Jézus Krisztus az ószövetség evangéliumában

A megváltás jelképei és szimbólumai

I. A prófécia szerepe a megváltás tervében

1. Minden prófétai szóban Jézus Krisztus kell felragyogjon, mint fényes hajnalcsillag, hogy szíveinkbe ébredést és világosságot hozzon.

2. Mivel a megváltás és annak kibontakozása az Isten titka, ezért abból csak akkor és csak annyit ismerhetünk meg, amikor és amennyit a Szentlélek ihletése alatt a prófétai kinyilatkoztatás felfed előttünk.

• A megváltási tervet ismertető próféciák középpontjában Jézus Krisztus van, mint Isten megváltói tervének megvalósítója.

• A próféciák megismerése által Jézus Krisztus akar belépni életünkbe, hogy attól kezdve mienk legyen az élet világossága.

• Ezért az Isten megváltási tervét ismerő ember életében nincs kétségbeejtő jelen és nincs kilátástalan jövő.

• Mivel Isten szempontjából minden a javunkat szolgálja, ezért Isten gyermekének életét egyfajta biztonság és megelégedettség jellemzi. Róm. 8,28. I. Tim. 6,6.

3. A prófétikus jövendöléseknek kettős céljuk van:

• A jelen világunk kilátástalan körülményei között a hívő ember számára biztonságérzetet ad.

• Megerősíti hitét az örökkévaló Isten létezésében.

• Bizonyságot nyer általa Isten végtelen bölcsességéről és hogy az emberiség történelmét is Ő tartja a kezében.

• Megbizonyosodik hite az Írások Istentől való ihletettségében is. Ésa. 46,9-10. Ján. 14,29.

• A prófétai szó ajándéka által az Isten beavat bennünket az Ő titkaiba.

• Megismerhetjük Isten megváltási tervének útját, küzdelmét és végső diadalát.

• De megismerteti a ránk vonatkozó terveit is, hogy annak megvalósításához egy szabad, önkéntes részvételre hívjon bennünket. Ján. 15,15. Róm. 16,25-26.

4. A bibliai próféciák a Messiás küldetésének két időszakát – a két adventet – és annak eseményeit állítják reflektorfénybe.

• Az első advent célja az, hogy az emberiség számára a bűneinktől való szabadulást hozza el. Mát. 1,21. Ján. 1,29.

• Ezt a szabadulást egyszerű emberként, megalázottan, élete feláldozása által hozta.

• A második advent célja pedig az, hogy a bűn világából való végső és teljes szabadulást biztosítsa az Őt szeretők részére.

• Ezt a szabadulást azonban már hatalmas királyként hozza, akinek már kezében van minden hatalom mennyen és földön.

5. A messiási jövendölések két csoportra oszthatók.

• Az egyik csoportba a “vázlat-próféciák” tartoznak.

• Minden esetben a megváltási terv nagy egészéről adnak egy vázlatos áttekintést, pontos esemény és időrendben.

• A próféciáknak ez a csoportja “az idők teljességének rendjéről” adnak kinyilatkoztatást. Efézus 1:9-10.

• A másik csoportba a “pillanatkép-próféciák” tartoznak.

• A megváltás művének csak egy-egy részletét villantják fel előttünk, de azt kinagyítottan, bizonyos jellegzetes részt megvilágítva abból.

• Júda törzséből származik. I. Móz. 49,10.

• Betlehemben fog megszületni. Mik. 5,2.

• Harminc ezüstpénzért fogják eladni. Zak. 11,12-13.

• Köntösére sorsot vetnek. Zsolt. 22,19.

• Ezek a pillanatképek gyakran kapcsolódnak egy-egy hasonló törvényszerűséget mutató korabeli eseményhez.

• Ebből adódóan ezek a próféciák kettős jelentéssel és kettős teljesedéssel bírnak.

• Ugyanakkor viszont mindig van egy kicsi jel, amiből következtetni lehet arra, hogy itt most pillanatkép-próféciáról van szó. Lásd: Zsolt. 89,21. 27-3O.

