Jézus Krisztus az ószövetség evangéliumában

A megváltás jelképei és szimbólumai

I. Az Istennel való találkozás pontja

1. Ismét a templomi szolgálat jelképrendszerét fogjuk tanulmányozni, ez alkalommal úgy ismerhetjük meg Jézust, mint aki kész megbocsátani bűneinket és kész megtisztítani azoktól.

• Ha gondolatban belépnénk a templom udvarára, akkor két dolog vonná magára figyelmünket:

• Az égőáldozati oltár, amely az Isten kegyelmének színtere, ahol a bűnös a helyettes áldozat által bűnbocsánatban részesül.

• A mosdó medence, amely a megtisztulás eszköze azok számára, akik Isten színe elé akarnak kerülni.

2. A templom udvarára minden izraelita bemehetett, de nem kíváncsiságból, hanem csak egyetlen céllal és módon:

• Ha bűnösnek érezte magát és bűnbocsánatban akart részesülni.

• Ha vele volt a bűnért való áldozat, mert egyedül nem léphetett be.

• Egy egyéves bárányt kellett vigyen magával, amely ép és egészséges kellett legyen.

3. Az égőáldozati oltár a bűnös ember számára azt a pontot jelentette, ahol az igazság és a kegyelem Istenével találkozhatott.

• Ez az oltár a golgotai kereszt előképe volt. Ahol az Istennek Báránya áldoztatott meg.

• Ahol a Menny és a Föld, a bűn és a szentség találkozott.

• Az oltár előtt való megjelenés mindenki számára azt jelentette, hogy a szent Isten a megérdemelt büntetést fogja kiszabni rá.

• Ez az ítélet azonban a bemutatott áldozatot érte.

• Így gyakorolt Isten kegyelmet a bűnös felé, miközben a bűnnel szemben igazságot szolgáltatott.

4. A bűnei alatt sóhajtozó izraelita számára az oltárhoz vezető út volt az első lépés, hogy Istennel megbéküljön.

• Ami az izraelitáknak a rézoltár volt akkor, az ma számunkra a golgotai kereszt.

• A XXI. század embere számára sincs más út Istenhez, mint csak az, amely a Golgota keresztje előtt megy el.

• A Golgota keresztje az Isten békeszándékát hirdeti ma is minden ember felé. II. Kor. 5,19/a.

• Csak a kereszt előtt és a kereszt által békélhetünk meg Istennel.

II. Az égőáldozati oltár

1. A Mózes által adott információkból elég részletes ismeretet nyerhetünk arról, hogy milyen volt az égőáldozati oltár. II. Móz. 27,1-8.

• Méretei: - 5 x 5 x 3 sing, = 2,5 x 2,5 x l,5 méter.

• Az egész oltár egy akácfából készült ládaszerű építmény volt, amit mindenhol részlemezzel borítottak be.

• Készítettek hozzá egy hálós szerkezetű rostélyt is, amit a láda belső részében négy karikával függesztettek fel.

• Ez a rostély tartotta a tüzet és az áldozatokat.

2. Az oltárnak mind a négy sarkán egy-egy szarvat képeztek ki, aminek többféle jelentése is volt.

• Amint a szarv a Biblia jelképnyelvezetében a hatalom szimbóluma, úgy itt is azt a hatalmat és erőt jelképezi, amely az oltárnál megnyilatkozik.

• A bűnbocsátó kegyelem hatalmát hirdeti ez a jelkép.

• Ezért menekültek ide a bosszú elől, és itt találtak menedéket üldözőik elől azok, akik nem szándékosan követték el bűnüket. II. Móz. 21,12-14. I.Kir. 1,50. 2:28.

• Amikor az oltáron a lángok magasba csapnak, a füst az ég felé szállt, az oltár szarvai pedig vérrel hintve az ég felé mutattak a sarkokon.

• Olyan volt ez, mintha az oltár Isten felé tárná karjait, mintha az oltár kínálná Istennek az áldozatot.

• Ilyen módon az áldozatot bemutató oltár is Krisztust jelképezi, a főpapi szolgálatában, hiszen Jézus személyesen mutatta be a saját áldozatát az Atya előtt, feltámadása után.

3. A bűnbánó bűnöst a pap fogadta az oltárnál.

• Nem végezhette el egyedül az áldozat bemutatását.

• Isten színe elé csak egy közbenjáró pap segítségével járulhatott.

• A bűnös számára Isten előírta azt, amit nem tehetett meg helyette senki:

• Őszintén ismerje el bűnösségét és tegyen vallást arról az oltár előtt.

• Azáltal, hogy kezét az áldozat fejére téve vallotta meg bűnét, ezzel áthárította rá, és hitben elfogadta azt maga helyett áldozatként.

