Jézus Krisztus az ószövetség evangéliumában

A megváltás jelképei és szimbólumai

I. A három bejárat

1. A templom jelképeinek tanulmányozása közben most azt a helyet ismerjük meg, ahol a törvény és a kegyelem csodálatos összhangja nyilatkozik meg.

• Amint a templom külső részeiből egyre beljebb haladunk, mindig újabb ajtókon kell keresztülmenni.

• Viszont minden ajtónál újabb tilalmakkal és szigorításokkal találkozunk.

• Az első ajtón még minden izraelita bemehetett az égőáldozati oltárig.

• A második ajtón már csak a szolgálatot végző papok léphettek be.

• A harmadikon pedig csak a főpap, de ő is csak évente egyszer.

• De ezek a lehetőségek is csak bizonyos feltételek teljesítése mellett voltak biztosítva.

2. Az első ajtón a bűnösöket hívja Isten az oltárhoz, olyan bűnösöket, akik szabadulni akarnak a bűnterheiktől.

• Jézusnak ez a hívása ma is hangzik minden megfáradt bűnösnek, aki szeretne megszabadulni bűnterheitől. Mát. 11,18.

• Ő, mint helyettesítő áldozat leveszi rólunk bűneink terhét.

• Cserébe pedig nyugalmat és a Vele való közösség gyönyörűségét adja a lélek számára.

3. Péter apostol viszont azt mondja, hogy a bűnbocsátó kegyelemben részesült ember már a Mindenható Isten papjaként van tekintve. I. Pét. 2,9.

• A Jézus Krisztusban hívő ember tehát tovább léphet, de a tovább lépés már szolgálatot jelent.

• Jézus igájának a hordását jelenti ez. Mát. 11,29.

4. Amikor Jézus meghalt a kereszten, akkor a templom kárpitja kettéhasadt.

• Amint ez a szétszakadt függöny megnyitotta az utat az eddig elzárt Szentek-szentjébe, úgy nyitott utat Jézus halála Istenhez a bűn világában élő ember számára, amelyet teljes bátorsággal vehetünk igénybe.

• Ily módon Jézus halála megnyitotta az utat arra is, hogy most már a mi nagy Főpapunkkal együtt mi is bemehetünk a Szentek szentjébe.

• “Adtam elődbe egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat.” Jel. 3,8/a.

• “Azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által.” Zsid. 10,19.

5. A Szentélyben szolgáló papok csak úgy tartózkodhattak a templomban az Isten dicsőségének jelenlétében, hogy a második kárpit elfedezte őket az Isten dicsőségének megemésztő tüze elől, csak így maradhattak életben.

• Ilyen módon ez a kárpit is az eljövendő Messiás előképe volt. Zsid. 10,20.

• Így áll Jézus is Isten és a bűnös között, hogy elfedezze bűnét, hogy többé már ne neki legyen tulajdonítva az. Zsolt. 32,1-2.

• Ahogy a kárpit biztosította azt, hogy a papok egészen közel mehettek az Isten jelenlétéhez, akként a mi számunkra Jézus biztosítja az Istenhez való közeledés lehetőségét.

• “Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által, azon az úton, amelyet Ő szentelt nékünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az Ő teste által.” Zsid. 10,19-20.

6. Ez a kép viszont azt is elmondja, hogy Jézusnak, mint kárpitnak, először szét kellett szakadnia, egyébként a Szentek-szentje mindig zárva maradt volna az ember előtt, soha sem nyílt volna meg a visszaút Istenhez.

• Ez az esemény egy rendkívüli csoda volt, hiszen ez a függöny olyan erős anyagból lett szőve, hogy a zsidó tudósok szerint két pár ökör sem tudta volna szét szakítani.

• Az esti áldozat idején, amikor a bárányt az égőáldozati oltárra fektették, az igazi oltárra felfeszített Jézus, mint hatalmas győztes kiáltotta: “Elvégeztetett!”.

• Annak bizonyságaként, hogy ezt a győzelmi kiáltást elfogadták a mennyei királyiszéknél, válaszként a függöny kettéhasadt.

• Halála által tehát, amelyet érettünk szenvedett el, utat készített minden hívőnek Istenhez.

• Értünk hozott áldozata minden hívőt mint tökéletesen igaz embert állít az Isten elé, ezért nincsen már “semmi kárhoztatása azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak”. Róm. 8,1/a.

7. Valószínű, hogy Jézus halála után ezt a szétszakadt függönyt újra összevarrták, hiszen ezután még mintegy 40 évig tovább folyt a templomi istentisztelet, egészen a templom lerombolásáig.

