Nekünk is segítenünk kell az embereket, hogy Jézust el tudják fogadni személyes Megváltóként.

• A papok feladatához tartozott, hogy felügyeltek arra, ki ne aludjon a gyertyatartó tüze és fénye, a világosság.

• Nekünk is ügyelnünk kell arra, hogy az Ige bizonyságtétele által minden emberhez és minden szívhez eljusson az Istentől áradó világosság

• Ennek a világosságnak a személyes életünk bizonyságtételéből is áradni kell az emberek felé.

• Ügyelniük kellett arra is, hogy mindig friss kenyér legyen az asztalon.

• Nekünk pedig arra kell ügyelni, hogy az Isten Igéje és a testté lett Igéről szóló bizonyságtétel mindig rendelkezésére álljon azoknak, akik éhezik és szomjúhozzák azt.

• A jó illat oltárán pedig az állandóan felszálló jó illatot kellett biztosítaniuk.

• Nekünk is biztosítani kell az embereket, hogy istennél van elegendő kegyelem számukra is.

• Krisztus érdeme nekik is elérhető, ha készek Őt elfogadni személyes Megváltójukként, és befogadni Őt a szívükbe királyként.