• Ez azt jelentette, hogy az áldozat halt meg a bűnös helyett, a bűnös pedig szabad lett és bűntelen, amilyen az áldozat volt.

• A pap része pedig az volt, hogy segítségére legyen a bűnösnek, a bűnétől való szabadulásában.

• Mivel az izraelita csak az oltárig mehetett el, ezért a papnak kellett a közvetítő (közbenjáró) szolgálatot elvégeznie a bűnös és Isten között.

• A pap volt az összekötő híd a bűn okozta szakadék fölött.

• Ez a pap is Jézus Krisztus előképe volt.

4. Az oltáron lobogó tűz is több dolgot szeretne bemutatni.

• Ez a kép először is az Isten szentségének a szimbóluma ott az oltárnál, amely a bűn számára megemésztő tűz. Zsid 12:29.

• Ez a tűz, a bűn miatt teljesen megemésztette az áldozatot.

• Ha nem az áldozat semmisül meg, akkor a bűnösnek kellene elégni.

• Ez a kép az utolsó ítélet megsemmisítő tüzét is hirdette és mutatta be a bűnös számára.

• Mindazok, akik hordozzák saját bűneiket, azokat Isten így fogja megsemmisíteni végleg és teljesen a tűznek tavában.

• Az égőáldozati oltár tehát azt hirdette, hogy vagy a Bárány ég el érettünk, vagy nekünk kell elégni majd bűneink miatt.

5. Az oltár azonban a missziós feladatainkra is rámutat.

• Az oltár két oldalán két-két karikát szereltek fel azért, hogy amikor a felhőoszlop felemelkedett, akkor a papok rudat dugtak ezekbe a karikákba, és így vitték a felhő után.

• Mivel az égőáldozati oltár a golgotai kereszt előképe, ezért ez a cselekmény azt hirdeti felénk, hogy nekünk is így kell hordoznunk a keresztről szóló örömhírt az egész világon.

• Jézus erre parancsot is adott tanítványainak: Máté 28,19/a.

• Hordozzuk tehát az oltárt mi is, vigyük el az emberekhez, hogy igénybe vehessék.

• Ez a parancs tehát magában hordozza Jézus jelenlétének ígéretét is. Máté 28,20/b.

• Akik készek a kereszt evangéliumát hordozni, azok ma éppúgy megtapasztalják Jézus vezetését és kegyelmét életükben, mint ahogy Izrael népe a felhő által.

III. A mosdómedence

1. A templom udvarának másik tárgya a mosdómedence volt, amelyet Izrael asszonyainak tükreiből készítettek, de ezután is tükör volt a rendeltetése. II. Móz. 38,8.

• Ezzel azt a tükröt jelképezte, ami által Isten meg tudja mutatni nekünk lelkünk igazi állapotát.

• Ami által úgy tudjuk látni magunkat, ahogyan Isten lát bennünket.

• Egyrészt az Isten törvénye rendeltetett ilyen tükörként. Jak. 1,25.

• Másrészt viszont az Istennek hozzánk intézett szava, az egész Biblia is ilyen tükör, mert abból tudjuk meg, hogy milyennek lát Isten bennünket.

• De ugyanakkor Jézus Krisztus földi élete is ilyen tükör számunkra.

2. Ez a medence vízzel volt megtöltve, amiben a szolgálatot végző papoknak meg kellett mosniuk kezüket és lábukat. II. Móz. 30,18-21.

• A láb azt jelképezi, amihez a legtöbb szenny tapad.

• A kéz pedig a cselekedetek szimbóluma.

• Ez a szertartásos mosakodás azt fejezte ki, hogy Isten színe elé nem juthat be semmi tisztátalan, sem az, aki gonoszságot cselekszik. Jel. 21,27.

3. Érdekes módon a mosdómedence méreteiről nem ad tájékoztatást a Biblia.

• Ezzel azt akarja kifejezi, hogy az Isten bűntörlő és megtisztító kegyelmének nincsenek határai.

• Mert “ahol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik”, mondja Pál. Róm. 5,20.

IV. A megtisztító kegyelem

1. A templom udvarának ez a két eszköze a megváltás evangéliumának azt a részét szemlélteti, hogy miként szükséges megtisztulnunk ahhoz, hogy egykor majd közvetlenül az Isten színe előtt élhessünk.

• Az égőáldozati oltárnál történő esemény azt fejezi ki, hogy a helyettesítő áldozat által csak jogot nyerünk arra, hogy Isten előtt megállhassunk.

• Ezt megigazulásnak mondjuk, ami egy pillanat alatt megtörténhet.