II. Próféciák a Messiás testtélételéről

1. “Messiás” - “Krisztus” – Felkentet jelent, a Szentlélek általi Felkentet. Ésa. 61,1.

• Messiás tehát nem más, mint egy különleges feladattal megbízott isteni személy.

2. Az eljövendő Messiásra vonatkozó első prófécia az Édenben hangzott el. I. Móz. 3,15.

• Ez a prófécia azt mondja el, hogy:

• Emberként fog majd megjelenni a Messiás, mint az asszony magva.

• Élet-halál küzdelemben szerez majd teljes győzelmet Sátán és a bűn felett.

3. Ésaiás próféta viszont azt is elmondja, hogy a kisgyermekként megszülető Szabadító több lesz, mint egyszerű ember. Ésa. 9.6-7.

• Az ilyen jellegű prófétikus igék alapján várták a zsidók királyként a születendő Szabadítót.

• Több dolgot azonban nem jól figyeltek meg az Igében, mert az egyéni szempontjaik alapján tanulmányozták az Írásokat.

• “Dávid fia” nem hatalom és fegyver erejével fog uralkodni, hanem “jogosság és igazság” által.

• Ugyanakkor “uralma növekedésének nem lesz vége”, mert nem a mulandóság világa fölött állítja fel trónját.

4. Mikeás pedig arra mutat rá, hogy a Szabadító ugyan Betlehemben fog megszületni, mint kisgyermek, de származása öröktől fogva való. Mik. 5,2.

• Milyen megdöbbentő, hogy az ilyen egyértelmű jövendölések hátterén is csak kizárólag ember Messiást vártak.

• Mennyire jogos volt Jézusnak hozzájuk intézett feddése.

• “Balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhívésére, amiket a próféták szóltak.” Luk. 24,25.

5. Az eljövendő Messiásról szóló jövendölések nagy százalékukban kettős próféciák.

• Vagyis egy helyen, egyszerre mondják el a Messiásra vonatkozóan a két advent eseményét. Ésa. 61,1-3.

• Jézus azonban megtanít bennünket arra, hogy miként kell a prófétai beszéde figyelembe venni. Luk. 4,16-21.

• Egyetlen igét sem szabad önmagában tanulmányozni, kiemelve a Szentírás nagy egészéből.

• A Biblia tanításait mindig csak az egész Biblia összefüggésében szabad kutatni és olvasni.

• Ilyen szempontok alapján állt meg Jézus a Róla szóló jövendölés felolvasásakor a prófétai üzenet közepén.

III. Próféciák a Messiás életéről

1. A Messiásról szóló jövendölések azt is elmondják, hogy prófétaként fogja végezni szolgálatát. V. Móz. 18,15.18. 34,10.

• “Olyan, mint én” mondta Mózes.

• Mózes színről-színre ismerte Istent. IV. Móz. 12,6-8.

• A Messiásról is ezt állítja a Biblia. Mát. 11,27.

• “Megmond nekik mindent, amit parancsolok néki.”

• Egyértelmű utalás ez a Messiás félelemnélküli, egyenes és világos igehirdetésére. Mát. 22,16.

2. A próféciák tanulmányozása közben arra is felfigyelhetünk, hogy a megváltás tervéről Isten nemcsak eseményszerűen beszél, hanem egy-egy eseményt a történelem idősíkjában is pontosan meghatároz.

• Pál apostol Jézus születésével kapcsolatban tesz ilyen vonatkozású megjegyzést.

• “Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett”. Gal. 4,4.

• Ezt az időpontot azonban csak az Isten tudta, hogy mikor fog eljönni.

• Van azonban olyan időmeghatározás is, amiről mi is tudhatunk, mert Isten előre kijelentette.

• Egy ilyen kijelentésre utalt Jézus akkor, amikor Galileában az első prédikációját mondta el. Már. 1,15.