• Valahogy így foltozgat az ember napjainkban is, amikor inkább a saját erőfeszítéseivel akarja Istent megbékíteni.

• Sátán ezzel téveszti meg azokat, akik az üdvösséget keresik.

• Soha ne felejtsük el, hogy a saját cselekedeteink nem tehetnek igazakká Isten előtt, mivel majdnem minden tettünkhöz valahol önző érdek tapad.

• Istennel békességre jutni csak Jézus Krisztusba vetett hit által lehet.

• “Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Aki által van a menetelünk is hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben állunk.” Róm. 5,l-2.

8. A Szentek-szentje volt a templom belül az a hely, ahol az Isten dicsősége megnyilatkozott.

• A templomnak ebbe a termébe csak a főpap mehetett be, évente egyszer, az engesztelési napon.

• A Mennybe, az Isten színe elé is csak Jézus Krisztus mehetett, mint a mi nagy Főpapunk.

• Amint Izrael fiai csak hitben követhették a főpapot, amikor bement a Szentek-szentjébe, hasonlóképen mi is csak hit által követhetjük Jézust a Mindenható Isten elé.

9. Amint Izrael fiai számára a Szentek-szentje az Isten lakhelyét jelentette, úgy a világmindenségben élő teremtett világ számára pedig a Menny képezi azt a helyet, ahol az Ő lakhelye. Zsolt. 103,19.

• Ilyenképpen a Szentek-szentje a Menny előképe volt Izráel fiai számára.

• Mivel pedig az újjáteremtett földön az új Jeruzsálem képezi az a helyet, ahol közöttünk és velünk fog lakni az Isten, ezért a Szentek-szentje az örök élet előhírnöke is volt. Jel. 21,3.

II. A szövetség ládája

1. A szövetségláda részletes leírását is megtaláljuk Mózes könyvében. II. Móz. 25,10-22.

• Ez a láda két fő részből állt.

• Egyik résznek maga a láda mondható, aminek az volt a rendeltetése, hogy a benne tartott törvénynek helyet és védelmet biztosítson.

• A másik része pedig a láda fölött lévő kegyelem trónja volt, amely Isten dicsőségének színhelye volt.

• A templom többi tárgyaihoz hasonlóan, a láda is fából és aranyból készült.

• Jézus Krisztus Isten-ember voltát jelképezve ezzel.

2. Miként a templom többi tárgya, akként a szövetségláda is Jézus Krisztus szimbólumaként volt ott a templomban.

• Isten ládájának a jelenléte minden helyzetben védelmet és biztonságot jelentett a népnek.

• Ahogy a pásztor megy a nyája előtt, úgy vitték a ládát is a nép előtt.

• Harcok idején a győzelem szimbólumaként vitték ki az ütközet színhelyére, de a megáradt Jordán közepén is biztonságot jelentett a folyón átkelő nép számára.

• A frigyláda nélkül olyan volt a nép, mint egy pásztor nélküli nyáj.

• A láda jelenléte, - amely Isten jelenlétét fejezte ki, - még a bálványokat is összetörte, mint a filiszteusok Dágon templomában. I. Sám. 5,4.

• Jézus is kész összetörni a te életed minden bálványát, ha befogadod Őt a szívedbe. Ján. 1,12.

• Lehet, hogy a te közreműködésedet is kéri ehhez, mint Gedeon életében, de csak azért, hogy megtiszteljen azzal, hogy részt ad neked az ő hatalmának munkájából.

• Amikor Jerikó ellen vonultak fel, akkor is a frigyládát vitték a nép előtt, de ha Isten jelenléte nincs közöttük a szövetségláda által, akkor a papok hiába fújták volna kürtjeiket a falak nem omlottak volna le.

• Éli főpap idejében is kivitték a frigyládát a filiszteusok elleni harcba, de Isten akkor nem ment együtt a ládával, ezért el is veszítették az ütközetet. I. Sám. 4,3-11.

• Mi is fújhatjuk az evangélium kürtjét akármilyen önbizalommal, lehet annak hangja csodálatos az emberek fülében, ettől azonban Sátán egyetlen bástyája sem omlik le.

• Nekünk is Isten személyes jelenlétére van szükségünk, enélkül tehetetlenek vagyunk.

• Isten jelenlétéhez viszont bizonyos feltételeket meg kell valósítanunk.