• A mosdó-medencénél történő esemény viszont arra utal, hogy Istennek arra is van eszköze, hogy alkalmassá váljunk az Isten előtti életre, mert a hozzánk tapadó szenny eltávolításában is segít nekünk.

• Ezt megszentelődésnek nevezzük, ami egy egész életen keresztül tartó folyamatot jelent az életünkben.

2. Az égőáldozati oltárnál tehát megigazult az izraelita, mert bűne a bárányra tétetett, amely helyette szenvedte el a bűn büntetését, a halált.

• Őt ezután semmi sem kárhoztatta többé.

• Isten nem látta többé a bűnét, mert az a bárányon volt és a báránnyal együtt elpusztult és megsemmisült.

• Így szabadít meg bennünket is Istennek ama Báránya, azaz Jézus Krisztus minden bűnünktől.

• A Bárány általi szabadulás az Istennel való békességünknek az előfeltétele.

• “Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által.” Róm. 5,1.

• A megtisztulásnak ez a módja mindenki számára biztosítva van.

3. A mosdómedencénél viszont csak azok nyerhettek tisztulást, akik már korábban békességre jutottak Istennel az oltárnál, a Bárány által.

• Az oltár és a mosdómedence között van az a hely, ahol már tiszták vagyunk ugyan, és mégis szükségünk van egyfajta újbóli megtisztulásra.

• A tanítványok is ebben a helyzetben voltak, amikor Jézus készült a lábaikat megmosni az utolsó vacsorán.

• Egyrészt azt mondta nekik, hogy “ti már tiszták vagytok”. Ján. 13,10/b.

• Másrészt viszont azt mondta Péternek: “Ha meg nem moslak téged, akkor semmi közöd sincs énhozzám”. Ján. 13,8/b.

• Az oltárnál tehát a múlt minden bűnét rendezzük el a Bárány által.

• A mosdómedencénél viszont a jelen életünk megtisztítása folyik.

4. Pál apostol, aki az evangéliumi tudományok szakembere volt, képesítéséből adódóan elég sokat foglalkozott az evangélium jelképeivel.

• Az efézusiakhoz írott levelében a templomudvar által biztosított tisztulás szimbólumait használja fel tanításában. Eféz. 5,25-27.

• A jelképek szerint Jézus az égőáldozati oltárnál adta önmagát érettünk.

• Ez a vér általi megtisztulás, a megigazulás.

• A víznek fürdője pedig a mosdómedence.

• Pál szerint itt olyan tisztulásban részesülünk, amely megszenteli az életünket.

• Ugyanakkor azt is elmondja, hogy ez a megtisztító víz az írott Igét, Istennek hozzánk küldött üzenetét jelenti.

5. A szolgálatot teljesítő pap minden reggel, mielőtt belépett volna a Szentélybe, odament a mosdómedencéhez, hogy kezét és lábát megmossa.

• Ezzel a szándékkal kell nekünk is mindennap megnyitni Isten Igéjét, hogy Isten megítélhesse lelkiismeretünket és megtisztíthassa szívünket.

• “Mert Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.” Zsid. 4,12.

• Ha a pap elmulasztotta volna a mosdómedencénél való megtisztulást és mégis bemegy a szenthelyre, akkor meg kellett volna halnia. II. Móz. 30,19-21.

• Így válnak lelkileg halottá azok, akik elfogadják ugyan Jézust megváltóként, de nem tisztítják meg magukat naponta Isten Igéjének megszentelő vize által.

• Jézus azt mondja ezekről a keresztényekről: “Az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy”. Jel. 3,1/b.

6. Mivel az Újszövetség idejében a jézusi megbízatás alapján az egyetemes papság érvényesül, ezért Krisztus minden tanítványa a közbenjárás szolgálatát is kell végezze, Isten és a bűnös között.

• Ha azonban az Isten színe elé akarunk járulni, akkor az izraelita papokhoz hasonlóan nekünk is nagyon komolyan kell vennünk a megtisztulás lehetőségeit.

• Isten az Újszövetség idejében is nagyon sokféle jelkép által figyelmeztet a megtisztulás fontosságára.

• Az újjászületés fürdője, vagy a keresztség által. Tit. 3,5/b.  Ján. 13,10.

• “A víznek fürdőjével, az Ige által.” Eféz. 5,26.

• A lábmosás által. Ján. 13,8. 10.

• Jézus Krisztus vére által, az Úrvacsorában. I. Ján. 1,7.

7. A mosdómedence tehát azt mondja el nekünk:

• Bár Isten gyermeke vagy, de a bűn által még beszennyeződhetsz.

• Jézus azonban még akkor is biztosítja részedre a megtisztulás lehetőségét.