3. A Messiás színrelépésének idejéről Dániel próféta jövendölt a beteljesedés előtt közel 600 évvel korábban. Dán. 9:25.

• A próféta kiindulási pontja a Jeruzsálem újjáépítésére kiadott parancs keletkezési ideje.

• Jeruzsálem újraépítésével kapcsolatosan négy parancsot ismerünk a Bibliából:

• Cirus                                   536    Esd. 1,1-11.

• Dárius                                 519    Esd. 6,1-12.

• Artaxerxes Longimánus       454    Esd. 7,11-26.

• Artaxerxes Longimánus       444    Neh. 2,1-11.

• A próféta meghatározása Artaxerxes első parancsát veszi figyelembe.

• Ugyanis csak erre a parancsra fejeződött be, illetve épült fel Jeruzsálem.

4. Amikor a próféciákban időmeghatározás is van, akkor szinte minden esetben jelképes időegységről van szó.

• Ez azt jelenti, hogy egy 24 órás prófétai nap alatt egy évet kell érteni. Ez. 4,5-6, IV. Móz. 14,34.

• Ennek alapján, ha a Dánielnél megadott időegységet a parancs kiadásától – 457 – így számítjuk ki, akkor a Messiásnak időszámításunk 26. évének eltelte után kell színre lépnie.

• A pontos időmeghatározás miatt azonban szükséges figyelembe venni azt is, hogy régen a tavasz első újholdjával kezdődtek az évek.

5. Ugyanez a dánieli prófécia még a Messiás halálának az idejét is meghatározza.

• “A hatvankét hét elmúltával pedig kiírtatik a Messiás”. Dán. 9,26/a.

• “A hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak”. Dán. 9,27/a.

• A prófécia szerint tehát három és fél évig fogja végezni tanítói szolgálatát és akkor következik be a halála.

6. A prófécia arra is utal, hogy halálával véget vet a templomi áldozati rendszernek.

• Mivel az igazi áldozat bemutatása megtörtént, ezért nincs szükség tovább az előképes áldozati rendszerre.

• Ezt a változást nagyon különleges módon juttatta kifejezésre Isten.

• Jézus halálának pillanatában a jeruzsálemi templomban a szentek szentjének ajtófüggönye kettéhasadt. Mát. 27,50-51.

• Ezzel azt is kifejezte Isten, hogy jelenléte megszűnt a templomban.

• Isten jelenléte nélkül viszont a templom elveszítette jelentőségét.

• Ez volt az első jele annak, hogy:

• A földi templom helyett a mennyei templom lesz az istenimádat központja. Zsid. 8,1-2. 9,11-12.

• A lévitai papság helyébe pedig a Melkisédek rendje szerinti papság lép, amelynek főpapja Jézus Krisztus. Zsid. 7,11-17.

IV. A Messiás várás jellegzetességei

1. Különös párhuzam van a zsidóság és a mai kereszténység között.

• Az izraeliták nem fogadták el Jézust, mint Messiást, mert nem ismerték fel benne az Ószövetség Istenét.

• Ezzel szemben a modern kereszténység elfogadja ugyan Jézust, mint Messiást, de elvetik az Ószövetséget, mert nem ismerik fel benne az Ószövetség Isteneként Jézust.

• Pedig mindkét tábor azt állítja, hogy ismeri az Írásokat.

2. A zsidókhoz hasonlóan a keresztény világ is egy nagy kérdés előtt áll.

• Vajon várjuk a Szabadító megjelenését?

• Valóban várjuk, hogy visszajöjjön Jézus?

• Igazolja várakozásunkat az életünk és a cselekedeteink?

• Úgy várjuk Jézust, hogy megjelenése nem fog meglepetést okozni, mint a zsidóknak, akik másként képzelték el Őt?

• Jézus ugyanis nemcsak Szabadítóként jön, hanem az Isten bosszúállását is hozza magával azoknak, akik elvesznek. Ésa.. 61,2.

3. Segítsen bennünket Isten, hogy közülünk senkinek se jelentsen csalódást Jézus visszajövetele.

• Ne érjen váratlanul, meglepetésszerűen, készületlenül.