3. A láda, azaz Isten jelenléte ma is az örömök és áldások forrása lehet mindenki számára.

• Sokan megfosztják magukat azoktól az áldásoktól, amiket a szövetségláda jelenléte biztosít, mint egykor Dávid, amikor Obed Edom házánál hagyta, mert megijedt Uzza halála miatt. II. Sám. 6,9-10.

• Különböző okokkal lehet távoltartani magunktól Isten személyes jelenlétét.

• Ilyen ok lehet az aggodalmaskodás és a félelem, amivel mi is távol tarthatjuk Jézust szívünktől és otthonunktól, és vele azokat az áldásokat is, amelyek az Ő jelenlétéből fakadnak.

• Hadd legyen tehát veled a szövetségláda – azaz Jézus – kísérjen az életedben és vezessen minden utadban, akkor tiéd a győzelem és az áldás.

III. A szövetség táblái

1. A szövetségládát a benne lévő két kőtábla alapján, a szövetség tábláiról nevezték el így.

• A két kőtábla, az örök erkölcsi törvénynek, a Tízparancsolatnak a leírását tartalmazta, mint az Isten és az ember közötti szövetség feltételeit.

• Ezeket a törvényeket maga Isten írta fel a kőtáblákra.

• Amikor Mózes a nép bűne feletti felháborodásában összetörte, akkor új táblákat kellett készítenie, de a felírást ismét Isten végezte el. II. Móz. 32,16. 34,1.

• Ilyenképpen a szövetségláda olyan módon jelképezte Jézust, mint aki magában hordozza Isten örök törvényét, amely számára a legkedvesebb.

• Dávid ezt prófétikus üzenetként mondta el a Messiásról a zsoltárokban: “a te törvényed keblem közepette van”. Zsolt. 40,9.

2. Sokan gondolják azt, hogy a Tízparancsolat, mint erkölcsi törvény csak a zsidó nép számára adatott.

• A Biblia feljegyzései alapján azonban már Kain történeténél találkozunk a törvény tényével. I. Móz. 4,7.

• A bűn ugyanis nem más, mint törvénytelenség. I. Ján. 3,4.

• Ahol nincs törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincs. Róm. 4,l5.

• Ádámnak és közvetlen utódainak még a szívében, a lelkiismeretében élt ez a törvény.

• Később pedig az Isten fiainak vonalán apáról-fiúra, szájhagyomány útján maradt fenn a törvény ismerete.

• Ábrahám is az atyáitól kapott hagyomány alapján tudott Isten törvényéről, és ragaszkodott hozzá egész háza népével. I. Móz. 18,19. 26,5.

• A későbbi korokban azonban nem bízhatta szent előírásait Isten egy olyan nép emlékezetére, amely hajlandó volt arról minduntalan elfeledkezni.

• Ezért adta Izraelnek két kőtáblára írva.

• Érvénye azonban már az első emberpárra is kihatott.

3. A Biblia azonban arról beszél, hogy egyszer minden embernek meg kell állnia Isten ítélőszéke előtt, hogy számot adjon cselekedeteiről.

• Ebben az ítéletben a Tízparancsolat lesz az a mérték, amihez Isten minden ember cselekedetét viszonyítani fogja. Jak. 2,12.

• János apostol szerint az élet fájának gyümölcséből enni, és az új Jeruzsálem kapuin belépni csak azoknak lesz joga, akik megtartották Isten parancsolatait. Jel. 22,14.

• Aki itt a földi életében nem tudott, vagy nem akart Isten törvénye szerint élni, az Isten országában sem tudna a szerint élni.

• Számára egy állandó gyötrelem lenne az örökélet.

4. Az ítélet mértékeként azonban a törvénynek nemcsak nyolc vagy kilenc pontja lesz, mint sok keresztény gondolja azt, hanem mind a tíz.

• “Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.” Jak. 2,10.

• Jézus szerint viszont “könnyebb a Mennynek és a földnek elmúlni, hogy nem a törvényből egy pontocskának elesni.” Luk. 16,17.

• Követőivel szemben is mindig a törvény iránti engedelmességet állította feltételként: “tartsd meg a parancsolatokat”. Mát. 19,17/b.

5. Az Isten törvényének minden pontja iránti viszonyulásunkat nem határozhatjuk meg mi magunk, azt ugyanis Isten akarja szabályozni.

• Ahogy a szövetségládával kapcsolatos isteni előírások semmibevétele súlyos következményekkel járt a múltban, akként érvényes ez a jelenben is.

• Azokban az esetekben, ha lehetőség van Isten rendelkezéseit megismerni, a tudatlanság sem mentesít a felelősség alól.

• Dávid szándéka is jó lehetett, amikor egy teljesen új szekérre tetette a frigyládát, hogy Jeruzsálembe szállítsa, de ellentétben állt azzal a törvénnyel, amit Isten adott erre vonatkozóan, mert azt csak a lévitai papok vihették.

• Ma is vannak olyan keresztények, akik nem rossz szándékkal ugyan, de tiszteletlenül közelednek a szövetség ládájához és a benne lévő törvényhez, mert azt hiszik, hogy Isten előírásai ellenére ők a saját elgondolásaikat követhetik.

• Ezek az emberek azonban egyszer egy nagyon szomorú ténnyel fognak szembesülni:

• Jézus azt fogja nekik mondani: “Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők”. Mát. 7,23/b.

IV. A kegyelem trónja

1. A szövetségláda fölött két kérubot helyeztek el, és a közöttük lévő hely volt a kegyelem trónja, vagy másként az engesztelés fedele.

• Innen, erről a helyről beszélt Isten Mózessel és Izrael főpapjaival. II. Móz. 25,22.

• Ez a trón tulajdonképpen egy ítélőszék is volt, ahonnan Isten kinyilatkoztatta döntéseit és akaratát.

• Az a törvény, amelyet az ember megrontott, és amely halálra méltónak ítélte, itt a kegyelem trónja alatt kellett elhelyezni.

• Ez a törvény ítélte meg az ember életében a bűnt, és követelte a bűnös büntetését.

• A főpap azonban évente egyszer vért hintett erre a fedélre, és ez által az ítélőszék a kegyelem székévé változott.

• A ládában lévő törvények a pitvarban lévő bűnös számára még halált mondtak ki, a Szentek-szentjében azonban a vér fedezete alá, azaz kegyelem alá kerültek ezek az ítéletek.

2. A templomban itt a szövetségládánál van az a hely, ahol a legteljesebb és a legtökéletesebb képet kapjuk Istenről.

• Itt ismerhetjük meg Őt úgy, mint akiben az igazságosság és a kegyelem csodálatosan egyesül.

• Bár nem hagyja a bűnt büntetlenül, hiszen a helyettesítő áldozatnak meg kellett halni, de a bűnbánó bűnösnek kegyelmet hirdet.

• A szövetségládánál érthetjük meg, hogy milyen csodálatos összhangban lehet egymással a törvény és a kegyelem.

• Itt érthetjük meg azt, hogy Isten nem azáltal gyakorol kegyelmet, hogy a törvényt hatályon kívül helyezi.

• A helyettesítő áldozat vére megerősíti a törvény érvényességét, egyúttal azonban engesztelést is szerez a törvény követelményének.

• Ezért nevezték ezt a helyet az engesztelés fedelének.

• A vér által szerzett kegyelem csak azt erősíti meg, amit Pál apostol mond ki, hogy a “törvény szent, igaz és jó”. Róm. 7,12.

3. A kegyelemnek ez a trónja szintén Jézus Krisztusról beszél nekünk, úgy mutatja be Őt, mint ítélő Bírót.

• A keresztények körében általános hiedelem, hogy az emberi család végső megítélését az Atya feladata, az Ő hatáskörébe tartozik.

• Pál apostol viszont egyértelműen kimondja, hogy “nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy megjutalmaztassunk aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt”. II. Kor. 5,10.

• Az egész Biblia arról beszél, hogy az ítélőszék trónján Jézus ül, ezért “az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta”. Ján. 5,22. Csel. 10,42.

• Ezért az Ő ítéletétől függ, hogy kegyelmet nyerek és az örökélet részese lehetek-e vagy nem.

• Ezért nevezi Ésaiás próféta az eljövendő Megváltót az “örökkévalóság Atyjának”, mivel az Ő döntésétől függ, hogy örök életet nyerünk-e vagy sem. Ésa. 9,6.

• Jézus ítéletétől viszont csak akkor kell félnünk, ha elmulasztjuk az alkalmas időt, hogy hozzá menjünk. Zsid. 4,16.

4. Jézus áldozata által azonban ez a hely nemcsak a kegyelem királyiszékévé lett, hanem a bűn feletti diadal szimbólumává is.

• Ezért Jézus azt ígéri, hogy aki győz, az Vele együtt ülhet és uralkodhat majd ebben a királyi székben.

• Ez az uralkodás a gonoszok feletti ítéletre vonatkozik.

• Mert akik számára nincs az engesztelő vér, azok számára a törvény halált követel.

• Adja a jó Isten, hogy mi felismerjük a kegyelem lehetőségét, és élni tudjunk vele és általa.